Friss Ujság, 1939. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

2 SZTBB MflgYRtt JÖVŐT BOLDOG ÚJÉVET kíván a Standard ttftdio BEMUTATJA: §­ÍS£ Királyi es udvari hangszergyár V3I., Rákóczi ut 60. Az ország legnagyobb és legszebb rádióterme esztendőben 500 egészséges vizű ku­tat fog­nak feltárni az ország leg­különbözőbb részeiben az állam pénzén. 206 uj falusi orvos kapcso­lódik bele az egészségvédelmi mun­kába, amelynek lényege nem csu­pán az, hogy a falu felnőtt bete­geit kezelik és gyógyszerrel látják el, hanem a betegséget megelőző orvosi működésben rejlik, minde­­nekfölött pedig a falusi anya- és csecsemővédelmet állítják szigorú orvosi ellenőrzés alá, amelynek következtében a gyermekhalandó­ság százalékszáma erőteljesen fog csökkenni. falusi egészségvédelem terén eddigi akciókat messze túlh­a­­ladóan a zöldkeresztes szervezetek révén a falusi kisember, a rászo­ruló anya és gyermek 148 vagon ingyen cukorhoz és 17 millió liter ingyen tejhez fog hozzájutni or­vosi rendelés alapján. A szociálpolitikai segítség másik része a munkanélküliség enyhíté­sében jelentkezik. 12 millió pengő előirányzott költséggel főútvona­lakat és bekötő útvonalakat épít­tet az ország mindenütt, sőt ezt a közmunkaakciót újabban kiterjesz­tette a Felvidékre is. De nemcsak itt alkalmazzák a falusi munka­­nélkülieket, akik az útépítésre elő­irányzott hatalmas összegek leg­nagyobb részét munkabérben kap­ják kézhez, hanem a belügyminisz­térium éppen most valósítja meg kísérletképpen egyelőre Szatmár megye területén azt a közjóléti szö­vetkezetet, amely munkavalutával juttatja a falusi munkanélkülie­­sket pénzbeli keresethez, házépítés­hez, gazdasági beruházkodáshoz és szükség esetén háziállatállomány­hoz. Ezeket a falusi szociális intéz­kedéseket egészíti ki a munkások gyermeknevelési járulékát szabá­lyozó törvény, amelynek értelmé­ben minden húsz munkással na­gyobb létszámmal dolgozó ipari, bányászati és kohászati üzemben dolgozó munkás 14 éven aluli gyermeke után, tekintet nélkül arra, hogy a gyermek törvényes, vagy törvénytelen, vagy fogadott, havi 5 pengőt kap. Ez a törvény rövidesen ki fog terjedni az egy, napiy két alkalmazottat foglalkoz­tató üzemre is. Hasonló szellemű segítség a közszolgálati alkalmazottak­­ csa­ládi pótléka, amely a feleség és gyermek után fizetési fokozaton­ként állapítja meg a felemelt se­gély mértékét. A magánalkalma­zottak helyzetének javítása céljá­ból a kormány programjában arra gondol, hogy megvalósítsa a ki­­házasítási segély ötletét. A gyer­meknevelési pótlékot a vasúti és mezőgazdasági munkásságra néz­ve is rövid időn belül ki kellene terjeszteni. Hasonlóképpen óriási jelentőségű lenne a lisztforgalmi adó megszüntetése, amely­ a leg­kisebb emberek kenyeréből egy­ötöd karéjt vág le. A drágaság elleni harc eredménye ugyancsak a kisembert érinti elsősorban. Ezen a téren az árkormánybiztos sok közszükség­leti cikk árát megfelelő módon már szabályozta ugyan, de ezen a téren még nagyon sok a tenni­való. A zsírdrágítás letörésének munkáját egyenletesen végig kel­lene vinni az egész ország terü­letén. Az árkormánybiztosság munkásságának eredményeképpen szállították le 20 százalékkal