Friss Ujság, 1947. augusztus (29-53. szám)

1947-08-19 / 43. szám

1. Keresztrejtvény-jutalmak A Friss Újság augusztus 3-i számá­ban közölt keresztrejtvény­­megfejtése: Vízszintes: 1. Arató munkások, 18. Lótetü, 14.,Ellene, 15. Amott, 17. Ima, 18. Bolt, 19. Vilma, 21. Re., 22. ÁH, 23. Tarka, 24. Bor, 25. Ra, 26. Süket, 27. Kire, 28. SZZ, 29. Lábad, 30. Oszika, 83. Baráti, 84. Szövőmesterek. Függőleges: 1. Alabárdos, 2. Ro­­mola, 3. Atoll, 4. Tett, 5. Ott, 6. Mű, 7. Ne. 8. Klíma. 9. Akna. 10. SEA, 11. Ón, 12. Keveredik. 16. Híres, 19. Vak. 20. LKT, 21. Roráte, 28. Tűzkő, 24. Bíbor, 26. Szív, 27. Kár­ó, 28. Sző, 29. Lat, 31. Sz. 32. Am, 33. BS. A megfejtőig közül jutalmat kaptak: Mihályi Mária Pestszentlőrinc, Here Andris Nyírbátor, Zink Antal Zsámbék, özv.­ Nagy Józsefné Budapest, Markovits Lacika. Budapest,­ Kosaradin Kató Gyula, Gyifri Lajos Pestszenterzsébet, Gond­a Er­zsébet Lajosmizse, Huszár Károly Puszta­­szabolcs, Fonyódi Erzsébet Vajta, Tamás Ernő Tiszdluc, ifj. Nyitrai József Újpest, ifj. Gotthardt János Misikolc Szabó Sán­dor Csillaghegy, Dümény Klára Vác, Bankó Barna Sásé, Prókay Béla Trjéiós­­győr, Papp Lajos Fehérgyarmat, Tar Fe­­renc cipési Budapest, Bunyitai Béla ny. pü. titkár Miskolc, Péter Mária Körmend, A­cs Erzsike Budapest, Dudás Erzsébet Békásmegyer, Ni­kodorou* Gabriella Buda­pest, ifj. Dam Károly Gyálliget, Varga Lajos szabó Bengyel. A jutalmakat mindenkinek portán küld­jük el. 4 Az Országos Szent Jobb-körü menet Augusztus 20-án, Szent István napján a múlt hagyományaihoz hí­ven délelőtt 10 órakor a Szent István Bazilikában ünnepi szent­mise lesz Az ünnepi szentmisét nagy papi segédlettel Mindszenty József bíbornok, Magyarország prí­mása pontifikálja.­ A Szent István­­napi országos Szent Jobb­ körmenet délután 3 órakor Mindszenty kardi­nális vezetésével a Szent István Ba­zilikától indul és az Andrássy-úton keresztül a Hősök terére vonul. ­ Befejeződött a prágai nem­zetközi ifjúsági találkozó. Vasár­nap befejeződött Prágában a vi­lág demokratikus ifjúságának ta­lálkozója. A négyhetes találkozón hetvenkét ország 17 ezer fiatal ki­küldöttje vett részt. FRISS ÚJSÁG 1947 augusztus 19. kedd Miért nem készül el idejére a negyvenezer pár cipő? Jó gyárvezetéssel kell megvalósítani a munkaterveket! A Dorogi Gumigyárnak ez év decemberéig negyvenezer pár cipőt kell leszállítania. Ezt írja elő a hároméves terv,­ a­ nagy gumifel­dolgozó üzem részére. A gyár azonban augusztus közepéig csa­k ezerkétszáz pár cipővel készült el. — Ha továbbra is így halad a munka­, nem tudjuk vállalt fel­adatainkat teljesíteni, — pana­szolják nekünk a gyár dolgozói, akik szerint a f­yár vezetői a ter­melést szándékosan késleltetik. Meglátogattuk a Kápolna-utai te­lepet, hogy az igazságot megálla­píthassuk. A gyár falához ragasztott kis lakatosműhelyben jóformán ezer­szám nélkül javítják, ápolják a munkások­­a gyár összes gépeit. A lakatosok két vödörben mosda­nak, ez szolgálja az előírt köte­lező fürdőt. Göröncsér Dániel már fél éve dolgozik a gyárban, de még satupadja sincs. A lakatosok egy­másra várnak, míg vadhoz jut­nak. Kovács Géza szerszámfiókját mutatja: egy reszelő, egy csavar­­húzó a tartalma, semmi más. Az egész műhelynek három kalapácsa és két hidegvágója van. Ha el­fogy az oxygén és az igazgatóság­hoz mennek kérni­, ezt a választ kapják: „Már megint elfogyott. Majd két hét múlva hozatunk is­mét.