Friss Ujság, 1937. december (42. évfolyam, 273-297. szám)

1937-12-01 / 273. szám

1937 december 1, szerda FL­SS ÚJSÁG Közép-Európában nem kap szabadkezet Németország Párizs, Berlin, London és Róma között szerződést akarnak létrehozni Az angol és francia kormány­­férfiak Londonban kedden folytat­ták a hétfőn megkezdett tanácsko­zásokat. Délben György király adott ebédet a francia vendégek tiszteletére. Chautemps francia mi­niszterelnök és Delbos külügy­miniszter a tárgyalások befejezté­vel kedden délután 5­­órakor utaz­tak haza Párizsba. Chautemps mi­niszterelnök hangoztatta, hogy n­em volt olyan kérdés, amely­ben az angolokkal ne egyezett volna a véleményük. Megtárgyalták Közép-Európa hely­zetét, a spanyol polgárháború ügyét, a kínai-japán viszályt és mindazokat a kérdéseket, amelyek a két kormányt közelebbről érdek­lik. A megbeszélések tengelyében természetesen lord Halifax német­­országi útja állott és ezzel kapcso­latosan a német gyarmatok ügye. Anglia és Franciaország azon a véleményen vannak, hogy a német gyarmatok visszaadásáról csak a Németország által nyújtandó ko­moly békebiztosítékok ellenében le­het szó. Más szóval Németország­nak vissza kell térni az újjáalakí­tandó Népszövetségbe, gazdasági kérdésekben együtt kell működnie valamennyi állammal, meg kell egyeznie a szomszédokkal és fegyverkezését korlátozni kell. Sem Anglia, sem Franciaország nem hajlandó . Németországnak Közép-Európában szabad kezet en­gedni, még a gyarmati követelések szüneteltetése esetében sem. Anglia és Franciaország semmi olyan vál­tozást nem akar eltűrni, amely Csehszlovákia vagy Ausztria felségjogait sértené. Az angol kormány reméli, hogy rövidesen tárgyalások indulnak meg, amelyeknek célja szerződés létrehozása a Róma—Berlin és a Párizs—London tengely között. Az alsóházban Attlee őrnagy, a munkáspárti ellenzék vezére kér­dezte Chamberlain miniszterelnö­köt, nyilatkozhatik-e a Németor­szággal folytatott tárgyalásokról és a francia kormány képviselői­vel folytatott megbeszélésekről. Chamberlain miniszterelnök felol­vasta a hivatalos közlemény szö­vegét. Attlee képviselő még ezt kérdezte: — Van-e szó arról, hogy ezeket a megbeszéléseket más országokra is kiterjesszék általános megegye­zés létesítése végett? — Végső célunk az általános el­intézés — válaszolta Chamberlain. Ezért arra kell törekedni, hogy más országok is bekapcsolód­­janak­ a megbeszélésekbe. Nem hiszem, hogy már annyira ju­tottunk volna, hogy tanácsos lenne a megbeszélések azonnali kiterjesz­tése, noha erre később­ sor kerül­het. Az általános megbékélés a cél A londoni megbeszélésekről hi­vatalos közleményt adtak ki: Chautemps francia miniszterel­nök és Delbos külügyminiszter megbeszélést folytatott Chamber­lain angol miniszterelnökkel és Eden külügyminiszterrel, mely sze­rint Lord Halifax ismertette a francia miniszterekkel a Német­országban nemrégen folytatott megbeszéléseinek az eredményét. Örömmel állapították meg, hogy Lord Halifax látogatása hozzájá­rult a nemzetközi félreértések okainak tisztázásához. Az angol és francia miniszterek Delbos külügyminiszter küszöbön­és­lók közép- és keleteurópai látoga­tásáról is, beszéltek. Megállapították a két ország közös érdekét a béke fenntar­tása tekintetében ezekben az országokban. Megbeszélték a spanyol viszály és a földközitengeri kérdést is. Megegyeztek abban, hogy a két kormány folytatja erőfeszítéseit, a­melyeknek az a célja, hogy a be­­nem avatkozási politikát teljesen hatályossá tegyék. Megvizsgálták a gyarmati kérdést is és arra a meg­állapításra jutottak, hogy ezzel a kérdéssel nem lehet elszigetelten foglalkozni. Elismerték a mélyebb tanulmányozás szükségességét. Ez­után a kölcsönös bizalom szellemé­ben áttekintették a nemzetközi ügyek egyéb, vonatkozásait. Újból hangsúlyozták kormányuknak azt az óhaját, hogy együtt, akarnak működni az összes országokkal az általános megbékítés­­ közös fel­adata körül szabad és békés tár­gyalások útján. Lebontják a párizsi világkiállítás egyes épületeit A nagy párizsi világkiállítás most ért véget. Jövőre ugyan­ újból meg­nyitják, de egyes kiállítási épülete­ket újjáalakítanak. A pavillonok le­bontása már megkezdődött. Büntető eljárás indult a debreceni nyilasbotrány miatt A titkos választójog hiánya lidércnyomás a magyar közéletben A képviselőház tíznapos szünet után kedden folytatta a felsőházi törvényjavaslat vitáját. Györki Imre szociáldemokrata azt fejtegette, hogy előbb a titkos választójogot kellett volna megalkotni és csak azután a kormányzói és a felsőházi