Friss Ujság, 1938. július (43. évfolyam, 146-172. szám)

1938-07-20 / 162. szám

V Előfizetési év:____________ ■ POLITIKAI NAPILAP (Helyben és |B| HH ■■ ____ lm hónapra .... I P 50 fillér faTMTM ffriM al fjffwi iaWi §11 Ifi H M sjemesitosee e* Kintiamra! ni Fn SS ÚJSÁG a rend és az újjáépítés foga­dalma hangzott el Rómában. Az olasz birodalom építőszán­­dékú vezére azt mondja, hogy Olaszország és Magyarország különösképpen a Duna-meden­­cében ért egyet olyan együtt­működési politikában, amely nyitott kaput tár mindenki szá­mára, akik a rend és újjáépí­­tés célját tűzték ki maguk elé. A magyar miniszterelnök pedig azzal válaszol, hogy a római megbeszélések az igazságot ke­resik és békés célúak, mert a szomszéd államokkal is baráti kapcsolatokat keres. Olasz­országot és Magyarországot a háború után az az érdek kötötte egymáshoz, hogy Ma­gyarország függetlensége úgy az újjáépülő olasz birodalom­nak, mint Magyarországnak létérdeke.. Mussolini idejekorán felismerte azt, hogy a föld­közi tengeri új római biroda­lom biztonsága csak úgy kép­zelhető el, ám a Duna völgyében egy öncélú, folytonosan erősödő és fejlődő magyar állam léte­zik. Ez pedig nekünk is min­den vágyunk, reményünk, hi­szen a Magyar Hiszekegy hir­deti, hogy hiszünk Magyaror­szág feltámadásában. Amióta Ausztria beolvadt a nagy né­met birodalomba, Magyaror­szág történelmi hivatása meg­kétszereződött a Duna völgyé­ben. Tudatában van ennek Lon­dontól Rómáig mindenki, aki ma nagy politikát csinál. Sze­rencsére ma a nagy politika és a béke érdeke találkozik a Duna-völgyében. Mert minden eshetőséget mérlegelve, a római tárgyalások eredménye csak az lehet, hogy a hatalmas Olasz­ország erejét a mi igazságunk mellett veti latba. Ez pedig annyit jelent, hogy minden hó­dító szándék megtorpan a Duna völgyében és végered­ményképpen az egymásra utalt dunai népek igazságos kiengesz­telődésének és megbékélésének útját az erőviszonyok számba­­vevésével éppen azok a nagy­hatalmak fogják békés eszkö­zökkel egyengetni, amelyeknek életérdeke és hatalmi törekvése a Dunamedencében találkozik. E tekintetben úgy Olaszország­nak, mint a német birodalom­nak is számolnia kell Anglia szavával is. Ha mindazt össze­vetjük, a római tanácskozások a békés kibontakozás szivárvá­nyát vetítik Európa egére. Az állattartó gazdákra a Kis­kunságban hátrányos az idei nyár. A rossz tavasz miatt a szénatermés gyenge lett, mert nem tudtak jól kifejlődni a ka­szálón a füvek, most pedig a szá­razság kiégette a sarnyaszénát s csak a nagyon alacsony, vízállá­sos helyeken lehet számítani a második kaszálásra. A homokon, meg a­ szikeseken megsárgultak a legelők, pedig még csak július vége felé járunk. Sokáig kell még a jószágnak a kopár legelőkön éhesen kódorogni. Tavasszal hir­telen visszaestek a Kiskunságban a múlt őszi és téli jószágárak. A gazdák, a takarmány hiánya miatt, számolnak azzal, hogy még jobban visszaesnek. Nagy gondja az is a jószágtartóknak, hogy a száj- és körömfájást a déli határ felől sajnálatosan terjed észak felé is. Már elérte Jánoshalma és Kisszállás vonalát, a halasi határt fegyveres polgárőrök őr­zik, a hasított környék piacát le­zárták, remélhető, hogy a jár­ványnak gátat vetnek. A kunsági pásztorok nem hiába dalolhatják a barom után a régi-régi pásztor­­nótát: Én Istenöm, Uram, adj jó csöndes esőt, A szegény jószág­nak jó legelő mezőt... Bizony a mostaninál több, kiadósabb eső kellene, hogy a mező egy kicsit megfrissüljön s ne kelljen a jó­szágot már nyáron a szűkösen termett takarmányra fogni. . .. Ma: Keresztrejtvé a Vü8'A'.j^g^Tf[L,Y SORSJÁTÉK Ára 6 fillér 43. évfolyam, 162. szám • Budapest, 1938 julius 120^ Szövetügynök-lánykereskedők garázdálkodnak Nyitott bicskát nyelt egy fiatal munkás A béke Kiégett a kiskunsági mező, nincs gulyalegelő Mussolini és Imrédy rendkívül fontos tárgyalásai Rómában Olaszország és Magyarország vezetőinek nézete minden kér­désben azonos . A magyar miniszterelnök kedden megtekin­tette a mocsarak helyén teremtett új Littoria-tartományt Káprázatos volt az az estély, a­melyet Mussolini miniszterelnök hétfőn este a Venezia-palotában vitéz Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminisz­ter tiszteletére adott. Mussolini minden alkalmat megragadott, hogy barátságát a magyar nem­zet képviselőivel szemben meg­mutassa. Pohárköszöntője, amely­ben erőteljesen hangsúlyozta, a békéért és igazságért való törek­vést, nagy figyelmet keltett azzal a mondatával is, amelyben a Jugoszláviával való teljes egyetértést hangsúlyozta. Ugyancsak mély benyomást keltett ezen az estélyen vitéz Imrédy Béla miniszterelnök pohárköszöntője, amelyet minden jegyzet nélkül olasz nyelven mon­dott el és amelyben ugyancsak ki­emelte a két ország azonos szel­lemű törekvését a béke és igaz­ságosság érdekében. A pazarul fel­díszített termekben a díszvacsora után, az előkelő vendégsereg kere­tében, az államférfiak módot talál­tak arra, hogy egymással beható megbeszéléseket folytassanak. Mus­solini hosszasan tanácskozott vi­téz Imrédy Béla miniszterelnökkel, Ciuno gróf pedig Kánya külügy­miniszterrel. A megbeszélések rend­kívül szívélyes hangnemben folyt

Next