Friss Ujság, 1948. július (148-174. szám)
1948-07-18 / 163. szám
1848 július 18. vasárnap FRISS ÚJSÁG ARANY CSINÁLÓK UTCÁJA , Prága, 1948 július 17. (A Friss Újság kiküldött munkatársától.) Prága nevezetességei, történeti emlékei, öreg templomai, órájáról híres, háborúban megrongált városházája és egykori feudális gazdákról regélő palotái (most középületek, múzeumok) között megnéztem az Aranycsinálók Utcáját is. Kicsi zsákutca, az úttest macskakövekkel burkolt, mint Csehszlovákia fővárosának minden gyalogjárója, egyik oldala a Hradzsin (a régi prágai Vár) falára épült. Parányi, földszintes házacskák, nem nagyobbak, mint nálunk egy-egy bakteri láz, egymás mellé ragasztva, mint a fecskefészkek: ezekben laktak az aranycsinálók, II. Rudolf magyar király és cseh király alkimistái. 11. Rudolf, a Habsburg uralkodó, nem sokat törődött se Magyarország, se Csehország dolgaival, visszavonult a Hradzsinba és aranycsinálókkal vétette magátkörül, közben maga is különféle vegyületeket főzött, olvasztott, kotyvasztott, hogy mesterséges aranyat állíthasson elő. A Bölcsek Kövének titkát kérésse, azt akarta megtudni az aranycsinálóktól, mert akkoriban (1576-tól 1608-ig uralkodott) az a hit volt a hiszékeny félbolondok között, elterjedve, hogy aki a Bölcsek Körének birtokában van, az előállíthatja a mesterséges aranyat is. 11. Rudolf prágai udvarát messze földről felkeresték az aranycsinálók, aki nem jött szépszerével, csábítással, azt erőszakkal hozatta el hatalmas birodalmai területéről. Égi egész utcájuk volt, mindegyiknek külön kis háza, mindegyik kis házban külön műhely és minden műhelyben külön boszorkánykonyha, ahol a tűzhelyen éjjel-nappal fortyogott a keverék, amiből a mesterséges aranynak kellett volna megszületni. Amíg a kísérletek folytak, a király minden jóval elhalmozta az aranycsinálókat. De ezek egytől-egyig csalók voltak, legjobb esetben egy kis darab igazi aranyat csempésztek be kotyvalékaik közé, hogy tudományukat bebizonyítsák, a király erre nemesi rangra emelte és fejben-vajban fürösztötte őket, hogy tovább dolgozzanak. Végül is kiderültek a csalások, mire a kis házikók ablakán egyszerűen ledobták őket a várfal előtt elterülő mélységbe és ott szörnyethaltak. A házikóba, a műhelybe pedig II. Rudolf új aranycsinálókat, új csalókat költöztet elt. A prágai Aranycsinálók utcájában járva az jutott, eszembe, hogy 11. Rudolf, Habsburg király leszármazottja és utóda, az utolsóelőtti népnyúzó Habsburg uralkodó, az aradi tizenhárom és a magyar szabadsághősök gyilkosa, az első világháború vérfürdőjének apja, I. Ferenc József is aranycsinálók révén akarta a Habsburg uralkodóház vagyonát növelni. 1867-ben három kalandort fogadott be bécsi udvarába és éveken keresztül babusgatta, pénzelte őket, mert a felvilágosodott korban is hitt a Bölcsek Kövében és a mesterséges aranycsinálás lehetőségében. Évekig csalták, ámították a furfangos, ravasz, nemzetközi kalandorok I. Ferenc József osztrák császárt, Magyarország és Csehország királyát, az állam pénzét szipolyozták, magas állásokhoz jutottak, végül is szégyenteljesen szélnek kellett ereszteni őket és még titkolni is kellett a történeteket, nehogy az egész világ röhögjön. Nem volt különbség a középkor és az újkor Habsburg uralkodói között. 11. Rudolf és I. Ferenc József egyformán arra építették trónjukat, hogy a Habsburg-család vagyonát, a Habsburg-dinasztia millióit szaporítsák. Nem volt ■ elég számukra, amit „népeiktől“ harácsoltak, mesterséges arany után áhítoztak. A nép vérére és az aranyra támaszkodva akarták megőrizni hatalmukat, a Bölcsek Kövének titkát keresték ostobán, ahelyett, hogy a nép boldogulásának, a népjogok kiterjesztésének, a népszabadság megteremtésének titkával törődtek volna. A két világháború között ez a ferenc-józsefi szellem terpeszkedett el az úri Magyarország államélete felett. A kétfejű sas szelleme élt Ferenc József