Friss Ujság, 1944. március (49. évfolyam, 67. szám)

1944-03-23 / 67. szám

ÉL­IS ÚJSÁG 1944 március 23. csütörtök tanulmányainak elvégzése után a budapesti Tudományegyetemre iratkozott be, ahol 1920-ban a jog- és állam­tudom­án­yok doktorává avatták. A világháborúban 19914-től 1918-ig megszakítás nélkül harc­téri szolgálatot teljesített. A kom­munizmus idejében a Szegeden megalakult kormányban mint a miniszterelnök személyi titkára működött. Később az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelé­kébe lépett,, majd a Gömbös Gyula kormány kinevezésekor a minisz­terelnökségi sajtóosztály vezetését vette át. Később az igazságügy­­minisztérium politikai államtitká­ra volt és 1942 április 17-től a nem­zetvédelmi propagandam­iniszté­riumot vezette. Mint ilyen, rend­kívül eredményes, felvilágosító, meggyőző és­­lelkesítő munkát vég­­­zett. Csataji Csata­­ Lajos honvédelmi miniszter 1886-ban Aradon szüle­tett. A világháborúban mint vezér­kari tiszt teljesített szolgálatot, később a hadseregfőparancsnokság hadműveleti osztályához lett be­osztva. Megkapta a 11­­. osztályú Vaskor­on­a rendet a hadidíszítmé­­nyekkel és kardokkal, a III. osztá­lyú katonai Érdem­keresztet két­­ízben, valamint háromízben a Sig­num Laudist­a kardokkal. Később a hadiakadémián mint tanár mű­­ködött. 1926-tól­ 198­1-ig a miskolci I. honvéd t­üzérosztály parancs­­s­oka. 1938 tól 1935-ig a légvédelmi főiskola parancsnoka. 1935-től 1936-ig az V. h­adtest parancsnoka, 1936-tól 1941-ig a tábori tüzérség főiskolájának parancsnoka, később a pécsi IV. honvédhadtest parancs­noka volt és ebben a minőségben az orosz fronton teljesített szolgá­latot. 1943 június 12-én a Kor­mányzó Űr honvédelmi minisz­terré nevezte ki, majd pedig a m. kir. titkos tanácsosi címet adomá­nyozta neki. Reményi - Schneller Lajos dr. 1892-ben született Budapesten. Tanulmányait a fővárosban vé­gezte, itt szerezte illeg a jogi dok­­■‘'-rátust. Pályáját a Magyar Le­­.-zam­itoló és Pénzvál­tóbanknál kezdte meg, ahol 1033-ban­ igaz­gató lett. Később a Fővárosi Takarékpénztár válsága idején ennek a régi pénzintézetnek a vezetését vette át, hogy azt talpraállítsa. Az intézet Községi Takarékpénztárrá alakult át és őt hívták meg az új vállalat vezér­­igazgatójának. 1935-ben a Magyar Földhitelintézet Országos Szövet­ségének vezetését vette át és siker­rel oldotta meg a három altruista pénzintézet fúzióját. 1035-ben kap­csolódott Imi a politikai életbe és a bajai választ­ókerü­let képviselő­jének választották meg. A Da­rányi-kormány kiegészítésekor a Kormányzó pénzügy­miniszterré nevezte ki és ezt a tárcát meg­tartotta a két Im­rédy-kormányban és a Teleki-kormányban is. Szá­mos törvényhozói alkotás fűződik nevéhez. Jaross Andor 1896-ban született Komáro­p­csehibe­n. Középiskolai tanulmányait Tatán végezte, majd a budapesti Tudományegye­tem jogi fakultására iratkozott be. Mint önkéntes szakaszvezető került ki a harctérre, ahol több, mint két évig teljesített harctéri szolgálatot. Később a magyar­óvári gazdasági akadémiára irat­kozott be, majd édesapja birtokán gazdálkodott. Az elszakított Fel­vidék politikai életében nagy és jelentős szerepet játszott.