Friss Ujság, 1947. szeptember (54-77. szám)

1947-09-26 / 74. szám

1947 szeptember 26, péntek FRISS ÚJSÁG Újból rendezték a munkabéreket A kollektív szerződés fontos intézkedései A Szakszervezeti Tanács és a Gyáriparosok Országos Szövetsé­gének eddigi tárgyalásai folya­mán az új kollektív szerződés úgy­szólván valamennyi pontjában megállapodás történt. A­­ vitás pontok egyike az volt, hogy ki felelős az üzentekben a tel­jesítmény­normák szakszerű megállapításáért. A megállapodás leszögezi, hogy a normák szakszerű megállapításá­ért a munkáltató a felelős. Jó és rossz normák Alig találhatunk olyan dolgot, amely több vitára és keserűségre adott volna okot a munkásság kö­rében, mint a normák megállapí­tása. A régi, munkásnyúzó Bedo­­rendszer feltámadásától féltek és bizony sok helyen nem vették szí­vesen azt, hogy teljesítményüket megmérik, megfigyelik és a bére­ket pontosan az elvégzett munká­hoz igazítják. Meg kell állapítani, hogy sok helyen jogos volt a kifo­gás a normák ellen. A formákat rosszul állapították meg. Baj volt az, ha túl magas volt a norma és a munkás hiába adta bele minden erejét a munkába, nem tudott becsületes keresetet elérni. Baj volt az is, ha a normát túl ala­­csonyan állapították meg, mert bár ez esetben azon a munkálaton dol­gozók könnyen kerestek magasabb összegeket, de ez zavarokat oko­zott az üzemben és a termelésben. Zavarokat okozott, mert a más normával, más munkán dolgozók a többi műhelyekben lázadoztak az igazságtalan kereset-megoszláson, tiltakoztak az ellen, hogy könnyű munkával többet lehessen keresni, mint ott, ahol a norma jobban van megállapítva és a keresetért meg­felelő munkát kell adni. Baj származott az alacsony nor­má­ból azért is, mert a munkások visszafogták a termelést, nem akartak túl magas teljesítmény­százalékot elérni, nehogy helyes­bítsék, felemeljék a normát. Ilyen módon a jó norma megállapítás a gyáripari termelés központi kérdésévé vált. Ki legyen érte felelős, ez volt a kérdés. Eddig a gyárosok a felelősséget a Terme­lési Bizottságokra tolták át. A Termelési Bizottságok viszont nem rendelkeztek megfele­lő ha­táskörrel, nem állt rendelkezé­sükre kellő számú pókember, aki az óriási feladattal megbirkózott volna. A gyárosé a felelősség Most gyökeresen megváltozik a helyzet az új megállapodással. A munkáltató felelős azért, hogy a normákat jól álla­pítsák meg. Kénytelen lesz megfelelő szakem­bereket foglalkoztatni, kénytelen lesz az Üzemi Bizottság kívánsá­gára a teljesítmény-bérrendszert kidolgoztatni és bevezetni üzemé­ben. Nem állíthatja oda bűnbak­nak a rossz normák miatt az Üze­mi Bizottságot, vagy a Termelési Bizottságot. Nem szíthat ellen­tétet a munkás és munkás, vagy munkás és mérnök között. A jó normák megállapítása után, ami természetesen nem fog egy-két hét alatt megtörténni, az üzemek­ben megnyugszanak a kedélyek, a bérrendszer igazságosabb lesz és a termelés emelkedni fog. Még más hatása is lesz ennek, nem lehet a kalkulációban indo­kolatlanul magas bérköltségeket beállítani és ilyen módon a ter­melt áruk olcsóbbakká válnak. _ A szerződés jelentős pontjait folyamatosan közöljük. Pártközi értekezlet állapítja meg a kormány végleges munkatervét Pénteken minisztertanács , jövő hét közepén összeül az országgyűlés . A kormány eskütétele után a mi­niszterelnök nyilatkozott az új kormány programjáról. Kijelen­tette, hogy a legsürgősebb kormányfeladat a drágaság és a spekuláció kíméletlen letörése, a dolgozók életszínvonalának emelése. Fontos — folytatta nyilatkozatát a miniszterelnök — az államház­tartás költségeinek csökkentése és a hároméves