reformot. A titkos vá­lasztójog körül teljes a bizony­talanság, nem lehet tudni, valójá­ban titkos lesz-e. A rendtörvény­javaslat is csak a szabadságjogo­kat nyirbálja. Ez a diktatúra felé vezet anélkül, hogy az alkotmány­­jogi kérdéseket megoldaná. Élesen bírálta a budapesti törvényszéken hozott ítéleteiket. Amikor a leg­súlyosabb lázadás bűncselekmé­nyét követi el valaki, akkor állam­fogházat szabnak ki rá, a másik oldalon pedig a legkisebb bűn­cselekmények ellen is a legszigo­rúbb megtorlásokat alkalmazzák. Sztranyavszky Sándor elnök figyelmeztette Györkit, hogy bírói ítéleteket ne bíráljon. Buphinger Manó: Muszáj, ha ilyen ítéletek vannak! Györki Imre: Ilyen körülmények között megrendül az ország bi­zalma az igazságszolgáltatásban. Szóvátette ezután, hogy vasárnap Debrecenben, Kossuth városában Balogh István nyilas képviselő beszámolóján kijelentette, hogy Magyarország királyának kell ki­kiáltani Horthy Miklós kormány­zót. (Nagy zaj. Sztranyavszky elnök figyelmezteti Györkit, hogy ne foglalkozzék a debreceni beszá­molóval.) Buck­inger Manó: Hogyan, hát nem Festetics lesz a király? Malasits Géza: Hadügyminiszter lesz! Abban már gyakorlata van! Györki Imre: Üdvözlőtáviratokat is küldtek az államfőnek. Végül azt mondotta, hogy nem lehet olyan politikát folytatni, hogy tegnap gyorsvonati sebességről beszéltek, ma pedig a fékrend­szert akarják életbe léptetni. Balogh Gábor kormánypárti arról beszélt, hogy a felsőházba be kell­­vonni mindazokat a réte­geket, amelyek most nincsenek képviselve. Bródy Ernő szabadságpárti arról beszélt, hogy a választójog kér­dése évtizedek óta lidércnyomás a magyar közéletben. A felsőházi javaslat megteremtése félreértett kegyeleti hangulat Gömbös Gyulá­val szemben. Nincs megokolva, miért kellett a titko­s választójog előtt a felsőházi javaslatot beter­jeszteni. A 12 év előtti nemzet­­gyűlést nem lehet meggondolatlan testületnek beállítani, ahogy azt a mostani javaslat indokolása teszi. A felsőházi törvény helyett az összeférhetetlenség kérdését kel­lene végleg megoldani. Lehetetlenség, hogy 156 fő­nemesi család 36 felsőházi tagot válasszon és ugyanakkor 800 ezer embert ugyanannyi kép­viseljen. A képviselőház és a felsőház együt­tes ülését a vitás esetekre rossz­nak és lehetetlen gondolatnak i­on­ 3 dotta. Szerinte a felsőházi javas­lat a titkos szavazati jog behoza­talát veszélyezteti. Csik József szerint a jövő felső­ház méltó lesz arra az áldozatra, amit a képviselőház hoz. A javaslat vitáját szerdán foly­tatja a képviselőház. Magyarellenes amerikai propaganda A felsőház keddi ülésén napi­rend előtt Shvoy Lajos székes­­fehérvári püspök nagy beszédben ismertette az amerikai magyarok helyzetét, amelyről személyes ta­pasztalatai alapján győződött meg. Megállapította, hogy a magyarság Amerikában ma sokkal őszintéb­ben és lelkesebben magyar, mint tizenöt évvel ezelőtt. Útjának szo­morú tapasztalata volt az, hogy különböző főiskolai könyvtárak­ban alig talált egy-egy magyar könyvet, ellenben magyarellenes cseh propagandakönyveket és új­ságokat annál­­ inkább. Gondos­kodni kell arról, hogy az igazság­talan támadások és szemérmetlen propaganda ellen meglegyen a megfelelő védelem. Vásáry József a városi szám­vevőségek államosításáról szóló javaslattal kapcsolatban megemlé­kezett a vasárnapi debreceni ese­ményekről, amelyekről a közvéle­mény nem kaphatott megfelelő tájékoztatást. Léteznek lappangó összeesküvők, akik az alkotmány­ról lekicsinylően beszélnek és nyíl­tan hirdetik, hogy nincs többé szükség alkotmányra. Debrecenben vasárnap annyira túllépték a ha­tárt, hogy a kormánynak erélyes kézzel kell lecsapnia, mert veszélyes agitációjukkal fel­gyújthatják a nemzetet. Széll József belügyminiszter a debreceni esetről kijelentette, hogy az üggyel kapcsolatban rendőri és büntető eljárás van folyamatban. A belügyminiszter felszólalása után a felsőház elfogadta a javas­latot. ­ Politikai gyilkosság az osz­trák határon. Felsőőrön, mely osz­trák területen fekszik, ismeretlen tettesek három lövéssel meggyil­kolták Weichselberger János 28 éves gazdát és holttestét a közeli erdőbe hurcolták, ahol egy köpeny­nyel letakarva otthagyták. Négy személyt, akikről azt hiszik, hogy kapcsolatban állanak a tett elkö­vetésével, letartóztatták. A csend­őrség nyomozása során az a gyanú merült fel, hogy politikai természetű gyilkosságról van szó. HOLNAP, csütörtökön jön a FRISS ÚJSÁG SZÍNES REGÉNYTÁRA LEGÚJABB KÖTETE A GYILKOS SÁTÁN Irta: VARGA IMRE Szenzációs, érdek részi ta bűnügyi regény ÁRA: 10 FILLÉR

Next