Friss Ujság, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-20 / 244. szám

1949 október 20, csütörtök FRISS ÚJSÁG kámsséfiáé ÉS MÉGIS MEGTÖRTÉNT AZ ELJEGYZÉS dolog ott kifedődött, hogy a 17 éves Piroska mostohaanyjának fodrász­­üzletében új segéd kezdett dolgozni. A két fiatalnak meglátni és megszeretni egymást pillanat műve volt. Igen ám, de jött a mostohamama, aki határozott hangon jelentette ki, ebből a házasság­ból pedig semmi sem lesz. A fiú pró­bálta bizonygatni igazát. Rendesen ke­­res, a kislány is érti a szakmáját, ha összeházasodnának, meg tudnának élni. De a mostoha, aki nevelt lányát mint ingyen munkaerőt tartotta az üzletben, hallani sem akart a házasságról, sőt oda módosította az ügyről több ízben kifej­tett véleményét, hogy a fodrászsegéd azonnal köteles elhagyni munkahelyét, különben fiatalkorú leányának elcsábí­tása miatt feljelenti a rendőrségen. Szó szót követett, a vitának az lett a vége, hogy a szerelmes vőlegény kény­telen volt új munkahelyet keresni, ma­gának. Természetesen a szerelem ezzel nem szűnt meg, annyira nem, hogy a kislány egy szép napon felkereste vőle­gényét az új üzletben és kijelentette, inkább megszökik nevelőanyjától, de­­ nem folytatja tovább ezt az életet. Szólt és azonnal munkát vállalt, ott, ahol a vőlegénye dolgozott. De nem azért mostoha a mostoha, h­osiy ilyesmibe belenyugodjék. Dúll­­falt haragjában, majd a rendőrségre sietett. — Hol van a fiatalkorúak büntető hatósága? — kérdezte. Arra gondolt, hogy a törvény segítségével sikerül visszaszereznie nevelt lányát, úgy is mint ingyen munkaerőt, úgy is mint akinek ő gazdag pénzes barátot szán, a maga érdekében. Ám a mostoha rosszid spe­kulált. Elfelejtette, hogy a elmúlt évek alatt egy­más történt a rendőrség kebe­lében is, de különlegesen, az egészen új intézménynek számító Gyermekvédelmi Hatóságon. Itt türelmesen végighallgat­­ták az asszony panaszát leánya „er­kölcstelen életéről", a „gaz csábítóról", a „munkakerülésről", a „szökésről". Jegyzőkönyveket vettek fel és azzal küldték el az asszonyt, hogy az ügyet pontosan kivizsgálják. A­­mostoha már előre készült, milyen pofonokkal fogad­ja majd „hatóságilag visszaszármazta­tott" neve lányát, Piroskát, de nem így történt. A Gyermekvédelmi Aloszály nyomo­zói jó emberismerők, egy nap alatt tö­kéletesen megállapították, miről is van szó. Aztán idézőcédulát kapott a fod­rászsegéd, meg a szökevény kislány is. És most következik az, amiért a tör­ténetet nyilvánosságra hozzuk. A régi világban a rendőrtiszt ilyen ■** esetekben a törvény mázsás súlyá­val kötelezte a gyereket a „szülői ház­ba való visszatérésre". Most azonban máskép nézik az ügyeket. A Gyermek­­védelmi Alosztály vezetője megállapí­totta, hogy a fodrászsegéd nem csábító, szereti Piroskát, akit hajlandó feleségül venni. Megállapította, hogy a két fiatal jövedelméből meg is tud élni, s megálla­pítást nyert az is, hogy a mostoha ott­­hona Piroska számára pokol, nem pedig szülői ház. Mindezeknek a jegyzőkönyv­be rögzítése u­tán értesítették az árva­­széket, a történtekről és az árvaszák beleegyezésével a fiatalok ott, a Gyer­mekvédelmi Alosztály vezetőjének szo­­bájában megtartották az eljegyzést. Az alosztály vezetője kívánt, legelő­ször sok boldogságot az ifjú párnak... Egy fancsali úri fickó Azt mondja a mészárszékben: Ugyebár, csak frissvágású Marhát szolgál ön ki, kérem? De így felel a mészáros: Uraságod látta máris. Bizony kiszolgálok ilyen Régivágású marhát is! aiétás n­­émcímmel.r$»a*a. Megdöntötték az elavult, megkövesedett munkamódszereket Tíz nap óta az egész magyar ipart izgalomban tartja, hogy egy­ nyírségi kőműves, a Szovjetunióban járt Pozso­nyi Zoltán a szovjet sztahanovistáktól tanult munkamódszerével a falrakás normáját tíz-tizenkétszeresen túlteljesí­tette. Pozsonyi Zoltánnak azóta tanít­ványai is akadtak, így elsősorban a mohácsi Fábik József és Ternai Sándor. A különleges teljesítmény követésére a magyar dolgozók országos moz­galmat hívtak életre, amelyben nem­csak az építőmunkások, hanem a vas-, textil-, vegyipari