Friss Ujság, 1937. augusztus (42. évfolyam, 173-197. szám)

1937-08-19 / 188. szám

1937 augusztus 19, csütörtök FRISS ÚJSÁG A föld alatt répalevesen élnek a „földbirtokosok" Tengerszenvedés a kötönyi barlanglakók osztályrésze Kiskunhalas augusztus 18. Ha délben még izzóra hevíti is a homokot a nap, a hűvös hajnali nap már eszükbe juttatja az kötönyi homoktaposóknak, hogy idestova búcsúzik a nyár. A Tudományos Akadémia birtokán, meg azon a 12 középbirtokon, ahol már gabonát is terem a homok, elnémultak a cséplőmasinák. Tavaszig most már nem ad kenyeret a kinti szegény népnek a kötönyi homok, el kell érte menni más határba, ha valahol munka akad. Kötöny ugyanis a buckák elátkozott világa. Prónayfalvához tartozik az a 4000 holdas puszta. Harminc évvel ezelőtt még hatalmas nyárfaerdőség borította a buckás halmokat, kopolyás völgyeket. A széleken, ahol a homok barnább és szelidebb volt, elterpeszkedett a 3000 holdas Vigyázó-birtok. A kiskörönyi buckavilágban pedig akkor még csak a rókák laktak. 1900-ban parcelláztatták fel a félegyházi birtokosok és eladták az apró tagokat a magyarkanizsai és törökkanizsai szegényembereknek, akiket idehajtott az olcsó föld álma és az a vágy, hogy a maguk szegényei lehessenek. A homok szegényei Az uj honfoglalók odúkat építettek a vakvölgyek oldalába. Örökös harcot vív a nép a mindig nagyon silány tanyai napszámon a puszta létért és 30 esztendő alatt semmit sem tudott a „sivalkodó" homokon szelídíteni. Ami kis rozsot beleszórnak itt-ott, azt már májusban kiégett a homokból a nap. Harminc-negyven holdas „gazda" odúkban lakik és nyomorog. — Nekünk — meséli Ternyők Józsefné, akinek 32 hold homokja van — 2 hold a szántónk és 195 kiló rozs termett rajta. Öt kilóval kevesebb, mint amit belevetettünk. Van egy hold szőlőnk is, mutatkozik is termés rajta, de ha a tavalyi árak lesznek, bizony jó, ha a kékkő árát meghozza. A termés, meg amit az uram keresett, talán karácsonyig elég lesz. Hogy azután mi lesz, nem tudom. Nehéz telünk lesz, az bizonyos. Csesznek Sándor bátyámnak, aki immár 64 éves, ennélfogva nem haszonra való ember, 7 hold homokja van az árvalányhajas buckák világában. “ Lélekre mondom, tekintetős úl — sorolja Sándor bácsi — két rossz tyukunk van, azokból élünk. Amit azok tojnak, abból hoz néha az asszony fél kiló faggyucskát, néhány kiló almánk terem, abból lesz a lisztecske, akiit a föld terem, az meg megy a bankba kamatra. Télen azután jön majd a répüleves, abból élünk valahányan. Elmondja az öreg honfoglaló, hogy neki az idén 168 kiló rozstermése lett a holdon. A két hold szőlőjéből tavaly 72 pengőt, árult, abból is 50-et elvitt a végrehajtó. A kis lakhangyikban sehol nyoma sincs a téli kenyérnek, a szemekben is csak a bánat és az újabb kegyetlen téltől való rettegés árnya ül. 30 évi céltalan csata Ennek a pusztának 30 év alatt nem jutott semmi, csak a homokkal vívott céltalan csata. Nincs út, nincs orvos, nincs bába, de még csak iskola sincs. Az egyik dűlőútmenti vályogputriban nyomorog közel évtizede 60—70 kötönyi isko-kisgyermek, meg a tanítócsalád. Húsz éve küzdenek a kötönyiek a községgel, állammal, Vigyázó grófokkal, később az Akadémiával iskoláért s csak most csillant meg a reménysugár. A Friss Újság törődik csak bajunkkal.