Friss Ujság, 1948. február (26-50. szám)

1948-02-01 / 26. szám

1948 február­­ vasárnap FRISS ÚJSÁG Tildy Zoltán nyilatkozata Tildy Zoltán köztársasági elnök a IIL magyar köztársaság kikiál­tásának második évfordulója al­kalmából nyilatkozott. Megálla­pítja, hogy mindenekelőtt a nehéz sorsban is hősiesen helytálló ma­gyar fi­én dolgozó fiai és­­leányai felé kell tekinteni, akiknek önfel­áldozó és nem lankadó munkája biztosította demokráciánk eddigi országépítő eredményeit. A köz­társaságot magáénak, a maga nem­zeti életberendezésének tartja a magyar nép. „Az országot most magunknak építlük“, mondják a magyar dolgozók. Majd meg­állapítja a K­öztársasági Elnök, hogy ma érntő munkánkat nem fá­radt emberek k­ö­te­l­ességtel­je­­sítése jellemzi, hanem a jöven­dőben, a haladásban, a kor­mányban bízó munkás seregek hite és lelkesedése. Az a tény, hogy az évfordulón eredményes esztendőkre tekinthe­tünk vissza, azt mutat­ja, hogy demokráciánk jó és helyes úton jár. * Az utóbbi évben a demokrácia őszinte erői szorosabbra zárták soraikat és ez nemcsak eddigi eredményeiket tette biztosabbá, hanem döntő jelentőségig nemze­tünk egész jövendője szempontjá­ból is. A demokratikus erők szilár­dabb­á válása elhárítja a belső akadályokat a fejlődés útjá­­ból és megteremtve a bizalmat szom­szédaink felé, lehetővé tette a ba­ráti egyezmények megkötését. A jövőre nézve megállapítja a­ Köztársasági Elnök: tudatában kell lennünk annak, hogy lanka­datlan munkával, minden erőnk megfeszítésével, minden képessé­günk latbavetésével kell folytat­nunk az építést. Lengyel bányászküldöttség Salgótarjánban A Magyarországra érkezett „len­gyel bányászküldöttség elsőnek Salgótarjánt, az északmagyaror­­szági bányavárost látogatta meg. Csütörtökön ünnepélyes fogadta­tást rendezett tiszteletüikre a salgó­tarjáni bányászszakszervezet, majd este a bányai MaDISz-szervezet dísztermében beszámolót tartottak a lengyel bányamunkásság telje­sítményeiről és Lengyelország szerepéről a nemzetközi helyzet­ben. • , _ A 3 tagú küldöttséget Pawel­­Wojas, a lengyel bányászszakszer­vezet főtitkára vezette. A másik két tag két kiváló teljesítményű rohammunkás, Anton Frysztacki, aki 250 és Stefan Walutek, aki 220 százalékra teljesítette a normát. A küldöttséget Maurits Károly, a bányászszakszervezet szervező tit­kára kísérte és a lengyel előadást is ő tolmácsolta. Ingyen nyaralhat a Friss Újság bármelyik olvasója Az 1948-as ünnepi évben a Friss Újság 15 olvasója aján­dékképpen a dalmát tengerparton töltheti szabadságát Kossuth Lajos száz évvel ezelőtt hirdette: „Tengerre magyar!" A Friss Újság az 1848-as szabad­ságharc századik évfordulója al­kalmából elhatározta, hogy 15 ol­vasóját saját költségén nyaralásra küldi a dalmát tenger partjára. A 10 napos nyaralásban lapunk bármelyik olvasója részesülhet és úgy az utazás, mint az ottartózko­­dás költségeit a Friss Újság viseli. Olvasóinknak nem kell mást ten­­niök, mint azt az 50 szelvényt, amelyet a Friss Újság leközöl, kivágva, összegyűjteni és együtte­sen beküldeni a teljes név és cím feltüntetésével szerkesztőségünk­­be: Budapest, VI., Narrym­ező­ u. 3­ Az első számú szelvényt lapunk mai számának második olda­lán találja az olvasó. Mindenki esélye egyforma. A sor­solás közjegyző jelenlétében tör­ténik, mert a sors dönti el, hogy olvasóink közül ki részesül az in­gyen nyaralásban. A sorsolásban természetesen részt vesz minden olvasónk Budapesten, Pestkörnyéken és az ország minden részében. Gyűjtse tehát mától kezdve a szelvényeket és küldje be együttesen lapunk szerkesztőségének címére, hogy ön is részt veh­essen a sorsolásban. A köztársaság kikiáltásának évfordulóján szabadlábra helyeztek 356 internáltat Rajti László­­ belügyminiszter a magyar köztársaság kikiáltásának második évfordulója alkalmából 356 személy internálását feloldot­ta. A szabadlábra került inter­náltak között 87 mezőgazdasági, 186 ipari és kiskereskedelmi, 55 értelmiségi foglalkozású és 20 foglalkozásnél­küli van. A volt in­ternáltak s­zombaton délután hagy­ták el a buda-déli központi inter­nálótábort 'Vatámaflí­xdoudcsalcsiv­ ­­alami hiányzik a mai ünnep­­ből. Valami zavar­ja a lelkek áhítatát, a templom békés csendjét, a magasba szárnyaló ének hangjait. Mintha szomorúb­ban szólna az orgona, gyászod­tabban kandal­na, a harang és bűnösebbek lennénk ma, mint más ünnepen voltunk. Az elmúlt napok szomorú ese­ményeinek nem szűnő hatása ez az érzés, a társadalom közönyé­vel szemben jelentkező lelkiisme­ret. Ez zavarja meg a mai­­ va­sárnapot. Eszünkbe juttatja a múlandóságot, a halált, a pusz­tulást. Eszünkbe juttatja a nyo­mort, a nélkülözést, a szenvedést. Nem engedi elfeledni azokat a testvéreket, akik még nemrégen, mint most mi is, ünneplőben indul­tak templomba szegényes ottho­naikból, s akik ma, a természet erőinek vak lázadása folytán földönfutók lettek- Árvíz sodorta el a­ falvakat. Beomlott a ház, a féltve őrzött otthon. Elpusztult a régi barna szekrény, a nagyanya ágya, a Ferike bölcsője és Julcsa babá­ja, a búbos tyúk, a kendermagos kakas, a kecske, a Bodri és a szürke Cirmos. Elmentek örök­-Kegyelemkenyéren, szalmán, hidegben várják boldogtalan testvéreink a tavaszt; várják, hogy az árvíz tébolyult hullámai visszahúzódjanak a folyó medré­be és visszaadják legalább a puszta földet a szorgalmas gaz­daembereknek. . A természet, a víz irtózatos pusztítás közt kitombolja magát, de aztán félreáll és helyet ad új­ra, az embernek. .. És az ember visszatér elpusztult otthonához. Megáll a puszta földön, mintha gyökeret akarna ereszteni a sá­ros talajba, hogy az ár soha töb­bé el na­ sodorhassa. Tekintete az Istent keresi, mintha a Gond­viseléstől szeretné számonk­érni mindazt, ami vele történt. Kern szól. Nem káromkodik esztelen szavaikkal. „Legyen meg a Te akaratod“ — mormolja csende­sen, nekifog a munizmák, me­lyet egyedül elvégeznie szinte le­hetetlen. Segítségre vár. Mireánk vár. Testvéreit várja. A többi szűkösen élő, dolgozó, küzdő embertársait várja, akik megragadják kezét hogy el ne essen, el ne szédüljön gondjának, bajának rettentő súlya alatt. Neki nincs otthona, nincs temp­loma, nincsen semmije, csak gondja, aggodalma, rongyos vagy ruhátlan gyermekei, sá­padtam­, remegő hitvese és le­gyengült, beteg szülei. Nálunk sincs bőségben a pénz, ruha és kenyér, de érintetlen meleg otthonunk- Áll még fa­lunkban a templom és Krisztus hitét, a szeretet evangéliumát hirdeti a pap: „Szeresd felebará­todat, mint önmagadat!