egykori tengernagyának, a fehérlovas Horthy Miklósnak lelkében is, ha egyáltalán volt lelke máshoz, mint magához és legszűkebb zsoldos-környezetéhez. A mesterséges aranyat hajszolta a Horthy-korszak éppen úgy, mint az évszázados, szomorú emlékű Habsburg-világ. Egyformán gyászos, kárhozatos, hátborzongató ez is, az is. Mesterséges arany nincs és nem is lesz soha. A mesterséges arany fából vaskarika. A magyar népnek igazi aranya van: földje, bányája, gyári berendezkedése, ipara, kereskedelme, népnevelő iskolája. Arany a dolgozók munkaereje, szorgalma, fegyelme, kitartása. Arany a magyar nép szabadsága, a nép által kiválasztott vezetők céltudatos, határozott belpolitikai és külpolitikai irányítása. Ezekben rejlik a Bölcsek Kövének igazi titka. Ezt a Bölcsek Kövét találta meg minden demokratikus ország, ahol az országot a nép jelenti, ahol az ország a népé. Ez jutott eszembe, mialatt Prágában az Aranycsinálók utcáját róttam. A kis házakban most szegény emberek élnek. A borravalóból élnek, amit az idegenek adnak nekik, akik kiváncsian bekukkantanak a középkori boszorkánykonyhákba. Sajnos, a prágai idegenvezetők elfelejtik mindezt elmondani, mikor az Aranycsinálók utcáját mutogatják. Pedig enélkül csak szép és romantikus, semmi egyéb az Aranycsinálók utcája. L. S. AMCMIJL PANIC 1 SZOMBATON© VASARNAP J július 17-én este tizl órakor július 18-án a NEVETŐORKÁN ! a szabadtér színpadon SALAMON BÉLA és társulata: Stárin Alice, Földes Éva, Ferencvygy Marianna, Mohai Andor, Anday Béla, fi Nádor Jenő valamint Mátray György, aj Sztáray Márton, Lóránt György, Ig Ifrecz Áj Comp., Bónis-trió felléptével Ijfi Konferál: Darvas Marika és az M. Tilassy Gizi táncstúdió nemzetközi 5*5 tnnerereációinak bemutatása. Sthymme! szimfonikus jazz,zenekara yjj Rendező: LORANTH VILMOS Olcsó helyárak: 3—10 forintig.. AUGUSZTUS KÉSZEN ÁLL AZ ÚJ MARGITHÍD Megkezdték a Lánchíd építésének előmunkálatait A főváros hídépítései különbizottsága megtekintette a Margithíd befejező munkálatait A híd augusztus 1-én megnyílik. A munkálatok az előírt határidők betartásával pontosan folynak. A Lánchídnál jelenleg a teljesen elpusztult pesti hídfők a lánckamrákat és a közúti aluljárót építik. Folyamatban van a két súlyosan sérült mederpillér építése és a budai nyílásban a lelógó láncszerkezet felemelése. A pesti és a budai oldal nyílása sízár teljesen roncsmentes. A hídépítési munkálatok megtekintése után a különbizottság ülést tartott. Ismertették az óbudai híd építésének terveit. A híd egyelőre fél szélességben épül, 11 méteres kocsiúttal és 1,1 méteres gyalogútpályával. Középen kétvágányú út. Mamos vasúti pályái lesz. Még ebben az évben megjavítják a megsérült pesti pillért, jövőre a budai Danaágat hidalják át, 1950-ben pedig a pesti Danaágat. Borsos József tanácsnok részletesen ismertette a hídépítésekkel kapcsolatos útépítési munkálatokat, valamin a MÁV ferencváros— kelenföldi fővonalán esedékes hídépítésekkel kapcsolatosan a soroksári úti, gubacsi úti, budafoki úti, fehérvári úti és Bartók Béla-úti útépítési terveket. Ezeket már az új városrendezési terveknek megfelelően építik meg, miáltal a forgalomlényegesen megjavul úgy a Budafoki-úton, mint a Bartók Béla úton. Akik nem gondolnak az éhező gyermekre Feketén cséplő nagygazdákat tartóztattak le Súlyos esetekben halálbüntetés vár az üzérkedőkre Dobi István földművelésügyi miniszter ismertette a beszolgáltatással kapcsolatos kérdéseket. Hangsúlyozta, hogy a kormány a mindennapi kenyeret mindenki számára biztosítja. A termés felét a parasztság fogyasztja el, abból először a fejadagot kapja meg, másodszor a gazdasági szükségletet kell biztosítani és azután következik a beszolgáltatás. Hangoztatta, hogy , a főterheket azoknak kell viselni, akiknek erősebb a válluk. — Sokfelé, dugnak el búzát — jelentette ki —, az ilyenekre, akik nem gondolnak arra, hogy éhező gyermek szájába nem