Friss Ujság, 1937. december (42. évfolyam, 273-297. szám)
1937-12-01 / 273. szám
1937 december 1, szerda FLSS ÚJSÁG Közép-Európában nem kap szabadkezet Németország Párizs, Berlin, London és Róma között szerződést akarnak létrehozni Az angol és francia kormányférfiak Londonban kedden folytatták a hétfőn megkezdett tanácskozásokat. Délben György király adott ebédet a francia vendégek tiszteletére. Chautemps francia miniszterelnök és Delbos külügyminiszter a tárgyalások befejeztével kedden délután 5órakor utaztak haza Párizsba. Chautemps miniszterelnök hangoztatta, hogy nem volt olyan kérdés, amelyben az angolokkal ne egyezett volna a véleményük. Megtárgyalták Közép-Európa helyzetét, a spanyol polgárháború ügyét, a kínai-japán viszályt és mindazokat a kérdéseket, amelyek a két kormányt közelebbről érdeklik. A megbeszélések tengelyében természetesen lord Halifax németországi útja állott és ezzel kapcsolatosan a német gyarmatok ügye. Anglia és Franciaország azon a véleményen vannak, hogy a német gyarmatok visszaadásáról csak a Németország által nyújtandó komoly békebiztosítékok ellenében lehet szó. Más szóval Németországnak vissza kell térni az újjáalakítandó Népszövetségbe, gazdasági kérdésekben együtt kell működnie valamennyi állammal, meg kell egyeznie a szomszédokkal és fegyverkezését korlátozni kell. Sem Anglia, sem Franciaország nem hajlandó . Németországnak Közép-Európában szabad kezet engedni, még a gyarmati követelések szüneteltetése esetében sem. Anglia és Franciaország semmi olyan változást nem akar eltűrni, amely Csehszlovákia vagy Ausztria felségjogait sértené. Az angol kormány reméli, hogy rövidesen tárgyalások indulnak meg, amelyeknek célja szerződés létrehozása a Róma—Berlin és a Párizs—London tengely között. Az alsóházban Attlee őrnagy, a munkáspárti ellenzék vezére kérdezte Chamberlain miniszterelnököt, nyilatkozhatik-e a Németországgal folytatott tárgyalásokról és a francia kormány képviselőivel folytatott megbeszélésekről. Chamberlain miniszterelnök felolvasta a hivatalos közlemény szövegét. Attlee képviselő még ezt kérdezte: — Van-e szó arról, hogy ezeket a megbeszéléseket más országokra is kiterjesszék általános megegyezés létesítése végett? — Végső célunk az általános elintézés — válaszolta Chamberlain. Ezért arra kell törekedni, hogy más országok is bekapcsolódjanak a megbeszélésekbe. Nem hiszem, hogy már annyira jutottunk volna, hogy tanácsos lenne a megbeszélések azonnali kiterjesztése, noha erre később sor kerülhet. Az általános megbékélés a cél A londoni megbeszélésekről hivatalos közleményt adtak ki: Chautemps francia miniszterelnök és Delbos külügyminiszter megbeszélést folytatott Chamberlain angol miniszterelnökkel és Eden külügyminiszterrel, mely szerint Lord Halifax ismertette a francia miniszterekkel a Németországban nemrégen folytatott megbeszéléseinek az eredményét. Örömmel állapították meg, hogy Lord Halifax látogatása hozzájárult a nemzetközi félreértések okainak tisztázásához. Az angol és francia miniszterek Delbos külügyminiszter küszöbönéslók közép- és keleteurópai látogatásáról is, beszéltek. Megállapították a két ország közös érdekét a béke fenntartása tekintetében ezekben az országokban. Megbeszélték a spanyol viszály és a földközitengeri kérdést is. Megegyeztek abban, hogy a két kormány folytatja erőfeszítéseit, amelyeknek az a célja, hogy a benem avatkozási politikát teljesen hatályossá tegyék. Megvizsgálták a gyarmati kérdést is és arra a megállapításra jutottak, hogy ezzel a kérdéssel nem lehet elszigetelten foglalkozni. Elismerték a mélyebb tanulmányozás szükségességét. Ezután a kölcsönös bizalom szellemében áttekintették a nemzetközi ügyek egyéb, vonatkozásait. Újból hangsúlyozták kormányuknak azt az óhaját, hogy együtt, akarnak működni az összes országokkal az általános megbékítés közös feladata körül szabad és békés tárgyalások útján. Lebontják a párizsi világkiállítás egyes épületeit A nagy párizsi világkiállítás most ért véget. Jövőre ugyan újból megnyitják, de egyes kiállítási épületeket újjáalakítanak. A pavillonok lebontása már megkezdődött. Büntető eljárás indult a debreceni nyilasbotrány miatt A titkos választójog hiánya lidércnyomás a magyar közéletben A képviselőház tíznapos szünet után kedden folytatta a felsőházi törvényjavaslat vitáját. Györki Imre szociáldemokrata azt fejtegette, hogy előbb a titkos választójogot kellett volna megalkotni és csak azután a kormányzói és a felsőházi