Friss Ujság, 1950. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-01 / 1. szám

2 FRISS ÚJSÁG 19SM Immár 1. Diadalmas búcsú az óévtől, derűs bizakodás fogadja az újat Vidámabban csulttke­ a Nagykörúton a 6-os,­­ akitóbbak a fények a Sztálin­­úton, több a mosoly a Rákóczi­ út járó­kelőinek arcán. Kényelmes­ebek a léptek, csillogóbbak a szemek, hango­sabbak a szavak. Szilveszter éjszakája van. Budapest örül, szórakozik. Az utcákon nevetgélő cso­portok járnak, az ajtók mögül zeneszó szűrődik ki. Boldog kacagás búcsúztatja az óesztendőt. Sikerekben, örömben gazdag volt Ibik. Számtalan győzelmet ara­tunk, köny­­nyebb és jobb lett az életünk. Erről beszélgetnek a nagy asztal­ körül a Kossuth SzIT-csoport Rákóczi-úton lévő helyiségében is. Sorra, ahogy le­­tették a garast, mindenki elmondja, mit hozott neki a hároméves terv és annak utolsó esztendeje. — Nekem biciklit, nekem új ruhát nekem tankönyveket, nekem azt, hogy tanulhatok, nekem, hogy gondtalan kö­rülmények között készülhetek hivatá­­­­somra. — számolnak be boldogan Ná­­dasdi László, Bankos Lenke és a töb­biek A főváros könnyű- és nehézipari üzemeiben is vidáman szórakozva ün­­neplik a dolgozók az új esztendőt. A Kispesti Textilgyárban, a MÁV Északi Járóműjavító-terepén nyolc óra óta fo­lyik a kultúrgárda műsora. A Stühmer-gyár kultúrter­mében áll a szilveszteri bál A fiatalok rendezték­­a mű­sort, a szórakozásból azon­ban kiveszik részüket a gyár többi dolgozói is. Szánt­ó Sándor, az ünnepi est egyik főrendezője boldogan büszkélkedik: — Mindent megtettünk, hogy a gyár dolgozói iól érezzék magukat. Hiszen kettős ünnep a mai, kettős az örö­münk. Sikerrel fejeztük be a Három­éves Tervet és nekilátunk boldogabb jövőnket építő ötéves Tervünknek. hí Onóra melletti Dalszínház nép szórakozóhely zsúfolásét megtelt. Ez a mulató azelőtt híres volt megfizethe­tetlen árairól. Ma a gyárak, üzemek, hivatalok dolgozói táncolnak a par­ketten. Az utcáról egyre érkeznek szó­rakozni vágyó emberek. — Ez is a hároméves terv eredmé­nye — hallani innen is, onnan is —, hogy ma a mi szórakozásunkra szól itt a zene. Az Élesznelési Nemzeti Vállalat egyébként is kitett magáért. A különböző szend­vicsek, sütemények és hi­deg tálak mellett minden üzemben hatfajta vacsorát szolgáltak fel éjfélig, azután pedig háromfajta leveskülönlegességet. Az ÉNV 32 ü­zemében szórakoztatják zenekarok a dolgozókat. A Bethlen­ utcában, a Magyar Dolgo­zók Pártja VII/6. körzetének helyisé­gében csend van. .Mielőtt k­edetét veszi a tánc, a szilveszterezők még visszaemlékeznek kicsit az elmúlt évre Kisztlinger József, a Ganz-gyár vszter­­gályosa számol be a legizgalmasabb eseményről: hogyan ért el 5431 száza­lékot, hogyan nyerte el a „sztahano­vista” büszke címét. Többször is hang­­s­úlyozza: Szovjet barátaink példája nyomán jutottam idáig!” Az Erzsébet­ körút 41. szám alatt az MKDSz rendez műsoros bált. Az asz­­ezon volt két tánc között a háztartásról beszélgetnek. Arról, hogy hónapról hónapra könnyebb a dolguk, hétről hétre többet és jobbat vásárolhatnak a keresetből. — Boldog év volt, a a következő még boldogabb lesz! — mondja Bánó Jolán.' Éjfél■­­4 táncoló párok felett szerpen­­tnszalagok suhognak­, a zenekar rázen­dít. Itt az új esztendői Vidáman csen­genek a poharak, a taxisofőr nevetve integet a villamoskalauznak, az ablak­ból tarka konfetti