Friss Ujság, 1940. április (45. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-02 / 73. szám

Ára 6 fillér 45. évfolyam, 73. szám Budapest, 1940 április 2. kedd POLITIKAI NAPILAP előfizetési ár: (Helyben és vidéken) Egy hónapra ... . 1 P 50 fillér Negyedévre .... 4 P 50 fillér Költöldön az előfizetési ár kétszeres Egyes szám ára: Hétköznapon ....... 6 fillér Vasárnap............................... 12 fillér Szerkesztőség és kiadón iratai BUDAPEST, VI., NAGYMEZŐ UCCA 3 Telefon: *124-290 Meggyilkolt kereskedő a lezárt üzletben Vérfürdőt rendezett egy bognármester A római útról A tavasz sem lényegesen változ­tatott a­ hét hónap óta tartó háj bolti módszerein. A szemben álló nagyhatalmak most is szívesebben mérik össze erőiket a levegőben, ahol lényegesen kevesebb ember életét kockáztatnák, mint az erőd­­vonalakon, ahol százezrek harcba­­kü­ldése nélkül a legcsekélyebb eredményre sem számíthat egyik fél sem. A légiharcok arányaira jellemző, hogy március utolsó nap­ján 25 német és 35 francia és an­gol repülőgép csapott össze a nyu­gati front különböző pontjain. A szövetségesek és elsősorban An­A német véde­rőfőpartancsno­k­s­á­g jelentése szerint vasárnap a fran­cia arcvonal fölött több légiharcra került sor. Német hat­árvédel­m­i vadászrepülői különböző helyeken legalsább mintájú francia vadász­repülőgépekkel találkoztak. 25 né­met repülőgép harcolt 36 ellensé­ges g­ép ellen és a németek nagy győzelmet arattak. Veszteség­ nélkül hat francia va­dászrepülőgépet lőttek le. Napköz­ben Kelet- Franci­aor­szág és az Északi tenger­­fölött egészen a Shot­land-szi­getekig felderítő re­püléseket végeztek. A résztvevő repülőgépeik sértetlenül és értékes eredményekkel tértek vissza. Egy francia jelentés szerint né­met repülőgépeik az Északi tenge­ren támadást intéztek francia hadi­hajók ellen. Számos bombát dob­tak le, amelyek azonban nem ta­láltak célba. A német repülőgépe­ket távozásra kényszerítették, mi­után a francia partok felől repülő­raj sietett a hadih­ajók segítségére. Az angolok azt jelent­ik, hogy német repülők megjelentek a Shet­­land-szigetek fölött. Ez a látogatás áli a diplomáciai téren és ugyan­akkor gazdaságilag folytatja az erőteljes támadást. Általános gaz­dasági háborút, északra és délre egyaránt kiterjedő ostromzárat je­lentettek be, hogy Németországot elzárják gazdasági forrásaitól. El­lenőrizni akar­ják a semleges álla­mok hajózási forgalmát is, ismét csak azért, hogy Németország ne kapjon nyersanyagokat a hábo­rúba bele nem keveredett országo­kon keresztül. A legutóbbi két nap világesemé­nyeiről az alábbi részletes jelenté­sekben számolunk be, a 21-i­k a háború kezdete óta. Első alkalommal történt meg, hogy va­sárnap rendel­tek el légiriadót. Weygand tábornok résztvett a párizsi haditanácson Párizsban vasárnap haditanácsot tartottak, amelyen meglepetés­szerűen részt vet­t Wey­g­and tábor­nok­­a, közel-keleti szövetséges­­had­seregek főparancsnoka. A francia tábornok repülőgépen érkezett Párizsba. Londonban hivatalosan cáfolják, hogy a szövetségesek szabad áthaladást kértek vol­na a Dardanellákon, de kétségtelennek tartják, hogy a párizsi és l­ondon haditanácsok megbeszélései első­sorban a közelkeleti­ helyzet körül forogtak. Weygand tábornok eb­ben az ügyben járt Párizsban. A nyugati hatalmak megszigorítják az ostromzárat Hír szerint az angol akóház keddi ülésén Chamberlain minisz­terelnök nyilatkozik és be fogja jelenteni a szövetségesek ostrom­zárának megszigorítását. Ez­t a francia—angol legfelsőbb hadi­tanács a múlt héten határozta e­l. Ez a terv közelről érinti Német­ország valamennyi szomszédját és ezzel áll kapcsolatban a délkelet­­európai államokban székelő angol követek londoni tanácskozása is Halifax lord angol külügyminisz­terrel. A délkeleteurópai államok­nak Németország helyett más pia­cokat fognak ajánlani