Friss Ujság, 1948. június (123-147. szám)

1948-06-01 / 123. szám

191S Jtinhts 1, heid FRISS ÚJSÁG PÜSPÖK ÚR FENYE­GETÉSE ELLENÉRE IS h­rcolok a nép igazságáén Miért nem lehet Úttörő-egyenruhában ministrálni? A föld és a gyár népe az iskolák államosításáért Az iskolák államosításáért meg­indult harc egyre élesebb formát ölt, mert a főpapság soraiban megbúvó reakciós erők húzódoz­nak a népművelés egységesítésé­től és fe­j­lesz­tését­ől. A Friss Új­ság ezelőtt egy héttel megszólal­tatta Briesztyenszky Józsefet, a gönyüi római katolikus általános iskola tanítóját, aki állást fog­lalt a felekezeti iskolák államo­sítása mellett. Briesztyenszky­­Jó­zsefhez a Friss Újságban meg­jelent állásfoglalása miatt a hét végén 681/1948. szám alatt leiratot intézett a győri püspök, amelyben megkérdi tőle: igaz-e, hogy az iskolák államosítása mellett szó­lalt fel? Briesztyenszky József ta­nító a szigorú hangú püspöki le­vélre azt válaszolta, hogy a püspök úr jól értesült: ő való­ban az államosítás mellett fog­lalt állást és véleményét tovább­ra is fenntartja. Lapunk munkatársa beszélt a de­mokratikus érzelmei miatt meg­fenyegetett tanítóval. — Amint már lapjuk is meg­írta — mondotta Briesztyenszky József —az a szilárd vélemé­nyem, hog­y a gyermekeknek is, a szülőknek is és a tanítóknak is javára válik, ha Magyarországon minden iskola, az állam vezetése alá kerül. Ezt a véleményemet Papp Kálmán, győri püspök úr fenyegetése ellenére is fenntar­tom. Eddig negyed m­­a­ganmial él­tem kis fizetésemből. 60—70 gyer­mekes osztályban tanítottam és 80—34 órás heti munkáért még kö­szönetet sem kaptam. Én nem bánom, ha kiközösítenek is elgon­dolásaimért, a nép igazságáért harcolni fo­gok és tudom, hogy a nép állama megvéd engem. Zatkovics Lajos zalaegerszegi tanító elmondta munkatársunk­nak: a szombathelyi püspök meg­tiltotta az Úttörőknek, hogy Út­­törő-egyenruhában ministrálhas­­sanak. Kérdem,, hogy miért éppen Úttörő-egyenruhában nem szabad ministrálni? A püspök úr elfeled­kezik arról, — mondja Zatkovics tanító — hogy a leventéknek meg­engedte az egyenruhában­­való ministrálást. Pedig az a szervezet távol állott a magyar nép érde­keitől, nem úgy, mint a kis Út­törők. Közben­­ az ország dolgozói minden ed­digit felülmúló tömegű távirat­ban követelik az iskolák álla­mosítását.­­ Legutóbb a diósgyőri Vasgyár dolgozói, a balmazújvárosi demo­kratikus pártok vezetői, Józsa nagyközség tanítói, Téglás község gazdái, a szőregi petroleumgyár és vasútállomás dolgozói és nyug­díjasai, a budapesti VI. kerület lakossága, a salgótarjáni Acélgyár ifjúmunkásai, a vásárosnaményi­­járási, igali, szolnokmegyei, mező­keresztesi tanítók, a Ganz villa­mossági gyár és a Győri Magyar Textilipar dolgozói- a békéscsabai textilmunkások, a Magyar Pamut­ipar újpesti üzeme, a Hungária Villamossági Rt. munkásai és 3600 vasas dolgozó táviratai érkeztek a miniszterelnökhöz és a közokta­tásügyi miniszterhez, amelyekben a felekezeti iskolák sürgős álla­mosítását követelik.