Friss Ujság, 1937. augusztus (42. évfolyam, 173-197. szám)

1937-08-01 / 173. szám

2 Ön tartozik a családjának azzal, hogy egészségére vigyázzon ? ha igen, akkor gondoljon rossz és hiányzó fogaira, mert ezt rendbehozatni erkölcsi kötelesség is! Keresse fel bizalommal RÓNA L. fogász műtermét Vili, Baross u. 98.1.2. Elsőrendű műfog 3 pengő, arany- és platinaszínű 6 pengő, Ergo ne­mes ötvözet 10 pengő, 22 karátos arany 18 pengő, fogtömés 3 pengő. Részletre is. Tíz évi írásbeli jótállás! Reggel 8-tól este 8-ig, vasárnap délelőtt is. kijelentette, hogy a japán hadse­reg készen áll, hogy az időszerű kérdéseket fegyveresen intézze el. Nanking kormánya elren­delte a védkötelezettséget Kína központi kormánya a tar­tományi kormányokhoz intézett körtáviratában általános védköte­lezettséget rendelt el. A távirat hangsúlyozza, hogy az általános védkötelezettség megvalósítása, a­mely a nemzeti védelem gerincét alkotja, nem tűr már halasztást. A törvény alkalmazásaképpen Nankingban már 26.543 20 és 22 év közötti hadkötelest hívtak be szol­gálatra. 'WVWWXWVXXVXWVWVVWVV Felnyársalta a vasvilla a gépészt Borzalmas szerencsétlenség a cséplésnél Megrendítő tragédia történt a zalamegyei K­e­r­t­a községben. Horváth József 25 éves gépész, aki a cséplőgépnél teljesített szol­gálatot, valami okból felmászott a közeli szalmakazal tetejére. A munkások rémülten látták, hogy Horváth hangos jajkiáltással hir­telen megtántorodik a kazal tete­jén és a kazal oldalához támasz­tott vasvillába zuhan. Horváth Józsefet a villa valósággal fel­nyársalta. Vérbe borultan, eszmé­letlenül zuhant a testébe hatolt vasvillával a földre. Haldokolva szállították a nagykanizsai kór­házba. Az orvosok nem bíznak a felépülésében. A vizsgálat meg­indult. ­ Arabok sor­tüze öt autóra. Ugyanakkor, amikor a Palesztina felosztására vonatkozó angol ter­vezet tárgyalását megkezdték Genf­­ben, Palesztinában nagyban foko­zódott a nyugtalanság, úgyhogy a hatóságok rendkívüli intézkedése­ket léptettek életbe. Legutóbb Omarban egy arab kereskedőt po­litikai ellenfelei lesből lelőtték. A Jeruzsálem felé vezető úton az ara­bok megtámadtak öt gépkocsit, amelynek utasai zsidók voltak. Sor­­tüzet zúdítottak a kocsikra, amely­nek utasai közül többen súlyosan megsebesültek. FRISS ÚJSÁG 1937 augusztus 1. vasárnap A ?e^/^ Sh-' Sors a fillér A fillér előtérbe került. Róla vi­tatkoznak, sőt itt-ott a kormány is nyilatkozik a kicsike kis pénzről, a fillérről. Arról van szó, K­offy ezt meg amazt, megdrágítanak né­hány fillérrel. Kisütik, mint a ke­nyeret, hogy legyen drágább az, ami azelőtt sem volt olcsó. Kimutatások, szónoklatok má­gusra emelik a fillért, hiszen csak fillérekről van szó és boldogulhat a szegény ember, ha elő tudja gu­berálni a filléreket, amikkel meg­drágítanák, megnehezítenék a küsz­­ködését. Kik ezek a szavaló, sta­­tisztikázó férfiak, akik oly fity­málva, könnyedén számolnak és leszámolnak a fillértelen emberek filléreivel­? Hiszen meg lehet ér­teni, hogy semmibe veszi a fillért, aki körül ömlik a pengő. Vannak, hogy időszerűen beszéljünk, pék­­fejedelmek, fakirályok, akiknek jövedelme naponként annyi, hogy a munkás, kisiparos, kishivatal­­nok egy éven át nem tudja meg­keresni az irdatlan összeget. Per­sze, az ilyen pengőzengésben a kenyér- és egyéb diktátorok nem tudhatják, mit jelenthet a nincs­teleneknek, ha megszámolt fillérei­ket, így vagy úgy, elkobozzák. A kisháztartásokban uralkodó vala­mi a fillér. A mai családok egyen­súlyának alapja ez a legcseké­lyebb pénzfajta. Aki folyton azon töri a fejét, hogy szegény embe­rektől milyen címen vonjon el újra és újra