államgazdasági s­zerv végrehajtásának meggyorsítása. A Magyar Kommunista Párt, az ország legnagyobb pártja kor­mányprogramját ismertette. A két munkáspárt most egyezteti elgon­dolásait a kormányprogramról. Pénteken a Kisgazdapárt is ki­dolgozza saját javaslatát a kor­­­mány munkatervét illetően. Mind a négy kormánypárt vé­leményének ismerete után majd valószínűleg hétfőn ül össze a hivatalos, végleges kormányprogramot megálla­pító pártközi értekezlet. Már ma megállapítható, hogy az új kormány programjának alapja a két munkáspárt egyeztetett munkaterve lesz. A miniszterelnök csütörtökön magához kérette több kormányon kívül álló párt vezetőjét, akikkel megbeszélést folytatott. A megbe­szélés tárgya az ország zavartalan továbbépítésének biztosítása volt A következő napokban a miniszter­­elnök folytatja a megkezdett tár­­gyalást. „ A pénteki első rendes miniszter­tanácson már szó lesz a kormány munkatervéről. A Ház előtt a jövő hét szerdáján vagy csütörtökén mutatkozik be az új kormány és ugyanakkor felhatalmazást kér munkájához. A távozó miniszterek csütörtökön elbúcsúztak volt mun­katársaiktól és az új miniszterek pedig bemutatkoztak minisztériu­mukban. Az államtitkárok számának csök­kentése ügyében, értesülésünk sze­rint, szombaton ül össze pártközi értekezlet. A politikai élet személyi kérdései közé tartozik, hogy az Országgyűlésnek új alelnököt kell választania. Az eddigi ülésnak föld­művelésügyi miniszter lett és így nem láthatja el az alelnöki tisztet. ­ Titoktartó emberek Szódáné már egy félórája gya­­nusítgatja az urát, hogy más nő­nek udvarol, de Szóda úr köröm­szakadtáig tagad. Végül azonban megunja a fag­gatást és halkan a felesége fülébe súgja: —­ Mondd csak, tudsz te hall­gatni? — Tudok, — feleli mohón az asszony. «-? Nahát akkor, hallgass. 3 a magyar Honvédek százezreit küldte halálba Jány Gusztáv nem érzi magát bűnösnek „A második magyar hadsereg elját­­szotta zászlaja becsületét", ezzel a mondattal kezdődött Jány­­Gusztáv hírhedt hadparancsa a szörnyű voro­nyezsi vereség után. Jány Bautzinger Gusztáv, aki kétszázezer magyar ka­tonát hajszolt a halálba, népbíróság elé került. Ezen a tárgyaláson fog ki­derülni, vájjon a 2. hadsereg, vagy Jány Gusztáv játszotta el a magyar zászló becsületét. A magyar nép fog végre ítéletet mondani fölötte, aki azt hitte magáról az orosz hómezőkön, hogy ő maga a törvény, akinek szá­mára soha nem következhet el a fele­­lősségrevonás pillanata. Törtető sváb család gyermeke volt lány, Keltel német tábornok kedven­ce, Hitler bizalmasa. Lovaglóostorral ütötte katonáit, felkoncoltatta az orosz falvak asszonyait és gyermekeit, alá­rendeltjeinek pedig a következő pa­rancshoz kellett igazodniuk a példát­lanul kemény orosz télben: Hósapkát, melegítő sálat vagy effélét hordani tilos. Aki piszkos ruhában jár, azt azonnal ki kell köttetni! Szánon, szekéren, kocsin csak zászlóaljparancsnok és ezredpa­rancsnok ülheti Tiszt, zászlós és legénységi állo­mányú hadbíróság elé, ha kocsira ül! Akitől a fegyverét bárki el­vette, azt agyon kell lőni, mert az gyáva! Aki az Oszkol-vonalat nyugat felé írásbeli parancs nélkül át­lépni megkísérli, akár tiszt, akár legénységi, azt azonnal fel kell koncolni! — Tiszt ne lehessen más, csak szü­letett úriembert — ez­­volt kedvenc mondása és aki nem volt legalább is tiszt, azt nem is vette emberszámba. Százezreket hajszolt a halálba, egy-egy német kitüntetésért. Amikor a hadse­reg veresége már nyilvánvaló volt, megismételte parancsát,­­ kitartani az utolsó emberig, az utolsó puska­­golyóig. Csapatai számtalan ütközet­ben elvéreztek, de őt sosem