Friss Ujság, 1937. november (42. évfolyam, 249-272. szám)

1937-11-03 / 249. szám

az utolsó öt év leglényegesebb vál­tozása az angol külpolitika fordu­lata volt. A helyzet rendkívül ve­szélyes és sokszor fenyegetővé vált Európában. A trianoni béke más­fél évtizedéből nem származott kö­szönet Magyarország számára. Béke nem tartható fenn igazság nélkül. Mi magyarok rendkívüli nehéz helyzetünk dacára sem­­ tettünk, és teszünk olyat, ami Európa békéjét megzavarhatná. A magyar nemzet a maga türelmével, okosságával, tisztességével becsületet szerzett magának a világ előtt, becsületet, amit könnyelműen kockára tenni nem szabad. Mi a barátság politi­káját követjük minden jóakaratú külföldi hatalommal szemben. Ma­­gyarország lehet számra kicsi, de lélekben és értékben nagy nemzet vagyunk. Ha a magyar nemzet ba­ráti kapcsolatokat keres, azt min­dig csak az egyenjogúság és egyenrangúság alapján szerzi. Ezen az alapon jött létre a római egyezmény. Megemlékezett Musso­­liniról, aki a magyar igazság ér­dekében ismételten felemelte sza­vát. Ápoltuk a német barátságot is, mert legalább is addig, amíg van kisantant, a magyar-német barátságnak is fenn kell marad­nia. Most, hogy az angolok vissza­állították szövetségi kapcsolatukat Franciaországgal és hozzájuk csat­lakoztak az Egyesült Államok is. Németország aránytalanul rosz­­szabb helyzetben intézi külpoliti­káját, mint akár 1914-ben a világ­háború megindulásakor. II. Vil­mosnak is azért kellett elbuknia, mert szembekerült Oroszországgal és Angliával. Németország ma is szembe­került Angliával, Oroszország­gal, Franciaországgal, sőt az Egyesült Államokkal is. Ha háborúra kerülne a sor, az Európa közepén elhelyezkedett ha­talmaknak össze kellene roppan­­niuk a kétoldali nyomás alatt. Né­metbarátságunkat mégsem adjuk fel, de, vigyáznunk kell, hogy sem­mi körülmények között ne vállaljunk olyan kötelezett­séget, amely egy előre elvesz­tett háborúban való részvételre kényszerítene bennünket. Ha Gaál Gaszton élne, ugyanilyen elszántsággal védekeznek a ma­gyar nép vágóhídra vitele ellen. Megemlékezett ezután a kis­­antanttal folyó tárgyalásokról, ki­jelentve, hogy a Duna-medencében nemcsak a kisantantnak, hanem Magyarországnak is kötelessége normálissá tenni a viszonyokat. Szükség van erre a normális vi­s­­zonyra, de barátságról a trianoni határo­kon belül nem lehet szó. Elismeréssel adózott a magyar kormány külpolitikájának, majd belpolitikai kérdésekre áttérve, le­szögezte, hogy a mai közterheket tartósan elviselni nem lehet. A dol­gozó társadalom túlterhelése vál­tozatlanul fennáll és ez a jövő szempontjából nagyon komoly fe­nyegetést jelent. Az új ezredév mélypontot jelentett Magyarország szociálpolitikája terén, mert intézkedések helyett csak frázi­sokat termelt. A mai kormányzatban több lelki­ismeret és kevesebb frázis jelent­kezett, de még mindig nem elég a bajok orvoslására. Emberhez méltó módon kell eltartani kilencmillió magyar embert. Ez a legkevesebb, amelyet biztosítanunk kell, ha élni akarunk. Megálljt kell parancsolni annak az irányzatnak, amely új forradalomnak és felforgatásnak akarja megvetni melegágyát. Fe­lesleges módon dobták bele a ma­gyar közéletbe, a politikába a dik­tatúrás törekvéseket. A stréberek és kalandorok for­radalmát akarják csinálni. Mindezek a zavaros eszmék egyet­len forrásra vezethetők vissza félnek a titkos választójogtól. A Sok zavaros elmélet láttára az em­ber néha azt hiszi, hogy őrültei háza vagyunk. Az egyik Hungária Egyesült Földek Rt.