Friss Ujság, 1939. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
1939 március 1. szerda FRISS ÚJSÁG Vessenek véget a nemzetrontásnak! Le kell számolni a nemzeti nyugalom megrontóival — Eckhardt Tibor súlyos kifogásai és éles beszéde a zsidójavaslattal szemben — Makray szerint magyar ember ilyen törvényjavaslatot nem szavazhat meg A képviselőháziban most osztják ki a tárgyalás alatt álló zsidótörvényjavaslathoz bejelentett módosításokat és indítványokat. A kormány által elfogadott módosításokat Makkán János előadó terjeszti be és ezeketígy lehet tekinteni, mint amelyek máris megváltoztatják a törvényjavaslatot. A kormány Makray Lajosnak indítványaihoz hozzájárult, Zsitvay Tibornak és Megay-Meissner Károly módosításai tekintetében még nem történt döntés. A kormány által elfogadott módosítások többek között úgy változtatják a javaslatot, hogy nem tekintendő zsidónak az a megkeresztelkedett zsidó, akinek mindkét szülője valamely keresztény hitfelekezet tagja volt, ha már csecsemőkorában keresztelkedett meg és teljesen keresztény nevelésben részesült. Nem tekintendő zsidónak az a férfi, aki a jelen törvény értelmében zsidónak nem tekintendő nővel 1938. január első napja előtt kötött házasságot, ha a szülei közül csak az egyik, vagy nagyszülei közül legfeljebb csak kettő volt tagja az izraelita hitfelekezetnek és ő maga pedig nem tagja az izraelita hitfelekezetnek. Nem zsidó az a nő, aki a jelen törvény szerint zsidónak nem tekintendő férfival 1938 január elseje előtt kötött házasságot, ha már a házasságkötés előtt az izraelita hitfelekezetből v álamelyik keresztény hitfelekezetbe tért át és azóta is annak tagja maradt. A rendelkezések nem terjednek ki arra a személyre, aki zsidónak tekintendővel köt házasságot. Fontos módosításokat várnak a frontharcos szakasz körül. Az előadó lényeges módosítást indítványoz a közjogi szakasznál és a gazdasági szakaszoknál. Nagy vita várható Zsitvay Tibor indítványa körül, amely szerint nem lehet zsidónak tekinteni azt a születése óta magyar állampolgárt, aki vagy maga, vagy akinek apai ágon felmenője 1848. előtt a régi Magyarországon született és ettől kezdve férfi atyai felmenői mind ugyanitt magyar állampolgárként születtek, ha legalább 1939. január 1-e óta valamely keresztény felekezet tagja. Ezt az indítványt az egész ellenzék meg fogja szavazni. Példákat mond arra, hogy miképp akarják a törvény erejével visszazsidósítani azokat, akik vallásilag és lelkileg már keresztényekké váltak. Nem szerencsés a magyar társadalom egy rétegét a magyar nemzeti közösségből kiemelni. De meg kellene gondolni, hogy az az őrségváltás, amely a javaslat nyomán bekövetkezik, megrázkódtatás nélkül váljon keresztülvihető-e 1943-ig és nem keletkeznek-e olyan visszahatások, amelyeknek következményei beláthatatlanok. Emberi, de a keresztény hitelvek szempontjának is kell érvényesülnie, mert aki megkeresztelkedett, beletartozik az egyház közösségébe. Nincsenek magasabbrendű, értékesebb, vagy alacsonyabbrendű és silányabb fajok. Tagadja a vérimádat jogosságát, amely a faj istenítésére, új pogányságra és határtalan faji gőgre vezet. Lelkével lesz emberré az ember. És a nemzetnek összefogó alkotó eleme is a lélek. Mik ennek a magyar nemzeti és faji léleknek az alkotó elemei? Elsősorban