érte pus­­­kagolyó. Nem fordult elő, hogy puska­­lövésnyire megközelítette volna a frontot. A népbíróság Poliosi-tanácsa csütör­tökön kezdte tárgyalni Jány Hautzinger Gusztáv volt vezérezredes, az orosz harctéren elpusztult 2. hadsereg né­met imádó parancsnokának háborús bűnügyét. Kiképzetten emberek a tűzvonalban Pontosan negyed tízkor nyitja meg Pálosi tanácselnök a tárgya­lást, és amint a népügyész és a honvédségtől kirendelt szakértő el­foglalják helyeiket, a tanácselnök a bírói emel­vény elé szólítja a honvédgyil­kos vezérezredest, hogy számot adjon a 200 ezer honvéd el­pusztításáról. A vezérezredes, akinek ideges arca elárulja, hogy a bíróság előtt sok­kal bizonytalanabbul érzi magát, mint annak idején a fronttól ötven kilométer távolságban a biztos fe­dezékben, tétova léptekkel megy végig hat fegyveres fegyőr kísére­tében a tárgyalótermen. A „hős“ vezérezredes, aki annak idején biz­tos fedezékből küldte tajtékra, gyilkos dühhel az elkerülhetetlen halálba a magyar fiúk tízezreit, hogy német testvéreinek kényelmes elvonulást biztosítson, a tanácsel­nök kérdésére rövid habozás után felel: — Nem érzem magam bűnösnek. Ezután élettörténetét mondjam el-Azt beszéli, hogy 1940-ben, kitűnő minősítése alapján Werth Henrik, a német rajongó sváb tábornok őt ajánlotta a második hadsereg pa­rancsnokságára- A második had­sereg háborús felduzzasztott lét­száma 150 ezer főből állot, de a katonai felszerelése igen hiányosa­s volt. A hiányok kiegészítését a felső parancsnokságok megígérték, de a fegyverzet nem érkezett meg. A 2. hadsereg nem volt kellőképpen kiképezve. Jány úgy képzelte, hogy ezt a hiányt bevetés előtt pótolni lehet. De a kiképzés elmaradt, mert a frontra érkezés után rövide­sen harcba vetette a kiképzet­ten emberek tömegét. Zokogó anyák — síró özvegyek — Az orosz hadsereg felszerelé­séről mikor kapott ön először­ érte­sülést? — kérdezi a vádlottól Pá­­ ­szort ragad a fenevad­ losi tanácselnök. — Akkor, amikor már a fronton voltunk és megtörténtek az első nagy támadások. Az orosz csapat­­ok szempontjából nagy előnyt je­lentett, hogy fegyverzetük a mienk­kel szemben egyszerűbb és jobban használhatóbb volt. Lényeges kü­lönbség volt még az is, hogy míg egy magyar századnál legfeljebb tizenkét géppisztoly volt, addig a szovjet hadsereg minden tagjára jutott egy-egy géppisztoly. Pálosi tanácselnök felszólításá­ra Jány Gusztáv az előtte lévő asztalon kiterített hatalmas tér­képen magyarázza meg a kétszáz­kilométeres arcvonal pontos he­lyét. . Ezután rátérnek a nagy áldoza­tot kívánó támadások tárgyalásá­ra. Egymásután hangzanak el ha­talmas számok, amelyeket a magyar honvédek holttesteinek ezreit jelen­tik. Amikor ezek a nagy számok elhangzanak, a padokban helyet foglaló hadiözvegyek és azok, akik fiaik elvesztését lánynak kö­szönhetik, felzokognak. Jány ilyen­kor ideges félfordulatot tesz, úgy látszik, mintha a háta mögül reá­­szegződő vádoló pillantások vallo­másában zavarnák. Az elnök szünetet rendelt el, amelynek végeztével a tragikus visszavonulásra vonatkozó kérdé­seket tett fel a vádlottnak. Jány Guszáv­­elmondotta, hogy a 2. hadsereg felbomlott és kénytelen volt erősebb eszközökhöz nyúlni. M Ostort kellett fogni, aminek meg is lett az eredménye. Elismerte, hogy a túszok össze­fogását ő rendelte el. Szerinte erre azért volt szükég, mert a híradó vonalakat állandóan rongálták. Délután negyed háromkor szakí­totta félbe Pálosi tanácselnök a tárgyalást, amelyet péneken reg­gel 9 órakor folytatnak. j 1 | A |]k I i I FRANCIAORSZÁG HAJNAL PÁRIS 26-tól ppi FTT URA NI A__________________8 LLL 1 1

Next