Friss Ujság, 1939. február (44. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-01 / 26. szám

2 les kiadják a munkakönyvét. Néhány évvel ezelőtt még kedvezőbb helyzetben voltak az elbocsátott munkások, akkoriban ugyanis hat hétig tartott az úgynevezett paszszív tagság, ami azt jelentette, hogy az elbocsátástól számított hat héten belül megbetegedett munkásnak is fennállott még a joga az OTI ellátmányaira. A keresztényszocialista munkásszervezetek vezetősége most mozgalmat indított, hogy ezt a régebbi kedvezőbb elbánást léptessék újra életbe. *— A kérdés — mondotta nekünk a vezetőség egyik tagja — erősen foglalkoztatja szervezeteinket, mert méltányosnak tartjuk azt, hogy a mostani tömeges elbocsátások idején legalább táppénzben és gyógyellátásban legyen része a munkásoknak, akik hosszú időn át fizették a tagdíjakat az OTI- nak. Mozgalmunknak az a célja, hogy tágítsák ki a passzív tagság idejét legalább olyan mértékben, ahogy az régebben fennállott. Pénzügyi akadályai ennek semmiesetre sem lehetnek, mert az OTI anyagi helyzete a betegségi ágazatban is olyannyira megjavult, hogy ennek az áldozatnak a meghozatala nem jelent súlyos terheket az intézményre nézve. A fizető tagok száma nyolcszázezren felül emelkedett és így az anyagi fedezet megvan erre. Szó lehetne arról is, hogy legalább átmenetileg terjesszék ki a passzív tagság idejét, mert remélhetőleg az ország gazdasági helyzete javulni fog, a munkanélküliek száma csökken majd és akkor, ha mindenképpen szükség lenne rá, még mindig vissza lehet majd állítani a szigorúbb rendet. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\vv Lecsapott a bíróság a lelkiismeretlen árdrágítókra öt-ötévi börtönnel és nagy vagyoni elégtétellel sújtották a vádlottakat Több napig tartó zárt tárgyalás után a budapesti büntetőtörvényszék Dorossy-tanácsa kedden hozott ítéletet a Metropol-szálloda tulajdonosa és több társának ismert árdrágítási bűnügyében. A tanács Verő-Werner Gyulát, VerőGyörgyöt, Ökrös Lajost mint tetteseket mondotta ki bűnösnek, Weisz Ferencet bűnsegédi bűnrészesnek minősítette a folytatólagosan elkövetett és a közéletet súlyosan veszélyeztető Üzletszerű árdrágítás visszaélésének bűntettében. Ezért a törvényszék Verő- Werner Gyulát ötévi börtönre, tízévi hivatali és politikai jogainak elvesztésére, húszezer pengő pénzbüntetésre ítélte és arra kötelezte, hogy 50 ezer pengő vagyoni elégtételt fizessen. Verő Györgyöt ötévi börtönnel, tízévi hivatal és politikai jogainak elvesztésével, húszezer pengő pénzbüntetéssel, ötezer pengő vagyoni elégtétellel sújtották. Weisz Ferenc kétévi börtönt, tízezer pengő pénzbütetést kapott és 20 ezer pengő vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezték, Ökrös Lajos büntetése ötévi, börtön, ötezer pengő pénzbüntetés és ötezer pengő vagyoni elégtétel. Mind a négy vádlott büntetéséből két hónapot és 15 napot kitöltöttnek vett az eddig elszenvedett vizsgálati fogsággal. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetén 100 pengőnkint, egynapi fogházra változtatható át. A törvényszék ezenkívül mind a négy vádlottat arra is kötelezte, hogy az ítélet rendelkező részét annak jogerőre emelkedése után falragaszokon hozzák nyilvánosságra. Ezenkívül az iratokat átteszik az ügyészségre annak megállapítása végett, hogy esetleges más bűncselekmény nem forog-e fenn, amely újabb eljárást vonhat maga után. Az ítélet indokolását a bíróság zárt tárgyaláson hirdette ki. Az elítéltek fellebbeztek. FRISS ÚJSÁG 1939 február 1. szerda Csodálatos ajándék Csodálatos ajándékról beszél magasztos szavakkal Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspöknek idei első pásztorlevele. Csodálatos ajándék, mert lelkierőt ad maga a pásztór-levél is. Mindnyájunkhoz szól, minden magyar emberhez, akik hordozzuk és hordozzuk a trianoni keresztet. „Az a rengeteg imádság — mondja a pásztorlevél — amellyel