Friss Ujság, 1940. október (45. évfolyam, 230-249. szám)

1940-10-09 / 230. szám

1940 október 9. szerbia FRISS ÚJSÁG Pestkörnyék­ ­életformáió szerepét mi már régen emlegettük. Nemcsak Budapest jövendője szempont­jából nagy jelentőségű a kör­nyékbe betelepedő színmagyar vidéki népesség ipari és keres­kedelmi munkakörben való el­helyezkedése, hanem az egész ország nemzeti fejlődése szem­pontjából is. Most egymásután kerülnek nyilvánosságra jó­szemű megfigyelők adatai a kör­nyékbeli városok hirtelen emel­kedéséről. Ezekből az adatokból kiderül, hogy pár esztendő alatt egy-egy környékbeli kisközség­ből harminc-negyvenezer lakosú város nőtt. Ezekbe az előváro­sokba Pest megyéből, Fejér megyéből, Somogyitól, Vas me­gyéből és Baranyából több­gyermekes földműves családok telepedtek le, akiknek fiai köz­lekedési alkalmazottak, rend­őrök és kisiparosok lettek. Ezek­nek gyermekei pedig most már középiskolába és felső kereske­delmi iskolába járnak. Ennek pedig az a világos értelme, hogy az új magyar középosztály kialakulása a tanult kispolgár­ság emelkedése éppen itt Buda­pest környékén történik. Örven­detes tünet, hogy a legéletképe­sebb, legvállalkozóbb szellemű magyar többgyermekes családok telepednek be a főváros közvet­len közelébe és itt egy új, erő­teljes, egészséges, tehetséges polgárság nevelkedik, amely a magyar élet minden eredmé­nyére igényt tart. Budapest nép­felszívó szerepét ezek a pest­­környéki telepek és városok ve­szik át. Ez pedig beszédes bizo­nyítéka annak,­ hogy a Friss Újság két évtizede a nemzet­­fejlődés érdekében harcolt, ami­kor közműveket és egészséges kultúrpolitikát követelt a kör­nyék számára. A jó közlekedés és a közszolgáltatásokban való részel­tetés olyan környékbe te­lepedett sokgyermekes családok boldogulását egyengeti, ame­lyektől várjuk a jövendő termé­kenyebb, magyarabb és őszin­tébb élet kiformálását. Nagy- Budapest népessége ma jóval túl van a másfél millió lelken és ennek a nagy világvárosnak a tartalékereje és tápláló lelke éppen ez a környék, ahonnan a vezető szerepre hívatott tanult magyar emberek fognak ki­kerülni. Ennek a környéknek a fejlődését tehát minden eszköz­zel támogatni és egyengetni kell, hogy a falusi nép műve­lődésének és emelkedésének az egész nemzet hasznát lássa... ­ Súlyos helyzetet teremtett is­mét az esőzés a szegedi tanya­világban. Szeged város Szent Imre részéből küldöttség kereste fel a polgármestert és előadta, hogy a talajvíz állandó szivárgása, a na­pok óta tartó esőzés miatt a há­zak fala teljesen­­ átnedvesedett, úgyhogy egyes helyeken már ösz­­szeomlással fenyegetnek a kisebb épületek. A jelenlegi kis utcai csa­tornák nem képesek levezetni a vizet és úgy a Szent Imre-telep, mint a Fodor-telep valósággal vízben áll. A polgármester utasí­totta a város mérnöki hivatalát, hogy oldja meg a veszélyeztetett városrészek kérdését annál is in­kább, mert a lanyavilágból is egy­­re-másra érkeznek a küldöttségek, mind az őszi esőzés okozta újabb károkról panaszkodik. A felemelt munkásbéreket az ipar­hatóságok fogják ellenőrizni Az elmúlt szombaton kifizetett ipari és bányászbérek után jár a hét szá­zalék többlet Kádas Károly­ iparügyi minisz­tériumi államtitkár elnöklésével két napon át tárgyalták a külön­böző munkásérdekeltségek kép­viselőinek bevonásával a 7 száza­lékos béremelésről szóló miniszter­­tanácsi határozatot, kedden pedig megtörtént a döntés az ügyben. A munkásérdekeltségek részéről elhangzott kívánságokat lehetőleg figyelembe vették és ebben a szel­lemben készült el a rövid, néhány szakaszból álló rendelet, amely