és élelmezési munkások is résztvesznek. Szakasits Árpádnak, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnökének, Darvas József építésügyi miniszternek, Apró Antalnak, a Szakszervezeti Tanács fő­titkárának és Fodor Gyula építésügyi államtitkárnak jelenlétében Pozsonyi, Fábik és Ternai szerda délután az egyik budapesti építkezésen bemutatta sztahanovista munkamódszerét. A kü­lönböző szakszervezetek képviselői, az egyes építőipari nemzeti vállalatok meghívott élmunkásai, brigádvezetői, termelési felelősei, munkásújítói, szak­szervezeti bizottsági titkárai és propa­gandistái előtt folyt le ez a bemutató a készülő Gyerm­ekmozgástani Intézet épületén. A meghívott vendégeket Török János, a MÉMOSz főtitkára üdvözölte. Kiemel­te, hogy a sztahanovista munkamódszer for­radalmi újítást jelent az építőipar­ban és bevezetése rendkívüli mó­don meggyorsítja az építkezést. Segítségével lehetővé válik a három­éves terv idő előtt való befejezése és a minisztertanács határozatában megje­lölt 15 százalékos önköltségcsökkentés. — Ezzel az új munkamódszerrel — hangsúlyozta a MEMOSz főtitkára — Pozsonyi Zoltán és lelkes követői megdöntötték az elavult, megkövesedett munkamódszereket és­ azt a maradi fel­fogást, hogy az építőiparban forra­dalmi újítást bevezetni nem­ lehet. A­­rövid üdvözlés után a három magyar sztahanovista munkához látott. Kezük nyomán percről percre maga­sabbra emelkedtek a falak. Az új falrakási eljárás lényege az, hogy Pozsonyi Zoltán a munkát há­rom részre osztotta. Eddig a kőművesek maguk teregették a tégla alá a habarcsot, ütögették helyére a téglát és ellenőrizték a függő-ón segítségével, hogy a fal füg­gőlegesen emelkedik-e. Pozsonyi Zoltán a munkahely környékét úgy rendezte el, hogy a tégla és a malter állan­dóan kéznél legyen. Két segédmunkást vett maga mellé, az egyik előtte járva teríti a maltert, a másik közreadja a téglát. A hosszadalmas fü­ggőzést pedig a fal két végén felállított falazóléc helyettesíti, amelyek között zsineget feszítenek ki a Falrakás helyes irányá­nak megállapítására. A bemutató a szakemberek előtt ha­­talamas sikert aratott és egyöntetű volt a vélemény, hogy az új eljárással a munka nemcsak gyor­sabb, hanem könnyebb is. A bemutató minden­­mozzanatát egyébként filmen is megörökítették, hogy a követésre méltó új falrakási módszert ezúton is megismertessék az ország építőmun­­kásaival. tea. az újjászületett Lánchídról Lámpások gyulladnak fel, a munká­sok este is tovább építik a magyar újjáépítés büszkeségét: a Lánchidat. A hídpályák vasbeton lemezei teljesen készen vannak, már szedik is ki a vas­beton alól a falazófákat, két gépkocsi is átmegy a szemünk előtt — igaz, hogy még lassan, óvatosan m­a már csaknem kész hídon. Szántó István mérnök, a hídépítési munkálatok helyettes vezetője elmondta, hogy a hídtartó cölöpök legnagyobb részét már kihúzták, a hátralévő cölö­pök eltávolításán is dolgoznak már. Szerdán, október 18-án indultak meg az aszfaltburkolási munkálatok. SZABADSÁGHARCKORABELI LÁMPÁS Lassan elindulunk a hídon Buda felé. Két oldalon a korlátok fölött már állnak a száz év előtti stílusban ké­szült lámpák, melyekben a villanyizzók mellett ünnepélyes alkalmakkor higany­ gázas fény is világít majd. Negyven­négy szabadságharc korabeli lámpa vi­lágítja majd meg a Lánchidat. A fel­­felvillanó lámpák fénye mellett dol­goznak a falazók, az aszfaltozók és a MÁVAG vasasai. A budai és pesti pil­lér mindkét oldalán faragják a 20 méteres magasságból letekintő új ma­gyar címert. A címerfaragók: Derzsi Gergely, Juhász Gyula, Samarjai Antal és Nagy Zoltán éppen most fejezik be a munkát, odafent nem lehet sötétben dolgozni. Braun József és Takserer Mátyás a saluzásnál dolgoznak. — Most szedjük ki a betont alá­támasztó saluzókat. A beton úttest a munyira megkeményedett már — mond­ják —, hogy az aszfaltozásnál működő teherautók bátran hajthatnak át a hídon. Az aszfaltozók már csaknem a híd közepéig rakták le az alapot, vezető­jük kijelenti, hogy ha az idő ilyen marad, nem kapnak esőt, még e hét­ végére, de legkésőbb a jövő hét ele­jére végeznek az aszfalttal. NOVEMBER 10: 7EHERPRÓBA Góczián István és Takács János a láncok oldalát festik.