Friss Ujság, 1948. október (226-252. szám)
1948-10-01 / 226. szám
4 FRISS ÚJSÁG 1948 október 1, péntek A VIlLÁG IS BÜRÖSSBB SMSÍIK.! CSAK A FELESÉGÉTŐL FÉL Néhány évtizeddel ezelőtt alig volt nagyobb nevezetessége Európának, mint Breitbart, „a világ legerősebb embere”, aki félkézzel fel tudott emelni egy kocsit és a vastag vasrudakat úgy hajtgatta, mint más ember a vékony drótot. Most azonban Berlinben fellépett egy másik Breitbart, egy francia izomember, aki úgy látszik túl akarja, szárnyalni egykori elődje csúcsteljesítményeit. Ez az új erőművész Joe Breitbartnak nevezi magát. Lehetséges, hogy ez csak a művészneve, amelyet nagy elődje iránt érzett tiszteletből vett fel. De annyi bizonyos, hogy az ő mutatványaihoz hasonlót még senki sem látott. A legnagyobb mutatványa az, hogy hasrafekszik a földön és a hátán átrobog egy hatalmas teherautó. De bármilyen szörnyű súllyal nehezedik rá a gépkocsi kereke, az új Breitbartnak semmi baja sem történik. Utána könnyedén felugrik és mosolyogva köszöni meg a tapsokat. Az orvosok, akik alaposan megvizsgálták az erőművészt, csak anyuyit tudtak megállapítani, hogy sokkal jobb izomzatú, és csontozata van, mint az átlagembernek, de arra, hogy a gépkocsi óriási súlyát hogyan tudja épségben elviselni, nem tudnak pontos magyarázatot adni. Egy bizonyos: ez a Breitbart II. az újságíróknak megsúgta, hogy csak egy valakit ismer, aki nálánál is erősebb és az a felesége, bár az asszony kistermetű és mindössze hatvan kiló. . Könyvtárak és kultúrházak épülnek Budapest munkásnegyedeiben A fővárosi Szabó Ervin könyvtár dolgozói a könyvtár alapítója. Szabó Ervin halálának 30. évfordulóján kegyeletes ünnepséget rendeztek. A főváros részéről Goda Ctábor tanácsnok jelent meg. Dienes László dr., a Fővárosi Könyvtár igazgatója méltatta Szabó Ervin munkásságát és megemlékezett azokról, akik Szabó Ervin kortársai voltak és még ma is dolgoznak a főváros kulturális életének fejlesztésén. Goda Gábor tanácsnok nyilatkozott a Friss Újság munkatársának és közölte, hogy már a jövő év elején megkezdik a főváros külső negyedeiben a könyvtárak és a kultúrházak építését, ahol olvasóterem, vetítőkészülék, és színpad áll a dolgozók rendelkezésére. Repülőgép száll le a Rákóczi-úton Nagy feltűnést keltett csütörtökön az a állfogó, kékszínűre festett, karcsú repülőgép, amely úgy álldogált a Rákóczi-út és Somogyi Béla-út sarkán, mintha csak a füttyös pilóta jelzésére várna, hogy elinduljon légi utjára. Percek alatt hatalmas tömeg vette körül, a járókelőig megálltak, hogy megcsodálják, a villamosról leugráltak a kíváncsiak, mert azt hitték, hogy a gép a főváros kellős közepéről indul útjára, vagy legalább is kényszerleszállást végzett. Hamarosan aztán kiderült, hogy a repülőgép más okból került a Rákóczi-útra. Körülötte sárga szerelőruhába öltözött vidám fiatalemberek álltak, mellükön jelvénynyel, amely nemzetiszínű alapon az OMRE betűket hordozta, ami az Országos Magyar Repülő Egyesület jelvénye. A fiatalok valamenyiáén sportrepülők. Tatabánya, Eger, Ózd, Budapest munkáslakásaiból kerültek a tiszta, szalad levegőbe, a hegycsúcsok fölé. Ők fognak repülni vasárnap a centenáriumi repülőversenyek záróünnepélyén, a budaörsi repülőtéren rendezett Repülőnapon. A gépet azért állították ide, a Rákóczi-út és Somogyi Béla út sárcára, hogy figyelmet és érdeklődést keltsenek eziránt a szép és fontos sportesemény iránt. — Tessék mondani — kérdezte tőlük egy nénike —, mennyi lesz a belépődíj vasárnap? Mert