Friss Ujság, 1948. január (1-25. szám)

1948-01-01 / 1. szám

2 sak jólétben és gondtalanul kell él­nie Ezt a fokozott munkát várom el mindenkitől 1948 ban. — Tudom, hogy a Friss Újság ol­vasóinak jelentős , része kisember, mezőgazdasági dolgozó. Nekik üzenem, hogy továbbra is ilyen szeretettel és lelkesedéssel gondoz­zák, műveljék az áldott magyar földet mely válságos időkben is gondoskodott népünkről. Végül üze­nem a föld dolgozóinak, a magyar parasztságnak, akiért évtizedek so­rán annyit küzdöttem és szivemhez legközelebb áll — haladjon az or­szág többi dolgozóival, munkással, szellemiséggel egy vonalon a népi demokrácia útján, mely mindany­­nyiunk békéjét és boldogságát, sza­badságát, függetlenségét hozta el! Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes : Örömmel állok a Friss Újság­nak, a kisemberek lapjának a ren­delkezésére. A Karácsonyt követő pihenőnapot arra használtam fel, hogy vidéken egy sor kisembert látogattam meg otthonában. Be­szélgettem apákkal, anyákkal, gyermekekkel arról, hogyan lát­ják ezek az egyszerű emberek sor­sukat és a jövendőt Nagy örö­mömre szolgált az a derűlátás és bizakodás, amivel a magyar nép e dolgos fiai a jövőbe néznek. Az egyik asszony azt mondta: „1945 karácsonyán alig volt kenyerünk és boldog voltam, hogy a gyerekek fejellátására egy kecskét tudtam vásárolni. 1946-ban karácsonyra már 120 kg-os disznót vágtunk. Idén a levágott disznónk 170 kg volt és biztos vagyok benne, hogy jövőre még jobb lesz a helyze­tünk". Sokfelé mondották, különö­sen az asszonyok, hogy a rengeteg gond és nehézség ellenére ez a ka­­rácsony m­ár „majdnem békebeli" volt. Mi, magyar kommunisták raj­ta leszünk, hogy a magyar nép zömének, a dolgozó kisei­­bereknek sorsa az elkövetkezendő esztendő­ben tovább javuljon, eltűnjenek a gondok és mindenki saját tapasz­talatából győződhessen meg arról, hogy a népi demokrácia a hóna alá nyúl és támogatja a kisemberek millióit. — Kívánok a Friss Újság min­den olvasójának boldog és sikeres újesztendőt. Szakosíts Árpád miniszterelnökhelyettes — Mit várok az új esztendőtől? Semmit! Annál többet az időtlen magyar névtől, amely végre kezébe kapta sorsának, történelmének for­máló szerszámait A magyar demo­krácia további megerősödését vá­rom, mert elszántan kell és fogunk is harcolni érette minden külső és belső reakciós, ellenforradalmi pró­bálkozással és uszító kísérlettel szemben. Várom — mert az egész nemzetet mozgósítjuk érdekében — a hároméves szerv fitütő sikerét és nyomában a széles, dolgozó névréte­gek életszínvonalának emelkedését. Várom névnevelésünk demo­cratikus fejlődését és ifjúságunk szervezeti és kulturális megerősödését, a népi kollégiumok nemzeti üggyé emelé­sét. Várom és remélem, hogy a cen­tenáriumi év­ magas lángra lobbant­­ja a magyar névben a szabadság­­eszményeket és a tiszta nemzeti és népi öntudatot és végül, de nem, utolsó sorban várom és bizton hi­szek benne, hogy a két nagy mun­káspárt eddig soha nem tapasztalt szoros és zavartalan barátságban és testvéri egyetértésben dolgozik együtt a munkásegység szellemében, az országért, a dolgozókért, az iga­zi, felszabadító békét, biztonságot és félelem nélküli életet teremtő de­mokráciáért. Darvas József építésügyi miniszter ■ •—• A nemzeti függetlenségért