reformot. A titkos választójog körül teljes a bizonytalanság, nem lehet tudni, valójában titkos lesz-e. A rendtörvényjavaslat is csak a szabadságjogokat nyirbálja. Ez a diktatúra felé vezet anélkül, hogy az alkotmányjogi kérdéseket megoldaná. Élesen bírálta a budapesti törvényszéken hozott ítéleteiket. Amikor a legsúlyosabb lázadás bűncselekményét követi el valaki, akkor államfogházat szabnak ki rá, a másik oldalon pedig a legkisebb bűncselekmények ellen is a legszigorúbb megtorlásokat alkalmazzák. Sztranyavszky Sándor elnök figyelmeztette Györkit, hogy bírói ítéleteket ne bíráljon. Buphinger Manó: Muszáj, ha ilyen ítéletek vannak! Györki Imre: Ilyen körülmények között megrendül az ország bizalma az igazságszolgáltatásban. Szóvátette ezután, hogy vasárnap Debrecenben, Kossuth városában Balogh István nyilas képviselő beszámolóján kijelentette, hogy Magyarország királyának kell kikiáltani Horthy Miklós kormányzót. (Nagy zaj. Sztranyavszky elnök figyelmezteti Györkit, hogy ne foglalkozzék a debreceni beszámolóval.) Buckinger Manó: Hogyan, hát nem Festetics lesz a király? Malasits Géza: Hadügyminiszter lesz! Abban már gyakorlata van! Györki Imre: Üdvözlőtáviratokat is küldtek az államfőnek. Végül azt mondotta, hogy nem lehet olyan politikát folytatni, hogy tegnap gyorsvonati sebességről beszéltek, ma pedig a fékrendszert akarják életbe léptetni. Balogh Gábor kormánypárti arról beszélt, hogy a felsőházba be kellvonni mindazokat a rétegeket, amelyek most nincsenek képviselve. Bródy Ernő szabadságpárti arról beszélt, hogy a választójog kérdése évtizedek óta lidércnyomás a magyar közéletben. A felsőházi javaslat megteremtése félreértett kegyeleti hangulat Gömbös Gyulával szemben. Nincs megokolva, miért kellett a titkos választójog előtt a felsőházi javaslatot beterjeszteni. A 12 év előtti nemzetgyűlést nem lehet meggondolatlan testületnek beállítani, ahogy azt a mostani javaslat indokolása teszi. A felsőházi törvény helyett az összeférhetetlenség kérdését kellene végleg megoldani. Lehetetlenség, hogy 156 főnemesi család 36 felsőházi tagot válasszon és ugyanakkor 800 ezer embert ugyanannyi képviseljen. A képviselőház és a felsőház együttes ülését a vitás esetekre rossznak és lehetetlen gondolatnak ion 3 dotta. Szerinte a felsőházi javaslat a titkos szavazati jog behozatalát veszélyezteti. Csik József szerint a jövő felsőház méltó lesz arra az áldozatra, amit a képviselőház hoz. A javaslat vitáját szerdán folytatja a képviselőház. Magyarellenes amerikai propaganda A felsőház keddi ülésén napirend előtt Shvoy Lajos székesfehérvári püspök nagy beszédben ismertette az amerikai magyarok helyzetét, amelyről személyes tapasztalatai alapján győződött meg. Megállapította, hogy a magyarság Amerikában ma sokkal őszintébben és lelkesebben magyar, mint tizenöt évvel ezelőtt. Útjának szomorú tapasztalata volt az, hogy különböző főiskolai könyvtárakban alig talált egy-egy magyar könyvet, ellenben magyarellenes cseh propagandakönyveket és újságokat annál inkább. Gondoskodni kell arról, hogy az igazságtalan támadások és szemérmetlen propaganda ellen meglegyen a megfelelő védelem. Vásáry József a városi számvevőségek államosításáról szóló javaslattal kapcsolatban megemlékezett a vasárnapi debreceni eseményekről, amelyekről a közvélemény nem kaphatott megfelelő tájékoztatást. Léteznek lappangó összeesküvők, akik az alkotmányról lekicsinylően beszélnek és nyíltan hirdetik, hogy nincs többé szükség alkotmányra. Debrecenben vasárnap annyira túllépték a határt, hogy a kormánynak erélyes kézzel kell lecsapnia, mert veszélyes agitációjukkal felgyújthatják a nemzetet. Széll József belügyminiszter a debreceni esetről kijelentette, hogy az üggyel kapcsolatban rendőri és büntető eljárás van folyamatban. A belügyminiszter felszólalása után a felsőház elfogadta a javaslatot. Politikai gyilkosság az osztrák határon. Felsőőrön, mely osztrák területen fekszik, ismeretlen tettesek három lövéssel meggyilkolták Weichselberger János 28 éves gazdát és holttestét a közeli erdőbe hurcolták, ahol egy köpenynyel letakarva otthagyták. Négy személyt, akikről azt hiszik, hogy kapcsolatban állanak a tett elkövetésével, letartóztatták. A csendőrség nyomozása során az a gyanú merült fel, hogy politikai természetű gyilkosságról van szó. HOLNAP, csütörtökön jön a FRISS ÚJSÁG SZÍNES REGÉNYTÁRA LEGÚJABB KÖTETE A GYILKOS SÁTÁN Irta: VARGA IMRE Szenzációs, érdek részi ta bűnügyi regény ÁRA: 10 FILLÉR