­­• A mi munkánk — mondja Takács­ — a többi munkások előrehaladásául függ. Ha ők időben befejezik a mun­kát, mint ahogy be is fejezik, velünk se lesz baj. Az új híd kocsiútja 6 méter 45 centiméter széles lesz, tehát ugyan­olyan, mint a régi Lánchíd volt, azzal a különbséggel, hogy a pillérekbe vájt nyitások is ugyanilyan szélességű miv. Ezek a nyílások a régi hídon keske­nyebbek voltak, míg most két autóbusz szépen, kényelmesen elmehet egymás mellett itt is. A hídfők közelében, mind­két parton megkezdték a terek gyepe­sítését, díszítését s Budán már dol­goznak az alagút bejárati kapujának helyreállításán. A Lánchíd teherpróbája november 10-én lesz, ek­kor többszáz tonna súllyal megrakott teherautók mennek át a hídon. Apró pontokként világítanak a hídon a munkások lámpái. Dolgoznak a vasasok, az aszfaltozók, a festők, a kíberfektetők, hogy november husza­dikán átadják a forgalomnak új büsz­keségünket: az újjáépített Lánchidat. TÍZEZREK HAJOLNAK A KÖNYVEK FÖLÉ Tisztábban látja a világot Berecz, Breznitz, Csombok és héber is Férfiak és nők, vegyesen huszon­­huszonöten hajolnak a füzetek fölé. Az Athenaeum dolgozói a most meginduló oktatási évadban az első szemináriu­mukra ültek össze. Országszerte ez­rek és tízezrek kezdik el a tanulást, hogy elméletileg megedzve többet és jobbat termelhessenek, hogy tisztában legyenek azzal, milyen társadalmat épí­tenek munkájukkal. Kovács László gépmester szabadsá­gon van, de bejött a szeminárium meg­indulására. Az asztalfőn Halász Ernő ül, ő vezeti a tanfolya­mot, ő magyarázta meg a kérdéseket, ő is dolgozó. Nyomdai segédmunkás. Az első előadás az imperializmusról szól. Több hétig tanulják, hogy telje­sen megismerjék, megértsék, hogy az imperializmus történelmi folyamat és nem ,sziklaszilárd”, mint azt a kapita­listák hirdetik, mert a fejlődés során a munkásosztály, a kommunista pártok vezetésével megdönti, összezúzza a ki­­zsákmányolókat. — Miért kell az imperializmussal, fog­lalkoznunk? — teszi fel a kérdést a tanfolyam vezetője. Makkai Zsuzsa válaszol: Azért, hogy megismerjük a fejlődés törvényeit és fel tudjuk ellene venni a harcot. Megélénkül a vita, s a tar­folyam résztvevői egymás után ismerik fel, amit tanulnak, azt látják ma a világpoliti­kában. A Marshall-tervet amely az amerikai imperialisták újabb piacszerzési erőfe­szítéseit jelenti az angol-amerikai im­perialista körök ellentéteit, amelyek az egész világon a piacokért folynak. Magért,iko­n e,vámosítás, a gyarmati harcok lényegét. Ferkó Imre, az egyik tanfolyami hallgató elmondotta, miért .Jó üzlete az imperialistáknak, a gyarmatosítás.­­ A gyarmatokon olcsóbb a munka­erő, olcsóbb a nyersanyag, tehát töb­bet keres a tőkés, ha a gyarmatokon, építi fel a gyárat és ott éhbérért dol­­goztatja a munkásokat. Az előadás elérkezik ahhoz a szakaszához, amikor az tárgyalják, hogy az imperializmus a fejlődés akadályává vált. Új korszak következik, amely a kizsákmányoló imperializmus romjain felépíti a dob­­gozók világát, a szocializmust. Szorgalmasan jegyzik a hallgatók az előadó szavait. Tisztábban látja már a világot Berecz Zoltán, Breznitz Pir­roska, Csombok Dezső. héber írón: Somogyi Béla, ifj. Bihari Sándor és a tanfolyam többi hallgatója is. Tízezrek hajolnak a könyveik, jegyzetek fotó, tízezrek sajátítják el a leghaladottabb tudományt, a marxismus-leninizmust. MurckaSelsiásttások az Októberi Forradalom 32. évfordulójára A Tiszamenti Fűrészüzemek N. V. Újszeged­ ládagyárának ifjúmunkásai elhatározták, hogy az Októberi Forr­a­­dalom 32. évfordulójának megünnep­lésére munkájuk termeléknységét­ két százalékkal növelik és a selejtet egy százalékkal csökkentik. A szegedi kefegyár dolgozói ugyan­csak munkafelajánlással készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulójának megünneplésére. Vállalták, hogy az októberi termelé­si előirányzatukat 32 százalékkal teljesí­tik túl.

Next