Friss Ujság, 1944. április (49. évfolyam, 77-91. szám)
1944-04-05 / 77. szám
4 FRISS ÚJSÁG _________ 1944 április 5. szerda Perrot Marcel, hírhedt párizsi tömeggyilkosottas Pest megye kisgyűlése megemlékezett a repülőtámadások hősi halottairól Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottsága kedden délelőtt a vármegyeháza közgyűlési termében dr. Víczián István főispán elnökletével kisgyűlést tartott. Az elnöklő főispán üdvözölte a bizottsági tagokat, majd bejelentette, hogy a legutóbbi ük óta az állami életben lényeges események történtek és a Kálinykormány helyét a Sztójay-kormány foglalta el. — Azt hiszem, mindnyájunk nevében szólhatok. — mondotta a főispán — amikor kifejezésre juttatom azt, hogy teljes bizalommal nézünk az új kormány nehéz időkben vállalt nemzetmentő nagy munkája felé. «„...a mi élet-halálharcban nemcsak bizalomra van szükség, hanem minden igaz magyar ember részéről minél nagyobb áldozatokra is. A főispán ezután bejelentette, hogy állásáról lemond. Az elnöki tisztet vitéz Endre László alispán vette át, aki kegyeletes szavakkal emlékezett meg a repülőtámadások hősi halottairól. A kisgyűlés tagjai helyükről felállva, némán adóztak a hősi halottak emlékének. zzz#zz/z####z#z###zrzr##« 20 pengővel akarta megvesztegetni a rendőrt Bonyodalmak az árokparti mészárszék körül Boksify Milán 44 éves sajtásgyörgyei gazda hat sertést hajtott Újvidék felé az országúton. Az egyik disznó nem tudott tovább menni, mire gazdája az országút szélén leszúrta és busát kimérte a környékbeli tanyák lakossága között. Véletlenül arra ment egy rendőr is, aki másnap a piacon felfedezte Bokssity Milánt és kérdőre vonta az árokwarti mészárszék alkalmi mészárosát. Kiderült, hogy a gazdának sem szállítási, sem vágási engedélye nem volt, ezért bekísérték a rendőrségre. A gazda útközben kérlelni kezdte a rendőrt, hogy engedje szabadon, majd a követ-kező ajánlatot tette: — Hagyjon futni kedves biztos úr, itt van 20 pengő, ezt tegye el. A rendőr azonban bekísérte Böksity Milánt, aki ellen most már vesztegetés címén indult meg az eljárás. Az újvidéki törvényszék a vesztegető gazdát börtönbüntetésre ítélte, a szegedi Tábla pedig kéthónapi fogházban állapította meg a gazda büntetését Kötelező a női honvédelmi munkaszolgálat Az önkéntes jelentkezők előnyben részesülnek a munkahely kiválasztásánál A magyar honvédelmi törvény kimondja, hogy szükség esetén honvédelmi munkaszolgálatra lehet igénybe venni az ország polgári lakosságát nemre való tekintet nélkül. A mai helyzetben, amikor az arcvonalon való helytállás és a belső termelés pontossága minden más szempontot megelőz, a minisztertanács elhatározta, hogy életbe lépteti a nők kötelező honvédelmi munkaszolgálatát. Erre vonatkozólag rendelet jelenik meg, azonban az ország érdekében minden munkaszolgálatra kötelezhető nőtől joggal el lehet várni, hogy átérezve a nemzet harcának jelentőségét önként jelentkezzék női honvédelmi munkaszolgálatra annál is inkább, mert önként jelentkezési esetében a női honvédelmi munkaszolgálatosoknak a munkahely kiválasztására vonatkozó kívánságait messzemenően figyelembe lehet venni. A nők honvédelmi munkaszolgálata minden társadalmi rétegre egyformán kötelező és egyformán fog érvényesülni, természetesen az egyes munkaszolgálatra kötelezettek képesítésének képességeinek és rátermetségének figyelembevételével. Az illetékes hatóságok általában azt a szempontot tartják szem előtt, hogy a honvédelmi munkára kötelezett és beosztott nők lehetőség szerint megmaradjanak családjukban és lakóhelyükön és onnan járjanak munkába. A nők honvédelmi szolgálatra vonatkozó rendelet mindezeket a kérdéseket