a cu­kor árát, 4 pengővel az adózott petróleum árát, ami Budapesten 28—29, vidéken 32—36 fillérre szo­rította le a petróleum literjét, de leszállította éppen most az álkor­­mánybiztos, mégpedig 25 százalék­kal az autóköpeny és tömlő és a kerékpárköpeny árát is, amely utóbbi árleszállítás a kisemberek számára nagy megkönnyebbülést jelent. Sok jószándék, sok egészséges terv, sok kielégítő eredményű in­tézkedés egy nagy szociális pro­gram felépítésének irányát jelzi. Azt szeretnénk, ha ezt a programot minél gyorsabb ütemben hajtanák végre az arra illetékes szervek. Mindazt a szociális segítséget, amelyet a kisember eddig kapott és amelyet nem is annyira­ ajándék­képpen, mint régi igazságtalansá­gok orvoslásaképpen a ránk vir­radó új esztendőben megkap, az százszorosan vissza fogja hozni a maga kamatát. Mindezek ugyanis az élet nehézségei között súlyos terhekkel és gondokkal küszködő kisembert életképes polgárrá erő­sítik. Minél több dolgozó erős kis­polgár él ebben az országban, an­nál erősebb lesz vele maga az or­szág. Szabadalom a jövő évre Írta: Csurka Péter Galagonya Valér, a „Sáfrány és egyéb füvek ki- és behozatali kft. tisztviselője elsején megkapta fi­zetését, hazament legénylakására, ingujjra vetkőzött, elővette az ese­­dékességeket, számlákat, fizetési meghagyásokat, részleteket, kiterí­tette őket az asztalra szépen egy­más mellé. Mint mikor az ember kirakja a kártyát az asztalra, leül és mély töprengésbe merült azon­mód aztán kivette a­ fizetését, me­lyet hazajövet felaprózott és min­den számlára rátette a megfelelő összeget, csomóba. Mikor ezzel ké­szen volt, méregbe jött. — Nekem egy krajcárom se marad!... Nem fizetek senkinek! Pont! Azzal leseperte a pénzt az asz­talról, zsebrevágta, felvette ka­bátját, lement az uccára és beült a legközelebbi vendéglőbe. Bort rendelt, híg fröccsöket írott és nekieresztette képzeletét a nagy­világnak. Hogy segíthetne magán! Harminckét hitelezője van! Egyezkedjen velük? Hogy fogjon hozzá? — Megvan!... Remek!... — csa­pott egyszer az asztalra. — Ezt az ötletemet még szabadalmaztatni is fogom! És a következő levelet írta, me­lyet harminckét példányban szán­dékolt sokszorosítani és harminc­két cégnek, mint körlevelet, kü­­lön-külön ajánlva megküldeni. „Szeretve tisztelt Ügyfelem, nagyrabecsült Hitelezőm! Alulírott, nem tagadom, hogy önnél fennálló r­sszegű tartozá­som már régen esedékes, továbbá köszönettel és hálával nyugtázom azt a tény is, hogy fentírt még alulírottnak több ízben megújított kérésére fizetési haladékot nyúj­tott, havi részleteket redukált, újabb árut szolgáltatott, minden tekintetben udvariasan és készség­gel rendelkezésére állt. Midőn mindezeket e helyen mély meg­­illetődéssel és meghatódottsággal köszönöm meg, enyhén ab. tudo­mására hozom fentírt Cégnek, hogy éppen Önnek és a többi hite­lezőimnek fentebb vázolt, szinte határtalan, bőkezű, áldozatkész hitelnyújtása sodort abba a hely­zetbe, hogy ebben a pillanatban fizetési kötelezettségeimnek nem áll módomban eleget tenni, leg­alább is abban az arányban, mint ahogy azokat teljesíteni köteles volnék, így tehát ezúttal és meg­tört szívvel bejelenti alulírott a fizetésképtelenséget. Alant rövi­den vázolom fizetésképtelenségem alátámasztására anyagi helyzetem súlyos ténykörülményeit. Mint tudni méltóztatik, alulírott a „Sáfrány és egyéb füvek ki- és behozatali kft.