és szociális haladásért kirobbant 1848-­­beli és 1918-as forradalom elbukott. A második világháború után azon­ban sikerült a magyar népnek saját kezébe vennie sorsa intézését. Még mindig sokan voltak és vannak gáncsoskodók, kerékkötők, az­ egyre izmosabb­­magyar demokrácia azon­ban 1947-ben megsemmisítette az úri reakció szervezkedését. A vá­lasztások után komoly , országépítő munka kezdődött és első szabad­ságharcunk százéves évfordulóján az újjáépítés ütemének gyorsulását, nagyobb darab kenyeret, több ipar­cikket és minden fejlődést gátló akadály eltávolítását várhatja biza­lommal a magyar nép a jubileumi esztendőtől._ Mint építés- és közmun­­kaügyi miniszter elsősorban a hábo­rús károk teljes eltüntetését, a la­kásépítő tevékenység fokozását szorgalmazom. 400.000 kiosztott házhelyen kell lakások, házak ezreit felépíteni, parasztok, munkások, ér­telmiségiek részére. — A Friss Újság olvasóinak és az egész magyar népnek azt üze­nem, hogy a jubileum évében a nagy magyar alkotók szellemében dolgozzanak, építsék­­fel saját ma­gunknak lerombolt országunkat. Dr. Barankovits István országgyűlési képviselő ú— Kívánom, hogy az 1948-as esz­tendő a világban békét hozzon, itt­hon pedig azt, amit a régi magya­rok bátor­ tétnek neveztek. Vár te­hát a magyar név 1948-ban emelke­dő anyagi jólétet, biztonságot é­s szabóságot 1948 a 48-as nemzeti felemelkedés emlékezetének jegyé­ben áll, mely azt jelenti, hogy méltóknak kell lennünk a múlt Szá­zad legnagyobb magyar nemzedéké­hez, amely nemzeti függetlenséget akart kifelé és szabadságot, egyen­lőséget és testvériséget minden ember számára befelé.­­Csak az a nemzet lehet igazán szabad a népek társaságában, amelynek fiai egymás között szabadok és a nyomor és az erőszak félelmétől függetlenek. Re­mélem, hogy 1948-ban ezt a demo­kratikus eszményt újabb lépésekkel közelítjük meg. Azt kívánom min­den magyarnak, a Friss Újság ol­vasóinak, hogy Isten segítségével és munkájukkal ilyen értelemben is boldogabb legyen az új esztendejük. Vezető politikusaink nyilatkozata azt bizonyítja, hogy a legfon­tosabb, legnagyobb kérdésekben egységes felfogás, egységes törekvés vezeti a magyar népet az állandó felemelkedés útján. FRISS ÚJSÁG 1948 január 1. csütörtök ‘Bvld.Q® új évet fervetm. bizományosainak és minden ügyfelének is kiadóhivatala* Sztálin választávirara Tildy elnölésne­k Sztálin generalisszimusz a követ­kező választóviratot küldte Tildy Zoltán köztársasági elnöknek a szü­letésnapja alkalmából hozzá inté­zett jókívánságaiért: „Tildy Zoltán úrnak, a Magyar Köztársaság elnökének, Budapest. Születésem napjára küldött üd­vözleteiért és jókívánságaiért ké­rem, Elnök Úr, fogadja köszönete­­met J. Sztálin.*1" Lelkesen ünnepli a román nép a köztársaságot Groza lesz az elnök A londoni értekezlet kudarcáéig Amerika CeSelee Mihály román király december 30-án kiáltványban jelentette be a román népnek, hogy a királyság komoly akadályt­­jelent az ország demokratikus fejlődésének útjába és ezért felelőssségének teljes tu­datában maga és valamennyi leendő utóda nevében lemond a trónról és a királysággal járó mindennemű kiváltságról. A ro­­mán népnek jogában áll, hogy ál­lamformáját szabadon válassza meg. A lemondás után a román kormány színtén kiáltvánnyal for­dult a román