a két unokám nagyon szeretné látni a repülést. — Három forint! — hangzott a válasz. — Ott leszünk! Akik köröskörül álldogáltak, sorra rávágtak: — Mi is! Mi is! Jó ötlet volt. Orvos és célravezető. Száz magyar diák utazik ösztöndíjjal a SzovjetunióbaA Szovjetunió nagylelkű áldozatkészséggel 100 magyar diáknak adott ösztöndíjat, ami lehetővé teszi számukra a szovjet egyetemeken való tanulást. Az ösztöndíjak 5 évi tanulmányt biztosítanak a szovjet egyetemeken és főiskolákon. A száz diák október első hetében utazik az Szovjetúnióba. Nyilas Vera kuluszminisztériumi osztálytanácsos elmondotta, hogy a diákok közül legtöbben mérnöki pályára készülnek, de sok bölcsész, jogász, medikus és közgazdász is van a hallgatók között. — Tanulni akarunk és meg akarjuk ismerni a szovjet nép hatalmas országát —■ mondja Lányi Kamilla, aki a leningrádi közgazdasági egyetem hallgatója lett. A többi hallgató is hasonlóképpen nyilatkozik. Zsong a terem, mindenki beszél. Tervezgetnek. Gondolatban talán már ott vannak a Néva vagy a Moszkva folyó partján. Itt kivágandó! . Rendeljen azonnal, fizessen később, az elet. lfi-t húzás előtt. 8 filléres Rendelését visszavonhatja. ———————— NYOMTATVÁNY bélyeg Megrendelek az új Osztálysorsjáték helye I. osztályára __ egész á 40.— Ft. __________ .... fél á 20.— Ft, .... negyed — á 10.— Ft.......... nyolcadá 5.— Ft ff sorsjegyet, lehetőleg a bekarikázott __ » , _ ^ ................... ...........számból. DfeN tő .J* A sorsjegyért járó ................ forintot Sorsjegyiroda * már befizettem, csak húzás előtt fo , Magyar Osztálysorsjátéko nom befizetni. (Nem tetsző törlendő.) _ — Hivatalos játéktervet kérek. Húzás főárusítója után azonnal kérek hivatalos nyereményjegyzéket. Név: ....... .................... SZOLNOK Fogi: ................................................... Postafiók: 77. Film: .........Csekkszámla: 7777. Versenyre léptek az ifjúmunkás brigádok. Az országban szeptember eleje óta 300 munkabrigádban mintegy 4 ezer ifjúmunkás dolgozik. A Szakszervezeti Ifjúsági Tanács illetékes képviselője a következőkben foglalta össze a brigádmunka jelentőségét: — A múltban az ifjúmunkások nem vettek kellő mértékben részt a munkaversenyben. A megalakult ifjúmunkásbrigádok beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Az országos verseny keveretében, megindult az ifjúmunkásbrigádok közötti, verseny, melynek eredményeképpen, az üzemekben máris jelentősen emelkedik a termelés. A brigádmunkában nevelődik ki a nép demokratikus társadalmának új embere, a közösségért élő, dolgozó ember. Nyilas domokMshagymosi vihomos 45 ezer forintot sikkasztott a bányászok ellátószervétől A felszabadulás után megvonták a szereplési engedélyt Horthy Lajos magyarnótaénekestől, aki a nyilasok hangversenyeinek egyik kedvence volt. Horthy, aki takaró, kis vagyont énekelt össze magának a nyilasoknál, nem esett kétségbe és Felsőábrányban tógazdaságot bérelt magának. Mint földbirtokos és a tógazdaság bérlője megállapodott a Csille Bányászellátóval, hogy tíz vágon hagymát szállít a bányászok részére. Már a szerződés megkötésekor nyilvánvaló volt, hogy Horthy a szállításnak nem tud eleget tenni, hiszen földjén ennyi hagyma nem is termett. Azt a másfél vagont, ami mégis megtermett, másnak adta el, holott ekkor már a bányászoktól felvett 45 ezer forint előleget. Mikor a bányászok fel akarták jelenteni, azt mondta nekik, hogy atógazdaság jövedelméből megtéríti a károkat, de közben másnak adta el a halakat