megfelelő utak biztosítása mellett. Az első lépés az lesz, hogy kiszámítják, mennyi az érdekelt semleges álla­mok­ tényleges behozatali szükség­lete. Londonban egyébként a leg­erélyesebben cáfolják, hogy Ang­lia semleges vizekre akarna be­nyomulni, vagy ezeken a vizeken őrszolgálatokat akarnak végezni. Lehetséges, hogy nemsokára nagy mértékben megszigorítják az ost­romzárat­, az erre vonatkozó rész­letes tervet azonban még nem hoz­ták nyilvánosságra. Chamberlain keddi alsóházi nyilatkozatától szenzációs bejelentéseket nem vár­nak. Az angol haditenger­részeti miniszter a har­­cok kiélezedéséről Churchill angol haditengerészeti miniszter rádión bejelentette, hogy a harcok kiéleződése várható és ez elől a szövetségesek nem akarnak kitérni. Nem ismerik félre a fel­adat súlyosságát és n­em becst­i­k azt se. Olyan megpróbáltatások állanak előttük, amilyeneket még soha­sem éltek át és tudják, hogy az angol és fran­cia népnek a legnagyobb erőfeszí­téseket kell kifejtenie. A háború rövid lehetett volna, ha vala­mennyi semleges állam, amely osztja a szövetségesek nézeteit, egy arcvonalba állt volna velük. Ha valaki azt kérdi, hogy Fran­ciaország és Anglia miért küzd, annak azt feleli: majd meglátják, ha a háborút abbahagyják. A szö­vetségeseknek csak egy emberrel van dolguk és ez Hitler és az ő rendszere. Egyedül ez a támadásuk célja és csak az ő hatalmát akarják le­törni. A trianoni szerződés igazságtalan határozatai Egy előkelő londoni hetilap ki­fejti,­­ hogy a trianoni szerződés igazságtalan határozatai Magyar­­országnak mindössze 35 ezer főnyi hadsereget engedélyeztek és ez az állapot csaknem húsz évig fenn­állott. A mai Magyarország terü­letét még ma sem védik természe­tes határok. A magyar népben igen erős a­ hazaszeretet és füg­getlenségi érzés. Alig van még Nagy légiharcok a nyugati fronton Drótakadályt készítenek a francia katonák a front közelében. haza érkezett miniszterelnök mondja: Nem moziban és nem labdarúgómérkőzésen nézzük a világ nagyhatalmainak mérkő­zését. Nem az élet mozijában pereg előttünk a roppant tra­gédia,­ amelyben ma egész Európa vajúdik. Ebben az Európában benne vagyunk mi magunk is valamennyien kis nemzetek. Nem közömbös és nem érdektelen ránk nézve, hogy milyen lesz ennek az Európának új rendje, becsülete, mert a mi életünkről, a mi becsületünkről is szó van. Ez a gondolat megkapó Teleki Pál gróf római beszámolójában. Az olasz—magyar nagy találkozó eredménye, hogy hivatástudat­tal őrizzük ma a Dunavölgyé­­nek pillanatnyi békéjét, mert az egész emberiségnek és benne maguknak is, az az érdekünk, hogy a pusztulás és pusztítás örvénye tovább ne terjedjen Európában. De ez a békeszándék, ez az európai hivatástudat nem azt jelenti, mintha a magyar nép egy pillanatig is hűtlen lenne önmagához és százszor megcsalt igazságához. Európá­nak is az az érdeke, hogy a magyar nép ezeréves történelmi tudatát és hivatását megértse és méltányolja. Európának is ,az az érdeke, hogy egyensúly, rend és nyugalom legyen a Duna völgyében s semmi se ve­szélyeztesse és nyugtalanítsa az egyetemes stékességet. Ahhoz, hogy termő, teremtő és áldott béke lehessen úrrá Európa fe­lett, összhangzásba és egyen­súlyba, kell hozni a nagy és kis népek érdekeit. Igazságot kell szolgáltatni a kisemmizet­teknek, hogy megszülethessen az a légkör, amelyben a nép­­milliók dolgozhatnak és élvez­hetik végre munkájuk ered­mé­­nyét. Amíg ez a légkör meg nem születik, amíg az igazság­talanságokat jóvá nem teszik, addig mindig örvények szélén fog tántorogni Európa. Ez ép­pen olyan keserves sors a harc­ban álló, mint a pillanatnyi békét őrző semleges országok­nak. Mindenki, aki Európában él, kárhozottja ennek az igaz­ságtalan életre kárhoztatott és kényszerített háborús világnak, amelyet csak a jog, igazság és becsület törvényei szerint lehet újjáépíteni.

Next