ostromoltuk az elmúlt év folyamát és az Oltáriszentséget, címe erőt adott. Segítséget nyújtott a Szent Király könyörgésére az Eucharisztikus Úr Jézus: visszaadta az ezeréves drága hazánk egy részét". Megemlékezik a tudós püspök arról, hogy bár az önző irigység és széthúzás megrontotta ezt a ritka örömet, ez nem von le semmit Isten csodálatos karácsonyi ajándékából. Folytatja a pásztorlevél azzal, hogy kiéleződött a világnézeti harc a kereszténység és modern pogányság között. Ez a harc életre-halálra megy, mint Spanyolországban. A pásztornéval azzal foglalkozik, hogy meg kell védeni az ifjúságot s kifejti annak a fontosságát, hogy a lelkeket fenyegető veszedelemmel szemben elsősorban a papságnak kell felvenni a harcot. A világnézet ellen a világnézettel, a szellem ellen csak a szellemmel, a fanatizmus ellen csak a lángoló hit erejével lehet harcolni. Ennek a lángoló hitnek kell ma érvényesülnie valóban mindnyájunk életében. Abnnak a lángoló hitnek, amely ezer esztendőn keresztül védőbástyája volt a magyar családi életnek. Ezzel a hittel nem tudott megbirkózni az ellenségnek semmiféle fegyvere. Ez a lángoló hit kibírta a török-tatár vészt, kibírta mindazt, ami könnyel és vérrel, szenvedéssel és gyötrelemmel van felírva amagyar történelem lapjaira. Ezt az igaz hitet kell magába szívnia már az anyatejjel a magyar gyermeknek. Ez a bit világítson az otthon tiszta örökmécsesében. Ez a bit világít Shvoy püspök pásztorlevelében. Ne csak olvassuk, hanem kövessük is. A Független Kisgazdapárt nem vesz részt a zsidójavaslat vitájában Előbb ismerni akarja a kormány módosításait • Húzódik a javaslat bizottsági vitája A kormánypárt hétfő esti értekezletén nagy vita folyt a zsidójavaslat körül. A párt képviselői kifejtették egyéni véleményüket, hogy milyen módosításokat kellene végrehajtani. Döntésre nem került sor, mert a kormány nem ismertette álláspontját a módosítások tekintetében , csak akkor fogja ismertetni, ha a parlamenti bizottság elérkezik a javaslat részletes vitájához. A képviselőház együttes bizottsága kedden a javaslat általános vitáját folytatta. Knobh Sándor azt fejtegette, hogy már az első zsidójavaslat is meszsze elkanyarodást jelentett a katolikus felfogástól és bizonyos gazdaságpolitikai alapelvektől is. Ez a javaslat nyolc-kilencszázezer ember sorsához nyúl. Az ország hoszszú évek óta komoly belső feszültségben él. Azért van ez, mert a nemzeti jövedelmünk nem kielégítő és a társadalmi rétegek között való eloszlásában nagy aránytávolságokat mutat. A falu népének keresete évi átlagban nem több, mint 400 pengő, az ipari munkásságé 1300 pengő. A feszültség harmadik oka, hogy hasonló aránytalanság van a szociális juttatásokban is, mert amíg a városi és ipari lakosság szociális juttatásban átlagban 40 pengőhöz jut, addig a falusi lakosság szociális segítsége csak 7—8 pengő. Szükség lenne az ország gazdasági erejének gyarapítására, a javaslat viszont éppen éppen eztnem teszi. A gyáriparban az előírt idő alatt 16—18 ezer embert kellene leváltani, ez azonban nem történhetik meg, mert a pótlásra nincs ennyi alkalmas ember. Számolni kell a fogyasztás csökkenésével is, miután ezren és ezren válnak munkanélkülivé. De számolni kell azzal is, hogy ipari vállalatok meg fognak szűnni, vagy pedig idegen kézre jutnak. Azt állítja, hogy ez a javaslat 700 ezer ember sorsát teszi bizonytalanná és ennek súlyos gazdasági következményei lesznek. Haám Arthur nyilas képviselő arra kérte a miniszterelnököt, hogy ne engedjen a javaslatból. Azt is kifogásolta, hogy zsidó orvos keresztényt gyógyíthasson. Gratz Gusztáv szabadságpárti szembeszállt azokkal az állításokkal, mintha a zsidók nem tudtak volna beilleszkedni a magyar életbe. Százezrekre megy azoknak a száma, akik már beilleszkedtek és százezrekre megy azoké, akik a beolvadás útján vannak. A zsidóság vállalkozó szelleme nélkül iparunk jelentős