Friss Ujság, 1939. március (44. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

1939 március 1. szerda FRISS ÚJSÁG Vessenek véget a nemzetrontásnak! Le kell számolni a nemzeti nyugalom megrontóival — Eckhardt Tibor súlyos kifogásai és éles beszéde a zsidójavaslattal szem­ben — Makray szerint magyar ember ilyen törvényjavaslatot nem szavazhat meg A képviselőháziban most osztják ki a tárgyalás alatt álló zsidó­törvényjavaslathoz bejelentett mó­­dosításokat és indítványokat. A kormány által elfogadott módosí­tásokat Makkán János előadó ter­jeszti be és ezeket­­így lehet te­kinteni, mint amelyek máris meg­változtatják a törvényjavaslatot. A kormány Makray Lajosnak in­dítványaihoz hozzájárult, Zsitvay Tibornak és Megay-Meissner Ká­roly módosításai tekintetében még nem történt döntés. A kormány ál­tal elfogadott módosítások többek között úgy változtatják a javas­latot, hogy nem tekintendő zsidónak az a megkeresztelkedett zsidó, akinek mindkét szülője va­lamely keresztény hitfelekezet tag­ja volt, ha már csecsemőkorában keresztelkedett meg és teljesen ke­resztény nevelésben részesült. Nem tekintendő zsidónak az a férfi, aki a jelen törvény értelmében zsidó­nak nem tekintendő nővel 1938. január első napja előtt kötött há­zasságot, ha a szülei közül csak az egyik, vagy nagyszülei közül legfeljebb csak kettő volt tagja az izraelita hitfelekezetne­k és ő maga pedig nem tagja az izrae­lita hitfelekezetnek. Nem zsidó az a nő, aki a jelen törvény szerint zsidónak nem tekintendő férfival 1938 január elseje előtt kötött há­zasságot, ha már a házasságkötés előtt az izraelita hitfelekezetből v ál­amelyik keresztény hitfeleke­­z­­etbe tért­ át és azóta is annak tagja maradt. A rendelkezések nem terjednek ki arra a személy­re, aki zsidónak tekintendővel köt házasságot. Fontos módosításokat várnak a frontharcos szakasz körül. Az előadó lényeges módosítást in­dítványoz a közjogi szakasznál és a gazdasági szakaszoknál. Nagy vita várható Zsitvay Tibor indít­ványa körül, amely szerint nem lehet zsidónak tekinteni azt a szü­letése óta magyar állampolgárt, aki vagy maga, vagy akinek apai ágon felmenője 1848. előtt a régi Magyarországon született és ettől kezdve férfi atyai felmenői mind ugyanitt magyar állampolgárként születtek, ha legalább 1939. január 1-e óta valamely keresztény feleke­zet tagja. Ezt az indítványt az egész ellenzék meg fogja szavazni. Példákat mond arra, hogy mi­képp akarják a törvény erejével visszazsidósítani azokat, akik vallásilag és lelkileg már ke­resztényekké váltak. Nem szerencsés a magyar társa­dalom egy rétegét a magyar nem­zeti közösségből kiemelni. De meg kellene gondolni, hogy az az őrség­váltás, amely a javaslat nyomán bekövetkezik, megrázkódtatás nél­kül váljon keresztü­lvihető-e 1943-ig és nem keletkeznek-e olyan vissza­hatások, amelyeknek következmé­nyei beláthatatlanok. Emberi, de a keresztény hitelvek szempontjá­nak is kell érvényesülnie, mert aki megkeresztelkedett, bele­tartozik az egyház közösségébe. Nincsenek magasabbrendű, ér­tékesebb, vagy alacsonyabb­­rendű és silányabb fajok. Tagadja a vérimádat jogosságát, amely a faj istenítésére, új po­gányságra és határtalan faji gőg­re vezet. Lelkével lesz emberré az ember. És a nemzetnek összefogó alkotó eleme is a lélek. Mik ennek a magyar nemzeti és faji lélek­nek az alkotó