Friss Ujság, 1938. június (43. évfolyam, 123-145. szám)

1938-06-15 / 134. szám

4 — Emésztési kiütések a bőrön sok esetben hamar elmúlnak, ha bélműködésünket reggelenkint éh­gyomorra egy eszű pohár természe­tes „Ferenc* .József** keserű­vizzel elrendezzük. Kérdezze meg orvosát. Hét kém kapott súlyos büntetést Három évtől nyolc évig ter­jedő fegy­házra ítélték őket A hon­véd tör­vényszék idegen ál­lamok javára elkövetett hűtlenség, illetve kémkedés bűntette miatt. Miklós Gyulát nyolcévi fegyházra, nyolcévi hivatal- és politikai jog­vesztésre, továbbá a cseh határ­sávból való kitiltásra. Baranyák Ferencet hatévi és hathónapi fegy­házra, hatévi hivatal- és politikai jogvesztésre, továbbá a cseh ha­társávból való kitiltásra, if­j. Mar­ui­­án Jánost hatévi fegyházra, tízévi hivatal- és politikai jog­vesztésre és a határsávból örökre való kitiltásra, Szállási Jánost hatévi fegyházra, ötévi hivatal- és politikai jogvesztésre, Domnics Jánost háromévi és hathónapi fegyházra, négyévi hivatal- és po­litikai jogvesztésre, továbbá a cseh határsávból való kitiltásra, Tóth Miklóst háromévi fegyházra, öt­évi hivatal- és politikai jogvesz­tésre és Cigler Józsefet háromévi börtönre és ötévi hivatal- és poli­tikai jogvesztésre ítélte. Vala­mennyi ítélet jogerős. (VWVNWXNXXVWXWVWVWVVW Két gyilkosság egy napon egy községben Szétvert fejű holttest • Szitává szurkálta haragosát s­edden Pusztamérges községben két kegyetlen gyilkosság történt. A község határában szétvert kopo­nyával holtan találták meg Csaba Vince 22 éves ottani lakost. A nyo­mozás során a c­sendőrség előállí­totta Bozo János fiatal legényt, aki hosszú vallatás után beismerte, hogy megtámadta Csaba Vincét és kővel szétverte a fejét. Amikor a szerencsétlen áldozat meghalt, a gyilkos elmenekült. Azt állította, hogy régóta haragban volt Csabával és most végre eljött az alkalom, hogy leszámolhatott vele. Dako János és Czibak István együtt borozgattak egy pusztamér­ges­ kocsmában. Italozás közben összevesztek, majd Czibak ott­hagyta haragosát és hazafelé in­dult. Dako utána lopód­zott és megleste az úton. Amikor Czibak elhaladt mellette, előkapta kését és valósággal szi­tává szurkálta a szerencsétlen em­ber testét. A gyilkos elmenekült. A csendőrség a szemtanuk vallo­mása alapján rövidesen elfogta Dakót, akit letartóztattak. HOLNAP, csütörtökön jelenik meg a FRISS ÚJSÁG SZÍNES REGÉNYTÁRA legújabb kötete: ■COWBOY­■FURFANG BALÁZS JÓZSEF, a népszerű cowboy-író pompás új művében újra dia­dalmaskodik a cowboy virtus a legnagyobb veszélyek felett is ÁRA 1­0 FILLÉR FRISS ÚJSÁG 1988 június 15, szerda Állami egyedáruság lesz a szeszértékesítés Szeptember elsejétől végrehajtják az új szesztörvényt Kisajátítják és megváltják a nagyipari szeszgyárakat Kedden este a kormánypárt érte­kezletet tartott, amelyen Remény­i- Schneller Lajos pénzügyminiszter ismertette a szesztörvényt. Sztra­nyavszky Sándor földművelési mi­niszter a hegyközségi törvényja­vaslatokról tájékoztatta a párt tag­jait. Az értekezletet megelőzően a párt tagjai élénken tárgyalták a tervbevett javaslatokat, amelyek közül a szesztörvényjavaslat a párt egy részének helyeslésével, más ré­szének bizonyos fenntartásaival találkozott. Reményi-Schneller La­jos pénzügyminiszter az értekezle­tet megelőzően kormányzói kihall­gatáson volt és beszámolt az államfőnek a szesztörvény javaslat­ról. Sokat beszéltek a pártban arról is, hogy Losonczy Istvánnak, Abádszalók képviselőjének kineve­zése Hajdú megye főispánjává a hivatalos lap szerdai számában megjelenik. Fáy István Hajdú me­gye és Debrecen főispánja Pest vármegye főispánja lesz. A Lo­sonczy István főispáni kinevezésé­vel megürülő abádszalóki kerület mandátumára a kormánypárt Rátz Jenő honvédelmi minisztert jelöli. Tasnády Nagy András elnök nyitotta meg a párt­ értekezletét és meleg szavakkal