Friss Ujság, 1949. június (54. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-30 / 149. szám
199 június 30. csütörtök FRISS UJSAG ÍGY TŰNIK EL A HATÁR VÁROS ÉS FALU KÖZÖTT Erdei Mihály a Szovjetunió mezőgazdaságát tanulmányozó parasztküldöttség tapasztalatairól Erdei Mihály, a Szovjetunióban tartózkodó magyar parasztküldöttség vezetője Csernisevnek, a Szovjet Tájékoztatási Iroda munkatársának nyilatkozatot adott. — A Magyar Dolgozók Pártja, élén Rákosi Mátyással, elsőrendű feladatának tekinti Magyarország minden dolgozó parasztja számára lehetővé tenni, hogy meggyőződhessék a kollektív mezőgazdaság előnyeiről — mondta nyilatkozatában Erdei Mihály. — Ezért látogatja a Szovjetuniót a mi parasztküldöttségünk. A nyilatkozat ezután beszámol arról, hogy a többezer kilométeres tanulmányúton a küldöttség tagjai saját szemükkel látták, hogyan alakulnak át, hogyan válnak termékennyé az aszályos területek. A területek nagyszerű újjászületéséhez nagyban hozzájárult az élenjáró szovjet tudomány, a szovjet állam határtalan támogatása. Az egyik csoport látogatást tett Sztálingrádban és örömmel látta az új utcákat, munkástelepeket. A sztálingrádiak barátként fogadták a magyar vendégeket. A küldöttség a nagyszerű sztálingrádi példamutatással gyarapodva folytatta útját. Beszámolt Erdei Mihály az állattenyésztés hatalmas eredményeiről, kiemelve, hogy a „Budjennij” ménestelep bármely országban mintaképe lehet a tenyésztésnek. Különösen mély benyomást gyakorolt a küldöttségre a „Gigant” gabonatermelő szovhoz, csodálkozással és örömmel látták benne a szocialista mezőgazdaság legmagasabb fokozatát. Ez a szovhoz valóságos gabonagyár. A nyilatkozat rendkívül fontos adatként hangsúlyozza, hogy minden villamosítva van a nagy mezőgazdasági üzemekben. A küldöttség megelégedéssel tapasztalta, hogy magas átlagos terméseredményt érnek el még aránylag aszályos vidéken is és a kolhoz parasztjai szmára magas anyagi és művelődési színvonalat biztosítanak. A nyilatkozat kiemeli, hogy a kolhozparasztok csinos házakban laknak, amelyek mindegyikében villanyvilágítás, rádió és vízvezeték van, közvetlenül tapasztalhatta a küldöttség, hogyan tűnik el a határ a város és falu, a testi és szellemi munka között, hogyan készül az áttérés a szocializmusból a kommunizmusba. — Napról napra jobban és jobban megértettük a szocialista gazdálkodás páratlan sikereinek magyarázatát — hangsúlyozta Erdei Mihály. A nyilatkozat kiemeli, hogy a szovjet emberek akaratuk engedelmes szolgájává tették a természetet és hogy a szovjetállam minden eszközzel segíti a kolhozparasztok lelkes és nehéz munkáját. — Legnagyobb hálával tartozunk a Szovjetúniónak a nagylelkű és szívélyes fogadtatásért — fejeződik be Erdei Mihály nyilatkozata. A Sztálin elvtárs vezette szovjet nép és a Rákosi elvtárs által vezetett magyar nép között kifejlődött barátságot senki sem szakíthatja szét. A nagy Szovjetunió vezetése alatt keményen és következetesen küzdünk a világbéke ügyéért és e harcban Magyarország — mint Rákosi Mátyás mondotta — a béke erős bástyája lesz. Serényen folyik az Ifjúsági Világtalálkozó előkészítő munkája Még hetek választanak el a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség hatalmas ünnepségétől, de az előkészítő munkálatok máris lázas sietséggel folynak. A DIVSz ünnepségének előkészítő irodájában a Dózsa György úton már most a legapróbb részletekig kidolgozzák az ünnepség részleteit. Sok országból már meg is érkeztek az előkészítő bizottság külföldi tagjai. Itt vannak a szovjet, a maláji, az indiai, a délafrikai, a kanadai küldöttek és most várják a többi ország megbízottját. 