«« Bátyai Józsefné meséli a domb oldalába épített tanyájuk előtt: — Az éti uram járt vasárnaponkint tanyáról-tanyára és felolvassa a Friss Újságot. Olvasta a népeknek azt a cikket is, amit a Friss Újság a mi iskolánkról irt. A Friss Újság törődik csak bajunkkal. Bizony megsirattuk a szegény Dudás Lajos tanító úrékat, akik éppen olyan „házban" laknak itt, mint a többi népek. A tanító líráknak sokat köszönünk. A tanító úr avítt ruhájában járnak az emberek, a tanítónő asszony segít ki bennünket hun ezzel, hun azzal. Iskolát talán most már majd kapnak a kötönyiek. A minisztérium adott a községnek rá 10.000 pengőt, Suba Imre gazda meg két hold földet teleknek. Ellenben semmi reménység rá, hogy a kötönyi homokon megtalálják végre az ideszakadt honfoglalók a mindennapi kenyeret. Úttól, piactól távol, pénz nélkül, segítség nélkül nem lehet termővé tenni a silány homokot, amit a világ termése óta csak az égi madarak trágyáznak. Jó pár nemzedék nyomorogja itt még végig az életet, mire a kötönyi buckák között nemcsak gond, haj és nyomorúság, hanem a kenyér is megterem. Csesznek Sándor, az egyik üreg „honfoglaló". Bátyai Józsefek domboldalba épített tanyája. 9 L E G Ú J A B B Nankauaiál ötezer japán elesett Angol—amerikai—francia egységfront akar békét teremteni Sanghajban Japán és Kína viszálykodásában hadüzenet még nem történt és mégis elképzelhetetlen kegyetlenséggel gyilkolják egymást a sárga faj szülöttei. Sanghaj körül hat nap óta szólnak az ágyuk, szerdán délután némileg alább hagyott a harci tevékenység, de este eddig még nem tapasztalt erővel tört ki újra. Különösen a kitilai légirajok fejtenek ki élénk harci tevékenységet és a Hong-Kiu parkban levő japán főhadiszállásra a bombák százait zúdították. Hi szerint a japán főhadiszállást szétrombolták. A kínaiak a csapéi városnegyedben is jelentős előrehaladást tettek. A japánok is győzelmeket jelentenek és így nem lehet ellenőrizni a hírek valódiságát. A japánok elismerik, hogy a kínaiak nem várt szívóssággal és elszántsággal harcolnak. A japánok megszállták a sanghaji angol Brodway 21 emeletes felhőkarcolót. A vállalat tiltakozott az épület megszállása ellen, de a japánok azt válaszolták, hogy a felhőkarcoló tetején kínai kémek figyelőszolgálatot teljesítenek. A Jang-Ce-Kiang folyón 16 japán hadihajó vetett horgonyt. Az egyiken 80 repülőgépet szállítottak, Kutlingnál a harc déli 12 óráig tartott reggel óta. Egy japán ágyúshajó a francia-kínai hajóépítő társaság műhelyére többlövést tett. Nankaunál a hősiesen harcoló kínaiaknak a győzelme felrázta a hadban álló kínai csapatokat. A kínaiak támadása olyan borzalmas erejű volt, hogy a japánok 5000 halottat és sebesültet veszítettek. A távolkeleti események érthető izgalmat keltenek az európai nagyhatalmaknál. Miután igen életbevágó érdekek forognak kockán Kínában, angol, amerikai és francia egységfront jött létre a tokiói és a nankingi kormánynál teendő diplomáciai lépés tekintetében. Az egységfront békét szeretne teremteni Sanghajban a háborús felek csapatainak kivonásával, de a hadviselők nem nézik jó szemmel az európaiak beavatkozását. A spanyol nemzeti csapatok