az áldott magyar föld. A második a kereszténység. Azokat a megkeresztelkedetteket, akiket az állam most nem akar keresztényeknek elismerni és akik nem tartoznak a zsidósághoz sem már, most szörnyű csalódás éri. Miért kell a zsidók számát szaporítani? Itt van a hadiárvák ügye is. Ha a magyar nemzet elfogadta a zsidók életét, azoknak fiaitól sem lehet megtagadni a hálát. Társadalmi, nemzeti békét akarunk, nem a jégmezők és temetők békéjét. Nem tagadjuk meg a megkeresztelkedett zsidókat, melléjük állunk és hisszük, hogy a keresztség ereje erőt ad nekik, hogy a keresztet roskadás nélkül viselhessék. Mi van az anyóssal? Güttler Dénes felvidéki képviselő szerint a zsidóság vallás és önálló faj is. Arról beszélt, hogy hogyan viselkedtek a zsidók a megszállás alatt. Szerinte csak hat és fél százalék vallotta magát magyarnak. Azzal vádolta a felvidéki zsidóságot, hogy száz és százmilliókat adott a csehszlovák nemzetvédelmi alapra. (Nagy zaj.) Fábián Béla: Nem igaz! Nem igaz! Megay-Meissner Károly: Had beszéljen, úgyis utoljára beszél! Fábián Béla Megay-Meissner Károly felé: Itt zsidózik, de otthon, jóban van a zsidó anyósával. Horváth Zoltán: Azt mondta, hogy szereli az anyósát. Gürtler Dénes ezután hangoztatta, hogy a felvidéki magyarok testvérként együtt dolgoznak a jövő Magyarországért. Nem bajjal, hanem emberrel állunk szemben A képviselőház, keddi ülésén folytatták a zsidótörvényjavaslat vitáját. Az ülés elején Slotz Kálmán képviselő mentelmi jogának megsértését jelentette be. Makray Lajos prépost, a kereszténypárt szónoka megállapította, hogy azokra, akikre ez a javaslat vonatkozik, ez a kérdés élet-halálkérdés. Nem állunk szemben egy fajjal, vagy népcsoporttal, de emberrel állunk szemben,aki végigszenvedi ezt a javaslatot. Le kell rántanunk magunkról az ellenszenvnek és gyűlöletnek az érzését. Azt a sok mély sebet, amelyet a gyűlölet vágott a világon, nem lehet gyűlölettel gyógyítani. A történelmi zsidóságnak az a tragédiája, hogy szemet húnyt a galíciai zsidók beszivárgása felett. Most, amikor a zsidóság össze van törve, könnyű lenne őket vádbeszéddel illetni, de ez nem volna sem magyar, sem lovaglás eljárás. A törvényjavaslat téves alapból indul ki. Ha a honpolgárságot vették volna kiindulási alapul, úgy a kérdés nem keveredett volna sem a keresztséggel, sem a faji kérdéssel és nem jutottunk volna a következetlenségek hínárjába. Eckhardt Tibor, a független kisgazdapárt vezére szólalt fel ezután nagy figyelem mellett. A zsidókérdést tisztességesen és egyszers mindenkorra kell megoldani, nehogy emiatt forradalmi kockázatok zúduljanak az országra. A forradalom tönkreteszi az ország jövőjét. Vegye tudomásul mindenki a jobboldalon, aki magyarnak és kereszténynek meri magát vallani, hogy csakis tisztességes építő megoldás lehetséges.. Egyetért a miniszterelnökkel abban, hogy magyaroknak kell lennünk és maradnunk Európában. Súlyos aggodalmai vannak, mert a javaslat nem tesz különbséget zsidó és zsidó között, mert általánosít és nem húz határvonalat érdemesek és érdemtelenek között. Az ő elgondolása szerint mindenekelőtt el kellene tiltani a zsidók bevándorlását. Ebben a javaslatban erről szó sincs. Pedig az indokolás nagyon is kiemeli a beszivárgás veszélyét. A törvényjavaslat csak a honosítást