Friss Ujság, 1938. október (43. évfolyam, 222-247. szám)

1938-10-01 / 222. szám

/// 43. évfolyam, 222. szám Ára 6 fillérX^Y^^‘ Budapest, 1938 október 1. szombat llatuaie*l Ari (Helyben A. vidéken) Egy hónapra . . • • 1 P 50 fillér negyedévre .... 4 P 50 Ililés MtlHOldOn­eu előfizetési Or kétszeres Egyes szám ára: Hétköznapon ...... 0 Illlés Vasárnap ....... 12 allérFRISS ÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP Szerkesztősen és kiadódb­anul BUDAPEST, VL. NAGYMEZŐ UCCA 3 felefőn: *1-242-90 Milliók életét mentette meg a béke Lefékezték a háború gépezetét Münchenben — A nagyhatalmak nem a fegyverek, hanem a megértés útjára léptek — Soha többé háborút! mondja Hitler és Chamberlain — Prága elfogadta a mün­cheni ítéletet — Szombaton megkezdődik a szudétavidék átadása A cseh hadügyminiszter harcias szózata az új határok megvédéséről Felkelőben a magyar igazság napja a Felvidéken !A béke mintha Hajnala vol­na húsz évi sötétben botorká­­lás után az igazság diadalának. Legnagyobb eredménye az, hogy végleg megbukott a né­pek elnyomására épített eddigi rendszer és megbukott az az elmélet, amely azt hirdette, hogy csak a vak erőszak és a háborús gépezet az egyetlen eszköz, amely az igazság béké­jét ajándékozhatja a világnak. Kiderült, hogy négy emberi lelkiismeret emelkedett böl­csessége többet ér, mint a vi­lág valamennyi szuronyerdője. E tekintetben talán Mussolinié a legnagyobb érdem, mert a legválságosabb pillanatban Ma­gyarország őszinte barátja úgy érezte, hogy segítségére kell sietni a válságban vajúdó vi­lágnak. Szerencsére a történel­mi pillanat nagyságához mél­tónak bizonyult a német nép vezérkancellárjának békeszere­­tete is. Ők megértették a bölcs öreg Chamberlain emberséges kezdeményező jóindulatát, mely emberfeletti küzdelemmel el akarta hárítani az emberi mű­velődés pusztulását, örvende­tes, hogy a francia köztársa­ság rugalmas és hajlékony mi­niszterelnöke szintén méltónak bizonyult a történelmi pilla­nathoz és a népek önrendelke­zési jogának elve küszöbéül szolgált a müncheni megálla­podásnak. Ez az elv pedig a magyar igazság érvényesülési jogát is biztosítja. Ezért a magyar nemzet őszinte hálá­val adózik a müncheni béke megalkotóinak, mert rendület­lenül bízik abban, hogy most végre elindulhat a magyar igazság is a beteljesülés felé. Elismerés illeti a magyar kor­mány erélyes és bölcs politiká­ját is, amely fegyelmezett tar­tózkodással, de rendíthetetlen hittel, kellő pillanatban a tár­gyaló­asztalra tudta juttatni a magyar igazság követelését. Ma az egész magyar nemzet egységes abban a várakozás­ban, hogy az előttünk álló há­rom hónap alatt sikerülni fog a magyar kérdést véglegesen eldönteni fegyelmezett és ren­dületlen kitartással. A müncheni egyezményt ponto­san éjféli után 28 perckor írta alá, elsőnek Hitler, utána Chamberlain, majd Mussolini és Haladie. Az egyezmény és a pótegyezm­ények felolvasásánál jelen voltak Ciano gróf olasz és Ribbentrop német külügyminiszterek, Leger, a fran­cia külügyminisztérium vezértit­kára, Sir Horace Wilson, továbbá Franciaország, Olaszország és An­glia berlini nagykövetei, Neura­th báró német birodalmi miniszter, Göring vezértábornagy, Hess Ru­dolf Hitler helyettese és J­eiz­­sacker báró német államtitkár. Az okiratokat német és angol nyelven Schmidt követségi tanácsos, fran­ciául pedig Francois Poncet ber­lini francia nagykövet olvasta fel. A főegyezményhez hasonló módon írták alá a lengyel és magyar kisebbségek kérdéséről, a maradék Csehszlovákia biztosí­tékáról és a nemzetközi bizottság­ról szóló pótokiratot. Hitler meleg szavakban köszö­netét fejezte ki az államférfiaknak fáradozásaikért és hozzátette, hogy népeik bizonyára éppen olyan boldogok, mint ők, hogy ezt a válságot most már szerencsés befejezéshez sikerült juttatni. A német vezér ezután nagyon szívé­lyesen kezet szorított a három mi­niszterelnökkel. Chamberlain ki­jelentette, hogy számára nagy öröm volt, hogy Münchenbe jöhe­tett. Biztos abban, hogy az angol nép osztja azokat az érzéseket, a­melyekről­­ Hitler éppen az előbb beszélt. Végül Hitler különös szí­­vély­ességgel búcsúzott el a három kormányfőtől. A miniszterelnökök közül elő­ször Mussolini utazott el. Még a tanácskozás éjszakáján Hitler kí­séretében a főpályaudvarra haj­tatott és beszállt különvonatába. A bajor főváros lakossága lelkes búcsúban részesítette az olasz miniszterelnököt. A külön­vonat reggel 5 órakor érkezett az olasz határra és délelőtt 10 óra 7 perckor Veronába. Itt Mussolini kiszállt és mosolyogva fogadta a többezer főnyi tömeg lelkes hó­dolatát. A firenzei pályaudvaron Viktor Emanuel olasz király várta. A nép itt is lelkesen ünnepelte,­­ Mussolini és Chamberlain angol miniszterelnök vidám beszélgetése a tör­ténelmi jelentőségű müncheni egyezmény aláírása után.­ ­ ­ Történelmi órák Európa életében A csütörtökről péntekre virradó éjszaka örökké emlékezetes ma­rad az emberiség történetében. Négy hatalmas állam vezetője több mint nyolc órai tanácskozás után aláírta azt az egyezményt, amely meggátolta a már-m­ár kitörő há­borút, a világ katasztrófáját Ami­kor a hír szétterjedt az egész föld­kerekségen, a lázas izgalmaktól meggyötört emberiség boldogan lélegzett fel, mert mindenki érezte, hogy valóságos lidércnyomástól szabadult meg.

Next