újabb sikerei Elfogtak négy köztársasági zászlóaljat • A kormánycsapatokat szovjet-orosz szakemberek újjászervezik A santanderi harcokban az utóbbi 24 órában a spanyol nemzeti csapatok további előrehaladást értek el és számos fontos hadászati pontot megszállottak. Minden nagyobbó ellenállás nélkül került a nemzetiek kezére ,Coldo Aseudo-tól északkeletre fekvő Otero Menorhegy. Ez a hegy az utolsó természetes akadály volt Villa Cariado síksága felé. Ez a síkság egészen Santanderig nyúlik, úgyhogy Santander ostromának most már nincs semmiféle természeti akadálya. A nyugati arcvonalon a nemzeti csapatok megtisztították a terepet Reinosa városától délre mintegy három kilométeres széles sávon. Egymásik nemzeti tüenetoszlop, amely Reinosa városétól északkeletre nyomul előre, elfoglalta a Haro-hegytömböt és most már csak 58 kilométernyire van Sántandértől. A francia laptudósítók szerint a nemzeti csapatok körülzártak és elfogtak négy köztársasági zászlóaljat, amely nem tudott idején kijutni a nemzeti hadak bekerítő mozdulata alól. Az utóbbi napokban szovjetorosz szakemberek nagyobb csoportja érkezett Valenciába. Az a megbízatásuk, hogy átvegyék az élelmiszerellátás, a közlekedés és mindenekelőtt a háborús iparágak megszervezését. Feladatuk továbbá, hogy a különböző harctereken újjászervezzék a kormánycsapatokat s a lőszer-, hadianyag- és élelmiszeritánpótlást rendezzék és biztosítsák. Egyidejűleg komtunista propagandaközpontokat alapítanak, amelynek többek között az a célja, hogy az anarchista elemeket felkutassa és eltávolítsa. — Gyilkolt a villám a halottas házban. Szarvason Nagy Szklenár János kocsist agyonütötte a rázuhant kocsi. Temetésére összejöttek házába hozzátartozói és ismerősei. Hirtelen vihar támadt és a villám lecsapott a halottasházba. Hraskó Jánosné 57 éves aszszonyt a villámcsapás azonnal megölte. Pásztor Györgyné, Ukijár Mihályné, Magyar Györgyné, Sűríti a Györgyné és Repka Mihályné súlyos bénulást szenvedtek. A sérülteket kórházba szállították.— Halálra gázolta a traktor. Kurucz János 33 éves kiskőrösi lakos leesett egy hazafelé tartó traktorról és a traktor kereke Kurucz fejét szétroncsolta. A helyszínen kiszenvedett. A vizsgálat megindult. — A paksi iparosok ünnepe. Most tették le ünnepélyes keretek között a paksi ipartestület és iparoskor új székházának alapkövét, Szelp József ipartestületi elnök mondott ünnepi beszédét. — Másodszor terem a cseresznye. A Szombathellyel szomszédos Nárai községben Németh Elek gazdálkodó kertjében másodszor terem a cseresznye. A szemek apróbbak, mint a júniusiak voltak. — Húsz pengőért — hathónapi börtön. Kolonyi József többszörösen rovott multu csavargó az ország különböző börtöneiben élte le élete javarészét. Szabadulása után a tolna megyei Faddon tűnt fel, ahol kicsalt egy gazdától húsz pengőt, aztán megszökött. Most a szekszárdi törvényszék jogerősen hathónapi börtönre ítélte. — Elgázolt a motorcsónak egy fürdőző kisleányt a Dunán. A bajai Kamarásdunán Nemeth Gyula kereskedő motorcsónakjával elgázolta Rózsa Magda tízéves fürdőző leánykát, akit a motorcsónak propellere súlyosan összevagdalt. A nyomozás megindult, hogy kit terhel a felelősség a szerencsétlengégért.