­ Az egri nők is tiltakoztak a­ nép lelkében meg­­hasosítást előidéző főpapi mester­kedések ellen és követelik az isko­lák államosítását a dombóvári kisgazdapárt tagjai, az egri nők, a Miskolc városi és a­ bors (Kivár­m­­egye­i alkalmazottak, a buda­pesti lakatosiparosok. a Magyar Acél­drótgyár, az Egyetemi Nyom­da, a Magyar Fonóipar, a Buda­kalászi Textilművek, a pécsi gőz­­téglagyár, a hatvani cukorgyár, a Telefongyár, az Elzett-gyár, a Drasche, Ajka-Csingervölgy, Salgó­­t­arján, Tatabánya és a sim­on­tom­yai bőrgyár dolgozói is. A föld népe az államosításért követeli az államosítást az or­szág minden vidékén a föld népe is. Legutóbb Hollókő, Vízvári Mezőtúr, Iváné, Zagy­vapálfalv­a, Viszák, Törökszentmiklós, Répce­­szentgyörgy, Kazár, Dombegy­­háza, Kishartyán, Sajószentpéter,­­ Szatmárcsek, Aszaló, Nagy­ig­mánd és Zalacsány parasztsága küldött ilyen értelmű táviratot az illetékeseknek. Hasonló szellemű táviratokban fordultak a minisz­terelnökhöz Mezőkovácsháza, Fere­­őrákos, Csanádpalota és Szikszó anyái. _ , ♦ A szegedi közvélemény is állást­­foglalt a felekezeti iskolák álla­mosítása mellett. A szegedi tör­vényhatósági bizottság kisgazda­­párti javaslatra _ szükségesnek mondta ki, az egységes oktatást. A szegedi központi egyetem csarno­kában a szegedi diákok szüleik be­vonásával értekezletet tartottak, ahol a szülők és a tanárok egy­hangúan követeték az egyházi iskolák államosítását. A szegedi m­agán alkalmazot­tak is az egysé­ges állami iskolarendszert köve­telték. BOMBA kereseti lehetőséget biztosít a szabadalmazott kézi kukorica­morzsoló minden vásári és piaci árus számára! TENISERI-KUU név alatt kerül a piacra, fo­gyasztói ára 6.— forint Vision twladd­liuark árenged­mén­y. Tegyen egy próbaraegrendelést. 500—1000 forint forgótőkével vásáron­­kint 200—500 forintot kereshet. MEZŐGAZDA­SÁGI SZABADALMAK CZIEGLER BUDAPEST, VI., DESSEWFFY... H (HitiiiUHiiiiBBBiHiiiimmiiBiiiiiimiiiiiimiimnsimiiiaiiíimi EGYESÜLT A KÉT MUNKÁSPÁRT NAGY BUDAPESTI SZERVEZETE Megjelent a Magyar Dolgozók Pártjának szervezeti szabál­yzata A két munkáspárt szervezeteinek egyesülése fokozott ütemben halad előre. Vasárnap tartották a Kom­munista Párt és a Szociáldemokrata Párt, nagybudapesti és pestmegyei kiküldöttei egyesítő értekezletüket. A pestmegyei értekezleten Farkas Mihály, a Kommunista­­ Párt főtit­­kár-hiyettese, a jelenlevők lelkes éljenzése közepette jelentette be, hogy az egyházi iskolák államosítá­sából június végén törvény lesz. Vidéken ugyancsak vasárnap, egye­sültek a munkáspártok szabolcsi, zalai, somogyi, tolnai, veszprémi és szatmár-beregi megyei szerveze­tei. Nyilvánosságra hozták a Magyar Dolgozók Pártjának szervezeti sza­bályzat-tervezetét is. A szervezeti szabályzat leglényegesebb újítása, hogy a Magyar Dolgozók Pártján­­ak nem lehet­­bárki­­egyszerű je­lentkezés alapján tagja, hanem előbb félévig munkájával kell bebi­zonyítania, hogy ismeri a párt poli­tikáját, a párthoz és a népi demo­kráciához hű. A szervezeti szabályzat bevezeti a tagjelölt-rendszert­ Ahhoz, hogy valaki a párt tagje­löltje lehessen, két olyan személy ajánlása szükséges, aki legalább egy éve tagja a pártnak, a tagje­löltnek taggá való felvételét pedig két olyan párttagnak kell ajánlania, aki legalább két esztendeje tagja a Magyar Dolgozók Pártjának. Az országos eső jót tett a mezőgazdaságnak A hőmérséklet 15 fokkal csökkent Az előző hét szinte kánikulai forrósága után vasárnap esővel és széllel szokatlanul nagy hideg zú­dult hazánkra. A hirtelen időjárás változással kapcsolatban a Meteo­rológiai Intézettől a következő fel­világosítást kaptuk: — A mostani bűvös időt csak azért érezzük bűvösnek, mert előzőleg az évadnak meg nem felelően szokatlanul meleg volt. A mostani bűvös idő általánosság­ban megfelel a május végei, június elejei időjárásnak. Az elmúlt héten május 26-án mérték Budapesten a legmagasabb hőmérsékletet. 