Friss Ujság, 1944. április (49. évfolyam, 77-91. szám)

1944-04-05 / 77. szám

4 FRISS ÚJSÁG _________ 1944 április 5. szerda Perrot Ma­rcel,­­ hírhedt párizsi tömeggyilkos­ottas Pest megye kisgyűlése megemlékezett a repülő­­támadások hősi halottairól Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottsága kedden délelőtt a vármegyeháza közgyű­lési termében dr. Víczián István főispán elnökletével kisgyűlést tartott. Az elnöklő főispán üdvö­zölte a bizottsági tagokat, majd bejelentette, hogy a legutóbbi ük­­ óta az állami életben lényeges események történtek és a Káliny­kormány helyét a Sztójay-kor­­mány foglalta el. — Azt hiszem, mindnyájunk ne­vében szólhatok. — mondotta a főispán — amikor kifejezésre jut­tatom azt, hogy teljes bizalommal nézünk az új kormány nehéz időkben vál­lalt nemzet­m­entő nagy mun­kája felé. «„...a m­i élet-halálharcban nem­csak bizalomra van szükség, ha­nem minden igaz magyar ember részéről minél nagyobb áldoza­tokra is. A főispán ezután bejelentette, hogy állásáról lemond. Az elnöki tisztet vitéz Endre László alispán vette át, aki kegyeletes szavakkal emlékezett meg a repülőtámadá­­sok hősi halottairól. A kisgyűlés tagjai helyükről felállva, némán adóztak a hősi halottak emléké­nek. zzz#zz/z####z#z###zrzr##« 20 pengővel akarta megvesztegetni a rendőrt Bonyodalmak az árokparti mészárszék körül Boksify Milán 44 éves saj­tás­­györgyei gazda hat sertést hajtott Újvidék felé az országúton. Az egyik disznó nem tudott tovább menni, mire gazdája az országút szélén leszúrta és busát kimérte a környékbeli tanyák lakossága között. Véletlenül arra ment egy rendőr is, aki másnap a piacon felfedezte Bokssity Milánt és kérdőre vonta az­ árokwarti mészárszék alkalmi mészárosát. Kiderült, hogy a gaz­dának sem szállítási, sem vágási engedélye nem volt, ezért bekísér­ték a rendőrségre. A gazda útköz­ben kérlelni kezdte a rendőrt, hogy engedje szabadon, majd a követ-­­kező ajánlatot tette: — Hagyjon futni kedves biz­tos úr, itt van 20 pengő, ezt tegye el. A rendőr azonban bekísérte Bök­­sity Milánt, aki ellen most már vesztegetés címén indult meg az eljárás. Az újvidéki törvényszék a vesztegető gazdát börtönbünte­tésre ítélte, a szegedi Tábla pedig két­hónapi fogházban állapította meg a gazda büntetését Kötelező a női honvédelmi munkaszolgálat Az önkéntes jelentkezők előnyben részesülnek a munkahely kiválasztásánál A magyar honvédelmi törvény kimondja, hogy szükség esetén honvédelmi munkaszolgálatra le­het igénybe venni az ország pol­gári lakosságát nemre való tekin­tet nélkül. A mai helyzetben, ami­kor az arcvonalon való helytállás és a belső termelés pontossága minden más szempontot megelőz, a minisztertanács elhatározta, hogy életbe lépteti a nők kötelező honvédelmi munkaszolgálatát. Erre vonatkozólag rendelet jele­nik meg, azonban az ország érde­kében minden munkaszolgálatra kötelezhető nőtől joggal el lehet várni, hogy átérezve a nemzet har­cának jelentőségét önként jelentkezzék női honvé­delmi munkaszolgálatra annál is inkább, mert önként je­lentkezési esetében a női honvédel­mi munkaszolgálatosoknak a mun­kahely kiválasztására vonatkozó kívánságait messzemenően figye­lembe lehet venni. A nők honvédelmi munkaszol­gálata minden társadalmi rétegre egyformán kötelező és egyformán fog érvényesülni, természetesen az egyes munkaszolgálatra kötelezet­tek képesítésének képességeinek és rátermetségének figyelembevételé­vel. Az illetékes hatóságok általá­ban azt a szempontot tartják szem előtt, hogy a honvédelmi munkára kötelezett és beosztott nők lehetőség szerint megmaradja­nak családjukban és lakó­helyükön és onnan járjanak munkába. A nők honvédelmi szolgálatra vonat­kozó rendelet mindezeket a kérdé­seket