Friss Ujság, 1938. szeptember (43. évfolyam, 197-221. szám)

1938-09-01 / 197. szám

2 szózatot intéz Csehország lakos­ságához és ekkor közzéteszik a cseh kormány úgynevezett harma­dik nemzetiségi javaslatát, ame­lyet „svájci terv“-nek is neveznek, mert a három nemzetiségből álló Svájc mintájára kisebb megyékre osztja, a köztársaságot. Benes há­rom és félóra hosszat tárgyalt Kundt szudétanémet képviselővel és közölte az u.­ terv részleteit. A szudétanémet párt máris leszö­gezi, hogy a teljes önkormányzat elvéhez ez a terv sem közeledik. A cseh kormány elkobozta azt a morva lapot, amely a német had­sereg világháborúban tanúsított viselkedéséről írt gyalázó cikkeket. Prágában a helyzet szintén enyhült valamennyire. A főváros lakossága az utóbbi napokban­ élelmiszereket, petróleu­mot és gyertyákat vásárolt, és raktározott el, de ezek a vásárlá­sok most alábbhagytak. Remélik, hogy a szudétanémetek újra fel­veszik a megbeszélések fonalát. Amennyiben az új cseh terv is használhatatlannak bizonyul, lord Ranciman felszólítja Henleint, a szildétanémetek vezetőjét, egy új alkotmány tervének elkészítésére. Végső esetben lord Ranciman m­aga készítene el egy ilyen ter­vet, bár ezt el akarják kerülni, mert a lord nem a döntőbíró, csak az egyeztető szerepét vállalta. Németországban eléggé nyu­godtan ítélik meg a helyzetet. Kijelentik, hogy úgy Hornein Konrád, mint Hitler kancellár a békés megoldás híve, de ez szük­ségessé teszi, hogy Prágában el­fogadják a szudétanémetek köve­teléseit tárgyalási alapul. A né­metek visszautasítják azt a beállí­tást, mintha a szudétanémetek csak külső, német befolyásra, kö­vetelnék oly álhatatosan jogaikat. ».XX\\VVVVVVVV».VXVVVVXXVVV1 A Leipziger-féle óbudai szeszgyár megszűnt Kisajátítottak két szeszgyárat­ ­A szesz egyedárusításá­ról szóló ,198. évi 30-ik törvénycikk rendel­kezésének megfelelően, augusztus 31-ével a győri ipari szeszgyárat és a kisperkátai ipari szeszgyárat is kormány kisajátította. A Leipz­iger-féle óbudai szeszgyárat pe­dig megszüntette. A győri és a kisperkátai szeszgyárak szeptem­ber 1-től mint egyedárusági szesz­főzők működnek. Ismerkedés — Maga milyen divatosan van öltözve. — Muszáj. A mesterségem miatt. — Mi a foglalkozása? Parket­tá­ncos? — Nem. Zsebtolvaj. Télen-nyáron baromfiten­y­észtésből több jövedelmet biztosít a „Jó tojó lyúk” című szakkönyv. Irta Pétert? Tamás, a Friss Újság „Kisemberek Háza­­tája" elaló mellékletének szerkesz­­tője, ára 60 fillér. Kapható a Friss­­ Újság kiadóhivatalában, Budapest,­­ (VI., Nagymező ucca­i) 60 fillér levélet bélyeg beküldése ellenében ia meg­küldi a kiadóhivatal. FRISS ÚJSÁG 1938 szeptember 1. csütörtök Új rendelet a tanoncokról Rendelet készül a tanoncokról, hogy a fiatalok egészségét meg­védjék. Előírja a munkaadók kö­telességét, hogy tanoncaikat rend­szeresen orvosokkal vizsgáltassák. A tanoncok körüli tapasztalatok mindenképpen megmagyarázzák, miért szükséges ez a most már in­tézményes rendelkezés. Az elmúlt két évtized alatt került előtérbe a tanonckérdés s különösen a képes­ségvizsgálók, iskolaorvosok útján derült ki, hogy a zsengeéletű ina­sok nagy többsége fogyatékos egészségű. Tüdővészre hajlamosak, rosszul tápláltak. Az új rendelet nemcsak arról gondoskodik, hogy a műhelyekben, üzemekben állan­dó orvosi felügyelet vigyázzon a fiatalkorúakra, de előírja, hogy a gyárak szociális intézményeket alapítsanak, amelyek gondoskod­nának a tanoncok oltalmáról, sza­badságidejük helyes felhasználá­sáról stb. Egészen új figyelmeztetés a ren­deletnek az a szakasza, mely elő­írja, hogy a gyerek, vagy fiatal­korú tanoncokat milyen súllyal szabad terhelni. Bizony sokszor lehet látni az utcán inasgyereke­ket, akiket roskadásig megraknak árucikkekkel és keservesen von­szolják a kis kocsit, vagy dülön­gélnek a kerékpáron, mert nem bírják a