­­ Mint szónok és publicista egyaránt a szlovenszkói magyarság hivatott vezérei közé tartozott. Az egész Felvidék népe rajongó szeretettel vette körül a kiváló népszónokat és vezért. Amikor a Felvidék és Kárpátalja hazatért, mint a haza­tért testvérek'«, vezére jelent meg a magyar országgyűlés házában. Magyarország Kormányzója 1938 november 16-án a felvidéki ügyek tárcanélkü­li miniszterévé nevezte ki. A minisztérium fennállásáig annak élén áll. A Magyar Meg­újulás Pártjának pártvezérhelyet­tese. Kunder Antal 1900-ban született­­Nagykárolyban. Katonai pályára készül­t. 1919-ben részt vet a Ludo­­vikások ellenforradalmában, ami­­ért a Lonrrrinnisi Sc­riffer haltak­. 21‘ József Nádor Műegyetemen gépész­mérnöki oklevelet szerzett. Göm­bös Gyula először a Kompenzációs Iroda vezetésével bízta meg, majd a Külkereskedelmi Hivatal élére állította. 1938 májusában Bor­nemisza Géza miniszter mellett ál­lamtitkárrá nevezték ki. Amikor Bornemisza megvált a kereske­delmi tárca éléről és csak az inar­­ü­gyi minisztériumot vezette, Kun­­dor Antalt nevezték ki kereske­delmi miniszterré. Később őt bíz­ták meg az iparügyi minisztérium vezetésével is. Működéséhez szá­mos alkotás fűződik. Ő szervezte meg a polgári légiforgalmat és mint iparügyi miniszter gondos­kodott a munkások gyermekneve­lési pótlékáról. A Magyar Megúju­lás Pártjának egyik vezető sze­mélyisége. Dr. Szász Lajos iparügyi minisz­ter 1888-ban született. Állami szol­gálatát 1905-ben kezdte meg. 1937- ben pénzügyminiszteri államtitkár lett. Kiváló érdemei elismeréséül a Kormányzó 1941-ben a magyar kir. titkos tanácsosi méltós­ágot ado­mányozta részére. 1942 október hó 19-én közellátásügyi miniszterré nevezték ki. Szaktudásával, párat­­lan szervező képességével a mai nehéz háborús viszonyok között ki­válóan eredményes munkásságot fejtett ki az ország közellátásának biztosítása és irányítása terén. A budapesti Tudományegyetemen a TcöTisKímszSer es z&szl!lm!ai TSs? Jog magántanára. Mint a pesti környéki egyházmegye gondnoka élénk te­vékenységet fejt ki. J­eresek Béla földművelésügyi és közellátási miniszter 1893-ban született Tisza­tarj­án bail. Főiskolai tanulmányainak elvégzése után átvette családi birtokát, amelyen ezidőszerint ő is gazdálkodik. Kül­földi tanulmányútjairól vissza­térve bekapcsolódott Fejér vár­megye politikai életébe. 1935-ben a sárbogárdi kerület képviselőjévé választotta­ A képviselőházban főleg mezőgazdasági és szociál­politikai kérdésekben szólalt f­el. Állandói vezetőszerepet vitt a ke­resztény jobboldal társadalmi és politikai megmozdulásaiban. 1939- ben a sárbogárdi kerület újból képviselőjévé választotta. 1941 feb­ruárjáig mint mezőgazdasági, ter­melési és értékesítési kormánybiz­tos működött. 1942-ben közellátási államtitkárrá nevezték ki. Csütörtöktől újra játszathatnak a szín­­házak és mozik A. m. kir. belügyminiszter a színházak és mozik előadásaira, valamint más szórakozó előadá­sok, táncok, és gyűlések tartására vonatkozó tilalmi rendelkezések hatálya alól a színházakat és mozikat feloldotta. Nyugvóponton a német elszakadó mozdulatok Tovább tart a súlyos csata a Bug és a Dnyeszter között Az angolszászok folytatják Cassinó romjainak ostromát Londont nagyobb légitám­adás érte — kinevezték a török köztársaság új londoni nagykövetét — Anglia déli tenger­partján beszüntetik az utasforgalmat . Japán csapatok támadása Burmában Finnország megindokolja elhatározását A KELETI ARCVONAL leg­désibb rézsén a neme elszakadó­­műveletek egyik szakasza véget­ért és az elszakadó mozdulatok n­agyjában és egészében egyelőre nyugvópontra jutottak. Az elsza­kadó mozdulatok Kleist vezér­tábornagy főparancsnoksága alatt mentek végbe. A német hadműve­letek a Bug alsó folyásánál Holiit vezérezredes vezetésével most új szakaszukba