csütörtökön fog megjelenni. A ren­delet leglényegesebb része az, amely kimondja, hogy az október 5-én, tehát az elájult hét szombat­ján ténylegesen kifizetett ipari- és bányászbéreket kell felemelni hét százalékkal. Ez annyit jelent, hogy nemcsak a kormányrendeletileg megállapított úgynevezett leg­kisebb munkabérek emelendők, hanem fel kell emelni 7 százalék­kal azokat a kereseteket is, ame­lyek a bérrendeletben megállapí­tott béreknél magasabbak. Nincs tehát mód arra, hogy a szakmány­ban, akkordban, idő- vagy órabér­ben dolgozó magasabb keresetű régi munkásokat kisemmizzék, mert az október 5-én kifizetett bére­­■ ket rögzítik és ezek szolgálnak alapul az eme­léshez. A béremelés végrehajtását az egész vonalon a legszigorúbban ellenőrizni fogják. Az ellenőrzés céljára nem alakítanak újabb bizottságokat, amelyekben a mun­kavállalók és a mukaadók is kép­viselve lennének, jóllehet erre nézve többoldalú kívánságok hang­zottak el a munkások részéről, ha­nem az ellenőrzést a meglévő szer­vekre, az iparhatóságokra bízzák. A béremelés terén elkövetett min­dennemű kihágást súlyosan bün­tetni fogják. A miniszterelnök negyvenhat erdélyi képviselő behívását indítványozta Megélénkült a politikai élet A képviselőház keddi ülésén Teleki Pál,gróf miniszterelnök be­nyújtotta az erdélyi képviselők behívásáról szóló indítványát. A miniszterelnök indítványa szerint egyelőre 46 erdélyi képviselőt hív­nak be a Házba, minthogy a meg­hívottak száma 63 lehet. 17 hely betöltéséről még nem­ döntöttek. A miniszterelnök indítványa fel­sorolja a behívandó képviselők nevét, akik a következők: Adorján Imre, Albrecht Dezső, Angi István, Arvay Árpád, Bálint József, dr. Balogh Artúr, dr. Bartha Ignác, báró Bánffy Dániel, Beke Ödön, dr. gróf Bethlen­ György, gróf Bethlen László, Bíró István, Bognár Sándor, Botár István, dr. Bölöni Zoltán, báró Braunecker Antal, dr. Deák Gyula, Ember Géza, Figns Albert, dr. György József, dr. Hinléder-Fels Ákos, dr. Jo­­dál Gábor, dr. Keintzel Ede, Kis Kál­mán, dr. Kölcsey Ferenc, dr. Kövér Gusztáv, dr. László Dezső, László De­zső, dr.­ Mikó Imre, dr. Faál Árpád, dr. Fái Gábor, Pálffy Károly, Pakocs Károly, dr. Patzkó Elemér, dr. Prall Mihály, Rádali Lajos, dr. Székely Ákos, báró Szentkereszthy Béla, dr. Szilágyi Olivér, gróf Teleki Béla, gróf Teleki Ernő, gróf Tholdalagy Mihály, dr. Török Andor, dr. Tusa Gábor, dr. Váró György és Vita Sándor. Az indokolás szerint az erdélyi részekről azokat a vezető férfia­kat hívják be a parlamentbe, aki­ket a magyar nép még a román uralom alatt részben megválasz­tott képviselőnek, részben pedig a magyar választási listán szerepel­tek, de a megválasztásig nem ju­tottak el. Súlyt helyez a minisz­terelnök arra, hogy a visszatért részek kisgazda- és földmű­vestársa­­dalma megfelelő képviseletet kapjon. A román nemzetiség képviselői­nek behívására később kerül sor. Hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy az ajánlottak személyére vo­natkozólag előzőleg alaposan tá­jékozódott. Az erdélyi szászok képviseletére vonatkozólag tár­gyalásokat folytatott erdélyi út­jain, a behívásra ajánlott két német személyiség válasz­tás alapján tagja az erdélyi szászok életében törté­nelmi jelentőségű szász evangéli­kus egyházszervezetének. A miniszterelnök indítványa fölött a felsőház szerdán határoz és a csütörtöki képviselőházi ülé­sen a­ visszatért területek képvi­selői " ünnepélyes külsőségek között elfoglalják helyeiket az ülésterem­ben. Az új képviselőket a Ház elnöke, majd a pártok vezérszó­nokai ü­dvözlik Kövér Gusztáv, a meghívott er­délyi