tiltja meg. Az idegeneknek az országból való kirekesztését az egész világ megérti, hiszen mindenütt így védekeznek az idegenek beözönlésével szemben. Általában minden idegen beszivárgását foglalkozáshoz kötött alacsony kvóta szerint kellene szabályozni. A második zsidójavaslat előtt pontos zsidókatasztert kellett volna készíteni, amely sok levegőben lógó vitát feleslegessé tett volna, mert hiszen olyan igazolási kényszer szakad nemcsak a zsidókra, hanem mindenkire, aminek megfelelni úgyszólván , lehetetlenség, mert nagyon nehéz még egy nagymamának a kikutatása, is. (Nagy derültség.) Végrehajtható törvényre van szükség. Elég volt a handabandákból, az üldöző kijelentésekből és komolytalan üldözésekből. Ez a javaslat összekavarja a faji és a beolvadási kérdéseket. Mindenekelőtt meg kellene állapítani azokat a tárgyi ismérveket, amelyek alapján a beolvadást ki lehet mondani. Peyer Károly: A sváboknál is! Eckhardt Tibor: Nincs eldöntve, hogy faj, felekezet vagy nemzetiség-e a zsidó. Van olyan család, ahol mind a három, de van olyan család, ahol már csak fajilag különböznek a többi magyartól. Hajlandó a zsidókat, mint egyenrangú jó honpolgárokat elfogadni, de a meghatározásnál valahol be kell állítani a választóvonalat. A zsidóságnak magának kellene megmondani: te galiciáner vagy, én magyar vagyok. Szerinte ki kellene szorítani az 1914 óta bevándorolt zsidóságot. Ha a zsidóság ellen törvényes intézkedéseket hoznak, vigyázzanak, ne éppen szk ellen történjenek intézkedések, akiknek működése közérdekű volt és ne azok maradjanak itt, akiknek ittléte nem kívánatos. Az 1914 óta bevándoroltakat, mint idegeneket kell kiszorítani, mert képtelenség kiütni egy család kezéből a kenyeret, azután azt mondani, hogy most már maradt itt és sétált Budapest kocáin. Azt a zsidót, akinek itt tartózkodása nem közérdekű, szintén kivándorlási listára kellene tenni, viszont másképpen kell bánni azokkal, akik itt maradnak, így megszabadulunk a zsidók salakjától és nem leszünk embertelenek azokkal szemben, akiknek tevékenysége összeegyeztethető a közérdekkel. A maradék zsidósággal szemben felállítaná az általános zárt létszám elvét, mégpedig úgy, hogy ha a közhivatalokból teljesen kizárják a zsidóságot, úgy a gazdasági pályákon magasabb százalékot kell engedélyezni nekik. Nemszabad helyeselni olyan intézkedéseket, amelyek ártanak a zsidóknak, de ártanak a keresztény társadalomnak is. Amikor a fajkutató álláspontra helyezkedünk, bomlasztó elemet viszünk le a magyar társadalomba, amely a nemzet jövőjét valóságos megrázkódtatással és a legsúlyosabb katasztrófával fenyegeti. Veszedelmet lát a fajkérdésben, a korcsok gyártásában, mert ebből ki nem egyensúlyozott emberek keletkeznek, akik cikk-cakkban politizálnak. (Nagy taps azellenzéken, csönd a kereszténypárton és a kormánypárton.) Visszautasítja a családfakutatást, a gyanúsításokat, az egymás kipusztításának magyartalan rendszerét és tiltakozik az ellen, hogy ilyen rendelkezések a magyar törvénykönyvbe kerüljenek. Horváth Zoltán: Hát Imrédy hova kerül? Cikk-cakkba. (Óriási derültség.) Eckhardt Tibor ezután Meczer András elméletével foglalkozott, amely szerint hetedsziglen kell visszakeresztezni egy kevert nemzedéket, hogy újra fajtiszta legyen. Mecsérnek ezt az elméletét