terhüket. Ez a kímélet­lenség még gyakrabban megtör­ténhetik üzemekben, ahol eltakart munkát végeznek a tanoncok és sokszor olyan súlyokat kell emel­getniük,­­amiket a gyönge erejük nem bír meg. Természetes, hogy az ilyen hajszás erőfeszítés súlyos betegségeket okozhat és ennek meg­akadályozása a gyermekek jobb fejlődését biztosíthatja- A régi fajta, semmibevett, eb kínzott inasok alakja mindinkább eltűnik. A gyerekből lesz az em­ber és a felnőtteknek életereje a nemzet ereje is. A magyar munka sorsa függ attól, milyen munká­sok, iparosok, kereskedők lesznek a tanoncokból. Segítséget sürget a vasutasság Arányosítsák a vasutas-kereseteket a magángazdaság leg­kisebb munkabéreivel A Magyar Vasutasok Országos Szövetségének vezetősége elhatá­rozta, hogy a vasutasok súlyos helyzetének megjavítása érdeké­ben az idén az eddiginél is na­gyobb arányokban indítja meg a mozgalmat, feltárja illetékes he­lyen a vasút alkalmazottainak küz­delmes sorsát és megsürgeti a segítségnyújtást. A Friss Újság munkatársát a következőkben tá­jékoztatták a mozgalom feladatai­ról és az orvoslást sürgető vasutas­panaszokról: — Az élelmiszerek és minden egyéb köz­szükségleti cikkek árai lényegesen emelkedtek. A drága­ság 26 százalékos növekedést mu­tat, amivel szemben majdnem ha­sonló arányban csökkent a köz­­alkalmazottak és köztük a vas­utasok fizetése. A nemzet egyetlen rétege sem veheti ilyen körülmé­nyek között rossz néven, ha a vas­ut­asság a maga súlyos helyzetének az enyhítésére törekszik. Legelső­sorban a fizetéscsökkentések, nyugdíj és nyugbérleszál­lí­tások meg­szüntetését, illetve a régi keresetek és nyug­­bérek visszaállítását kívánjuk. A vasutasok lakbére messze alatta van a ténylegesen fizetett ház­­béreknek. Méltányos tehát, hogy a valóságos házbérekkel arányba hozzák a MÁV által kiutalt lak­béreket. A MÁV 18 millió rendes és 20 millió pengő külön beruhá­zást eszközöl, amiből többletmunka hárul a vasu­tasságra. Fokozott teljesítményt követelnek tőle és a vasuta­sság szívesen teljesíti a többletmunkát, de kéri, hogy a nagyrészt megszüntetett pótlékokat állít­sák vissza és az üzemi jutalékokat a régi összegben fizessék. A családi pót­lék olyan alacsony, hogy jóformán semmit sem segít a vasutas kis­embereken; itt lényeges emelésre van szükség. Kérnünk kell a vas­­utasságot terhelő adósságok meg­felelő rendezését és az előlépteté­sek rendszeresítése meggyorsítá­sát. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a vasutasok évekig bizonytalan helyzetben maradnak és kinevezé­sükre és véglegesítésükre alig kerül sor. A családi munkabérek rendszeresítésére megindított moz­galmat a vasutasokra is ki kell terjeszteni. Az egyes alkalmazotti csoportok között fennálló nagy bérkülönbözeteket meg kell szün­tetni és a béreket összhangba kell hozni a magángazdaságban ér­vényben lévő legkisebb munka­bérekkel. A frontharcostörvény végrehajtása körül is kívánalmai vannak a vasutasságnak, amely sürgősnek tartja a munkk­aidő és a szabadság kérdésének rendezését. Sok minden vasutaskérdés meg­oldódna önmagától, ha vissza­adnák a pragmatikát, ami nincs ellentétben a kormánypolitika el­veivel. Illetékes helyen rá fognak mutatni arra, hogy a fenti kéré­sek ma már szinte elodázhatat­­lanok. Bíznak benne, hogy jogos­­ kéréseik meghallgatásra találnak illetékes helyen. Ma nyílik meg­ az Őszi Lakberendező Vásár Délelőtt 11 órakor megnyílnak a városligeti Iparcsarnok kapui. Feltárul előttünk a tömérdek szép és hasznos tárgy, amit a magyar lakberendező és háztartási ipar alkotott. Az ünnepélyes megnyitá­son résztvesz József főherceg tit­­bornagy, a vásárt rendező orszá­gos iparegyesület védnöke és a magyar közgazdasági élet sok ve­zető egyénisége. Délben 12 órakor bocsátják be a nagyközönséget a vásár területére. A belépőjegy ára 1,5 pengő, elővételben 70 