27 Cel­sius fokot­ Ugyanakkor Budapes­ten más években az átlagos hő­mérséklet csak 24 Celsius fok szo­kott lenni- Hétfőn reggel pedig a hőmérő alig mutatott 12 Celsius fokot, ami 16 fokos lehűlésnek fe­lel meg.­­ Az­ eddig beérkezett jelenté­sek szerint az ország valamennyi vidékén kisebb-nagyobb esők, zápor­esők, zivatarok voltak. Örvendetes, hogy az eddigi aszá­lyos vidékek, így a Tiszántúl is kiadós esőket kaptak. Nyíregyhá­zán 27 milliméter, Debrecenben, Túrkevén 24 milliméter, Szarvason, Tiszabecsen 14 milliméter, Szeghal­mon 11 milliméter, Békéscsabán, Orosházán és Berettyóújfalun 8 milliméter csapadékot mértek. A Dunántúl is megfelelő esőt kapott,­­ így Szentgotthárdon 14 milliméter, a Lentiben 15 milliméter eső hullott alá. A hétfői orkánszerűr szél nem volt országos jellegű, csupán Buda­pesten és az ország déli részén, Pé­csett és Baján dühöngött. 3 Örökbe fogadnám... Megható levelet hozott ama a posta a Friss Újságnak, amely újabb bizonyítéka annak, hogy a mi olvasóink, a dolgozó kisembe­rek, mint egyetlen nagy családnak a tag­jai, azonnal a segítségére siet­nek annak, aki bajban van- közöl­jük a jószívű olvasó levelét, aki a rákospalotai vasúti szerencsét­lenség áldozatai hozzátartozóinak sorsán próbál egy kicsit enyhíteni. „Egy szerencsétlenül járt mun­kástársam családján szeretnék se­gíteni. Olvastam kedves lapjukból hogy az egyik anya hét gyermeket hagyott maga után. Hát ha lehet­séges, akkor mi egy leánygyerme­ket szeretnénk örökbe fogadni, le­hetőleg 3—7 év között. Maradok tiszt­elettel: Kertész Já­nos, Csepel, Erdély­ u. 16.“ Lazított és rémhíreket terjesztett egy nőorvos Vasárnap a késő esti órákban az egyik üllői úti vendéglőbe, melyet főképpen munkások látogatnak, egy jólöltözött idősebb ember állí­tott be. Vacsorázás közben beszél­getni kezdett a munkásokkal. Poli­tizálásra került a szó és az idősebb férfi súlyos rágalmazó kijelentése­ket tett az államosítás ellen. Töb­bek között kijelentete, hogy majd megszállják az országot az angol csapatok és azok fognak gondos­kodni arról, hogy a szegény gyá­rosokat ne lehessen kisem­­izni. A felháborodott dolgozók rendőrnek adták át a gyalázkodó férfit. Iga­zoltatása után kiderült, hogy dr. Jeszenszky Pál szülész nőorvos a rágalmazó. Az orvos meg akart, szökni a rendőrtől, de a munkások h éberek voltak és elfogták. A­­rém­hírterjesztő nőorvost őrizetbe vet­ték. . .VttVVVVVXVVXVVVVVVXVVVVN SZABÁLYOZTÁK a sertésvásárlást, hizlalást és vágást Az Országos Közellátási Hivatal rendelete értelmében 100 kilónál súlyosabb sertést a Külbart, ipar­­jogosítvánnyal rendelkező keres­kedő, húsiparos, valamint az vá­róikar, aki sertésvágási engedélyt kapott. Nem kell sertésvágási en­gedély a 100 kilón aluli sertés vá­sárlásához, ha a vevő és az eladó gazdasága ugyanazon község terü­­letén van. A tenyésztésre vásárolt sertést hat, hónapon belül levágni nem szabad. Minden 3, egy éven felüli, személy után egy sertés le­vágására adható engedély. Súlyra való tekintet nélkül minden köz­­fogyasztásra levágott sertés után 6 kiló zsírt, vagy 8 kiló zsírsza­lonnát kell beszolgáltatni. A 100 kilón felüli sertések szállításához szállítási igazolvány kell. ate&erkfcó cu/re/nteu/

Next