embertelennek mondja. (Rassay Károly: Őrültség.) Kijelentette, hogy az ember nemcsak húsból és vérből van, hanem lelke is van. A fajélettani bumeráng sok közéleti ember fejét be fogja még zúzni. Azt mondják, ha a néger datolyára éhezik, kivágja a fát. Itt íme rédy vágta a fát és Mécség ette folyton a datolyát. (Óriási derültség.) Drózdy Győző: Imrédy nem volt néger! A tűzharcosok Eckhardt Tibor szerint a javaslat egyes szakaszait még a négerek sem szavazhatnák meg. Nem lehet felbontani a családot, nem lehet az apákat, nagyapákat, nagymamákat tilosra törnii. Nem lehet megszavazni azt a részt sem, amely a világháborúban a frontokon létrejött bajtársi egységet robbantja fel. Nem lehet, hogy azok a tűzharcosok, akik megtették kötelességüket, azok a hadiözvegyek, vagy rokkantak szűk százalék keretébe szoktassanak be. De nem szabad, a Felvidéket sem különválasztani, a zsidókérdés szempontjából. Legfeljebb azt kell leszögezni, hogy azok a zsidók, akik húsz éven át magyaroknak vallották magukat, amikor az áldozatot jelentett, egyenjogú magyar állampolgárok, a többiek pedig a zsidótörvény alá tartoznak. Rassay Károly: Mi lesz azokkal a keresztényekkel, akik szlovákoknak vallották magukat? Farkas István: Meg kell szüntetni a külön minisztériumot! Eckhardt Tibor szerint ebben az országban a legfontosabb kérdés a helytelen nemzeti vagyon és jövedelem megoszlás. Ezen kell segíteni. Erre vonatkozólag azonban a javaslat semmit sem nyújt. A részvénytöbbségeknek kell magyar kézbe kerülni, ez azonban nemcsak zsidókérdés, hanem általában az idegen tőke beszivárgásának kérdése is. (Nagy taps.) Peyer Károly: Csak hadd vásárolják a németek a részvények®!. Igazolási kényszer szakad mindenkire 3 Aki nem hajlandó a farkascspadával üvölteni Eckhardt Tibor szerint az egész zsidókérdésnek súlyos nemzetközi kihatásai vannak. Megtörtént-e a megfelelő nemzetközi előkészítés a kivándorlásra? Nekünk nem szabad belpolitikánkat olyan vágányokra átcsúsztatni, hogy külföld részéről esetleg megtorlásokra kelljen számítani. Nemcsak a javaslat hibás, hanem a volt miniszterelnök módszere is az volt. És éppen ezért áll Teleki miniszterelnök mellé, mert a nemzet tisztességes erőinek összefogását, a zsidókérdésnek emberséges és európai megoldását reméli. Azt az izgatást, azt a rágalomhadjáratot, amely vagy zsidónak, vagy zsidóbérencnek minősít mindenkit, aki nem hajlandó a farkascsordával együtt üvölteni, nem lehet tovább tűrni. Tessék irgalmatlanul leszámolni a nemzeti nyugalom, becsület és tisztesség megrontóival, akkor lesz nemzeti egység! És akkor, de csak akkor lesz nemzeti magyar jövendő is. De a nemzetrontásnak tessék végét vetni. Eckhardt Tibor nagy tetszéssel fogadott beszéde után Ilajniss Ferenc kormánypárti igazságot és közkegyelmet követel azoknak, akik a zsidóellenes küzdelmet megkezdték és akik most börtönben vagy internáló táborban ülnek. Szerinte a nemzetet a zsidókérdés és a földreform megoldása nélkül nem lehet meggyógyítani. Azt mondja, hogy bármilyen nehéz is lehet a zsidótörvény végrehajtása, mégis szigorúan kell azt megcsinálni a nemzet jövője szempontjából. A zsidójavaslat vitáját szerdán folytatják. Ekkor lesz a Telekikormány első interpellációs napja, amikor a kormányt tizenkilenc bejegyzett interpelláció várja.