Friss Ujság, 1937. november (42. évfolyam, 249-272. szám)
1937-11-03 / 249. szám
is észreveszi már azt az aránytalanságot, amely miatt mi évek óta módszeres és gyökeres orvoslásért kiáltunk. Ez az aránytalanság a magyar nép forgó gyomra, nélkülöző szegényes élete és az államháztartás viszonyainak hivatalosan megállapított javulása között tátong. Most jelent meg a Népszövetség Magyarországra küldött megbízottjának a legújabb jelentése, amelyben a gazdasági viszonyok és az államháztartás helyzetének kétségtelen javulását állapítja meg, de sajnos, ő is rámutat arra, hogy a fogyasztó széles néprétegek távolról sem érzik ezt a javulást a saját életükön. Ez csak az adóterhekből befolyó állami bevételeknél mutatkozott. Erre az aránytalanságra érdekes világot vet az az egyetlen vitathatatlan tétel, hogy míg mindenféle adónem jövedelmei fokozódnak, addig a fogyasztási adó bevételei csökkennek. Csökkennek pedig anélkül, hogy a fogyasztási adózást lejjebb szállították volna. Márpedig minden állami gazdálkodás és államfenntartó politika csak annyit ér, amennyi államfenntartó kispolgár könynyebb megélhetését és boldogulását biztosítja. Hiába minden divatos elmélet, az állam a polgárok összessége és nem valami elvont öncélú fogalom. Az afféle állami gazdálkodás, amelynél csak maga az állam és a lakosság egy kis töredéke gazdagodik, míg a kistermelő és a fogyasztó rétegek nélkülöznek, hamis és rossz. Pedig most is a burgonya szállítása körül olyan rendelkezések jutottak szóhoz, amelyeknek következtében hirtelen egy pengővel megdrágult a legszegényebb népréteg élelmicikke. Ilyen hibák még jobban kimélyítik azt az aránytalanságot, amely egyik oldalon látszatjavulást eredményez, de a kispolgári háztartások százezreinek gondját súlyosbítja. A javult gazdasági viszonyok között maga a dolgozó kisember nehéz helyzetben vergődik még ma is, bár a névtelen adózó polgár jóvoltából sikerült pompásan megalapozni az államháztartás könyveit. A könyvek és számsorok azonban még nem jelentik azt, hogy javult az élet Magyarországon, ahol hála is, termek, megterem minden jó, csak a fogyasztók tömegei nem tudják megfizetni. l ' í \ J '■" "• * sa Ma: Keresztrejtvényy^^gAra 6 fillér 42. évfolyam, 249. szám . Budapest, 1937 november 3. szerda Előfizetési dr._______________ ■ POLITIKAI NAPILAP (Helyben és vidéken) BBR BDk M M WM M|H ______ sEiLJiHH p KIV % 11 1X A ■ .sr.“4”.r.9 ifluy UbJaSb NAGY^70GCCA3 Vasimao ......................u .dler Hisi B9 ra 'IQP’ WHU'bPI Telefon: * 1-241-9® Két leánytestvér titokzatos drámája Mindenáron gyilkolni akart, megölt egy fiút Az idegen szem Akik az Isten szabad ege alatt várják a telet A halasi Öregszőlők között talált a szegényügyi hivatal olyan homoki kisbirtokosokat, akiknek födél sem jutott a fejük fölé. Az Isten szabad ege alatt várják a telet. Lakást nem kapnak sehol, homokba vájt putrijuk tetejét elvitte a vihar s azóta úgy élnek a szabad ég alatt, mint a képen látható. Szegényes holmijuk szanaszét hever a homokon, ott kanalazzák hónapok óta maguk is a puszta vízben főtt sótalan krumplit. Még az sem adatott meg nekik, hogy télire bebújjanak a föld alá, mint az ürge, mert nem tudnak néhány gerendát és pár kéve nádat megvenni, hogy felépítsék a szomorú hajlékot Kiskunhalas város polgármestere, amikor meglátta a Friss Újság munkatársa által készített fényképet, kiutalt a város terhére a legszerencsétlenebbeknek nádat, gerendát, horogfát és a putri építéséhez szükséges egyéb holmit. Néhányan majd elbújhatnak az őszi esők elől a föld alá. De mi lesz a többi, szegény homoktaposóval, akik évtizedeken át fáznak-fáznak és nyomorgnak a föld alatt? Akiket senki észre nem vesz a buckák között? iiiiiiiiiümiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiBiiimiiiiiiiitiiBiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiBiHSiBgiiziiiiiiSiEmi Emberhez méltó életet kilencmillió magyarnak A reakció és a diktatúra összefogott, hogy megakadályozza a szép politikát . Eckhardt éles támadása a stréberek és kalandorok őrültek házába való forradalmi törekvései ellett Soltész János független kisgazdapárti képviselő kerületében, Kajban Eckhardt Tibor vasárnap délelőtt 8000 főnyi tömeg előtt nagy politikai beszédet mondott. A nemzeti önkormányzat fontosságát hangoztatta, majd arról beszélt, hogy a titkos választójog útján kell érvényesíteni a szabad népakarat politikai, gazdasági és szociális feladatait. Még nehéz harcok előtt áll. Több jog, nagyobb kenyér és a munka megbecsülése, ez a népi politika hármas pillére. A reakció, amelynek talán a jobbágyság felel meg a legjobban, összefogott, a diktatúrás irányzat lovagjaival, az egykori élharcosokkal, a népi politika érvényesülése ellen. — Ami nem sikerült felülről — mondotta Eckhardt — azt most népbolondítással szeretnék elérni alulról. Ha valaki fel akarja gyújtani a házunkat, mindegy, hogy jobboldalról jött-e, vagy balról. Nekünk a gyújtogatók ellen kell védekeznünk. Nagy Ferenc kisgazda, a független kisgazdapárt főtitkára beszélt azután. — Vegyék tudomásul — mondotta — hogy paraszt nélkül többé politikát csinálni nem lehet. A tanult embereknek is meg kell érteni, hogy a sokmilliónyi parasztság rém tekinti ellenségének a tanultakat, de a tanultak is becsüljék meg a népet. A nagytőkének és a nagybirtoknak bele kell törődnie a földkérdés megoldásába. Végül tiltakozott az ellen, hogy rendbontó és törvénytelen törekvések hirdetői a maguk felelőtlen politizálásába bevonni merészelik a nemzet vezérének magas személyét. Eckhardt Tibor Balatonboglárott is beszélt az ünnepek alatt Gaál Gaszton sírjánál. A független kisgazdapárt egykori vezérének koporsójánál letette a koszorút, Gaál Gaszton halálának ötödik évfordulója alkalmából, majd egyórás beszédben beszámolt a párt, ötéves működéséről. A nemzetközi helyzetről szólva, megállapította, hogy