emlékezett meg a kormá­nyzó születésű anjáról. Bejelentette egyúttal Pálffy- Dani Józsefnek a pártból történt kilépését, és Kovács Sándor kép­viselőnek a pártba történt be­lépését. Ezután Re­mény­i-Schneller Lajos ismertette a szesztörvényjavasla­­tot. Elmondotta, hogy az 1921. évi 41. te. termelési keretszerkezetet lé­tesített, amelynek feladata az ér­tékesítés is volt. Az ehez fűzött re­mények azonban nem váltak be. Azóta szakadatlanul folytak a tár­gyalások, amelyek során kiderültek a jelenlegi rendszer hátrányai. Az ú­j rendszernél több szempont érvényesül, mindenekelőtt az ipari szeszgyártás méreteinek leszorítá­sa, a mezőgazdasági szesztermelés fokozása, a mezőgazdasági szesz­termelés ki­fizetődéséneek biztosí­­tása, a borfeleslegek felhasználása, valamint ugyanis a birtokon az állatok ete­tésére gazdaságosan felhasználha­tó. A reform leglényegesebb része az lesz tehát, hogy a meglévő ipari szeszgyárakat az állam ki­sajátítja és a vállalatokat kártala­nítja. A szesztörvényt valószínűen szeptember elsejétől végrehajtják, még­pedig úgy, hogy ősszel már csak átmeneti termelés lenne azok­ban az ipari szeszgyárakban, ame­lyeket az államkincstár kisajátít. A kisajátítás tehát fokozatosan történik és egyelőre csak a na­gyobb ipari szeszgyárakra terjed ki. Valószínű, hogy a vidéken lévő négy kisebb ipari szeszgyárnak to­vábbra is engedélyezik a törzs­kereteket. Az egész változás fő­célja az, hogy az országban ne termeljenek több szeszt, mint amennyit a fogyasztás elbír. Ezért a szeszkivitelt, amely mindig vesz­teséges volt, teljesen megszüntetik. Ezzel a reformmal megszűnik az 1921. évben megalapított Országos Szeszértékesí­tő működése is. Az értékesítést az államkincstár veszi át és a szeszeladás ugyanolyan mo­nopólium lesz, mint a dohány,­­ vagy a só. Az új szesztörvény életbeléptetése után felszámol az Országos Szesz­­értékesítő. A finomítást is az át­­­­lam­i szeszjövedék fogja végezni.­­E célból valószínűen egy megvaló­s­­ott ipari szeszgyárat fognak üzemben tartani. Sztranyavszky Sándor fökk­űve­­lésügyi miniszter ismertette az­után a hegyközségi javaslatot, amelyet a kormány a szesztör­­vénnyel egyidőben akar tető alá hozni. A javaslatnak a megvaló­­sítása azért fontos, mert szőlő- és gyümölcstermelésünk még elég kezdetleges állapotban van. A ja­vaslat a védőszerekkel kapcsolato­san is intézkedéseket tartalmaz és a bortermelést megfelelő keretek közé szorítja vissza. Makkay János az úgynevezett zsidótörvény rendelkezéseinek ki­­bocsájtása iránt érdeklődött. Mi­­kecz igazságügyminiszter kijelen­tette, hogy már szerdán megjele­nik egy rendelet a kamarákról, amelyekre a törvény szabályozó intézkedései kiterjednek, minden új tagfelvételt megtilt. A többi rendelkezések körülbelül a jövő hét folyamán látnak napvilágot és még ebben a hónapban megtör­ténik a sajtóval kapcsolatos ren­dezés is. A kormánypárt tagjai az érte­kezlet után a Gellért szállóban va­csoráztak. a kistermelők gyü­m­ölcsfelesle­­gének felhasználása. A szeszgyártásban nem az ipari, hanem a mezőgazdasági szeszgyár­tás szerepe a fontos. A kérdést nem lehetett az ipari szeszgyárak kereteinek leszállításával elintézni. Bejelentette, hogy a kormány be­vezeti a szeszegyedárusítást. Ez rugalmas rendszer, amely lehetővé teszi az egyes évek különböző vi­szonyaihoz való alkalmazkodást. A javaslat a kincstár érdekeit megvédi, bár természetesen az első évben számolni kell azzal, hogy rá­fizetés lesz. A miniszter ezután részletesen ismertette a javaslatot. A szesziparnak a mezőgazdasági és ipari szesz előállításán kívül fontos feladata az állatállomány megjavítása is. Már a háború alatt törvényjavaslatot készített Teleszky János, amelynek az volt a lényege, hogy az ipari szesz­gyárak főzési jogát kisajátítsák és odaadják a mezőgazdasági szeszgyáraknak, az értékesítést pe­dig az állam