képviselők egyike, a genfi Kisebbségi Központi Iroda igaz­gatója jelenleg is Genfben tartóz. ­ Új villamoskocsik és autóbuszok Gyors, kényelmes és olcsó közle­kedést követeltünk mindig Buda­pest és környéke részére. Szendy Károly polgármester nagyszabású programot dolgoztatott ki s lehe­tővé tette, hogy újabb adóterhelés nélkül hozzá lehetett fogni a 42 milliós munkaterv megvalósításá­hoz. Ennek kertében a Beszkárt a régi villamoskocsikat átalakíttatta, két-két motorkocsit összekapcsolt, új forgó alvázas négymotoros ko­csikat építtetett, 167 új autóbuszt rendelt, amelyekből 43 már forga­lomban is van. Ezeknek önmű­ködő ajtóit a régibb kocsikra is felszerelték. A keddi bemutatón megjelentek Varga József kereske­delmi- és közlekedésügyi minisz­ter, Álgyay Hubert Pál államtit­kár, a főváros és a Beszkárt fő­tisztviselői s a közlekedési bizott­ság tagjai, akiket Verebély Jenő elnök és Perczel György vezér­igazgató fogadott. Verebély elnök ismertette a beruházó programot, Szendy polgármester hangoztatta, hogy a szép eredményért elisme­rés illeti a Beszkárt munkásait is, akiknek boldogulását a főváros­nak biztosítania kell. A megjelen­tek nagy érdeklődéssel hallgatták Paulini Alfréd aligazgató szak­szerű­­felvilágosításait. Különösen tetszett az új villamoskocsi, ame­lyet fényképfelvételünkön bemu­tatunk. Ez a kocsi­ zajtalanul, rá­zás nélkül jár, szellőztethető, süt­heti.1. ülései párnázot­tak, önmű­ködő ajtói a lépcsőket is zárják s igy menetközben való fel- és le­szállásból származó balesetek itt ki vannak zárva. Az anyagbeszer­zés mai nehézségeinek leküzdésé­vel is­ gyorsítani, fogják az új ko­csik és autóbuszok elkészítését, ami érezhetően meg fogja javítani közlekedésünket. 3 kodik és a Ház elnökénél levélben kimentette magát, hogy nem lehet jelen az erdélyi képviselők ünnepi bevonulásán. A belpolitikai élet nagyon meg­élénkült. A kormány terveit ille­tőleg úgy tudják, hogy az erdélyi javaslatok elintézése u­tán a pénz­ügyminiszter e hó 17-én terjeszti be hosszabb beszéd kíséretében az új költségvetést. A legrövidebb időn belül sor kerül néhány szociális természetű javas­latra, az úgynevezett harmadik zsidótörvényre, valamint az alkot­mányreform keresztülvitelére is. Imrédyéket felszólították­­ a kilépésre A kormánypártból, mint azt a Friss Újság megírta, az Imredy­­csoport tagjai közül több képviselő kilépett. Úgy tudják, hogy gróf Teleki Pál miniszterelnök még tavasszal határozott­­ felszólítást intézett a most kilépett képvise­lőkhöz, hogy akik nem, azonosít­ják magukat a pártprogrammal, lépjenek ki. A Magyar Élet Párt­jában azonban a közbejött törté­nelmi események hatása alatt a tisztulási folyamat nem indul­hatott meg. Most Erdély vissza­térése után erre is sor került. Imrédy és Jaross kilépése után a párt vezetősége felszólítást inté­zett több képviselőhöz arra vonat­kozóan, nyilatkozzanak, tagjai kívánnak-e maradni tovább is a pártnak, illetve helyeslik-e a kor­mány munkáját, vagy külön uta­kon akarnak-e járni? Nincs megegyezés a nyilasokkal Szálasi Ferenc, a n­yilaspárt vezére mintegy másfél héttel ez­előtt kihallgatást kért gróf Teleki Pál miniszterelnöktől. A kihallga­tás múlt szom­baton megtörtént. Erről olyan hírek terjedtek el, hogy a miniszterelnök és a nyilas- P­ezér között valamilyen megálla­podás jött volna létre. Jólértesült helyen ezzel szemben kijelentik, hogy a miniszterelnök és a szélső­jobboldali párt vezetője között a szokásos bemutatkozáson kívül egyéb fontosabb kérdés nem me­rült fel. Semmiféle megegyezésről vagy együttműködésről szó nem esett.

Next