Friss Ujság, 1937. szeptember (42. évfolyam, 198-222. szám)
1937-09-01 / 198. szám
42. évfolyam, 198. szám_________a Budapest, 1937 szeptember 1. szerda Előfizetési ár: ______ _____ _ ■ POLITIKAI NAPILAP Cselyben és vidéken) 11 j8| |jj| 2|| fim -------tgy hónapra .... I P 50 filér 9n9 11 jÉÉKM Jjfflll 1! M Mm a* szemkesztéses es Madonnától meg-ísáérre .... 4 P 50 fillér Wtm WUwml|kmn 9 H % MM 1§§ BUDAPEST, Kunodon az előzetért ér hétszeres UHM fiBBfiSBk §3 lEE W « TtsEk flU« «| ntU/un » --r-..ri-. | fll^M UiJDMM” . Vasárnap.....................0 fillér 9 9 9 9 Bwk Telefon: * 1-242-99 Ma: Keresztrejtvény^ OSZTALYSORSJATEr Ára 6 fillér Kegyetlenül agyonverték az öreg mezőőrt Ittas legények rémdrámája az istállóban A magyar becsület dicséretet kapott a nagy és gazdag Amerikától. Megint megveregették a vállunkat, hogy szegények vagyunk, de becsületére kényes úri fajta, mert a szerencsétlen, agyonnyomorított trianoni kis Magyarország Finnország után elsőnek jelentkezik, hogy nemes valutában, dollárban hajlandó megkezdeni máris amerikai adósságának törlesztését. Kétségkívül minden magyar embernek kötelessége tízszeresen vigyázni jó hírünkre és az ország becsületére. Nem is rossz üzlet az, ha hűségesek maradunk évezredes hagyományainkhoz, amelynek mindig rendíthetetlen jelszava volt a hűség és a becsület, az adott szó és az aláírt váltó pontos törlesztése. De ha ilyen kényesek vagyunk minden idegen és hozzánk sokszor közönyös, vagy kegyetlen adósunkkal szemben, akkor jusson eszünkbe, hogy a szavunkat adtuk mi belső hitelezőinknek, derék áldozatkész magyar polgártársainknak is, akik a világháború legválságosabb napjaiban adták oda mindenüket a nemzet védelmének céljaira. Akkor az állam minden erkölcsi és hivatali tekintélye lekötötte a szavát, hogy az ország tudni fogja kötelességét mindenkor azokkal az áldozatkész fiaival szemben, akik példát szolgáltattak arra, hogy a magyar becsület mindig tudja, mit kell cselekednie akkor is, hogy ha a keservesen összekuporgatott vagyonkát kell odaadni, azt a kis vagyont, amit egy-egy munkásélet a békés öregség biztosítására gyűjtögetett. Amikor tehát a kormány elérkezettnek látja az időt arra, hogy az ország külföldi hitelezőinek megfizesse adósságát, akkor azt hiszszük, hogy , elérkezett az ideje annak is, hogy az ország legszegényebb, legpéldásabb hitelezői, a magyar hadikölcsönkötvénytulajdonosok is megkapják a maguk régen várt becsületes járandóságát. Mert ha van becsületbeli adóssága a magyar nemzetnek másokkal, idegenekkel szemben, akkor tízszeresen parancsolóan sürget az a becsületbeli adósság, amellyel a saját fiainknak tartozunk. Amerika, gazdag és várhatna, de a hadikölcsöntulajdonosok öregednek és a természet rendje szerint nem sokáig várhatják, hogy az ország velük szemben lerójja adósságát. Francia imádság magyar földön az igazságos békéért A bécsi nemzetközi frontharcos kongresszus mintegy 600 francia katolikus résztvevője Serédi Jusztinián hercegprímás meghívására ellátogatott Budapestre. A francia frontharcosok csoportját Lienárt bíboros, lillei püspök vezette. A bíboros kedden délelőtt a koronázó főtemplomban az igazságos békéért misét mondott. A francia frontharcosok a magyar bajtársaikkal együtt magyar és francia lobogó alatt vonultak fel a Várba s a templomban megjelent Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Angelo Rotta pápai nuncius is. A mise után a frontharcosok küldöttsége a miniszterelnökségre vonult, majd innen a képviselőházba mentek, ahol Tahy László alelnök fogadta és üdvözölte a vendégeket. Délben a frontharcosok francia zászlók alatt felvonultak a Hősök Emlékkövéhez, ahol koszorút helyeztek el. Délután Serédi hercegprímás teát adott a külföldi vendégek tiszteletére. Fényképünk a Hősök Emlékkövénél készült. A felső képen az a jelenet látható, amikor a francia frontharcosok elhelyezik koszorúikat az emlékművön, az alsó képen a magyar frontharcos szövetség vezetősége a Hősök terén a külföldi vendégek vezetőinek, köztük Lienárt bíborosnak átadja a szövetség emlékérmét. A bányamunkások a sérelmes nyugbérrendelet megváltoztatását sürgetik Kiélesedett a harc az OTI és a munkások között A bíróságok is a munkások pártjára állottak A bányamunkások rokkantsági és öregségi biztosítása körül évek óta folyik a harc az OTI és a munkásszervezetek között. Most ez a küzdelem a legutóbb meghozott bírósági ítéletek következtében még jobban kiélesedett. A bányász nyugbérbiztosítás a bányamunkásokat sokkal mostohább elbánásban részesíti, mint a többi munkásokat. A négyévi, vagyis 200 heti öregségi biztosítást az OTI elfogadja minden szakmánál, csupán a bányászoknál ragaszkodik a tíz éven át való járulékfizetéshez. Míg a többi szakmában 200 heti fizetés után rokkantság esetén segélyt fizet az OTI, addig a bányászok akkor sem kaphatnak segélyt, ha megrokkantak és munkaképtelenné váltak. Emiatt az öreg bányamunkások százai kerülnek a legtragikusabb helyzetbe. Azok az öreg bányászok, akik betöltötték 65-ik életévüket, de még nincs meg s a bányanyugbértörvény életbeléptetése óta nem is lehet meg a tízéves várakozási idejük, elvesztik minden igényüket a nyugbérre. Mindezt pedig betetőzi az a körülmény, hogy a keresetüket is elvesztik öreg korukban. Amikor a bányanyugbértörvény megjelent, kilátásba helyezték, hogy rövidesen megjelenik egy rendelet, amely a bányamunkásokat egyenlő elbánásban fogja részesíteni a többi szakma munkásaival. Ez a rendelet azonban mindezideig még nem jelent meg. A bányászok emiatt pereket indítottak az OTI ellen s a bíróságok a munkások pártjára