szabályozni fogja és megállapítja majd azokat a kivételeket is, amelyek alapján felmentést lehet kérni. Elkallódó magyar lelkek nyomában... Harmincötezer gyermeklelket nyelnek el évente Budapest utcáin Egyre emelkedik a fiatalkorú bűnözők száma A születési arányszám hatvan év alatt a felére csökkent Az utóbbi időben egyre többet olvashatunk a lapokban a fiatalkorú bűnözőkről. Különösen a fővárosban történik sok bűnözés a fiatalkorúak részéről. Olvasóink még bizonyára emlékeznek Csobán Lajos 19 éves kereskedősegéd gyilkosságára. Csókán egyik fiatalkorú barátjával ölte meg Ferenczi Hrzesélget 34 éves asszonyt a Nagyfuvaros utca 2 b számú házban. De nemcsak mint gyilkosok, illetve bűntársak, de mint útonállók, rablók, betörők is ,,tevékenykednek" a fiatalkorúak. Három héttel ezelőtt egy hattagú, fiatalkorúakból álló bandát tett ártalmatlanná a rendőrség a Józsefvárosban. A banda tagjai főként az éjszakai órákban garázdálkodtak és támadtak meg békés embereket. A Nap utcában nem egyszer magános nőkre vetették magukat és erőszakoskodtak velük. A fiatalkorúak által elkövetett betörések pedig napirenden vannak. Januárban tett ártalmatlanná a rendőrség a Városligetben egy négytagú betörőbandát, amelynek tagjai szabályszerű „vérszerződést“ kötöttek: zsiettpengével felvágták karjukon az ereket, pohárba csorgatták a vért, megitták, majd felesküdtek. ..Életünket és vérünket a vezérért!“ — ordították. A ..vizsgabetörés“ alkalmával behatoltak egy magános villába, majd távozóban egy husángot hagytak hátra, egy papírdarabkán ezzel a felírással. ..Ezzel a bottal üthetik nyomunkat“. Háborús jelenség ez a bűnözés krónikájában. Mécs László megrázó szavai jutnak eszünkbe: „Ezekért a fiukért valaki felelős“. A társadalom nem nagyon figyel fel erre a szomorú valóságra, egyrészt, mert a megoldás áldozatokkal járna, másrészt pedig a háború következtében közönyössé, fásulttá lettek az emberek. A gyermekgondozás, a fiatalkorúak nevelése pedig sokkalta fontosabb, mint gondolnék. A családvédelmi ankéton az elmúlt napon szomorú képet festett Boros Gábor egyetemi tanár. Megállapította, hogy a magyarság szapora népek között él. Hazánk gyermekbősége 1880 táján a második volt Európában, a születések száma azóta állandóan csökken: a születési arányszám 60 év alatt a felére esett, ami szomorú tény a magyar biológiai erőállomány pótlásának tekintetében. A nagyvárosok kifejlődése és az iparosodás szelleme a gyermek ellenségének bizonyult. 1910-ben a budapestiek 36,8 százaléka volt gyermektelen, ma már 51,1 százaléka. Mélyreható társadalmi, jogi, földpolitikai és szellemi átállításra van szükség. Nemcsak arra kell törekedni, hogy megszüntessük az egykét, hanem az is létfontosságú, hogy a meglévő gyermekek gondos nevelésben részesüljenek. Sokra tehető azoknak az egyestületeknek a száma, amelyek az ifjú nemzedék megmentésén fáradoznak. A sok egyesület között azonban , hogy úgy mondjuk elvész a gyermek. Elkallódnak magyar lelkek akkor, amikor minden magyar lélekre szüksége van a hazának. A gyermektragédiák mindig fájdalmasabbak, mint a felnőttek tragédiája. Gegus Dániel, aki tizenöt évet töltött a rendőri gyermekbiróság élén. írja a következőket: „Egy éjjeli séta az Angyalföldön, a Tripolisznak, Csikágónak nevezett városrészekben, ahol a nyomorúság és nyomában a bűn születik, elég arra, hogy álmainkat elrontsa hosszú időre. Bűzős vackokon, legtöbbször a puszta földön szűk, piszkos alakban hever egymás hegyén-hátán a férfi, nő, gyermek a legcsudásabb összevisszaságban ... íme, az elkallódó magyar lelkek“ A gyermekvédelmet mindenütt megszervezték az országban. A magyar rendőrség 1908-ban kapcsolódott bele