Friss Ujság, 1938. március (43. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-01 / 48. szám

2 független kisgazdapárti képviselő­­jelölt és Lendvay Béla között, akit a legszélsőségesebb politikai elemek támogatnak. Knesély Ödön érdekében vasárnap több képviselő tartott beszédet. Dulin Jenő füg­getlen kisgazdapárti arról beszélt, hogy a falu népe nem hajlandó kávéházi vezéreket követni. Payr Hugó képviselő hangoztatta, hogy kalandorok azok, akik a népért semmit sem tettek és most mégis a közéletet szeretnék maguk számára megszerezni. Értelmetlen jelszavakkal vezetik félre a népet, hogy megkaparintsák a­ hatalmat és ezzel együtt, a zavarosban ha­lászva, a közpénztárak kulcsait is. ___ Ezekkel szemben a magyar nép­nek önvédelmi harcot kell vívni. mmmm­mmmmmmmmmmmmmmmmmm Volt miniszter vallott a tejperben Nem lesz bizony­ításkiegészítés Vitéz Marton Bélának Gál Imre hírlapíró ellen indított sajtóperé­ben hétfőn Kállay Miklós nyugal­­m­azott földművelésügyi miniszter tett vallomást. "Kijelentette, hogy senki nem gyakorolt nála nyo­mást avégett, hogy Marton Béla dánosi tejgazdaságának Buda­pestre szállítható tejmennyiségét felemeljék. Ezt Marton sem kérte tőle, de emlékezete szerint­­ valami panasz merült fel, amit jelentettek neki, arra azon­ban már nem emlékszik, hogy a panasz Marton személyére vonat­kozott volna, vagy pedig a tej­gazdaság ellen szólt. —­ Gróf Hoyos Miksának, az Országos Tejgazdasági Bizottság elnökének tettem egyszer említést az ügyről, de kijelentettem, hogy politikai személyről lévén szó, a Marton-ügyben is úgy kell eljárni, mintha Kiss Péterről vagy Nagy Jánosról lenne szó. — Néhai, Gömbös Gyulával mél­­tóztatott beszélni erről az ügyről? — Egy minisztertanácsi szünet­ben félrehívott­ a boldogult mi­niszterelnök, megkérdezte, igaz-e, hogy feljelentések érkeztek Mar­ton ellen? Én azt mondottam, hogy csakugyan érkezett valami jelen­tés, én azonban tekintettel annak kellemetlen és politikai oldalára, nem óhajtok semmiféle formában foglalkozni vele. A tárgyalás folytatását hétfőre halasztották. A bíróság a bizonyí­­tás kiegészítésére­ tett indítványt elutasította. A haditörvényszék agyonlöve­tett egy japán tábornokot. Macsui tábornok, a Sangh­aj környéki ja­pán haderők volt főparancsnoka, a Mikádónál mély sajnálkozását fejezte ki, amiért sok ember halá­lának okozója lett. A császár nagy elismeréssel nyilatkozott a japán katonák hűségéről és bátorságáról. — Sanghajban egy részeg japán katona megtámadott két német állampolgárt, akiket angol disznók­nak nevezett és bántalmazta őket. — A japán katonai törvényszék halálra ítélte Fusisima tábornokot, akin az ítéletet végre is hajtották. Az volt ellene a vád, hogy eltűrte hadosztályának csapatai között a kommunista agitációt. Mit tanulhatunk ezen a héten a­ Népművelési Bizottság: Háztartási Telepen a Gázművek, VI. Vilmos császár út 3. szára alatti bemutató helyiségé­ben: Február 28-án, hétfőn d. u. 5.f-ig Szili Leontin: A terítés esztétikája Főtőbemutató: sajttal, sonkával töltött sós teasütem­ények Március 2-án, szer­dán d. u. 5—6-­ íj. Móricz Margit: Afrika asszonyai (vetített képeik­ kel). Főző­­bem­utató: bárány­sültek készítése. Már­cius 3-án, csütörtökön d. u. 5—L-ig, dr. Géczyné Haviár Margit dr.: A külön­böző ételszakaszok lényege. Főzőbemu­tató: máj Felhasználása, leves, omlett, szelet, pudding, pástétom készítésénél. Március 5-én, szombaton d. n. 5—6-ig. Szili Leontin: Gyerm­ekzsúr. Az is­kolás gyermek vendéglátása. Férce­ b­emu­tató: ünnepi torták, csokoládés sütem­ények készítése Az egyes előadások belépődíja 60 fillér. Március 1-én, kedden és március 4-én, pénteken délután 5 órakor főzőbemutató a takarékos gáz­ használatról. Belépő díj nincs. A FRISS ÚJSÁG 1938 március 1. kedd Nem lehet többé napszámos­bért fizetni a kubikosoknak . Szerszám nélkül 40, szerszámmal 46 fillérre emelték a a legkisebb órabérüket Az éveken át tartó meddő kül­döttségjárások, kérvényeztek után az iparü­gyi miniszter most végre erélyes