is. A feljelentés alapján a gazdasági rendőrség nyomozói alagi villájában elfogták Horthy Lajost és őrizetbe vették. Jákó és csoportja is fáradhatatlan buzgalommal dolgozott. A pincében, a gázkamrák környékén csaknem elmerültek a felgyülemlett homokban, téglaporbagy és salakban, de a gránátnak még a nyomára sem bukkantak- F ivasz gazemberek a merénylők, jól értik a munkájukat, gondolta Jákó, ahogy az új kemencét elnézte, amely széles, hatalmas, újtéglás testével büszkén, erősen, sokatígérően állott előtte. Nagy, lapos teknőjében lobogva égtek a fahasábok. Talán két nap, talán három nap múlva, de lehet, hogy tán már holnap reggel ráengedik a gázt, futott keresztül Jákó agyán s ekkor izgatott lett- Éppen ezért minél előbb meg kell találni a gránátot, gondolta s valahogy úgy érezte, úgy sejtette, hogy akkor következik el a válságos idő . . . a merénylők akkor akarják végrehajtani az új kemence felrobbantását- Tehát a veszedelmes jószágot itt, a közelben kell keresni. Később az udvaron szimatolt- Egyszercsak váratlanul hangot hallott a háta mögül. Valaki a nevén szólította. Gyorsan megfordult- Horváthot, a négyes kemence olvasztárját pillantotta meg. Amott, az egyik oldalbejáratnál ült, egy nyersvasrúd halmon. Csapolás még messze volt, kijött hát egy kicsit levegőzni és kissé lehűlni. — Hát te m is csavarogsz errefelé éjszaka? — kérdezte és cigarettájából mélyen a mellére szívta a füstöt. Jákó odament az olvasztárhoz, akit jól ismert, hiszen Horváth is régi munkása a gyárnak. Kezet fogtak és Jákó melléje telepedett-A Martinból a hengerdéből, a kovácsműhelyből elevenen áradt ki a munka zaja. Horváth hirtelen az egyik munkásra mutatott: — Nézd meg azt az embert, Tamás! — szólt különös hangsúllyal. Jákó megnézte- széles, szögletes arca volt, mozdulatai kimértek, nehézkesek, de kemények, határozottak és ütemesek, mint aki nagyon is tudja, mit kell tennie és azt minden körülmények között elvégzi. — Mi van vele? — Ha ez egy furcsa ember! Erről meg kellene tudni, hogy mi hozta tulajdonképpen a gyárba, három hete, miért hagyta ott a földet!? Mert paraszt az istenadta, paraszt és ahogy sejtem, tavaszszal még az eke szarvát markolta valahol. Jákó nem értette a kérdést. Mi ebben a furcsaság? — No de hát te is paraszt voltál valamikor! Te is a földekről kerültél ide, a gyárba, a városba- Hát mit kérdezel ilyesmit? — Persze, hogy én is a földekről kerültem ide — dörmögte Horváth —, de az én esetem egészen más. Engem az hozott el hazulról, hogy mindig csak másnak dolgoztam, más földjén, soha sem a magamén és mégis nélkülöztem a családommal együtt. — A gyárban is másnak dolgoztál azelőtt, amikor idekerültél! — Igen, de többet kerestem, mint otthon. Meg aztán nem ült a nyakamon a büdös csendőre annak a ganyó úrivilágnak. A kakastollas, meg az ispán, kasznár,. meg a nagyságos úr, akié a föld volt... Tamás, nem tudod te, milyen világ volt azelőtt falun... No de elmúlt már, hála Isten, vége van és soha nemjön vissza. Ne is erről beszéljünk már. Hanem arról, amit megkezdtem ... Mit keres itt ez az ember? Miért hagyta ott a földet? A parasztembernek mindene a föld és nagy ok kell ahhoz, hogy otthagyja- Valami nagy dolognak kell történni vele, az mikor hátat fordít a töldnek... Finnél az embernél valami nincs rendben! Jákó most már más szemmel nézte azt az embert- Horváthnak valóban igaza, van: miért jött ez az ember a gyárba dolgozni? Mi hozta ide a faluról, földekről? !Folytatjuk) — Nézd meg azt az embert, Tamás!