ágazatai nem fejlődtek volna ki. Nem fogadja el azt az intézkedést, amely közjogi gettóba helyezi a zsidóságot. Elégségesnek tartaná, ha csak a bevándorló első vagy második nemzedékével szemben alkalmaznának kivételes intézkedéseket. Szerinte a javaslatot harminc év alatt kellene végrehajtani, hogy zökkenés ne álljon be a gazdasági életben. Rajniss Ferenc nem tartja értéktelennek a zsidó közgazdálkodást, csak azt állítja, hogy a zsidóság minden nemzet közgazdaságában külön gazdasági életet épített fel magának. Lehet, hogy válság követi a javaslatot és mindent el kell követni a törvény civilizált végrehajtása érdekében. Külföldi szakemberek behozatalát nem tartja az ország érdekében valónak. Dulin Jenő független kisgazdapárti olvasta fel ezután pártjának nyilatkozatát a zsidójavaslattal kapcsolatban: — A Független Kisgazdapárt — mondja a nyilatkozat — megütközéssel látja, hogy a kormány már napokon keresztül tárgyaltatja a zsidójavaslatot anélkül, hogy a javaslaton köztudomásúlag tervezett módosításait a bizottsággal ismertetné. Ez a tárgyalási módszer komolytalan és nagyon átlátszó taktikai célokat szolgál, amelyhez a Független Kisgazdapárt nem adja magát eszközül. A Független Kisgazdapárt ezért úgy határozott, hogy mindaddig, amíg a kormány a maga módosí tásait elő nem terjeszti, a javaslat megvitatásában nem vesz részt. A bizottság szerdán délelőtt folytatja a javaslat vitáját. A Frontharcosok állásfoglalása Az Országos Frontharcos Szövetség zsidóbizottságának döntését a zsidójavaslattal kapcsolatban frontharcos körökben meglepetéssel fogadták. A döntés ellen a Frontharcos Szövetség tagjai óvással élnek, mert szerintük az megcsúfolása a bajtársi szellemnek s azt kívánják, hogy hívják össze az Országos Frontharcos Szövetség nagytanácsát és az szövegezze meg az igazi frontharcos állásfoglalást a zsidójavaslattal kapcsolatban bajtársiasság szellemében. Keresztény Család című református újságban érdekes levél jelent meg a református zsidókhoz, akiket a magyarsággal való őszinte összeforrás vágya vitt a református egyházba. Azt írja ebben Halász Miklós, hogy a magyarság nem a jólét kérdése, az becsületes kérdés. Az igazság végül mindig diadalt arat. A HONSz és a második zsidótörvény A HONSz országos választmánya most foglalkozott a második zsidó javaslattal és ugyanazt az álláspontot foglalta el, amelyet az első zsidó-törvényjavaslat tárgyalásakor képviselt. Eszerint a kedvezményezettek rangsorát a rokkanttörvény értelmében kell felállítani és így a zsidó hadigondozottakat első helyen kell felvenni a kedvezményezettek sorába, ami — a HONSz állásfoglalása szerint — nem zsidóvédelem, hanem nemzetvédelmi feladat: a háborús áldozat igazságos és lényegbe vágó értékelése. A honvédtörvény a felsőházi bizottság előtt A felsőház egyesített bizottságai József főherceg elnökletével megkezdték a honvédelmi törvényjavaslat tárgyalását. A javaslatot Apponyi Károly gróf előadó ismertette, majd Szilágyi Lajos, Papp József és Kozma Miklós szóltak hozzá a javaslathoz. Ezután Bartha Károly honvédelmi miniszter hangsúlyozta a javaslatnak a nagy nemzeti célok szempontjából döntő s a nemzet egész sorsára kiható jelentőségét, megemlítve, hogy míg a honvédelem a múltban kizárólag katonai feladatokra szorítkozott, ma a hadviselés katonai része nemcsak a harcvonalra összpontosul, hanem a hadviselés módjának megváltoztatása folytán az ország egész területére kiterjed. Biztosítani kell ezért azt, hogy az ország minden személyi és dologi erőforrása a honvédelem szolgálatába legyen állítható, amikor erre nemzeti érdekeink szempontjából szükség van. A honvédelmi miniszter felszólalása után a bizottság a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Kritika —Az új éjjeliőrünk megt b ihatatlan embernek látszik. — Miért? — Mikor ma reggel felé a kocsmából haza vezetett, egészen rossz címre adott le engemet.