filléreket, a tűzhelyek biztonságát döntögeti. Hiába szá­molgatnak, sokszoroznak odafönn, hogy a drágítási szándékokat iga­zolják, csak az oszt és szoroz, hogy az ínséges családok hogyan tudnak gazdálkodni filléreikkel. Sose fitymálják, mondják csekély­nek a filléres drágításokat. Az el­vont kispénzek elvonják a gye­rektől, öregtől a több tejet. Fillé­rekből gyűjtik össze a legnehezebb sorsú emberek a pengőt, hogy cipő, ruha legyen belőle. A drágítással elragadott fillérek­nek keserves­­az ára, mert a még nagyobb szegénységbe döntött em­berek a küzdelemben meginognak, a hiányos táplálkozással megbe­tegszenek és reménytelenség elé viszik azokat, akiket bátorítani kellene. Sors a fillér a tömegek tájékán. Ezt értsék meg az árdrá­gító vezérek. Megérthetik-e? A fil­lér nyögdécselő halk szavát a haj­szolt haszon dühös lármájában... Sosem mosolyognak a mosolyt fakasztó artisták Több mint tízezer cirkuszi művész tényereje szerződés nélkül ott áll a kopottgunyás, keszeg ember a mesteruccai bérkaszár­nya lármás udvarán és fütyül! Most a rigó kedves füttye hang­zik, azután a kanári trillás hangja varázsolódik elő a tréfás ajkakon. Fütyül, fütyül reménnyel teli per­cekig. Aztán búsan tapasztalja, hogy nem hull az ajándék, mire végső igyekezettel olyan kukoréko­lást csap, mintha kakasok serege szaladna szerte fülsiketítő riada­lommal. Elhangzott a kakasszám is, de az aprópénz csak nem hullott alá. Nyújtogatta a nyakát keserű igye­kezettel az ember: hátha lesz fizet­ség a „madárszámért”, de hiába, nem koppant, a papírban egy meg­veszekedett fillér sem . . . Bánato­san legyintett a madárember a há­rom emelet felé, azután indult to­vább. Megkérdeztük az udvar hívatlan mulattatóját a sorsa felől. — Nem mondom meg a teljes ne­vemet, mert sok dicsőséget nem hoztam rá — mondja lassan. — „Pacsirta Náci"’ a művésznevem. Így ismertek engem évek hosszú során át a vidéki és a pestkörnyéki cirkuszoknál. Hej, tetszik tudni, mostanság mindennél rosszabb a vidéket járni a truppal! Kevés az olyan vándortársulat, ahol megvan a fizetés. Eluntam már évekkel ezelőtt a keserves munkát. Otthagytam a mozgó há­zat, meg a sátorverést, a porondot és a városban kószálok. Mióta ti­los a koldulás, sok bajom van a hatósággal. De ha pártfogol a sze­rencse, hónapo­kon át zavartalanul élek. Eddig háromszor voltam a toloncban. Utoljára meglóghattam volna, de nem volt szivem elmenni. Régebben egy társsal jártam az udvarokat, aki figyelmeztetett, ha jött a rendőr. Jött is, de éppen nagy sikerem volt. Nem volt szívem el­menni. És amikor javában szedtem a sok lehajigált pénzt, bejött ér­tem a rendőr és elvitt. Öt napot kaptam. „Pacsirta Náci” elborult tekintet­tel beszél a keserves napokról, ami­kor Nyíregyházán végső nyomorú­ságában beállt egy ingyentársulat­hoz. Az volt csak a hadd el hadd! Ponyvák se voltak, padok se a né­zőtéren, belépődíjat se szedtünk. Mindenki annyit adott, amennyit akart. Kipanaszkodta magát „Pacsirta Náci” és még hozzátette, hogy sokan vannak a fővárosban sikereket, szép napokat látott artisták, akik a filléreket várják a bérka­szárnyák udvarán. Fölállt, indult tovább, mert, mint mondotta, estig ha törik-szakad, össze kell hoznia két pengőt. Arra mindig vigyáz, hogy ágyban jöjjön érte az álom. A cirkuszhoz méltatlan a sors! Bizony, szomorú napjainkban a cirkuszi artisták sorsa. Beszélget­tünk egy artistaügynökkel, aki elmondta, hogy a legbizakodóbb számítás szerint, több mint tízezer bohóc, trepézakrobata, lég­tornász, bűvész és kardnyelő lénfereg szer­ződés nélkül, vagy járja ingyentár­sulatokkal az országot. Milyen szenvedések