végezze. A mostani törvényjavaslatnak ez a Teleszky­­féle elgondolás az alapja, termé­­szetesen a javaslat mélyreható változást fog előidézni a hazai szeszgyártásban és értékesítésben. Az új törvényjavaslat teljesen megszünteti az ipari szeszgyártást és a szesz előállítását csupán a mezőgazdasági szeszfőzdék számá­ra biztosítja. Az elgondolás sze­rint csakis olyan üzem termelhet szeszt, amely valamely birtokkal kapcsolatos. A szeszfőzéskor kelet­kező melléktermék, a moslék. Áldatlan házasélet halálos drámája Kést dobott a felesége után, majd főbelőtte magát egy fő­városi számtiszt a Szentkirályi uccában Megdöbbentő halálos családi drá­ma játszódott le kedden délelőtt 9 óra tájban a Szentkirályi ucca 4-es számú ház egyik első emeleti lakásában. Itt lakott Cségényi Béla i1i éres, nős fővárosi szám­tiszt, aki az V-ik kerületi elöljáró­ságon teljesített szolgálatot. A há­zaspár között állandó volt a civakodás és a perpatvar. Kedden reggel is nagy lárma és kiabálás hallatszott a lakásból. Délelőtt 9 óra tájban érkezett a lakásba Tóth Vilmosné takarító­nő. Alig kezdte meg munkáját, amikor a lakásból feldöntött bú­torok zaja és fülsiketítő csörömpö­lés hallatszott. Néhány perccel ké­sőbb felcsapódott az előszobába rtyíló ajtó és véres nyakkal, véres arccal rohant be a konyhába Cségényi Béláné, aki szinte önkívületi állapotban sikoltozta: — Segítség, megöl ez az ember! Csögényiné a vízcsapnál kezdte mosni véres arcát és amig a víz­csaphoz hajolt, feldúlt arccal, ösz­­szekarmolva kirohant a férj is és az előszoba nyitott ajtaján ke­resztül kést dobott felesége Felé. Az élesre fent kés szerencsére nem talált. Már-már úgy látszott,hogy az izgalmas jelenetek befejeződ­tek, amikor a belső szobából hir­telen revol­ver dörrenés hallatszott. Cségényi Béláné és Tóth Vilmos­né takarítónő beszaladtak a háló­szobába, ahol vértócsában, füstöl­gő revolverrel a kezében találták a számtisztet a padlón elterülve. A revolverlövés zajára és az asszo­nyok kétségbeesett sikoltozására az egész ház felriadt. Telefonáltak a mentőkért, akik megvizsgálták Csőgényi Bélát, de már nem segíthettek a sze­rencsétlen férfin. Megállapították, hogy Cségényi Béla a feleségével való veszekedés izgalmában íróasztalából előkapta 1t revolvert és főbelőtte magét. A lövés halálos volt, a golyó a ha­lántékon hatolt be és a koponya­csontban akadt meg. Kétszer indult a sze­rencsétlen asszony a halálba A kihívott rendőri bizottság min­den kétséget kizáróan megállapí­totta, hogy öngyilkosság történt. A számtiszt jobbkeze lőporfüstös volt, halántéka körül a baj lepör­­kölődött,­ ami mind azt bizonyítja, hogy saját kezével vetett véget életének. Csögényi Béláné a tra­gikus fordulat következtében ideggörcsbe esett, elvesztette eszméletét, úgyhogy kórházba kellett szállítani és ki­hallgatni sem tudták. A rendőri bizottság szörnyű állapotban ta­lálta a lakást, amelyben minden fel volt forgatva. Csögényiné már régebben súlyos idegbajban szen­vedett, amihez anyagi gondok is járultak, úgyhogy a házastársak élete pokollá változott. Az asszony egy hét alatt két­szer kísérelt m­eg öngyilkossá­­got. Egyszer az emeletről akart leug­rani, másodszor pedig kinyitotta a konyhában lévő gázcsapot és meg akarta mérgezni magát. A kedd reggeli veszekedés odáig fa­jult, hogy a férj felborította, ösz­­szezúzta a lakásban lévő bútoro­kat, majd a házastársak minden elmozdítható tárgyat, edényt, üve­geket egymáshoz vagdostak és az üvegcserepek mindkettőjüket meg is sebesítették. A tragikus sorsú számtiszt holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították, ahol felboncolják, hogy megálla­pítsák a halál pontos okát. Fele­ségét akkor fogják kihallgatni, ha idegizgalmai lecsillapultak. A ki­hallgatástól várják, hogy tisztá­zódjanak a halállal végződött csa­ládi dráma eddig még homályos részletei.

Next