elemei? Elsősorban az áldott magyar föld. A második a kereszténység. Azokat a meg­­keresztelkedetteket, akiket az ál­­lam most nem akar keresztények­nek elismerni és akik nem tartoz­nak a zsidósághoz sem már, most szörnyű csalódás éri. Miért kell a zsidók számát szaporítani? Itt van a hadiárvák ügye is. Ha a magyar nemzet elfogadta a zsidók életét, azoknak fiaitól sem lehet meg­tagadni a hálát. Társadalmi, nemzeti békét akarunk, nem a jégmezők és temetők béké­jét. Nem tagadjuk meg a meg­keresztelkedett zsidókat, melléjük állunk és hisszük, hogy a kereszt­­ség ereje erőt ad nekik, hogy a keresztet roskadás nélkül visel­hessék. Mi van az anyóssal? Güttler Dénes felvidéki képvi­selő szerint a zsidóság vallás és önálló faj is. Arról beszélt, hogy hogyan viselkedtek a zsidók a megszállás alatt. Szerinte csak hat és fél százalék vallotta magát ma­gyarnak. Azzal vádolta a felvidéki zsidóságot, hogy száz és százmil­liókat adott a csehszlovák nemzet­­védelmi alapra. (Nagy zaj.) Fábián Béla: Nem igaz! Nem igaz! Megay-Meissner Károly: Had beszéljen, úgyis utoljára beszél! Fábián Béla Megay-Meissner Károly felé: Itt zsidózik, de ott­hon, jóban van a zsidó anyósával. Horváth Zoltán: Azt mondta, hogy szereli az anyósát. Gürtler Dénes ezután hangoz­tatta, hogy a felvidéki magyarok testvérként együtt dolgoznak a jövő Magyarországért. ­­­ Nem bajjal, hanem emberrel állunk szemben A képviselőház, keddi ülésén folytatták a zsidótörvényjavaslat vitáját. Az ülés elején Slotz Kál­mán képviselő mentelmi jogának megsértését jelentette be.­­ Makray Lajos prépost, a keresz­ténypárt szónoka megállapította, hogy azokra, akikre ez a javaslat vonatkozik, ez a kérdés élet-halál­­kérdés. Nem állunk szemben egy fajjal, vagy népcsoporttal, de em­berrel állunk szemben,­­aki végig­szenvedi ezt a javaslatot. Le kell rántanunk magunkról az ellen­szenvnek és gyűlöletnek az érzé­sét. Azt a sok mély sebet, amelyet a gyűlölet vágott a világon, nem lehet gyűlölettel gyógyí­tani. A történelmi zsidóságnak az a tra­gédiája, hogy szemet húnyt a galí­ciai zsidók beszivárgása felett. Most, amikor a zsidóság össze van törve, könnyű lenne őket vád­­beszéddel illetni, de ez nem volna sem magyar, sem lovaglás eljárás. A törvényjavaslat téves alapból indul ki. Ha a honpolgárságot vet­ték volna kiindulási alapul, úgy a kérdés nem keveredett volna sem a keresztséggel, sem a faji kérdéssel és nem jutottunk volna a következetlenségek hínárjába. Eckhardt Tibor, a független kis­gazdapárt vezére szólalt fel ez­után nagy figyelem mellett. A zsi­dókérdést tisztességesen és egy­­szers mindenkorra kell megoldani, nehogy emiatt forradalmi kockáza­tok zúduljanak az országra. A for­radalom tönkreteszi az ország jö­vőjét. Vegye tudomásul mindenki a jobboldalon, aki magyarnak és kereszténynek meri magát vallani, hogy csakis tisztességes építő meg­oldás lehetséges.. Egyetért a mi­niszterelnökkel abban, hogy ma­gyaroknak kell lennünk és marad­nunk Európában. Súlyos aggodal­mai vannak, mert a javaslat nem tesz különbséget zsidó és zsidó kö­zött, mert általánosít és nem húz határvonalat érdemesek és érdem­telenek között. Az ő elgondolása szerint mindenekelőtt el kellene tiltani a zsidók be­vándorlását. Ebben a javaslatban erről szó sincs. Pedig az indokolás nagyon is kiemeli a beszivárgás veszélyét. A törvényjavaslat