szabályozni fogja és meg­állapítja majd azokat a kivételeket is, amelyek alapján felmentést le­het kérni. Elkallódó magyar lelkek nyomában... Harmincötezer gyermeklelket nyelnek el évente Budapest utcái­n Egyre emelkedik a fiatalkorú bűnözők szám­a A születési arány­szám hatvan év alatt a felére csökkent Az utóbbi időben egyre többet olvashatunk a lapokban a fiatal­korú bűnözőkről. Különösen a fő­városban történik sok bűnözés a fiatalkorúak részéről. Olvasóink még bizonyára emlékeznek Csobán Lajos 19 éves kereskedősegéd gyil­kosságára. Csókán egyik fiatal­­korú barátjával ölte meg Ferenczi Hrzesélget 34 éves asszonyt a Nagy­fuvaros utca 2 b számú házban. De nemcsak mint gyilkosok, illetve bűntársak, de mint útonállók, rab­lók, betörők is ,,tevékenykednek" a fiatalkorúak. Három héttel ez­előtt egy hattagú, fiatalkorúakból álló bandát tett ártalmatlanná a rendőrség a József­városban. A banda tagjai főként az éjszakai órákban garázdálkodtak és támad­tak meg békés emb­ereket. A Nap utcában nem egyszer magános nőkre vetették magukat és erősza­koskodtak velük. A fiatalkorúak által elkövetett betörések pedig napirenden vannak. Januárban tett ártalmatlanná a rendőrség a Városligetben egy négytagú be­törőbandát, amelynek tagjai sza­­bályszerű „vérszerződést“ kötöt­tek: zsi­ettpengével felvágták kar­­jukon az ereket, pohárba csorgat­ták a vért, megitták, majd fel­esküdtek. ..Életünket és vérünket a vezérért!“ — ordították. A ..vizs­­gabetörés“ alkalmával behatoltak egy magános villába, majd távo­zóban egy husángot hagytak hátra, egy papírdarabkán ezzel a fel­írással. ..Ezzel a bottal üthetik nyomunkat“. Háborús jelenség ez a bűnözés krónikájában. Mécs László megrázó szavai jutnak eszünkbe: „Ezekért a fiukért va­laki felelős“. A társadalom nem nagyon figyel fel erre a szomorú valóságra, egyrészt, mert a meg­oldás áldozatokkal járna, másrészt pedig a háború következtében közönyössé, fásulttá lettek az em­berek. A gyermekgondozás, a fia­talkorúak nevelése pedig sokkalta fontosabb, mint gondolnék. A családvédelmi ankéton az el­múlt napon szomorú képet festett Boros Gábor egyetemi tanár. Meg­állapította, hogy a magyarság szapora népek között él. Hazánk gyermekbősége 1880 táján a máso­dik volt Európában, a születések száma azóta állandóan csökken: a születési arányszám 60 év alatt a felére esett, ami szomorú tény a magyar biológiai erőállomány pótlásának tekintetében. A nagy­városok kifejlődése és az iparo­sodás szelleme a gyermek ellen­ségének bizonyult. 1910-ben a buda­pestiek 36,8 százaléka volt gyer­mektelen, ma már 51,1 százaléka. Mélyreható társadalmi, jogi, föld­politikai és szellemi átállításra van szükség. Nemcsak arra kell törekedni, hogy megszüntessük az egykét, hanem az is létfontosságú, hogy a meglévő gyermekek gon­dos nevelésben részesüljenek. Sokra tehető azoknak az egye­stületeknek a száma, amelyek az ifjú nemzedék megmentésén fára­doznak. A sok egyesület között azonban , hogy úgy mondjuk elvész a gyermek. Elkallódnak magyar lelkek akkor, amikor minden magyar lé­lekre szüksége van a hazának. A gyermektragédiák mindig fájdal­masabbak, mint a felnőttek tragé­diája. Gegus Dániel, aki tizenöt évet töltött a rendőri gyermekbiróság élén. írja a következőket: „Egy éjjeli séta az Angyalföldön, a Tri­­polisznak, Csikágónak nevezett városrészekben, ahol­ a nyomorú­ság és nyomában a bűn születik, elég arra, hogy álmainkat elrontsa hosszú időre. Bűzős vackokon, legtöbbször a puszta földön szű­k, piszkos alakban hever egymás he­gyén-hátán a férfi, nő, gyermek a legcsudásabb összevisszaságban ... íme, az elkallódó magyar lelkek“­ A gyermekvédelmet mindenütt megszervezték az or­szágban. A magyar rendőrség 1908-ban kapcsolódott bele a