“ ­ Műhely a nyitott fészerben Tizenöt asszony­, leány dolgozik a válogatóban fészernek sem ne­vezhető munkahelyen, nyolc-tíz szál deszkatetőzet alatt hulladék­,­­umit válogatnak. Ha heti 55 fát dolgoznak, akkor 70 forint a keresetük. De ha esik az eső, akkor csak 30—40 forintot keresnek, mert esőben nem lehet az udvaron maradni. Különben ez a nyitott fészer nem­csak műhely, egyúttal mosdó is — itt is két vödör szolgálja a tisz­tálkodás lehetőségeit — és öltöző. Mi lesz itt télen?! A cipő- és kerékpárosztályon tizenöt varrónő ül gépe előtt és vár. Nincs anyag. Az emeletről nem jön le gumi, a kerettálcák, amelyen az­ anyagot szállítják, rosszak, javításra szorulnak.­ De az pénzbe kerül. Az asztalos pedig másra kelk Például arra, hogy Dorogi Lajos gyártulajdonos luxuslakásán öt hétig dolgozzon. Ábrahám Imre kerékpárköpenye­­get éget. Két nap óta nem dolgozik, mert a gépéből két három­­nyolcados, csavar hiányzik. Dorogi Lajos azt mondta: „Most nincsen erre pénz." Pontosan két hónapja... Pirot Rebeka -19 éves leány, menyasszony, ócsánról jár be a gyárba naponta, négykor kel és este kilenckor ér haza. Sokat kell dolgoznia, kelengyéjére gyűjt, szűréskor szeretnék megtartani menyegzőjét. Stand­igépen gu­misárkokat készít. Ha három má­zsát termel egy naro, akkor, heti 50 forint a bére. De ezt sohasem tudja elérni, a gépe mindennap le­áll egy-két órára, így­ csak 30— 35 forintot visz haza hetenként. Most azért áll, mert a gépszín­ el­szakadt. A szerelő gyorsan segí­tene a bajon, de az egész gyáriban nem találni szíjkapcsot. Pontosan két hónapja, hogy a Dorogi Gumigyárban kifo­gyott a szíjkapocs, így aztán természetes, hogy késik a negyvenezer pár cipő és Pirot Rebekg, menyegzője. A gurasprés is áll. A gumitöm­lők, amelyek a gőzt vezetik a présbe, kitágultak, használhatatla­nok. Gumitömlőért neon is kellene pénzt kiadni itt készül a J­yár­ ­­t, Hortense el­tű­rúd­t és­­— mi taga­­’dás — meg­ is volt hatva. — Kedves jó öreg barátom, — mormogta — kedves jó barátom... — Ez Olof Kalberg, az Oscars­­teatern igazgatója, — álmélko­­dott a főfelügyelő.­­— Az hát! — szólt rá rögtön a felismert. — Nini. Borst. Hát ön mi járatban van itt? — csodálko­zott leplezetlenül. — Szent Isten! — hüledezett máris — drága mű­vésznő, csak nem lopták el­­ az ékszereit?! Megrémít! Ilyet miná­­lunk nem... — Nem, nem, nem. — nyugtatta meg a főfelügyelő. — Csak éppen érdeklődni jöttem ide... — És itt látom az én Frederik­­Alm barátomat is! — hüledezett még mindig a színigazgató. — Hát ön mi járatban van?? Azt hittem, ez itt egy előkelő szanató­rium. Tévedni ennyire emberi do­log?! Alin zavartan mosolygott és a főnökére nézett. — És ez az úr? — fordult most figyelme az amerikaira._— Ő is ebbe a társaságba