kézzel rendet teremt a ku­bikosok bére körül. A szegény ta­­ligások eddig hiába panaszolták, hogy a munkaadók nem tartják be a két évvel ezelőtt amúgy is alacsonyan megállapított 42 filléres órabért. Nyomorúságos helyzetük­ben eddig tehetetlenül vették tudo­másul, hogy a munkaadók szám­talan esetben nem engedték őket a saját■ szerszámjukkal dolgozni, hanem ők adták nekik az ásót, ta­ligát, és így csak a napszámosoknak járó 34 filléres órabért fizették a szegény embereknek. A múlt év­ben ily módon bántak el a vállal­kozók a földmunkások ezreivel. Néhány hónappal ezelőtt a Magyar Építőmunkások Szövetsége vette kezébe a kubikosok sorsának irá­nyítását. A szövetség emlékiratot adott át az iparügyi miniszternek, amelyben kérte a legkisebb mun­kabér felemelését és a rendelet mó­dosítását olyképpen, hogy a kubi­kosoknak abban az esetben is 40 fillért fizessen a munkaadó, ha a szerszámokat is a vállalkozó adja. Az iparügyi miniszter most dön­tött ebben az ügyben. A rendeletet módosították olyképpen, hogy 40 filléren alul szerszám nél­kül sem lehet kubikost alkal­mazni. A saját szerszámját használó ta­­ligás órabérét pedig 16 fillérben állapították meg. A fentiekről az iparügyi minisztérium nyolc nap­pal ezelőtt értesítette a munkaadó­kat. A fellebbezési határidő hét­főn lejárt és a­ felemelt órabér el­len eddig fellebbezés nem érkezett. Az Építőmunkások Szövetségében azt remélik, hogy az iparügyi mi­niszter most már ezen a héten az új bértervezetet el fogja rendelni, amely azután újabb nyolc nap múlva életbe lép. A 411 és 46 filléres órabér csupán a budapesti iparkamara terüle­tére vonatkozik. De a módosításról már folynak a tárgyalások a többi iparkamarák területére is, úgyhogy legkésőbb április elsejére már az egész or­szágban érvényben lesznek a ku­­bikosság számára az embersége­sebb munkabérek. A Zavarok a malmok munkaidő és munkabér rendelete körül Mit akarnak a kismalmok és mi a munkásság kérése? Az utóbbi napokban olyan hírek terjedtek el, hogy a malm­ok leépí­tik üzemeiket, hetenkint csak két napon át dolgoznak. Emiatt mun­kásaik egy részét is­ elbocsát­ják. A hírek, szerencsére, nagyrészt túl­zottak. A vidéki úgynevezett vám­őrlő malmok csak akkor dolgoz­nak, amikor munkájuk akad. Ja­nuárban és februárban, sokszor még márciusban is a vidéki mal­mok minde­n évben csak csökken­tik üzemüket, mert ilyenkor nincs szezonjuk. A gazda nem őrlet, mert várja az átalakulást, a ma­­lomtulajdonos pedig nem igen­ vásárol. A fővárosi nagymalmok nagyrészt csak kivitelre dolgoz­nak. Miután ebben a pillanatban megakadt a kivitel a kint fel­halmozódott raktárakban, így üze­müket valóban csökkentették, sőt egyes malmok teljesen leálltak. De ez csak átmeneti állapot, mert külföldi rendelés esetén a malmok újból megindulnak. Munkáskörök­ben sem tudnak arról, hogy az utóbbi napokban a rendes évad­­szerű munkáselbocsájtásokon fe­lül nagyobb szabású elbocsájtás történt volna az iparban. Sokkal inkább foglalkoztatja a munkásokat és a kismolnárokat, főleg a vidéki malomtulajdonoso­kat a nyolcórás munkanap és a legkisebb munkabérek beveze­tése körüli megbeszélések. A nyolcórás munkaidőt bevezető rendelet ja­nuár elsején életbe lépett. Egy­előre a szakkörök még nem látják tisztán, hogy milyen hatással lesz ez az iparra, mert most még nin­csen évad. A kis malomtulajdonosok sze­rint nem lehet, az iparban alkal­mazni a nyolcórás munkaidőt. Rámutatnak arra, hogy egy-egy vidéki vámőrlőmajom csak akkor dolgozik, ha van mit őrölni. Azt pedig előre sohasem lehet tudni, hogy egy-egy gazda mi­kor fog li­sztjével beállítani a malomba. Esetleg beintik a kazánt reggel hét órakor. Egész nap nincs dolog és a gazda meg­jelenik délután egy órakor. A nyolcórás munkaidő letelik dél­után három órakor, így tehát a molnár, ha be akarja tartani a ren­deletet, kénytelen leállítani üzemét, még mielőtt felőrölte volna a bú­zát vagy pedig túlóradíjat fizethet munkájának. A malommunkások is panaszkod­nak, hogy a rendelet óta lecsökkent a