léptek. A németek itt újból szívósan és maradandóan megvetették lábukat. Pedig a bolsevisták tömörített támadásai­ban kétségtelenül az a rendelteté­sük, hogy megzavarják a németek kiürítési műveleteit és megkísérel­­tók a Bug alsó folyása felé haladó német csapatoknak elébe kerülni és elvágni őket. Ez a kísérletük is újból meghiúsult­ A német elszakadó mozdulatok valósággal díszfelvonás­szerű rendben, teljes pontossággal mentek végbe. A Bug középső szakaszán a német műve­letek még folyamatban vannak. A keskeny szovjet betörési résen a Bug és a Dnyiszter között a szovjet csapatok elkeseredetten tá­madnak. A Proszkorov és Tarno­­pol közötti helyzetet a német támadótevékenység jellemzi. A nikolajevi hídfő ellen az oroszok gyengébb erőkkel kísértették meg az előretörést északkelet felől. Nyilván nagyon lebecsülték az itt szareoló német kötelékek erejét. Gyalogos kötelékeik összeomlottak a német fegyverek rézében. Kövei­nél a szovjet csapatok nagy erők­kel nyugati irányba indultak meg. Egy kisebb páncélos csoportjuk­kal sikerült a város északi részébe behatolóiuk, itt azonban megsem­­misítették őket. Vitebszktől délre heves harcokra került a sor. Az északi szakaszon igen heves hava­zások voltak- Itt a harci cselek­mények az oroszoknak Narvától délnyugatra végrehajtott gyen­gébb támadásaira korlátozódtak. OLASZORSZÁGBAN­­ sípét rosz­­szabbodott az időjárás és a harci tevékenység mindkét részről fel­derítő- és rohamcsapatvállalkozá­­sokra szorítkozott, amelyeket időn­­kint heves ágyúpárbajok váltot­tak fel. Az angolok és amerikaiak támadásai­ továbbra is elsősorban Cassino keleti és déli része ellen irányultak. A támadásban megint csak a­ szélamliak, indiaiak és marokkóiak vettek részt, m­íg az angolok és amerikaiak csak a tüzérségi előkészítésre és légierő alkalmazására szorítkoztak- A tá­madások súlypontjain átmenetileg kissé visszavették a németek állá­saikat, de amikor a támpadók utá­nuk akartak nyomulni, mindenütt hirtelen erős harci csoportokkal találták magukat szembe és táma­dásuk hamarosan elakadt. A LK­GIHÁBORÚ során Lon­donban a szerdára virradó éjszaka légiriadó volt. Egy berlini jelen­tés szerint német harci repülő­gépek erősebb kötelékekben újabb nagy támadást hajtottak végre London ellen. Az első hulláml él­csoportjai éjfél után egy óra táj­ban nyitották meg a támadást. A repülőgépek nehéz romboló­bombákat, valamint gyújtóbombá­kat dobtak le. A Csatorna fölött is élénk légi tevékenység volt ész­lelhető. A legutóbb Róma ellen intézett súlyos légitámadásban több mint száz ember halt meg. Ugyanennyi a sebesültek száma. TÖRÖKORSZÁGBAN a náypárt értekezletén hosszabb vita folyt a visszaélésekről és az árdrágítás­ról. Szarudzsotilu miniszterelnök felvetette a bizalmi kérdést. A párt 251 szavazattal 57 ellenében bizal­mat szavazott a kormánynak­ Itt említjük meg, hogy a török köz­társaság új londoni nagyövetévé Rusen Esref Anaydint nevezték ki, aki régebben Athénben és Budapesten volt követ, majd leg­utóbb Rómában nagykövet. Annak­idején bizalmas barátja volt Ke­m­at Atatürk elnöknek. FINNORSZÁGBAN az állami tájékoztatóhivatal­ hivatalos nyi­latkozatot adott ki, amelyben a kormány állást foglal a szovjet fegyverszüneti feltételek tárgyá­ba­­n A kormány — mondja a nyi­­akozat — nem tartotta lehetséges­nek, hogy a nemzet létét mélyen érintő feltételeket előre elfogadja anélkül, hogy bizonyosságot szer­zett volna magának ezek tartalma és magyarázata tekintetében. A finn sajtó behatóan