néphez, melyben vá­zolta azokat az óriási lehetősége­ket, melyek a király lemondása után a népi demokrácia előtt megnyílnak. A kiáltvány, melyet Groza miniszterelnökkel az élen az egész kormány aláírt, így vég­ződött: Teremtsük meg országu­k új életformáját, a­­román népi köz­társaságot, minden román polgár szabad hazáját. A román nemzetgyűlés a kép­viselők javaslatára kikiáltotta a népi köztársaságot. A jövőben a román állam­ elneve­zése: R­omán Népi Köztársaság. Az ország ügyeit a köztársasági elnök megválasztásáig öttagú ál­lamtanács irányítja. Hírek szerint a volt román király lemondása után Ankarába, Törökország fő­városába utazott,­­ onnan pedig Angliába veszi útját. A közeli kö­z­társasági elnökválasztáson min­den valószínűség szerint a jelen­legi miniszterelnököt, a magyar­barát Groza Pétert választják meg köztársasági elnökké. A londoni külügyminiszteri konferencia kudarcának okairól nyilatkozott Molotov, a Szovjetúnió külügymi­nisztere. Rámutatott, hogy a nagyhatalmak még a háború alatt megegyeztek a német béke előkészítésének és a német egys­k helyreállításának megoldására. Amerika azonban megváltoztatta ezt a megállapodást és Anglia és Franciaország szintén csatlako­zott a szerződésszegéshez. Tények tanúskodnak arról, hogy csak­ a Szovjetunió kívánta a londoni ér­tekezleten a német béke­rendezés előkészítésének­ meggyorsítását, ezzel szemben a nyugati hatalmak, elsősor­ban Amerika, Németország fel­darabolására törekszenek és Nyugatnémetországnak saját céljaiknak és szempontjaiknak megfelelő kialakítására és be­rendezésére. Ezt az egész demokratikus E­urópa elítéli. A londoni értekezlet kudar­cát Amerikának európai és nyu­­gatnémetországi tervei okozták. A jelenlegi rendezetlen helyzeten a németekre megkérdezésük nél­kül rákényszerítenek különféle kötelezettségeket. Az amerikaiak azt akarják — mondja Moh­ri­­ov —, hogy vagy feltétel nélkül el kell fogadni az amerikai ter­jeszkedés népellenes terveit. Agiga nem lesz megegyezés a­ német békeszerződésben és nem áll helyre Európa békéje. A görög nép­­hadsereg folytatja diadalmas hadjáratát a népel­nyomó kormány csapatai el­len. Az al­bán határ közelében fekvő Konica, helység elfoglalása után 40 falut, szabadítottak fel a ’ rabság al­óL Athénben, Görögország fővárosában, a népe­llenes kormány székhelyén a legvéresebb ter­orral igyekeznek elfojtani a lakosság­­ szabadságvágyát. Ennek ellenér© az athéni pályaudvar hídján az elmúlt éjszaka hatalmas táblát helyeztek el ezzel a felírással: Éljen a hegyek kormánya! Tetőtűz pusztított a Peri kenyérgyárban Az óesztendő utolsó óráiban, Szilveszter este, veszélyes tetőtűz támad­t a Peri­ kenyérgyár Hungá­­ria­ út 95. szám alatti telepén. A­ füstölgő gyártetőt a munkások, vették észre, akik azonnal hozzá­láttak a tűz oltásához, pár perc alatt megérkeztek a tűzoltók is, és közel egyórai hősies munka után megakadályozták a tűz továbbter­jedését. A gyár tetőzete teljesen elpusztult Emberéletben kár nem esett A vizsgálat megindult a tűz okának megállapítására. cím M­­­­B Blut GGMZ-fu&mrms S­­­XHL, Fáb­i-út Sí, Telefon: 291—292 MÁV A­A autógumijavító és autófelszerelési szaküzlet IWSM I w­d & Uj cím: LISZT PERENG-TÉR­­i. TELEFON: 221-388 AUTÓGUMI VÉTEL-ELADÁS — TÖKÉLETES GUMIJAVÍTÁS!

Next