70 millió dolgozó képviseletében megkezdte tárgyalásait a Szakszervezeti Világszövetség kongresszusa Öt világrész 70 millió dolgozója küldte el képviselőit Olaszország legnagyobb ipari városába, Milánóba, hogy a nemzetközi munkásmozgalom legégetőbb kérdéseit megtárgyalják és a Szakszervezeti Világszövetség feladatait kijelöljék. Több mint 56 ország küldöttei adtak egymásnak találkozót a hatalmas márványpalotában, élükön a nemzetközi szakszervezeti mozgalom élcsapatával, a 28 millió tagot számláló szovjet szakszervezetek képviselőivel. A palota bejártánál messzi országokból jött munkások ölelik meg egymást és ha nem is értik egymás szavait, forró kézszorítással pecsételi meg barátágát a humuszos tuniszi arab munkás és a cseh vegyipari munkásnő. A bejárat közelében Rosztovszkij, a szovjet küldöttség egyik vezetője beszélget a magyar munkások képviselőivel, Apró Antallal és Harustyák Józseffel. Amikor a csengők megszólalnak, a küldöttek legtöbbje már bent ül a nagyterem hosszú, vörösposztós asztalai mellett. Közben a falon a Világszövetséghez tartozó szakszervezetek országainak zászlói lengenek. Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára elfoglalja helyét az emelvényen. Mellette ott látható a nemzetközi szakszervezeti mozgalom jóformán valamennyi vezetője: Kuznyecov, a szovjet szakszervezetek elnöke. Franchon, a francia szakszervezetek képviselője, Toledano, a délamerikai munkásság vezetője, Di Vittorio, az olasz szakszervezeti szövetség főtitkára, a lengyel Zavadski, a csehszlovák Erban, a román Apostol, a bolgár Damjanov, Apró Antal és még sokan mások. Szabad Kína szakszervezeteinek küldöttei nem jöhettek el, mert De Getsperi dollárzsoldos kormánya megtagadta tőlük a beutazási engedélyt. A zsongó, zsibongó terem elcsendesedik. A küldöttek megigazítják fejhallgatóikat és a hivatalos tolmácsok hozzákészülnek, hogy egyszerre négy nyelvre fordítsák az előadók beszédeit. A Szakszervezetek Világszövetségének második kongresszusán megkezdődtek a tanácskozások. Szántóföldek, kertgazdaságok, gyümölcsösök az egykori lápon A szovjet,orosz mérnökök és dolgozók fáradhatatlanul munkálkodnak azon, hogy hatalmas országuk minden talpalatnyi földjét termő területté varázsolják. Pedig ebben a hatalmas országban sok volt, a terméketlen sivatag és igen sok a lecsapolatlan mocsár és láp, ahol egyetlen fűszál sem termett meg. Az irpenyi láp Nem messze Kievtől terült el az irpenyi láp. A város közelében ömlik a Dnyepr-folyóba az irpenyfolyócska. A cári uralomnak kisebb gondja, is nagyobb volt, mint hogy törődjön a környéken élő dolgozókkal. Az Irpeny-folyócska évről évre kiöntött és elárasztotta a réteket és járhatatlan mocsárrá váloztatta az egész vidéket. Az évszázadok során ezen a környéken több mint, tízezer hektárnyi területű láp keletkezett, amely teljesen alkalmatlan volt a mezőgazdasági munkákra és kigőzölgéseivel egészségtelenné tette a vidéket. A lakosság a legkülönbözőbb betegségekben szenvedett.. A természet évszázadok alatt bőségesen megtrágyázta itt a talajt.. A mocsárba fák, száraz gallyak hullottak, amelyek elrothadtak és a láp mélyén a tápanyagok óriási készletei halmozódtak fel. Mérnökök és munkások ezrei Csak a szovjet dolgozóknak sikerült az eddig terméketlen és egészségtelen vidéket termő, egészséges vidékké varázsolni. N. Sz. Hruscsev kezdeményezésére kidolgozták az irpenyi láp megtermékenyítésének tervét azzal a céllal, hogy ezen a területen virágzó mezőgazdaságot létesítenek, amely ellássa kenyérrel, főzelékkel, gyümölccsel a közeli Kiev város dolgozó