tárgyalja a Szovjet békefeltételeinek finn rész­ről történt elutasítását. Egyes lapok megállapítják, hogy a szov­jet feltételek elfogadása egyér­telmű lett volna a feltétlen meg­adással. Finnország ezzel öngyil­kosságot követett volna el csak azért, hogy megmeneküljön az agyonveretés elől. Ha folytatni kell a háborút, akkor minden finn ember tudatában van annak, hogy nem volt más lehetőség. Most új­ból fel kell támadnia az 1939—40-es téli háború vitéz szellemének és szembe kell nézni a rideg­­ való­sággal. A finn bajtársi­ szövetség „Élet-h­a­zái harcunknak győzelem­mel kell végződnie“ jelszóval fel­hívást intézet a finn néphez. Ebben kifejti, hogy a Szovjetunió olyan fejlemények elé állította a finneket, amelyet őszinte b­éke­­vágyuk ellenére elkerülhetetlenül a har­c folytatására kén­yszerítet­­ték őket- önvédelmükben jobb előfeltételekkel rendelkeznek, mint a háború néhány elmúlt szakaszá­ban. Bizalommal tekinthetnek a jövőbe abban a szent meggyőző­désben, hogy harcuk meghozza értékes gyümölcsét. Berlinben nem keltett meglepetést, hogy a finn kormány elutasította a Szovjet fegyverszüneti feltételeit. Különö­sen kieemelik a finn közremény­ek azt a részét, amelyből a f­­ány bizalmatlansága csendül ki Moszkva irányába, valamint azt, hogy a Szovjet nem hajlandó közelebbről megjelölni fegyver­szüneti feltételeit. Ezzel akarja magának Moszkva fenntartani a lehetőséget, hogy bármikor újabb követelésekkel léphessen fel Finn­országgal szemben. ANGLIÁBAN közhírré tették, hogy a legközelebbi tíz napon belül be kell fejezni az ország egész déli tengerpartján és a kik­­eli tengerpart felerészén az utas­­forgalom teljes beszüntetésére irá­nyuló előkészületeit. Ez a rendel­kezés a tengerparttól számított tízmérföldes övezetre terjed ki. JAPÁN CSAPATOK, egy tokiói jelentés szerint, megvertek a burmai arcvonalon elt­r angol had­osztályt és már készülődnek arra, hogy bevonuljanak Tudja terüle­tére. Az angolok mindent elkövet­­nek, hogy ebben megakadályoz­zák őket. Hivatalos jelentés a március 21-iki berepülésről Március 21-én az esti órákban egyes szovjetorosz repülőgépek lépték át az ország határát, majd az ország keleti és déli részeit átrepülve hagyták el a magyar taolu hordó mögé rejtette a lopott aranyat Elítélték a tolvaj m­anikű­rüslányt Szenlim­ay Ferdinand javadal­­mi őr az egyik fodrászü­zletben ma­­nikűröztetett. Leült a manikűrös asztalhoz, lehúzta aranygyűrűjét ujjáról, majd arany karórájával együtt az asztalkára helyezte. Ké­sőbb fizetett és távozott. Csak ké­sőbb vette észre az utcán, hogy az ékszereket ottfelejtette. Hamar visszasietett, de ezt a vá­laszt kapta: — Senki nem látta az arany­órát és a gyűrűt. Szentmáay ekkor feljelentést légteret. A visszarepülés csaknem azon az útvonalon bonyolódott le. Bombázás n­em történt. Az átrepü­lés zavaró jellegű volt, tett a rendőrségen és a detektívek a nyomozás során kihallgatták Kacsér Erzsébet mai­ik híresnőt, aki eleinte tagadott, később azonban beismerte, hogy ő lopta el az érté­keket. Mikor értesült a feljelentés­ről, az aranyat selyempapírba cso­magolva a szemközti ház légoltalmi pincé­jében rejtette el a homokos hordó mögé. A detektívek keresték is az értékeket, de már nem találták. A lány ellen eljárás indult és most vonta felelősségre a bíróság. Kacsa Erzsébetet lopás miatt el­ítélték három­hónapi fogházra, ha a bűn­tetés végrehajtását próba­időre felfüggesztették. A lány sírva vette tudomásul a kegyelmes ítéletet. i .

Next