-át akarja me­g­teremteni Szent István birodalmi helyén. A másik még veszélyesebb elmélet azt követeli, hogy Magyar­­ország alakuljon át katonai ál­lammá. De egy hadsereg katonai értéke fordított arányban áll poli­tikai tevékenységével. Van tör­vényhozás és önvédelem, a kettőt összekeverni nem lehet. A külön­böző diktatúrás törekvések leg­többször az antiszemitizmus köpe­nyegében jelentkeznek. Azzal fe­jezte be beszédét, hogy Gaál Gasz­ton szellemében hídverésre törekszik, minden becsületes szándék között és a népi széles tömegek akaratá­val akadályozza meg az újabb for­radalmat. FRISS ÚJSÁG 1937 november 3. szerda " Kinyílt a föld . . . Azután Csak vitatkozott egy­mással a két kubikos. — így fog­ják elbeszélni a históriát a hosszú téli estéken, a falusi, tanyai há­zakban Szentesen és a környékén. A történet száll majd szájról-száj­ra, elviszi a hírét más vidékre. A szentendrei szigeten szentesi ku­bikosok harcolnak, dolgoznak a földdel. Az egyikük, Kardos La­jos nevezetű ott állt a homokbánya mellett. Nagy vitája volt munkás­társával, Sári Mihállyal. Kardos­nak ugyanis eltűnt a zsebórája. Nagy kincs, nem olyan egyszerű dolog a keresetből ilyesmit meg­szerezni. Ki tulajdonította el az órát, erről folyt a szóváltás. Kar­dosnak az izgalom hevében a kö­vetkező szavak szaladtak ki a szá­ján: „Itt süllyedjek el, ha nem igaz, hogy Sári Mihály lopta el az órám“. A következő pillanatban pe­dig megmozdult a föld a Kardos talpa alatt. Kettéhasadt, mintha láthatatlan, óriási kéz szelte volna fel éles késsel. Kardos süllyedni kezdett lefelé. A föld dübörgött, a hasadék mélyebb lett, eltűnt benne Kardos nyomtalanul. Munkástár­sai rémülten estek neki a besza­kadt földnek ásóval, csákánnyal. Mikorára kimentették Kardost ret­tentő helyzetéből, eszméletlen volt kórházba szállították. Hiszik, vagy nem hiszik, így történt, ezt fogják mondani a sűrű-sötét esté­ken és mikor kimondták a szót, na­gyot hallgatnak majd utána. Ke­resni, kutatni fogják az ismeret­len hatalmak nevét, amelyik­ köz­belépett, így beszélték és beszélik ma is Fehér Lászlónak a történe­tét, akinek a sorsa miatt a testvére, Fehér Anna kimondta az átkot: „Törülköződ lángot hányjon, mos­dóvized vérré váljon". Ilyen és hasonló történetek vannak meg­írva Bogár Lászlóról és mindazok­ról, akiknek szomorú históriáját, sokszor kegyetlen, véres történetét őrzik a népies és művészi formá­ban megírt versek és történetek. A munkásemberek és a kubikosok megállapították, hogy azon a he­lyen, ahol Kardos állt, laza és alul üreges volt a homokos föld. Ez a természetes magyarázata annak, hogy „kinyílt a föld szája". A né­pek azonban rámondják majd: ime eljött tanúságot tenni maga mel­lett az igazság. Azért kell jól meg­rágni a nagy szót, mielőtt ki­mondják . . . Elindul Belgiumba a pécsvidéki bányászok második csoportja A hozzátartozók is csomagolnak, hogy a rég nem látott családfenntartó után költözzenek Vasasbányatelep, nov. 2. (A Friss Újság kiküldött tudósí­tójától.) A mecsekalji bán­yaköz­­ségben hosszú idők után van va­lami öröm. A szomorú emlékezetű éhségsztrájk utórezgései már-már elsimultak. A résztvevők nagy­része Belgiumban dolgozik, az a pár ember, aki a kivándorló cso­porttal azért nem mehetett el, mert az éhségsztrájk szervezése és ab­ban való részvételéért rája kisza­bott fogházbüntetését töltötte, né­hány nap múlva szabadul. Künn dolgozó munkástársaik megszerez­ték ezek számára is a munka­vállalási engedélyt, a beutazási engedélyt és munkát is biztosí­tottak részükre, úgyhogy útnak indulhatnak. Az iratokat már postára is adták Belgiumban. Vasasról hét bányász, köztük az éhségsztrájk vezetői, Sauerwein József és Márk Viktor is a kiván­dorlók között van. Somogyról pe­dig 12 indul Belgiumba. Hosszú várakozás után a kivándorolt bá­nyászok feleségei és gyermekei ré­szére is megérkezett a beutazási és le­telepedési engedély. Ötven