Friss Ujság, 1944. július (49. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-30 / 171. szám

Vasárnap, 1944 Július 30 49. évfolyam, 171­ szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., Nagymező­­ utca 3 . Telefon: 22-50-30 Ára 20 fillér Ma: Sakk rovat és Lósport Az elmúlt héten 33 ellenséges bombázó pusztult el a magyar légtérben is A 23. számú magyar hadijelentés a honvédcsapatok harcairól — A németek újszerű hadvezetés alapján szállnak szembe a bolsevistákkal — Sambor városát vissza­­foglalták a német csapatok — Súlyos szovjet veszteségek a keleti arcvonalon A hatalmas keleti csata elérte csúcspontját A 23- számú magyar hadijelen­tés. A Magyar Távirati Iroda je­lenti: A Kárpátok előterében folyó hó 23-án nagy erővel meg­indult bolsevista" támadás elhárí­tására csapatainkat tervszerűen előkészített hátsó védőállásokba vontuk vissza. Eme új állások­ban számos ellenséges támadást hárítottunk el. A súlyos védelmi harc még folyik. Az elhárító har­cok során személyes vitézségével különösen kitüntette magát vitéz biztosítani tudtuk. * Most, hogy az orosz támadás átterjedt a hadsere­günk arcvonalára is s a bolsevis­ták itt­ is túlerővel támadták erőinket fokozatosan visszavet­tük a Kárpátokban levő már elő­készített állásainkba, s most itt folytatjuk szívós védelmi harcainkat. Kozma István vezérőrnagy, egyik gyaloghadosztályunk parancs­noka. Az elmúlt héten magyar és né­met repülők és légvédelmi köte­lékek 33 ellenséges bombázót sem­misítettek meg a magyar légtér­ben. A Budapest ellen július 27-én végrehajtott ellenséges terrortá­madás alkalmával a polgári la­kosságnak eddigi megállapítás szerint 80 fő halott vesztesége volt. Az északi szárnyon a Szovjet­nek csütörtökön sikerült kemény és elkeseredett harcok után be­nyomulni Schaulen helységbe. A harci cselekmények ezen fejlemé­nye után minden mozgatható be­rendezés gondos szétrombolása mellett kiürítették Dünaburg vá­rosát. Pleskautól délnyugatra sú­lyos harcokban a német véderők minden állásukat megtartották. A lettországi munkásság szembefordul a Szovjettel A Hufvudstdfisbladet newyorki értesülése szerint a balti államok­ból Amerikába kivándorolt lakos­ság körében egyre nagyobb aggo­dalommal ügyelik az oroszok elő­­nyomulását nyugat felé. A lett­országi munkások nyilatkozatot juttattak el a washingtoni lett kö­vethez és ebben a nyilatkozatban azzal vádolják Oroszországot, hogy annak idején törvénytelen módon parancs­uralmi rendszert vezetett be hazájukban. A munkásság határozottan ellen­szegül minden olyan kísérletnek, amely Lettországot a Szovjet­unióhoz akarja csatolni annak szerves részeként. Kiegészítő jelentés a szívós védelmi harcokról A Szovjet ellen még márciusban megindított hadműveleteink az arcvonalainkra is átterjedő orosz támadással immáron harmadik szakaszukba léptek Első és legfontosabb feladatunk az volt, hogy a Kárpátok előteré­ből az orosz erőket visszavessük és ezáltal időt nyergünkön Kárpá­tok átjáróinak védelméhez való előkészítéséhez és megerősítéséhez. Hadműveleteink első és második szakasza ezt a célt szolgálta, amit csapataink teljes sikerrel meg is oldottak­ Az ellenség visszavetése után a Stanislaw—Kolomen térségében a több mint 2 hónapig folytatott vc­Ezeket az állásokat is természe­tesen folytatólagosan támadta az ellenség, azonban csupán egy he­lyen sikerült betörnie és egy ma­gaslatot elfoglalnia. Ez a sikere sem mara­d azonban tartós, mert a hadi jelentésben is említett vitéz Kozma István vezérőrnagy által személyes, vezetett lendületes ro­hammal ezt is visszafoglaltuk.