munkásságát. A terv elkészült, és azonnal hozzáfogtak a láp kiszárításához és lecsaplásához. Megkezdődtek a talaj megművelésének munkálatai is. A kolhozparasztok, munkások és mérnökök ezrei dolgoztak éveken át ezen a hatalmas munkán. Önfeláldozó munkájuk az állam nagy segítségével eredményre is vezetett. A láptól sikerült sokezer hektár területet elhódítani és megművelni. Az elhódított területen már virágzó szántóföldek, kertgazdaságok, gyümölcsösök szolgálják a szovjetorosz dolgozó parasztság és dolgozó munkásság érdekeit. Családi otthonukban és munkahelyükön egyaránt... Az MNDSz felhívása a dolgozó asszonyokhoz A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége felhívást intézett a dolgozó nőkhöz abból az alkalomból, hogy 3 éves tervünk utolsó szakaszának munkáihoz érkeztünk el. A felhívás hangoztatja, hogy a Nőszövetség büszkeséggel tekint azokra az üzemi munkásnőkre, akik nagyszerű eredményeket értek el a termelésben, a munkaversenyben, a brigádmozgalomban, részesei lettek az újító és tapasztalatátadási mozgalomnak. Ezek az asszonyok, akik családi otthonukban és munkahelyükön egyaránt megállták a helyüket, mintaképei minden dolgozó aszszonynak. A felhívás ezután arra kéri a már eddig is kitűnő eredményeket elért munkásnőket, hogy 3 éves tervünk utolsó szakaszában fokozzák teljesítményüket, mutassák meg, hogy épúgy látják, mint a férfiak: napról napra egyre inkább miénk az ország, magunknak építjük. Válaszoljanak az üzemi munkásnők fokozott munkával arra az egyenjogúságra, amelyet népi demokráciánktól kaptak és melynek eredményekép üzemeink és közigazgatásunk legmagasabb posztjait is egymásután foglalják el nők, elsősorban munkásnők. Az MNDSz a proletár aszszonyok életének példájával és az ő vezetésükkel fogja hatalmas táborba tömöríteni országunk minden dolgozó asszonyát, hogy egységesen vegyék ki részüket a szocializmus építéséből az MDP és Rákosi Mátyás vezetésével. HÁZIASSZONYK ÖRÖME: a takarékszappan A háziasszonyoknak mindig bosszúságot okozott, hogy a szappan vége, akárhogy vigyáztak is, veszendőbe ment, szétmorzsolódott, elázott, vagy egyszerűen elveszett. Ezen a panaszon segítenek most az államosított szappangyárak, amelyek rövidesen megkezdik az úgynevezett takarékszappan gyártását. A takarékszappan formájában az egyik oldalon mélyedést készítenek és így lehetőség nyílik arra, hogy a maradék szappandarabot ideragasszák. Ez az újítás 1949-ben 36 tonna szappan megtakarítását teszi lehetővé, ami azt jelenti, hogy egymillió forint kárba veszett anyag szabadul fel népgazdaságunk számára. 3 Saillant főtitkár beszámolóbeszéde A megnyitó beszédet Vittorio, az olasz szakszervezet főtitkára tartotta meg, majd utána Louis Saillant tartotta meg beszámolóját. Beszéde elején hangoztatta, hogy a kongresszus tanácskozásai teljesen szabadok lesznek és minden nézetnek helyt adnak. Visszapillantást vetett az 1945. évi világszövetségi kongresszusra, majd megállapította, hogy a Világszövetség hű maradt az akkor kitűzött feladatokhoz. Ezután ismertette a Világszövetség alapokmányában lefektetett célkitűzéseket. A Szakszervezeti Világszövetség támogatja a munkásokat minden országban szociális és ipari téren, így támogatta az iráni, a délafrikai, az északfrikai és latinamerikai szakszervezeteket. A Világszövetség azonnal felemelte szavát, valahányszor a munkásokkal szemben fasiszta módszereket alkalmaztak bármelyik országban. Ugyancsak felemelte szavát a Szakszervezeti Világszövetség az ellen, ha a nemzetközi ellentéteket háború útjai akarták megoldani. Lapunk zártakor a főtitkár beszéde még tart.