Friss Ujság, 1939. augusztus (44. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-01 / 173. szám

A béke szigetének nevezte Csáky külügyminiszter Magyarországot s amikor ezt mondotta, sok világjáró vendégüak benyomását tolmácsolta. Amikor az idegesség hullámai öntik el Európát s a világszerencsétlenséggel fenyegető lázas betegség tünetei távoli világrészekben is felütik fejüket, Magyarországon a nyugalom önérzete, a békére törekvés elszántság, a közhangulat és ez alól immár az idesodródó idegenek sem tudják kivonni magukat. Magyarország megnagyobbodása, a kárpáti határbércek egy részének visszahódítása érthetően fokozta nemzeti öntudatunkat, érthetően érlelte meg a magyarságban azt a bizalmat, hogy semmiféle igazságtalanság nem lehet örökéletű. De azt is mondta a külügyminiszter, hogy békés politikánk senkit se vezessen félre. Erőnk tudatában van a biztonságunk, ez teszi jobb jövőnket tudatossá, ennek köszönhetjük, hogy amikor a nemzetközi élet színijeit az ideges félelem, a rettegés dagálya verdesi, addig nálunk nincs megriadás, rémüldözés. És hogy ezt nemcsak mi magyarok látjuk, nemcsak azok a külföldiek veszik észre, akiket természeti szépségeink vonzottak ide, annak mintegy jelképe a gödöllői leánycserkész világtábor megragadó képe. A világ minden részéből sereglettek össze a leánycserkészek s azzal, hogy olyan nagy számmal jöttek el, egy kissé, úgy érezzük, hogy Magyarország iránti bizalmuknak és nem elsősorban a nyugalom és béke állításának adtak kifejezést. Szívesen jöttek ide, a béke szigetére, olyan országokból, ahol a politikai feszültség lehangoló idegesítő érzése üli meg a lelkeket. És bizonyára meghatódottan hallgatták a legelső magyar ember, a mi nagy kormányzónkat, aki az önfegyelem, a kölcsönös segítés és áldozatkészség erényeit kötötte a lelkükre. A kormányzói beszéd hatása annál nagyobb lehetett, mert hiszen a húsz évig politikai elnyomottságban tartott Magyarország államfőjénél senki sem hivatkozhatott öbb joggal ezekre az erényekre, és a gyakorlatból tanultuk meg, hogyan kell a szenvedést fegyelemérzéssel elviselni. A kis Magyarország példáját nem árt, ha a nagy nemzetek is követik,ogy ne csak a mi országunk, hanem az egész világ a béke szigete lehessen. Ára 6 fillér * 44. évfolyam, 173. szám Budapest, 1939 augusztus 1. kedd POLITIKAI NAPILAP Szerkesztései és hinpotitrotái BUDAPEST, VI- NAGYMEZŐ UCCA 3 Telefon: *1-242-99 Előfizetési irt (Helyben és vidéken) IIBV hónapra .... 1 P 50 fillér Negyedévre .... 4 P 50 fillérHullámon az előfizetési ár Hétszeres Egyes szám árai Hétköznapon ...... . fillér Vasárnap •.....................12 fillér Ciánozás a belvárosban: három súlyos mérgezés Megölette magát a villanyárammal egy szerelő Kormányzó megnyitotta a Béketábort Az első leánycserkész-világtáborozást vasárnap ünnepélyes külsőségek között a kormányzó nyitotta meg Gödöllőn. Huszonöt nemzet háromezer leánycserkésze vett részt a nagyszabású ünnepélyen, amely felejthetetlen emlékeket hajtgott mindazok lelkében, akik tanúi lehettek. A világtáborozásról lapunk belsejében részletes tudósítást közlünk. Képünk a díszemelvényen a kormányzói párt ábrázolja, mellettük jobbra Syb i 11 a svéd hercegnő áll. (1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111112111111111111118111111 Egyre erősebbek vagyunk minden tekintetben Gróf Csáky István nagy külpolitikai beszéde Sopronban Vasárnap nyitották meg Sopronban a műegyetem nyári tanfolyamát, amely alkalommal a kerület képviselője, gróf Csáky István külügyminiszter érdekes beszédet mondott a politika bonyolult tudományáról. Bevezető szavaiban a politikát a művészeihez hasonlította s ezért az igazi politikusnak legnagyobb ereje a megérzés. Ez magyarázza, hogy anynyi történelemcsináló államférfit és politikust találunk éppen az autodidakták sorában. A politika gyakorlatilag a közületekben gyökerező súrlódási területek kiküszöbölésére irányuló művészet s a jó politikus ösztönösen megérzi a nemzetet fenyegető veszélyeket, vagy a részére várható előnyöket. Gyakran nehéz megmondani, miért rokonszenves vagy ellenszenves rég nép előtt a másik nép. Ha tükörképet vetítenének Magyarország politikai, lelki, hangulatáról a hallgatóság elé, akkor megállapítható volna, hogy becsületes őszinteséggel ösztönszerűleg is ragaszkodik a tengelyhatalmak politikájához, hogy meggyőződése, hogy ez az ifjú, törhetetlen erejű politikai erőképlet a jövőt is erősen befofolyásolja. Magyarország tudatában van annak, hogy nincs olyan magyar érdek, amely ellentétben állana a tengely érdekeivel. A magyar nemzet egyenes úton jár, senkit sem áltat, erőviszonyait barátai előtt nyugodtan feltárja, elhatározottságát barátai mellett annál erőteljesebben hangsúlyozza, minél jobban támadják azokat megismerni és azt hiszi, meghozza gyümölcsét az az őszinteség, amellyel a legutóbbi időkben is megmutattuk barátaink előtt, hogy ránk számítani lehet. Békés nép vagyunk mindaddig, amíg minket is békében hagynak. Ez nem jelenti, hogy a legkisebb jogunkról is lemondunk, mert csak halálraítélt népek kötnek kompromisszumokat önmagukkal. Mérsékelt nemzet is vagyunk, jussunkból többet senkitől sem követelünk. Én volnék a legboldogabb ember, ha minden szomszédunkkal bizalmas légkör fejlődhetnék ki, de ez nemcsak tőlünk függ. Ismerjük azokat a nehézségeket, amelyek egyik-másik szomszédunkat megakadályozzák ebben. Éppen ezért lehetetlent vagy időszerűtlení senakár belföldön, akár külföldön, kitől sem kívánunk. A kormány Nehéz időkben lehet a barátot építő belpolitikáját mindig nyit.