gyer­mekvédelembe, amikor életbe lép­tették a fiatalkorúak védelmét. Sokat tett ezen a téren Széll Kál­mán és gróf Andrássy Gyula bel­ügyminiszter. A pa­­­ra­n­agyszerve­zet az első években 6—80(!) fiatal­korút vett gondozásba. Budapes­ten évente már körülbelül 30—35 ezer fiatalkorú kerül rendőri gyer­­mekbíróság elé, illetve a főkapi­tányság bűnügyi osztályára. Har­mincötezer elkallódó magyar gyer­­meklélek. Ennyi volt annak a had­seregnek a száma, amelyet a Tria­non engedélyezett Csonka-Magyar­­országnak. Az ország jövendője, az i­j ge­neráció van veszélyben. Ezt a nem­zedéket meg kell menteni, az el­­kallódásnak útját kell állítani. A nagyváros utcái mint megannyi nagy pókháló szá­lai­ futnak el a háztömbök alatt és csalogatják, csábítják magukhoz áldozataikat. Minden utcasarkon ott terpeszkedik a háti, a romlás. Veszedelmes ez az utca, me­rt nincs erkölcse, nincs morálja. Ezen &. utcán nevelkedik sok­ gyermek, itt romlik el, hogy azután végképpen­ elnyelje az utca forgatagja. Újabban azzal a tervvel foglal­koznak, hogy a társadalom erre vállalkozó tagjaiból egy hatósági megbízás erejével működő gárdát, úgynevezett „gyermekrend­őr sé­­fjet" szervezzenek. Feladata lenne az utcán, tereken, nyilvános helye­ken mésrfigyelni és ellenőrizni a fiatalkorúak életének mind meg­nyilvánulását. A tapasztalat azt mutatja, hogy fenyítéssel, elzárás­sal, javítóintézetekkel nem lehet megmenteni a kallódó lelkeket. A felelősség elsősorban a szülőké, ne­velőké, a társadalomé. Talán a leg­célszerűbb volna jó példaadással, szeretettel és megértessek ne­velni . . . (merly) Június 1-én nyílnak meg a nyári gyermekotthonok A mai évben százezer gyermeket gondoztak a nyári otthonokban A nyári mezőgazdasági­­ munká­latok idején elfoglalt anyák gyer­mekeinek gondozása 1936-ban az érdeklődés központjába került, amikor az új törvény a kisdedóvák felügyeletét a be­lü­gyminiszterre ruházta át. A törvény végrehaj­tása során kitűnt, hogy a feladatot csak a napközi ott­honnal kapcsolatos óvodák tudják betölteni. 1937 óta az állami támogatással épült óvodák egyúttal már nap­közi otthonok is és országszerte nagy erőfeszítés indult meg a meglévő óvodáknak napközi ott­honnal való kiegészítésére. A ke­rületek, egyházak, társadalmi egyesületek kezdeményezésére be­rendezett nyári gyermekotthonok számának növelését segítette elő az a belügyminiszteri intézkedés, hogy a nyári hónapokban az úgy­nevezett Wild kereszt és tej szétosz­tását csak a napközi otthonok, óvodák, vagy a nyári napközi ott­honok által ellenőrzött h­elyek, engedte meg. 1940-ben már 623 nyári gyermekotthon működött. 1941 óta az Országos Szociális Fel­ügyelőség is hozzájárult a fel­ügyelet nélkül maradt gyermekek gondozásához. A gyermekotthonok és a gondo­zott gyermekek száma megkétsze­reződött. 1943-ban 1900 gyermekotthon­ban százezernél több gyermeket gondoztak, a Nép- és Család­védelmi Alap p­edig ugyanebben tíz évben ,1 mil­lió ,­ 12 ezer pengővel járult hozzá a munkához. A nyári gyermekotthonok meg­szervezése ebben az évb­en is meg­kezdődött. Gyermekotthont első­sorban azokon a helyeken rendez­nek be, ahol óvóda nincs és leg­alább 100 az óv­ód­a kö­te­les gyerme­kek száma. A nyári otthonokban elsősorban 3-6 éves gyermekeket vesznek fel. A gyermekotthonok június 1-én kezdik meg munkájukat és álta­lában két hónapig maradnak nyitva. A vezetést önkéntes nemzetvédelmi munkaszolgálatként a helybeli tár­sadalom tagjai, óvónők, tanítónők, vagy jelöl­jek végzik. A nyári gyermekgondozás elősegítésére az ország nőegyesületei munkaközös­ségre léptek, és egymás közt felosz­tották a munkaterületeket. Szemorvosnál Orv­os: El tudja ezt olvasni! Bete­g: Igen! Csak ne, kívánja, doktor úr, hogy kimondjam.!.

Next