fillér. A vásárhoz menő villamoskocsi­kon megfelelő tájékoztató olvas­ható. Az őszi vásár szeptember 12-ig, hétfő estig lesz nyitva, reg­gel 8-tól este 7-ig. A főző- és be­­főzőverseny csütörtökön délután fél öt órakor kezdődik. A vásár lá­togatói színházak, mozik, állat­kert, szórakozóhelyek kedvezmé­nyes jegyeinek váltására jogosító szelvényfüzetet kapnak. A villa­mosra is két-három napra érvé­nyes kedvezményes bérletjegyet le­het váltani. — Ha nincs étvágya, úgy igyek néhány napon át reggel éh­gyomorra fél pohár természetes „Ferenc József" keserűvizet, mert ezáltal bélműködése szabályozódik és így egész emésztése rendbe­jöhet. Kérdezze meg orvosát. Húszezer ember víznyomorúsága Vízvezetéket és csatornázást sürget Pacsirta telep A nyolcvanezer lakosú Pest­szent­erzsébetnek igazi mostoha­­gyermeke a Pacsirta telep, amely­nek súlyos bajairól nem egyszer megemlékezett már a Friss Újság. Most különösen időszerű a kér­dés, mert a városházán most készül a jövő évi költségvetés és a lakos­ság remélni szeretné, hogy végre arájuk is gondolnak. A városrész­nek húszezer lakosa van és míg Pestszenterzsébet nagy részében már bevezették a vízvezetékháló­zatot, itt még mindig hiányzik az egészséges iható víz. A kutak vize ihatatlan, még mosásra sem jó. A lovak sem isszák a sárgászöld színű, étvágy­rontó folyadékot, amelyben nem­ egy helyen apró vörös kukacok is úszkálnak. Néhány uceai nyomós­­kút van a telep egyes részein. Itt amióta a nagy melegek tartanak, olyan tömegek jelentkeznek vízért, hogy nem egyszer botrányos és izgalmas jelenetek játszódnak le a türelmetlenkedő emberek között. A lakosság azt kí­vánja,, hogy oldják meg végre Pa­csirta telep vízügyét, de addig is szaporítsák a nyomóskutak szá­mát, m­ert a mostani állapotok tarthatatlanok. Az utcák rendbe­hozatalát sem lehet már tovább halasztani. Porban fuldoklik min­den út s ezért a lakások ablakát a nagy nyári melegben alig merik nyitvatartani. A csatornázás kér­dését is meg kell oldani, annál is inkább, mert a lakosság már rég­óta fizeti a csatornadíjakat, el­várhatná tehát, hogy végre el­készüljön a közegészségügyileg olyannyira fontos közmű.­­ Iskolai gondok szakadnak szeptemberben a tanulókra, de méginkább a szülőkre és különö­sen a szegény szülőkre. A tandíj­elengedés sem terjed ki mindazok­ra a szülőkre, akiknek bizony ne­hezükre esik a tandíjfizetés. Még nagyobb gond a könyvek és tan­szerek beszerzése. A legszegényebb tanulók kapnak ugyan itt-ott in­gyen könyvet, de ez is sokkal ki­sebb körre szorítkozik, mint amennyire szükséges volna. Sú­lyosbítja a helyzetet, hogy csak­nem évről-évre újabb, meg újabb tankönyveket kell vásárolni s így nem lehet a használt könyvek vé­telével olcsóbban megoldani a kérdést. Pedig így a felénél is ke­vesebbe kerülne. Nagyon nehéz lesz a szegény vagy szerény jöve­delmű szülőknek már a gimná­zium első osztályába lépő gyerme­kük részére 20, a harmadik osz­tályban 30—35, a hatodik osztály­ban 60—70 ciengőt tankönyvekért kiadni. Ráadásul be kell szerezni azután az írószereket és szabályos füzeteket, de az iskolai forma­ruhák és sapkák is újabb költség­be kerülnek. Gondoskodni kellene arról, hogy a szegény gyermekek tanulása ne okozzon gyötrő gon­dokat a szegény szülőknek. A köz­­oktatásügyi miniszter különben elrendelte, hogy az elemi népisko­lák első osztályába csak azok a tanulók vehetők fel, akik hatodik életévüket a felvétel évének szep­tember 15-ik napjáig betöltötték. Mivel a múltban előfondult, hogy olyan tanulókat is felvettek az iskolába, akik csak szeptember 15-ike után töltötik be hatodik életévüket, tehát 10-ik életévük be­töltése előtt kérik felvételüket a köz­iskolába, a miniszter mél-­­ tánulást érdemlő esetekben magá­nak tartotta fenn a döntést. Ilyen tanulónak a főigazgatónál kell­ személyesen jelentkezni kérelmé­vel.

Next