Friss Ujság, 1948. július (148-174. szám)

1948-07-13 / 158. szám

július 13. kedd FRISS ÚJSÁG Harc a hosszú szoknya ellen . Prága, 1948 július 12. (A Friss Újság kiküldött­e munka­társától.) Ötnapos prágai tartózko­dásom alatt, Csehszlovákia főváro­sának másfélmilliós forgatagában összesen két nőt láttam, aki hosszú szoknyát viselt. Az egyik egy fran­cia újságíróm volt, a másik egy an­­gol újságíró felesége. A hosszú szok­nya divatját azokban a nyugati or­szágokban találták ki a divat-diktá­torok, ahol mindenki csak a maga hasznával, a maga kapzsi pénzszer­zésével törődik. A múlt évben rövid szoknya volt a divat, miből éljenek a pénzsóvlr divatkirályok, ha nem változik meg? — ez a kisemberelle­­nes célzat hozta létre a hosszú szok­nyát. Bukj­el-szoknya, harang-szok­nya, szűk-szoknya, bő-szoknya, si­ma-szoknya és berakott-szoknya mind, mind ilyen elv alapján szüle­tett a maga idejében és miután „könnyű Katót táncba vinni", a szép nem állandóan behódolt. Még azok a nők is hosszú szoknyát csi­náltattak a gyorsan elterjedt, friss divathírekre, akiknek a rövid szok­nya előnyösebb volt. Pedig a hosz­­szú szoknya több anyagot, tehát több költséget is jelent. Távol áll tőlünk a gondolat, hogy a kérdésről beszélve a női viselet csinossága, szépsége ellen törjünk lándzsát. Éppen úgy a m­aradiság gondolatát is elutasítjuk. Nem azt akarjuk mondani, hogy, a ma lányai és asszonyai úgy öltözködjenek, mint a nagymamák, csupán azt, hogy a Csehszlovákiában élő nők hosszú­szoknya-ellenes harcában jelképet látunk, ami túlnő divat­­kérdésen. Mert Csehszlovákia női harcot hirdettek a hosszú szoknya ellen és egyöntetűen bojkottálják. Hogy miért, arra egyszerű a felelet: anyagmegtakarítás szempontjából. Két hosszú szoknyához szükséges anyagból éppen három rövid szok­nyára futja, s olyan országban, ahol jegyre adják a textilárut, erre is gondolni kell, sőt elsősorban erre kell gondolni. Azt sem helytelenít­jük, ha a dolgozó magyar nő meg­engedheti magának a mi textil­­termelésünk mellett a hosszú szok­nya viseletét. De —ismételjük — a csehszlovákiai nők hosszú­ szoknya­­bojkottja nem divatkérdés, hanem gazdasági kérdés. Addig nyújtóz­kodjunk, ameddig a takarónk ér. Nemcsak a szoknya­kérdésben, ha­nem új életünk, a magunk boldo­gabb életének minden vonatkozásá­ban.* Mi tetszett Prágában legjobban? Az utcai közlekedés fegyelmezett­sége, rendje. A közlekedési rendőr két karja nemcsak erélyt, hanem, átölelő szelídséget is jelesít. A prá­gai közlekedési rendőr nem tűr sza­bálytalanságot, ugyanakkor simán és gyorsan, mosolyogva és előzéke­nyen bonyolítja le a hatalmas for­galmat. Persze, ez nemcsak a rend­őr érdeme, hanem a közönségé is. Mindkét részről a türelem és a sza­bályok betartása idézi elő, hogy úgyszólván nincs közlekedési bal­eset. Kitűnő közlekedési rendőrsé­günk figyelmébe ajánljuk a prágai rendszer bevezetését. Tanulmányoz­zák a helyszínen és a szerzett ta­pasztalatok alapján valósítsák meg nálunk. A milliós magyar főváros és a magyar nagyvárosok közönségét nem küldhetjük el Prágába, hogy a közlekedés rendjét, saját maguk fe­gyelmezését elsajátítsák. Nekik­­ csak azt ajánljuk: kövessék a köz­lekedési rendőrök irányítását, mert a közlekedési rendőr a közösségért fárad és dolgozik.