a gyermekvédelembe, amikor életbe léptették a fiatalkorúak védelmét. Sokat tett ezen a téren Széll Kálmán és gróf Andrássy Gyula belügyminiszter. A paranagyszervezet az első években 6—80(!) fiatalkorút vett gondozásba. Budapesten évente már körülbelül 30—35 ezer fiatalkorú kerül rendőri gyermekbíróság elé, illetve a főkapitányság bűnügyi osztályára. Harmincötezer elkallódó magyar gyermeklélek. Ennyi volt annak a hadseregnek a száma, amelyet a Trianon engedélyezett Csonka-Magyarországnak. Az ország jövendője, az ij generáció van veszélyben. Ezt a nemzedéket meg kell menteni, az elkallódásnak útját kell állítani. A nagyváros utcái mint megannyi nagy pókháló szálai futnak el a háztömbök alatt és csalogatják, csábítják magukhoz áldozataikat. Minden utcasarkon ott terpeszkedik a háti, a romlás. Veszedelmes ez az utca, mert nincs erkölcse, nincs morálja. Ezen &. utcán nevelkedik sok gyermek, itt romlik el, hogy azután végképpen elnyelje az utca forgatagja. Újabban azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a társadalom erre vállalkozó tagjaiból egy hatósági megbízás erejével működő gárdát, úgynevezett „gyermekrendőr séfjet" szervezzenek. Feladata lenne az utcán, tereken, nyilvános helyeken mésrfigyelni és ellenőrizni a fiatalkorúak életének mind megnyilvánulását. A tapasztalat azt mutatja, hogy fenyítéssel, elzárással, javítóintézetekkel nem lehet megmenteni a kallódó lelkeket. A felelősség elsősorban a szülőké, nevelőké, a társadalomé. Talán a legcélszerűbb volna jó példaadással, szeretettel és megértessek nevelni . . . (merly) Június 1-én nyílnak meg a nyári gyermekotthonok A mai évben százezer gyermeket gondoztak a nyári otthonokban A nyári mezőgazdasági munkálatok idején elfoglalt anyák gyermekeinek gondozása 1936-ban az érdeklődés központjába került, amikor az új törvény a kisdedóvák felügyeletét a belügyminiszterre ruházta át. A törvény végrehajtása során kitűnt, hogy a feladatot csak a napközi otthonnal kapcsolatos óvodák tudják betölteni. 1937 óta az állami támogatással épült óvodák egyúttal már napközi otthonok is és országszerte nagy erőfeszítés indult meg a meglévő óvodáknak napközi otthonnal való kiegészítésére. A kerületek, egyházak, társadalmi egyesületek kezdeményezésére berendezett nyári gyermekotthonok számának növelését segítette elő az a belügyminiszteri intézkedés, hogy a nyári hónapokban az úgynevezett Wild kereszt és tej szétosztását csak a napközi otthonok, óvodák, vagy a nyári napközi otthonok által ellenőrzött helyek, engedte meg. 1940-ben már 623 nyári gyermekotthon működött. 1941 óta az Országos Szociális Felügyelőség is hozzájárult a felügyelet nélkül maradt gyermekek gondozásához. A gyermekotthonok és a gondozott gyermekek száma megkétszereződött. 1943-ban 1900 gyermekotthonban százezernél több gyermeket gondoztak, a Nép- és Családvédelmi Alap pedig ugyanebben tíz évben ,1 millió , 12 ezer pengővel járult hozzá a munkához. A nyári gyermekotthonok megszervezése ebben az évben is megkezdődött. Gyermekotthont elsősorban azokon a helyeken rendeznek be, ahol óvóda nincs és legalább 100 az óvóda köteles gyermekek száma. A nyári otthonokban elsősorban 3-6 éves gyermekeket vesznek fel. A gyermekotthonok június 1-én kezdik meg munkájukat és általában két hónapig maradnak nyitva. A vezetést önkéntes nemzetvédelmi munkaszolgálatként a helybeli társadalom tagjai, óvónők, tanítónők, vagy jelöljek végzik. A nyári gyermekgondozás elősegítésére az ország nőegyesületei munkaközösségre léptek, és egymás közt felosztották a munkaterületeket. Szemorvosnál Orvos: El tudja ezt olvasni! Beteg: Igen! Csak ne, kívánja, doktor úr, hogy kimondjam.!.