“-nek vagyok nagy­­tehetségű, de szerénydíjazású tisztviselője. Havi fizetésem min­den levonással, tisztán 208 pengő 26 fillér. Harminckét hitelezőm van és a havi esedékességek pon­tosan 208 pengő 26 fülért tesznek ki. Namármost — mélyen tisztelt Cég — ugyebár, ha pontosan tör­lesztők, akkor alulírott élet fenn­tartására egy krajcár sem marad. Ennélfogva a fennálló fizikai és élettani törvények értelmében alulírt fizetésképtelennek el kel­lene pusztulnia, miután egész havi fizetését széjjelosztja Önök között, neki annyi se marad, hogy na­ponta egy szerény sóskiflit vehes­sen magának. Meg vagyok arról győződve, hogy egyetlen hitelezőmnek sem lehet az a célja, hogy alulírt nyo­morultul elpusztuljon, mert ugye­, bár, ha ez a sajnálatos esemény bekövetkezne, természetszerűleg adódna az a helyzet, hogy t. Cég követelését az évi mérleg veszte­­ségrovatában kellene örökre el­könyvelni. Hő vágya azonban alantírtnak életben maradni s tu­dom, h­i egy tisztelt Ügyfeleimnek is hő vágya, hogy követelésüket az idők folyamán bár, de meg­kapják. E végből van szerencsém nagyrabecsült Hitelezőimnek az alábbi korszakalkotónak mondható ajánlattal szolgálni. Megjegyezni kívánom, hogy ajánlatomat, mint hiteléletünk jövőjének nagyszerű vívmányát, egyidejűleg a m. kir. szabadalmi hivatalnak is bejelen­teni. Hosszas számítgatás után rájöt­tem, hogy 208 pengő 26 fillért ki­tevő havi jövedelmemből 60 pen­gő, azaz Hatvan pengőt fordítha­tok tartozásaim törlesztésére. Ha ezt az összeget egyenlő arányban szétosztanám hitelezőim között, roppant nevetséges összeg­­jönne ki, olyannyira, hogy amint ezt is kiszámítottam, pontosan százhatvan évig kellene élnem, úgy alulírottnak, mint önöknek (amint szívemből kívánok), migyen tartozásomat végképpen megfizet­ni tudnám. Tehát ennek a hosz­­szadalmas eljárásnak kiküszöbö­lése végett alkottam meg remek módszeremet a következőképpen: Meghívom Önöket minden hó el­sejére, délután öt órára lakásom­ra, amikor is a lullvan pengőt közjegyző közbenjötte nélkül ki­sorsolom és pedig: Első húzás_ _ 30 pengő, második húzás 20 „ harmadik húzás 10 „ Összesen: 60 pengő. A húzás úgy fog történni, hogy előzőleg 32 hitelezőm cégét kis pa­prikákra írom, összegöngyölöm, mint az osztálysorsjáték számait. Bedobom Jóhiszemű Ádám és Tár­sa rövidáru cég kalapjába, jól összerázom, felhívom a házmester kis Évát és bekötöm a szemét. A gyönyörű kis Éva, miután Önök már jól elhelyezkedtek szo­bámban és lélegzetvisszafojtva fi­gyelnek, három számot fog ki­húzni a kalapból, melyek után a fent vázolt sorrendben azonnal ki­fizetem a nyereményeket. Szabadalmam amellett, hogy szerencsés ügyfeleimnek lehetősé­gük van minden hó elsején a har­mincpengős részlethúzás elnyeré­sére s így nem várt időn belül hozzájutnak követelésükhöz, a kedves izgalommal járó játék­­szenvedélyek kielégítésére is nagyszerűen alkalmas. Szinte fe­leslegessé teszi a kártya, lutri, lóverseny és egyéb izgalmas ka­barék használatát. Abban a reményben, hogy talál­mányom