csak a honosí­tást tiltja meg. Az idegeneknek az országból való kirekesztését az egész világ megérti, hiszen minde­nütt így védekeznek az idegenek beözönlésével szemben. Általában minden idegen beszivárgását fog­lalkozáshoz kötött alacsony kvóta szerint kellene szabályoz­ni. A má­sodik zsidójavaslat előtt pontos zsidókatasztert kellett volna ké­szíteni, amely sok levegőben lógó vitát feleslegessé tett volna, mert hiszen olyan igazolási kényszer szakad nemcsak a zsidókra, hanem mindenkire, aminek megfelelni úgyszólván , lehetetlenség, mert nagyon nehéz még egy nagyma­mának a ki­kutatása, is. (Nagy de­rültség.) Végrehajtható törvényre van szükség. Elég volt a h­and­a­­bandákból, az üldöző kijelentések­ből és komolytalan üldözésekből. Ez a javaslat összekavarja a faji és a beolvadási kérdéseket. Mindenekelőtt meg kellene álla­pítani azokat a tárgyi ismérveket, amelyek alapján a beolvadást ki lehet mondani. Peyer Károly: A sváboknál is! Eckhardt Tibor: Nincs eldöntve, hogy faj, felekezet vagy nemzeti­ség-e a zsidó. Van olyan család, ahol mind a három, de van olyan család, ahol már csak fajilag kü­lönböznek a többi magyartól. Hajlandó a zsidókat, mint egyenrangú jó honpolgárokat elfogadni, de a meghatározásnál valahol be kell állítani a választóvonalat. A zsidóságnak magának kellene megmondani: te galiciáner vagy, én magyar vagyok. Szerinte ki kellene szorítani az 1914 óta beván­dorolt zsidóságot. Ha a zsidóság ellen törvényes intézkedéseket hoznak, vigyázzanak, ne éppen s­z­­k ellen történjenek intézkedések, akiknek működése közérdekű volt és ne azok maradjanak itt, akiknek ittléte nem kívánatos. Az 1914 óta bevándoroltakat, mint idegeneket kell kiszorítani, mert képtelenség kiütni egy család kezéből a kenye­ret, azután azt mondani, hogy most már maradt itt és sétált Buda­pest kocáin. Azt a zsidót, akinek itt tartózkodása nem közérdekű, szintén kivándorlási listára kelle­ne tenni, viszont másképpen kell bánni azokkal, akik itt maradnak, így megszabadulunk a zsidók sa­lakjától és nem leszünk embertelenek azokkal szemben, akiknek tevé­kenysége összeegyeztethető a köz­érdekkel. A maradék zsidósággal szemben felállítaná az általános zárt létszám elvét, még­pedig úgy, hogy ha a közhivatalokból telje­sen kizárják a zsidóságot, úgy a gazdasági pályákon magasabb szá­zalékot kell engedélyezni nekik. Nem­­szabad helyeselni olyan in­tézkedéseket, amelyek ártanak a zsidóknak, de ártanak a keresz­tény társadalomnak is. Amikor a fajkutató álláspontra helyez­kedünk, bomlasztó elemet viszünk l­e a magyar társadalomba, amely a nemzet jövőjét valóságos meg­rázkódtatással és a legsúlyosabb katasztrófával fe­nyegeti. Veszedelmet lát a fajkérdésben, a korcsok gyártásában, mert ebből ki nem egyensúlyozott emberek keletkeznek, akik cikk-cakkban po­litizálnak. (Nagy taps az­­ellenzé­ken, csönd a kereszténypárton és a kormánypárton.) Visszautasítja a családfa­­kutatást, a gyanúsításokat, az egymás ki­pusztításának magyartalan rend­szerét és tiltakozik az ellen, hogy ilyen rendelkezések a magyar tör­vénykönyvbe kerüljenek. Horváth Zoltán: Hát Imrédy hova kerül? Cikk-cakkba. (Óriási derültség.) Eckhardt Tibor ezután Meczer András elméletével foglalkozott, amely szerint hetedsziglen kell visszakeresztezni egy kevert nem­zedéket, hogy újra fajtiszta le­gyen. Mecsérnek ezt az