* — Szeretnek-e benn­ünket, cseh­szlovákokat a magyarok? — ezt kérdezte tőlem minden második ember, akivel Prágában találkoztam, őszintén feleltem: a magyar ember csak azt szereti, aki őt viszontsze­reti. Azoknak a súrlódásoknak és ellentéteknek, melyek a két szom­szédos ország népe közé furakod­­tak, el kell tűnniök. A mai Cseh­szlovákiának, melynek élén Gott­­wald Klement köztársasági elnök áll, éreznie kell, hogy mi barátságot barátsággal, hűséget hűséggel vi­­szonzunk. A magyar nép országá­ban nincs gyűlölködés, nincs ellen­séges érzés­ Csehszlovákia népével szemben. A magyar nép tudja, hogy nem Csehszlovákia népe, hanem a régi, maradi­ gondolkozású államfér­fiak álltak útjában a baráti kézszo­­rításnak. A mai Csehszlovákiát nem ilyen politikai vezetők irányítják, hanem azok, akik a nép igazi érde­két tartják szem előtt és tisztán látják a világ helyzetét. Azét a vi­lágét, melyben a dem­okratikus or­szágoknak saját és kölcsönös boldo­gulásuk érdekében össze kell fog­­niuk egymással és szövetkezniük kell a népelnyomó, arannyal vesztegető, rabszolgaságba csábító nyugati ha­talmakkal szemben. L. S. Sokat kell tanulni az új fogházőröknek szabályzat, egészségügyi szolgálat ismeretét. Mind a 24­ fogházőrjelölt sikeresen végezte el a tanfolyamot és tette le a vizsgát. Képünk a fog­házőrök vizsgájáról készült. A budapesti büntetőintézetben szombaton vizsgázott 24 fogházőr­­jelölt. A vizsga­­anyaga felölelte a demokratikus ismereteket, a bünte­tőjog, szolgálati és fegyverviselési iiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimii Lövödözni kezdett a tettedért vasúti tolvaj Rögtönítélő bíróság elé állítják A­ ráko­sihegyi vasútállomás vál­tókezelője, Fejő István f­e­­jes tene­tést tett a rendőrségen Fábián János MÁV alkalmazott ellen, aki hétfőre virradó éjszaka betört az állomás raktárába, majd mikor felfedezték, rálött Fejő Istvánra. Azonnal nyomozótisztek mentek ki Fábián lakására. — Hagyjanak engem aludni, so­kat dolgoztam az éjjel — kiabált Fábián a nyomozótiszteknek.­­ A tiltakozás ellenére azonban előál­lították a főkapitányságra, ahol hosszas faggatás után megtört és bevallotta bűneit. Elmondotta, hogy már régóta készült arra, hogy betör a raktárba. Már éppen távozni akart, amikor lépteket hallott. A váltókezelő lépett be, akire két lövést adott le. A lövé­sek azonban nem találtak. Fábián ezután futásnak eredt, hazasza­­­adt, a­­revolvert bedobta a kútba, majd mint aki jól végezte dolgát, lefeküdt aludni. Szándékos emberölés kísérlete és betöréses lopás miatt a rendőrsé­gen letartóztatták. Ügyében a rög­­tönítélő bíróság fog ítélkezni. — Fejlesztik és korszerűsítik a mentőszolgálatot. A közelmúltban álla­mosították az ország összes mentő­­egyestületeit. Már az államosítás nap­ján kibővítették a főváros mentőállo­mását egy ú­j fiókállomással és egy új korszerű betegszállító gépkocsival Az azóta eltelt rövid idő alatt több új vi­déki mentőállomás is kapott új beteg­­szállító kocsit, így többek között a sz­ombahelyi, győri, veszprémi és szé­kesfehérvári állomás. A háború óta szünetelő jászberényi, győri és egy tolnamegyei (dunaföldvári vagy a paksi) mentőállomásokat néhány nap múlva ismét ü­zembe helyezik. Kiállítók jelentkezése a Budapesti Őszi Vásárra Szeptember 3—13­ napján tart­ják meg az idei Budapesti Őszi Vásárt a Városligetben. Ez a vá­sár természetesen merőben más lesz, mint amilyen a Budapesti