jutnak osztályrészükül azoknak a boldogtalanoknak, akik­nek még kézikocsijuk sincs és önm­aguk cipelik faluról-falura a kellékeket, a ponyvákat. Nyolc-tíz szerződésnélküli artista összeáll és kész a gyalogtrupp. Van­nak olyan napok, hogy az egész társaság együtt nem keres két pen­gőt. És milyen szánandó a rendes, kocsiházakon gördülő, jól felsze­relt vándorcirkuszok embereinek élete. A falu népe szegény, alig-alig telik manapság a cirkuszra. Örül a­ cirkuszigazgató, h­a a kö­zönség természetben hozza a belé­pődíjat. Vannak cirkuszok, ahol a pénztár fölött ki van írva: „A be­menet tíz fillér, vagy két tojás”. Boldog a társulat, ha a nagyér­demű közönség az egész család be­menet­één egy tyúkot hoz. De lehet főzelékféle vagy gyümölcs is a be­menet ára. Pedig a cirkuszhoz mél­tatlanul hűtlen a sors! Szivet-lelket derítő a kép, ha lám­pák fényébe vonják az arénát, har­sog a rezesbanda indulója! A be­járat előtti emelvényen áll a sza­kállas nő, a tűzevő fakkr, a „világ legerősebb embere” és a kedves bo­hócok! A kikiáltó hívogatja a ren­geteg embert,­­ azok csak állnak és bámulnak, szeretnének is be­ menni, de nincs miből. Az illetéke­seknek meg kell menteni, támo­gatni kellene a porondok szomorú sorsú népét. Az ember egyik legna­gyobb kincsét teremtik ők: a mo­solyt, amely mostanában oly ritka a fásult, gondterhes arcokon. Erdősi Szilveszter. '***MMw*WM*wjr*jrMM*jrwjr*'*'***. Szerencsésen végződött repülőbaleset érte Albrecht főherceget Gépe Délamerikában egy fának ütközött Albrecht királyi herceget­ Dél­amerikában szerencsésen végző­dött repülőbaleset érte. A főherceg és pilótája még a nyár elején in­dult el Budapestről Délamerikába. Két repülőgépet vittek magukkal, a Gerle 15. és a Gerle 16-ot, melye­ket külön a délamerikai túrarepü­­lésre építettek a műegyetemi sport­repülők. A főherceg kíséretével, Bánhidy Antal pilótával s szárny­segédével Hamburgból hajón ment Délamerikába, ahol Buenos-Ayres­­ben kezdte meg repülő túráját. Most éppen útban volt Paraguay­ba, amikor a Parana folyó közelé­ben a repülőgép motorja felmondta a szolgálatot. A királyi herceg hirtelen végrehajtott siklórepüléssel leszállt. Amikor gépe földet ért, gépének szárnya fához ütődött. A főherceg eközben könnyebben megsebesült. Miután jelentéktelen sebesüléseit bekötözték, a főherceg tovább foly­tatta útját Assuncionba, Paraguay fővárosába, ahol a kormány látta vendéglő. Albrecht királyi herceg eredeti terve szerint augusztus hó 20-ikára Budapestre vissza akar térni, hogy részt vegyen a Szent István-napi körmenetben. Tovább bonyolódik a Torday-ügy Tizenhét fegyelmi eljárás A földművelésügyi miniszté­riumban történt visszaélésekkel­­ kapcsolatban a keszthelyi akadé­mia pénztárában is vizsgálatot tar­tottak, mert ott annak idején el­tűnt 30 ezer pengő, de az összeg a vizsgálat megindulásakor rejté­lyes körülmények között vissza­került a pénztárba. Most azután megállapították, hogy az eltűnt és megkerült 30 ezer pengő valójában még sincs meg, hanem egy hamis számláról 30 ezer pengőt átvezettek az Akadé­mia pénztárszámlájára. Ezt a­z összeget a vizsgálat eddigi adatai szerint Torday vitte Keszthelyre. A földművelésügyi minisztérium 1929-ig visszamenőleg minden ki­utalást, vetőmagsegélyt, gabona­­magkiosztást felülvizsgál. A Tor­­da­y-féle bűnüggyel kapcsolatban már eddig 10 fegyelmi vizsgá­lat indult. Darányi miniszterelnök augusztus 20-án tér haza szabadsá­gáról és akkor kap részletes je­lentést a helyzetről. Országos sikert aratott a Friss Újság Színes Regénytár.* új kötete BALÁZS JÓZSEFI ÉJFÉLI NAP kaland, szerelem, romantika. Ára 10 fillér

Next