“ — És te hallod felebarátod segélykérését? Nem érzed-e, hogy enni kér, és kapaszkodik beléd? Nem tudod, hogy a világ javait Isten mind­nyájunknak teremtette, és az ár­víz pusztításának terhét egyfor­mán vállalnunk kell? Ne h­igy­­jük, hogy a­ Gondviselés megfe­­ledkezett az igazságról! Ameny­­nyivel ma gazdagabbak va­gyunk, holnap annyival­ lehetünk majd szegényebbek! Ma még ad­hatunk, holn­ap talán mi is segít­ségre szorulunk. Ne várjuk azt, hogy az állam, a k­atonaság, a rendőrség és má­sok, és mindig csak mások segít­senek ha kell! Segítsünk úgy, ahogy tőlünk telik, ahogy a Gondviselés nekünk erőt adott. A szegény szegényesen, a gaz­dag gazdagon adjon, segítsen most. Ezzel visszahozzuk az ün­nep nyugalmát, lelkünk meg­nyugvását, mert áldozatunk nyo­mán épülnek a­ házak, felépül, a falu, újra áll a templom ott is, ahol elpusztított mindent a ten­gerré dagadt ár. HUMPHREY BOGART a Casablanca testvérfilmjében MARTINIQUE Zsák, zsineg, DflC TTCW cvonwva N­JIbTO I­­­ff M BUDAPEST, VTT, KER. Hirlll I 1 ILII SOMOGYI BELA­UT 7.­­**»'■' B TELEFONI 226-01*Jé LeTyetnlágyságú uj külföldi anyagból i VHSÁKéCZMIT 7.076«Ti 4£C-ZO» Igaz Máté 3 Mi történt e héten a belpolitikában? Az elmúlt héten a magyar poli­tikai életnek legkimagaslóbb ese­­ménye kétségtelenül a testvéri len­gyel nép kormányküldöttségének budapesti látogatása volt. A lengyel államférfiak magyarországi tartóz­kodásuk során megismerkedtek a magyar élettel, látogatásokat tettek különböző gyárakban és művelődési intézményekben. A lengyel kormány­küldöttség látogatásának jelentős mozzanata volt a lengyel származá­sú, de a magyar függetlenségért harcoló Bem tábornok szobrának megkoszorúzása. Szombat délben 12 órakor, a közoktatásügyi miniszté­rium helyiségében, magyarországi látogatásuk befejezéseként alá­írták a magyar-lengyel műve­lődési egyezményt majd Dinnyés Lajos miniszterel­nök átnyújtotta a küldöttség tag­jainak a köztársasági elnök ki­tüntetéseit. A lengyel politikusok hazautazásuk előtt, vasárnap láto­gatást tesznek Kecskeméten is. Az országgyűlés heti munkarend­jén a magyar-román és a magyar­­bolgár művelődési egyezménynek jóváhagyása szerepelt, továbbá meg­szavazták a­ pénzügyi felhatalmazást az új költségvetés életbelépéséig. Belső helyzetünk és fejlődésünk szempontjából rendkívül figyelemreméltó bá­nyászaink teljesítménye, akik a hét folyamán 4069 vagon fölé emelték a napi széntermelést. Ugyancsak a demokrácia erősödése szempontjából fontos az a határozat, amellyel a külügyminisztérium alkal­mazottai közül 130 külügyi szolgá­latra alkalmatlan tisztviselőt eltávo­lítottak. A minisztertanára és a Gazdasági Főtanács e heti határozatai közül említésre méltó a külföldre szökött h­azaárulók vagyonának elkobzásáról szóló határozat és a­z a rendelkezés, amellyel ki­mondták, hogy az­­ adóközösségi rendszert csak a kisiparosokra és kiskereskedőkre vonatkozóan tart­ják fenn.

Next