tartozik? Vagy talán egy másik betegre vár... Azt se tudom már, hogy mit gon­doljak... . — Azt hiszem, hogy valamikép­pen összefügg azzal, ami itt tör­ténik. — jegyezte meg óvatosan a főfelügyelő. — Azt az öreg höl­gyet keresi... Ekkor lépett Hortense a detek­­tívhez és kérte: — Engedje meg, hogy tíz percre visszavonuljak a szobámba, uram. 43 Kalandos regény MOLY TAMÁS Ha attól tart, hogy megszököm, a másik úr ort állhat az ajtóm előtt. De nem szököm meg... Henrik Borstra nagy hatást tett Kalberg viharos berobogása és az a lelkes szeretet mellyel a fran­cia hölgyet üdvözölte. Jó ismerőse — föltehető, hogy megbízhatik benne. A kedvelt színigazgató, a város egyik legnépszerűbb szí­nésze, jó ajánlólevél. — Tessék, madame, tessék, sem­mi kifogásom — mondta udvarl­ásán. Hortense felhasználta azt a pil­lanatot amikor Olof Kalberg a szalonban levőkkel egyenként "fog­lalkozott,,­ arra, hogy­­felkapja, a hozott csomagot és szinte észrevét­lenül kiosont vele a szalonból. Gáspárdi észrevette ezt a moz­zanatot és már tudta is, hogy mi lesz itt hamarosan. Ezért sietett magára vonni az igazgató érdek­lődését, nehogy ez idő előtt terelje rá a társaság figyelmét Hortense eltűnésére. — Engedje meg, igazgató úr — lépett hozzá lelkesen —, hogy be­mutatkozzam: a nevem Gáspárdi, m­agyar vagyok, a mérnök, mosta­nában itt élek, néhányszor jártam a színházában és mindig élveztem kitűnő társulata pompás előadá­sát és az ön kiváló művészi tel­jesítményeit. Néhány szerepében igazán felejthetetlen. Az igazgató felállt.­­Érdekes nagy képe felragyogott az örömr­­ől, még jókora orra,, is, mely vas­kosan, de megnyerően nyúlt ki arcából, mintha mosolygott volna. — Oh — mondta, hálásan ,— na­gyon szépen köszönöm elismerő szavait. Igazán jólesik, hogy hoz­záértő ilyen szépen méltatja sze­rény képességeimet... nagyon ked­ves... — Ez a néző hálája csupán azért a művészi élvezetért, melyet szín­házában kapott — szerénykedett. Gáspárdi. Az igazgató igen ban­álsá­gosan szorongatta új i­smerőse kezét, aztán halkan hozzátette: -- És mondja, kérem, voltakép­pen mi történik itt? Tudja, hogy miért van itt ez a két detektív? Attól tartok, hogy a mi drága Rosalienknak valami dolga van ve­lük, de nem tudom elképzelni, hoggy ez hogyan lehetséges. Hálá­san venném, ha erről felvilágosí­tana. Ez a két amerikai nekem se­hogyan se tetszik. Az az öregúr még csak megjárja, ámbár a né­zésében van valami aggasztó. De a­ másik, bizonyára a társa, őszin­tén rosszképű, ha szabad maga­mat így kifejeznem... — Itt,, kedves igazgató úr ■ — magyarázta halkan Gáspárdi — egy kis dráma volt készülőben. De most már, úgy nézem, kiderül majd róla, hogy vígjáték lesz be­lőle, sőt az is lehet, hogy bohózat. — Érdekes! De most még úgy­se tudom, hogy mi megy itt végbe. — Egy kis harc, kedves uram és egy marék pénzről van szó, mindössze öt millióról. — Öt­millióról?! A teremburá­­ját! — ámuldozott az igazgató. — Ne tévedjünk: dollárról! Öt­millió dollárról. -! Hát ez... és ki... és hogyan... engedje meg, hogy leüljek! Ha bővebben tájékoztatna...? — Az ötmillió