jövedelmük és különösen a nagy malmokban van rossz soruk. Szá­nalmas bérekért dolgoznak. A mi­nisztériumban most készítik elő a­­legkisebb munkabéreket megálla­pító rendeletet is. Az országot több kerületre fogják beosztani és kerü­letenként állapítják majd meg a fizetendő béreket, így például a debreceni kerületben mások lesz­nek a bérek, mint például Hód­mezővásárhelyen. Viszont egy-egy kerületben a tervezet szerint a nagy- és kismalmok egy­forma bért fognak fizetni, holott a nagy malmok magasabb béreket, fizethetnének, mint a kis­malmok, amelyeknek teljesítmé­nyük kisebb, gépei kevésbé hasz­nálhatók és így a megértendő bú­zából kevesebbet tudnak kihozni. A szakkörök szerint tehát a munka­béreket nem területi beosztás sze­rint, hanem a malmok őrlési ké­pessége szerint kellene megállapí­tani. A szakmunkások — mint értesü­lünk — attól félnek, hogy a rende­let módot ad arra, különösen vidé­ken, hogy helyettük a malomtulaj­donos olcsóbb napszámost állít be az üzemébe. A malommunkás érde­keltségek remélik, hogy a rendelet végleges szövege ezt meg fogja gá­tolni. Jó tanács Az amerikai bankigazgató hí­vatja a pénztárost: — A kasszából hiányzik száz dollár és senkinek sincs a pénz­­szekrényhez kulcsa, csak magának és nekem! A pénztáros mosolyog: — Akkor a legjobb lesz, főnök úr, ha mind a ketten beteszünk a pénztárba ötven-ötven dollárt és nem beszélünk többet a dologról. — Éh­esebb embereknél, akik gyakran fel vannak fúvódva, úgy az alhasi pangást, mint az emész­tés renyheségét egy-egy pohár ter­mészetes „Ferenc József* keserű­­víz reggelenként, éhgyomorra hé­vévé, rendszerint hamar mérsékli, a rekeszizom emelkedését­­ csök­kenti és a magas vérnyomást le­szállítja. Kérdezze meg orvosát. Griger Miklós meghalt A szívbaja ölte meg a nemes papképviselőt Hétfőre virradó éjszaka a Ráday utcai Szent Imre kollégiumban meghalt Griger Miklós bicskei apat plébános, országgyűlési kép­képviselő, a magyar közélet puri­tán nagy harcosa. Szívbaja már régebben kínozta, de különösen az utóbbi időben szenvedett sokat. Ennek ellenére nagy türelemmel és hősiességgel viselte súlyos be­tegségét. Változatlan lelkesedéssel, vett részt a parlamenti küzdelmek­ben, különösen a szociális viták­ban. Legutóbb a mezőgazdasági munkások öregségi biztosításáról szóló javaslat tárgyalásánál szó­lalt fel február 18-án. Betegen érkezett a Házba és szerette volna ülve elmondani beszédét, de a házszabályok nem engedték ezt meg. Mindössze egy párnás zsámolyt kapott beteg lába alá és így mondotta el hatalmas beszédét, amelyet nemcsak az el­lenzék, de a kormánypárt is meg­tapsolt. Amikor a parlamentből hazament, ágynak dőlt s fel sem kelt többé. De még vasárnap este is telefonon érdeklődött a politi­kai események iránt és amikor meghallotta, hogy Kőszegen Hindy Zoltán győzött, szemrehá­nyást tett magának, hogy nem tu­dott lemenni dolgozni a keresz­ténypárti jelölt érdekében. 58 évet élt a kitűnő férfi és lel­kes harcos. 1910-ben fellépett Lu­kács Lászlóval szemben, de az ak­kori minisztert nem tudta le­győzni. A Károlyi forradalom alatt első volt, aki szót emelt a forradalom ellen. Magatartása miatt üldözték a kommunisták. Később a nemzetgyűlésen kétszer is megválasztotta a csornai kerü­let. Rengeteg keserűségben, üldöz­tetésben volt része, amely úgyszólván végigkergette az egész országban, mert az 1935 ös választáskor kiadták a jelszót, hogy „a vörös pap nem kaphat mandátumot.” Tényleg kisebbs­ég­ben is maradt és csak 1937-b­en nyerte­ el a lovasberényi mandátu­mot. Életének utolsó pillanatáig benne lobogott a tűz, az igazság szenvedélyes szeretete, az örök el­lenzékiség, amellyel mindig job­bat és többet akart elérni a sze­gény nép számára, amelyet végte­lenül szeretett.* Griger Miklós temetése a feren­­ciek belvárosi plébániatemplomá­ból szerdán délelőtt féltizenegy óra­kor lesz. A beszentelés után a ko­porsót Sóskáb­a szállítják, ahol csütörtökön délelőtt az ottani plé­bániatemplomból helyezik örök nyugalomra. Grigor Miklós.

Next