jut miattuk kenyér, lesújtunk a törvény teljes szigorával. A földművelésügyi miniszter azt is bejelentette, hogy az idei termés betakarítása után a munkásság és a városi dolgozók fejadagját felemeli. A cséplés ellenőrzésével és a beszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket ismét több nagygazda próbálta kijátszani. Az államrendőrség szerencsi, kapitánysága őrizetbe vette Ferenczi János cséplőgéptulajdonost, aki gépét baltával szét akarta zúzni és fel akarta gyújtani, nehogy azt a szegényparasztok gabonájuk cséplésére használhassák. A népellenes Ferenczit internálták és megindították ellene az eljárást. Gyöngyösön Missák Jenő 115 holdas nagygazdát vették őrizetbe, mert súlyos cséplési visszaéléseket követett el és a közellátást megkárosította. Perczel Márton 80 holdas paksi nagybérlő engedély nélkül kicsépett gabonáját feketén akarta megőröltetni. Őrizetbe vették és megindították ellene az eljárást Mihalik András, a jászapáti gőzmalom igazgatója, vola 3 mint Szikszay Kálmán és Nagy Pál Lajos a közellátás érdekeit veszélyeztető bűncselekmények miatelé kerültek a szolnoki ügyészségre. Az igazgató és a két főmérőár a malom vámkeresetéből nagymennyiségű lisztet cdfeketézett, Bazsó Gábort felnémeti cséplőgéptulajdonos ellenőr jelenléte nélkül csépelt. Letartóztatták. AHercegfalva községhez tartozó kisvenyimi földmívesszövetkezet cséplőgépét ismeretlen tettesekmegrongálták. A rendőrség megindította a nyomozást és négy személyt őrizetbe is vett. A nagygazdák népellenes űzelmeinek és a cséplőgéptulajdonosok szabotázs-kísrleteinek megakadályozására az igazságügyminisztérium rendeletet adott ki, melyben utasította az államügyészségeket, hogy a cséplési visszaélések ellen a legerélyesebben lépjenek fel, az eljárást azonnal folytassák le és szolgaimassák a gyanúsítottak példás megbüntetését. A bíróságok a gabonavisszaélési ügyeket soron kívül fogják letárgyalni. A súlyosabb bűncselekmények elkövetői munkásbíróság elé kerülnek. A cséplőgéptulajdonos és az ellenőr közhivatalnok, ezért a viszszaélésekért tíz évi fegyházzal büntethetők. Ha a gazdasági rendet és a közellátás érdekeit súlyosan veszélyeztetik, halálbüntetéssel is sújthatók. Akik viszont a nép jólétéért versenyeznek Ugyanakkor, amikor lelkiismeretlen nagygazdák népellenes üzelmeket folytatnak, hírek érkeznek olyan helységekről, ahol a gazdák az előíráson túl is megteszik kötelességüket. Volckisújfalu 90 házból álló, szegény kis hegyiközség 1100 hold mezőgazdasági területtel, melyet 110 régi és 30 újgazda művel nagyon szorgalmasan. Az újgazdák a volt Gosztonyi-uradalom egykori cselédeiből állnak, összesen 134-en versenyeznek a termelésben s beszolgáltatásban. Előttünk sorol fel a községi jegyző több olyan versenyzőt, akik a kötelező beszolgáltatási kivetés kétszeresét, háromszorosát ajánlották fel. Az egyik újgazda, Fazekas Sándor volt uradalmi cseléd a kivetése ötszörösét ajánlotta fel előttünk beszolgáltatásra. A kivetése 4 mázsa és ő 20 mázsát ajánlott fel beszolgáltatásra. 1100 holdas területről 13 vágón gabonát akarnak a verseny során beszolgáltatni, tehát holdankint több mint 1 mázsa 20 kilót. Ezen felül naponta 350 liter tejet, ami 200 százaléka annak a mennyiségnek, amelyet rájuk beszolgáltatásra kivetettek. Ösztöndíjas magyar ifjak a szovjetiskolákon A Magyar Ifjúsági Népi Szövetség összvezetőségi ülésén Kun György elnök beszámolt a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. Elmondotta, hogy a Szovjetunióban több mint 700 ezer főiskolás van, közülük 100 ezer volt frontkatona. Az egyetemisták tanulmányi előmenetelük szerint fizetést kapnak. A szovjet főiskolákon 29 ösztöndíjas magyar ifjú is tanul. KERÉKPÁRT. FALU DOLGOZÓINAK! A Nehézipari Központ kerékpárosztálya által forgalomba hozott kerékpárok már ham 125 forintos részletre is beszerezhetők bármely szaküzletben, műszerésznél, vagy szövetkezetben.