dollár örököse, mert azt nem nehéz rá találni, hogy örökségről van szó, az örö­köse tehát Hortense Rozaine kis­asszony. Hortense Rozaine? Nem is­merem. Talán­ ő is itt van? — Ismeri, de Rosalie Lambrecht néven, igazgató úr. — Áh!... ne ... ne ... ne tréfál­jon, kedves uram! Azt akarja el­hitetni velem, hogy az az örökös­nő, az a Hortense és a mi Rosa­­lienk egy és ugyanaz a személy? Vagy talán ez már bohózat? — Szó sincs róla, kedves uram, ez így van! És ezért az ötmillió dollárért kísért itt az a két finom amerikai. — Ők hozták el a mi drága kis barátnőnknek az örökséget, igaz? — Nem igaz! Ők szeretnék el­venni tőle és ezért vannak itt.­ ­ (Folytatjuk) — És mondja kérem, voltaképpen mi történik itt? bam. Már négy hónap óta ké­rik az igazgatóságtól az új tömlőikért. A válasz mindig ugyanaz: nincs pénz. Pedig, ha a présgép csak egy órát is áll, az sokkal többe kerül, mint akár tíz gumitömlő. Négy hónap választ még el de­cembertől. A Dorogi-gyár mun­kásai ilyen rövid idő alatt is el­végeznék vállalt feladatukat, le­gyártanák a negyvenezer pár ci­pőt De ehhez lelkiismeretes üzem­vezetés, emberséges munkaviszo­nyok kellenek. Ha az Üzemi Bi­zottságnak nagyobb volna a jog­köre, leszólhatna a vezetésbe, — mondják a munkások — hamaro­san rendet tudnának teremteni a gyárban és nemcsak teljesítenék, de túl is haladnák a hároméves terv előírását. . Országos vásárok Kedd, augusztus 19-én: Bal­kán­y (Sza­bolcs), Borsodnádasd (Borsod), Duna föl,­ ■ vár (Tolna) áv., Okány (Bihar), Vajszló (Baranya) ár. Zalaszentlászló (Zala), Csib­ürtök, augusztus 21-én: Berettyóújfalu (Bihar), Böhönye (Somogy), Csengőd (Prut), Gyöngyösmel­lék (Somogy), Hosz­­szúpereszteg (Vas), Jásztelek (Szolnok), Lajosikomárom (Veszprém), Mucsi­(Tolna), Rudabánya (Borsod) krv., Siófok (Veszp­rém), Tiszalak (Szabolcs), Újfehértó (Szabolcs). Péntek, augusztus 22-én: Aszód (Pest), Csongrád (Csongrádi áv., Komódi (Bi­har). Szombat, augusztus 23-án: Bánokszent­györgy (Zala), Csongrád (Csongrád) krv.: Börzsöny (Baranya), Jánoskái* (Vas), Kiskunnaajsa (Pest). Vasárnap, augusztus 24-én: Budapest (Pest) 17—3*1. Füzesgyarmat (Békés), Tiszaföld­­vár (Szelnek). Hétfő, augusztus 25-én: Babócsa (Somogy), Budapest (Pest) fővásár, Csesztreg (Zala), Döbrököz (Tolna), Halászi (Moson), Hat­van (Heves), áv., Körmend (Vas), Le­­tenye (Zala), Lovászp­utina­­ (Veszprém), Miskolc (Borsod), Nagykörös (Pesti, Nagylózs (Sopron) krv., Bum (Vas), Sümeg (Zala), Szabadhidvég (Somogy), Szécsény (Nógrád) áv.: Szil. (Sopron), Toponár (Somogy), Vác (Pest), Vámpa­­pdros (Hajdú), Vásárosbérc (Somogy), Zalaszentbalázs (Zala), Gyöngyös (He­ves) bizonytalan. Kedd, augusztus 25-án: Hatvan (Heves)­­ , ikrv., Iván (Sopron), Kőröshegy (So­mogy), Köveskál (Zala) 25—26, Nyim­osád­­ (Szabolcs), Pápa (Veszprém) 26—­27, Tata 25—27. Szerda, augusztus 27-én: Ajka (Veszprém),­­ B­asa­rnagyba Jóm (Bihar), Tiszabercel (Szabóidő), Veszprémvarsány (Veszprém). BUNDÁK, irhák, kucsmák a ké­szítőnél. Festés, átszabás,, alkalmi vételek, POLLÁK, Alsóerdősor 6. (Divatcsarnoknál.)

Next