Nemzetközi Vásár volt, de — ha egészen más vonatkozásokban is — szintén az újjáépülő or­szág dolgozóinak eredményeit mutatja be- Felvonul az Őszi Vá­sáron az egész feldolgozó­ipar és felvonul az egész magyar mező­­gazdaság- Sok, olcsó, jó áru je­lenti az életszínvonal emlekedé­­sét Hogy van ilyen közszükség­leti árunk bőségesen, azt mutatja be elsősorban az Őszi Vásár, amelynek keretében nagyszabású külön kiállítások is lesznek. A vásár rendezősége arra való te­kintettel, hogy a Nemzetközi Vá­sár az eredetileg tervbevett idő­pont után­ zárult, úgy határozott, hogy az Őszi Vásáron kiállítani szándékozók részére a korai je­lentkezők helydíjkedvezményét azoknak is megadja, akik legké­sőbb július, 31-ig jelentkeznek az Arumintavásári éte Kiállítási Köz­pontnál.­ Városliget, Vajdahunyad­­vára. telefon: 181—095, 183—980. 3 A típuscipőket is ki kell tenni a kirakatba Eltűnnek a hangzatos és félre­vezető szövegű cégtáblák Több panasz érkezett az illetékes hatóságokhoz, melyekben a közön­ség kifogásolta, hogy egyes cipőke­reskedők, különösen a belvárosban, csak luxuscipőket tartanak a kira­katban. A kereskedelemügyi mi­nisztériumban most rendelet készül, melyben az ország valamennyi ci­pőkereskedőjét kötelezik, hogy ezentúl a kirakatban legalább fele­részben típuscipőket állítsanak ki. A kereskedelemügyi minisztérium­ban egyébként közölték velünk, hogy e­ céghasználati jog a közeljö­vőben megváltozik. Eddig ugyanis a cégjegyzékbe be nem jegyzett ke­reskedők és iparosok bármilyen hangzatos címet kiírhattak üzlet­­helyiségük fölé. A jövőben a cég­táblákon csak a nevet és az üzlet­kör legközelebbi megjelölését sza­bad feltüntetni. „Legyőzzük a tbc-t” Felavatták a szabadsághegyi tüdőszanatóriumot Most avatták fel ünnepélyes külsőségek között a MABI-nak a 3 éves terv keretében a Szabad­ság-hegyen létesített 150 ágyas új tüdőbetegszanatóriumát. Olt Ká­roly népjóléti miniszter rámuta­tott arra, hogy ma már az egész országban a legerősebb küzdelem folyik a tüdőbaj ellen és a béke­belinél sokkal több szanatórium, kórház és egyéb egészségügyi in­tézmény áll a tüdőbajosok rendel­kezésére- Minden remény meg­van arra, hogy ezt a veszélyes népbetegséget leküzdjük. Súlyosan megtorolják a cséplési visszaéléseket A rendőrség tetten érte Kopasz István szegedi, Sándor­ utca 6. szám alatti jómódú gazdát, aki titokban csépelte gabonáját. In­ternálták. Ugyancsak internálták Pigniczky Géza, Szeged-fereői köz­­ponti cséplési ellenőrt, Czombor Ferenc pusztaszeri cséplőgép tulaj­donost, Pápai Antal felsőgalg­onyi cséplőgéptula­jdonost, valamint el­lenőrét, Csizik Mihályt cséplés kö­­rüli szabálytalanságok miatt. Ba­ranya megyében eljárás indult Woldbeck Fü­löp versendi cséplő­­géptulajdonos, Baranyi Sándor el­lenőr, Tarján­­ János csokoládé­­pusztai és Kalócz József tétsenyi gazda ellen, mert megszegték a cséplési rendeletet. Letartóztatták idősebb Ambrus Imre bucsai gaz­dálkodót, Ali Mihály ellenőrt, Varga Jenő gépfelelős-vezetőt és Káté István, valamint Jánosi György bucsai gazdálkodókat, mert szabálytalanul vezették a cséplést és 50 mázsa gabonát elfeketedtek. A cséplén körül elkövetett vissza­éléseket, szabálytalanságokat és bűncselekményeket súlyosan meg­torolják. 183-989. (X)attfirwiil rétié- részlésre is VII. KER. ERZSÉBET­ KÖRÚT 40. TELEFONSZÁM: 423—583.

Next