nemcsak t. Hitelezőim élénk tetszésével fog találkozni, hanem forradalmi jelentőségével izgalomba fogja hozni e hon ösz­­szes reményét vesztett hitelezőit és bajbajutott adósait és hog­y már 1939-ben január hó elején történő húzáson­­. Cím meg fog tisztelni kedves megjelenésével, maradtam továbbra is nagyrabecsülésem tol­mácsolásával őszinte híve Galagonya Valér­i. Jfc. FRISS ÚJSÁG 1939 január 1. vasárnap Durva uszítás­­ Magyarország ellen Prága mesterséges terrorja A legutóbbi napokban a cseh­szlovák sajtó és rádió minősíthe­tetlen hangon, sőt lehet mondani nyomdafestéket nem tűrő hangon intéz támadásokat a magyar ál­lam közigazgatása és kormány­zata ellen. A magyar kormány ismételten megkísérelte úgy Prágában, mint Pozsonyban hivatalos úton meg­állapítani, hogy mi rejlik a Ma­gyarország ellen szórt és amint a bécsi rádió szlovák és ruszin­­nyelvű leadása is bizonyítja, kül­földre is továbbadott valótlansá­gok és rágalmak mögött. Biztatá­sokat kapott, de a hírszolgálati hadjárat nem szűnt me­­. A magyar kormány a mai napon újból felhívta a prágai kormány figyelmét, hogy ezt a fokozódó agitációt Magyarország ellen, ame­lyet úgy Cseh-Szlovákiában, mint Cseh-Szlovákián kívül folytatnak, nem nézheti tétlenül. Nem kívánja azon az úton követni a cseh és a szlovák hírszolgálati szerveket, amelyet azok maguknak választot­tak. Nem tartja méltóságával összeegyeztethetőnek, de célszerű­nek sem, hogy ezt a szokatlan hangnemet átvegye, amely sem Magyarország, sem Cseh-Szlovákia érdekeit nem szolgálhatja. To­vábbra is a legjobb viszonyt kí­vánja fenntartani szlovák szom­szédjával, amelynek előfeltételét úgy külföldön, mint magyar föl­dön megteremtette. Sajnos, a ma­gyar közönség széles rétegei, ame-l­­yek eddig a legnagyobb barát­­sággal viseltettek a szlovákokkal szemben, a szlovák sajtó hangja és a pozsonyi szabadtéri előadá­sok után kezdenek meghökkenni és önkéntelenül felvetik azt a kér­dést, vájjon a minden bevezetés nélkül, mintegy parancsszóra megin­dult magyarellenes agitáció nem azt a­ célt szolgálja-e, hogy befolyást gyakoroljon a meglepe­­tésszerűleg elrendelt szlovák nép­­számlálás eredményére. Hiszen emberileg nem volna érthetetlen, ha a szlovákiai magyar kisebbség a mesterségesen táplált terror nyo­mása alatt és a magyarbarát szlovákság a költött magyar­­országi rémhírek hatása alatt olyan magatartást tanúsítana, amely a szlovák közigazgatási hatóságok előzetesen kihirdetett optimizmusát a népszámlálás ered­ményét illetően alátámasztaná. — Roosevelt elnök fontos üze­netre készül. Roosevelt kongresz­­szusi üzenetében nyilatkozni­­­fog az Egyesült Államok és a Német­­­ birodalom viszonyáról, a politikai menekültek ügyéről, a washing­toni kormány politikájáról Olaszo­­­ország, Japán és Mexikó irányá­ban, a fegyverkezés növeléséről és az Egyesült Államok és Dél- Amerika gazdasági kapcsolatairól. Troosevelt olyképpen akarja mó­dosítani az amerikai semlegességi­­ törvényt, hogy a fegyverkiviteli tilalom csak olyan állam ellen lesz kötelező, amely jogosulat­lanul támad. Egyébként a wa­shingtoni kormány Tokióban tilta­kozott a japán kormánynak ama­­ szándéka ellen, hogy Ázsiát ujjár­a szervezze.

Next