elméletét embertelennek mondja. (Rassay Károly: Őrültség.) Kijelentette, hogy az ember nemcsak húsból és vérből van, hanem lelke is van. A fajélettani bumeráng sok közéleti ember fejét be fogja még zúzni. Azt mondják, ha a néger datolyá­ra éhezik, kivágja a fát. Itt íme rédy vágta a fát és Mécség ette folyton a datolyát. (Óriási derült­ség.) Drózdy Győző: Imrédy nem volt néger! A tűzharcosok Eckhardt Tibor szerint a javas­lat egyes szakaszait még a nége­rek sem szavazhatnák meg. Nem lehet felbontani a családot, nem lehet az apákat, nagyapákat, nagy­mamákat tilosra törnii. Nem lehet megszavazni azt a részt sem, amely a világháborúban a frontokon létrejött bajtársi egységet rob­bantja fel. Nem lehet, hogy azok a tűzharcosok, akik megtették kötelességüket, azok a hadiözvegyek, vagy rok­kantak szűk százalék keretébe szo­­k­tassanak be. De nem szabad, a Felvidéket sem különválasztani, a zsidókérdés szempontjából. Legfel­jebb azt kell leszögezni, hogy azok a zsidók, akik h­úsz éven át ma­gyaroknak vallották magukat, amikor az áldozatot jelentett, egyenjogú magyar állampolgárok, a többiek pedig a zsidótörvény alá tartoznak. Rassay Károly: Mi lesz azokkal a keresztényekkel, akik szlovákok­nak vallották magukat? Farkas István: Meg kell szün­tetni a külön minisztériumot! Eckhardt Tibor szerint ebben az országban a legfontosabb kérdés a helytelen nemzeti vagyon és jövedelem megoszlás. Ezen kell se­gíteni. Erre vonatkozólag azonban a javaslat semmit sem nyújt. A részvény­többségeknek kell magyar kézbe kerülni, ez azonban nemcsak zsidókérdés, hanem általában az idegen tőke beszivárgásának kér­dése is. (Nagy taps.) Peyer Károly: Csak hadd vásá­rolják a németek a részvények®!. Igazolási kényszer szakad mindenkire 3 Aki nem hajlandó a farkascspa­dával üvölteni Eckhardt Tibor szerint az egész zsidókérdésnek súlyos nemzetközi kihatásai vannak. Megtörtént-e a megfelelő nemzetközi előkészítés a kivándorlásra? Nekünk nem sza­bad belpolitikánkat olyan vágá­nyokra átcsúsztatni, hogy külföld részéről esetleg megtorlásokra kell­jen számítani. Nemcsak a javaslat hibás, hanem a volt miniszterel­nök módszere is az volt. És éppen ezért áll Teleki miniszterelnök mellé, mert a nemzet tisztességes erőinek összefogását, a zsidókér­désnek emberséges és európai meg­oldását reméli. Azt az izgatást, azt a rágalomhadjáratot, amely vagy zsidónak, vagy zsidóbérencnek minősít mindenkit, aki nem­ hajlandó a farkascsordával együtt üvölteni, nem lehet to­vább tűrni. Tessék irgalmatlanul leszámolni a nemzeti nyugalom, becsület és tisztesség megrontóival, akkor lesz nemzeti egység! És akkor, de csak akkor lesz nemzeti magyar jöven­dő is. De a nemzetrontásnak tes­sék végét vetni. Eckhardt Tibor nagy tetszéssel fogadott beszéde után Ilajniss Ferenc kormánypárti igazságot és közkegyelmet követel azoknak, akik a zsidóellenes küz­delmet megkezdték és akik most börtönben vagy internáló tábor­ban ülnek. Szerinte a nemzetet a zsidókérdés és a földreform meg­oldása nélkül nem lehet meggyó­gyítani. Azt mondja, hogy bármi­lyen nehéz is lehet a zsidótörvény végrehajtása, mégis szigorúan kell azt megcsinálni a nemzet jövője szempont­jából. A zsidójavaslat vitáját szerdán folytatják. Ekkor lesz a Teleki­kormány első interpellációs napja, amikor a kormányt tizenkilenc be­jegyzett interpelláció várja.

Next