­dőharcok útján a szükséges időt Súlyos küzdelmek, változatos mozgóháború a keleti arcvonalon Az angolszászok elkeserededett erőfeszítései Normandiában A keleti hadszíntér harcait is­mertetve, Berlinben rámutatnak arra, hogy a hatalmas csata — né­met megítélés szerint — elérte csúcspontját. Amint illetékes he­­ly­en hangsúlyozzák, a német had­­vezetőségnek sikerült olyan meg­oldást találnia a mozgó hadvise­lésre, amely az eddigieknél jobb lehetősé­geket biztosít az úgynevezett támadó védelem alkalmazá­sára. Az újításra hivatkozva, német ka­tonai körök nem bocsátkoznak részletekbe, de sejtetni engedik, hogy a következő napok majd meg­mutatják a tervezett német ellen­­intézkedések sikerét. A Kárpátok előterében a német ellentámadások­ csapásai alatt a bolsevisták csütörtökön több ezer halottat, 1200 foglyot és számos nehézfegyvert vesz­tettek. Lemberg térségében újabb had­műveleti tartalékok nyerése céljá­ból az arcvonalat megrövidítették a­ németek, s a várost kiürítették. A német vadászok és csatarepülők olyan sikeresen támadták a szov­jet csapatokat, hogy a bolsevis­táknak sehol sem sikerült megza­varni a­ német erőösszpontosításo­kat. A Szovjet vesztesége Lem­­bergnél szokatlanul súlyos volt. A Dnyeszter felső folyásánál az egyik német páncélos kötelék meglepetésszerű ellen lökéssel elfoglalta Sambor városát. Az arcvonal középső szakaszán Bresztlitovszk kiürítése volt a leg­fontosabb esemény. A várostól északnyugatra lévő területen há­rom esetben is sikerült erősebb bolsevista erőket körülzárni és megsemmisíteni. Kovnó mellett csütörtökön kemény és változatos küzdelem fejlődött ki, amelyben 113 páncélost semmisítettek meg a németek, s közel 7000 foglyot ejtettek. A küzdelemben a német kötelékeknek sikerült állásaikat megtartani. Az elözönlési arcvonal helyze­tének megítélésével kapcsolatban Berlinben utalnak arra, hogy az amerikaiak vagy angolok áttöré­séről nem lehet beszélni. Ennek bizonyítására felhozzák, hogy az amerikaiak St. Lótól Canisy felé délnyugati irányban kilenc nap alatt csupán hat kilométernyi tért nyertek. Carentanból kiindulva, amit jú­nius 12-én foglaltakk el, két hét alatti egy St. Lótól délre lévő pontig csak 26 kilométert tettek meg. Caenból, amit július 9-én foglaltak el, július 28-ig kilenc kilométert nyomultak előre, s Bourguebusig jutottak. Az amerikaiak St- Lónál most körülbelül Cerisy városkáig ju­tottak. Német részről felhívják a figyelmet arra, hogy ezt a sikert nem szabad túlbecsülni. A Coten­tin félszigeten a németek előre­láthatólag nagyon rövid idő alatt új védelmi vonalat fognak fel­­állítani, még­pedig most már az angolszász hatóágyúk ható­­távolságán kívül. A caeni szakaszon pillanatnyilag lényegében harci szünet van. A nagyarányú ellenséges tüzérségi tűz azonb­an arra mutat, hogy hamarosan itt is új támadásra kerül a sor. A Caentől délre ej­tett foglyok elbeszélése szerint az 5- és 6. kanadai dandárok itt Az egész arcvonalon tanúsított német elhárítás következménye­képpen a szövetséges főparancs­nokság eredeti szándékával ellen­tétben egy másik hadseregcsopor­tot is harcba ve­tett, még­pedig egy északamerikai hadseregcso­portot. Ez arra vezethető vissza, hogy Montgomery eddigi fárado­zásainak nem sikerült kitörni a szűk harci térből. Eisenhower így kénytelen vala­mennyi technikai eszköz beveté­sével és­ az eredetileg tervezettnél nagyobb csapattestek összezsúfo­lt sávai kiküzdeni a hadművele­tek számára szükséges mozgási tervet. Az Interinf értesülése sze­rint az inváziós arcvonalon 2500 amerikai páncélost vetettek be a tömegtámadásba. A lengyel kérdés kínos epizódja. A világ közvéleménye élénk ér­deklődéssel kíséri azokat az ese­ményeket, amelyek a lengyel kér­désben hullámzanak egyrészt Lon­don— Newyork, másrészt Moszkva között. Az angolszász szövetsége­sek eddig egy úgynevezett „len­gyel kormányt“ pártfogoltak és dédelgettek, s ezt elismerték a lengyel nép képviselőjének. Moszk­va most mit sem törődve szövet­ségeseinek eddigi magatartásává­­val, kinevezett egy „felszabadítási bizottságot“, ezt ismeri el a lengyel érdekek képviselőjének, ezzel­ tárgyal, sőt már szövetséget is kötött, viszont a londoni lengyel kormányt nem ismeri el és nem hajlandó ezzel tárgyalni. Az angolszá­szok köré­ben érthető kínos feltűnést kel­tett Moszkváinak ez az újabb el- érzékeny ■veszteségeket védték. szen-

Next