beutazási engedély jött ed­dig és Belgiumból közölt híradás szerint a többiek engedélyét is napok múlva postára adják. Az elutazók portáján nagy a sürgés­­forgás. A ház apraja-nagyra cso­magol. — Amit lehet, azt elvisszük, — mondja az egyik asszony — hiszen annyi kedves, szomorú és könnyes emlék fűződik egy-egy ütött-kopott bútordarabhoz. Azért is elvisszük, mert lesz valami, ami mindig szülőfalunkra emlé­keztet. Nagyon boldog vagyok, hogy hosszú várakozás után végre ismét együtt lesz a család és láthatom az uramat. Csoportosan utazunk. Megvárjuk, míg mindegyikünk engedélye megjön és együtt indu­lunk útnak. Azt hiszem erre még e hónap első felében kerül sor. A Munkásotthon udvarán Márk Viktor újságolja, hogy rövidesen a többiek után megy. — Kint dolgozó társaim szerez­ték meg számomra és 12 társunk részére a munkavállalási enge­délyt. Egyben munkát is biztosí­­tottak, úgyhogy megérkezésünk után azonnal munkába állhatunk. Elmondja, hogy rövid ideig az egereseni bányában dolgozott, ahová a hatóság közvetítette töb­­bedmagával. Olyan lehetetlen vi­szonyok uralkodnak ott és a fize­tés olyan csekély, hogy otthagy­ták a bányát. A halálosvégű­ mecsekszabolcsi csendőrsortűz áldozatainak özve­gyei között a napokban osztották ki a bányászszakszervezet ezer­pengős segélyét. Tolnai József, a bányászszakszervezet pécsi titkára egyenként 350 pengő segélyt osztott ki Keller József, Feltig Imre és He­gedűs János özvegyének. A sokat nélkülözött bányászözvegyek (Zo­kogva szondogatták: — Lesz meleg szoba, lesz meleg étel a télen. Talán a hatóságok is juttatnak valamit részünkre és az apró árvák részére. A Belgiumból érkezett levelek jó híreket hoznak. Szabó József pécs­­bánya­telepi és Pálföldi István komlói bányász azt írják, hogy 65 frankra emelték műszakbérü­ket. Magyar munkásra nagy szükség van, mert odakint kevés a bányász és sok a munka. Szegénysorsból milliárdokon ke­resztül a börtönbe Letartóztatták Harmat Gyulát A belga államügyészség meg­keresésére Amsterdamban a hol­landi rendőrség letartóztatta Bar­mat Gyulát, a nemzetközi pénz­embert, aki miatt nemrég lemon­dott Van Zeeland belga miniszter­­elnök. Barmat Gyula élete valósá­gos regény. Mint szegény keres­kedősegéd kezdte, azután nyelv­tanár lett, de megtakarított pénzé­vel állandóan spekulált és pedig olyan szerencsével, hogy rövide­sen gazdag ember lett. Hollandiá­ból Németországba ment át és a háború elején rengeteg pénzre tett szert hadiszállításokkal. Mindig ke­reste a befolyásos emberek barát­ságát, készségesen állt rendelkezé­sükre és azok hálásaknak is mu­tatkoztak, úgyhogy Barmat rövi­desen a leggazdagabb emberek so­rába emelkedett. Állandóan foly­tatta a megvesztegetést és ez okoz­ta a vesztét is. Miatta tartóztat­ták le a köztársaság alatt Hoefle postaügyi minisztert, aki öngyilkos lett. Kitört a botrány és Harmatot 11 havi börtönre ítélték. Közben el­vesztette vagyonát is és minthogy Németországból kiutasították, Bel­giumba tette át tevékenységét. Itt is gyorsan vezető szerephez jutott pénzügyi téren és a szélső­jobb­oldal miatta támadta Van Zeeland miniszterelnököt, akit azzal vádol­tak, hogy mint a nemzeti bank el­nöke pénzt fogadott el Barmattól. Van Zeeland lemondott a minisz­terelnökségről, hogy tisztázhassa magát, Barmat pedig, akit óvadék ellenében szabadlábra helyeztek, Hollandiába szökött. Most a holland rendőrség letartóz­tatta a regényeséletű embert, akit sikkasztással és csalással vádol­nak. Barmat Gyula. ­ Holnap, csütörtökön jelenik meg a Friss Újság Színes Regénytára legújabb kötete BALÁZS JÓZSEF: FÖRGETEG BOR___ Az amerikai cowboyok izgalmas, kalandos élete, amelyből azon­ban nem hiányzik a szerelem sem Ára: 10 fillér

Next