záporoz az utcára. Budapest 1950 első perceit éli. ■S a város felett magabiztosan és szilárdan áll a szabadság babérágas bronzalakja... m SS Ítélet a japán „bakteriológiai halálgyár“ bűnöseinek perében Az ítélet félelmetes intés az új világháború gyújtogatói felé tervezett baktériumháború csak ré­sze volt a békeszerető népek ellen irányuló általános támadó összeeskü­vésnek. Párhuzamot vont a hitlerista banditák krematóriumai és gázkamrái, valamint a japán imperialisták borzalmas halál­­gyárai között és megállapította, hogy mindezek borzalmaitól a Szovjetunió fegyveres erőinek megsemmisítő csa­pása mentette meg az emberiséget. Az ügyész a továbbiakban emlékez­­tette a bíróságot, hogy 1946-ban, a tokiói nemzetközi haditörvényszéken, a japán háborús főbűnösök perének tár­gyalása során okmányokat terjesztettek be, amelyek a hadiílusháborút előké­szítő alakulatok „kísérleteiről” számol­­tak be. A hadbíróság követette az amerikai ügyésztől, hogy szerezzen be kiegé­szítő bizonyítékokat Bizonyos befolyásos személyek szó­­ban szemmel láthatólag érdekeltek vol­tak­ abban, hogy megakadályozzák a hadi gép­ezet szörnyű bűncselekményei­ n­ek leleplezését és ezért a dacilus­­háborút előkészítő alakulatok borzal­mas tevékenységéről szóló kiegészítő bizonyítékokat nem terjesztették a hadbíróság elé. A vádbeszéd rámutatott hogy az emberiség elleni bűnös összees­küvés láncszemei nem azoknál a bűnösöknél végződnek, akik felett a Habarovszki bíróság ítélkezik, lemeztelek a többi tömeggyilkosok na­­vei is, Qota Murakami, Ikaza Tanaka, Josimura é® mások, ezek azonban q­ua ülnek a vádlottak padján, mert a Szovjetúnió határain kívül vannak és annak a rekacio« imperialint« tábor­nak a támogatását élvezik, amely maga is arról álmodozik, hogy mikor zúdít­hat az emberiségre atombombákat­­ halált hozó baktériumokat A törvény által előírt legsúlyosabb íté­let kiszabását kérte a bűnösökre és ki­jelentette: „Az önök ítélete legyen félel­metes intés az új világháború gyújtó- Platóinak, akik ugyanolyan kegyetlenek és ugyanúgy gyűlölik az emberiséget, mint azok a bűnösök, akik felett önök ítélkezni fognak Akik az emberiség elleni újabb go­­nosztetteken törik a fejüket, emlé­kezzenek arra, hogy a vitág nem feledkezett meg a második világ­háború tanulságairól A világ békéje és biztonsága felett őrt áll a sokmillió egyszerű ember, a nagy Szovjetunió vezette demokratikus tábor. A védőbeszédek és a vádlottak fel­szól­alásai után a bíróság meghozta, az ítéletet. A bíróság Jamada, Kadzi­­rukoi, Takahasi és Kavaszimo vádlot­takat a maximális 25 évi, Sato­ma Kotr­avasa vádlottakat 20 évi, a többi vádlottat 2—18 évi javító munkatábor­­ban töltendő büntetésre ítélte. A baktériumfegyver előkészítésével és alkalmazásával vádolt japán militarista gonosztevők perében Szmirnov ügyész elmondotta a vádbeszédet. Hangsú­lyozta, hogy a tárgyalás jelentősége messze túlhaladja a vádlottak padján ülők személyes bűnösségét és felelős­ségét. A bűnös japán imperializmus által 1949 DECEMBER 31 „Maradéktalanul teljesítettük a háromévest!" Ritka pillanat ez. A Csepeli Posztó gépei, melyek máskor éjjel-nappal, meg­állás nélkül zakatolnak, most mozdulat­lanságba merevedve sorakoznak egy­más mellett. A műhelyek egyikében, másikában még ott sürgölődnek körülöt­tük azok, akiknek intésére méterszám ontják magukból a fonalat, vagy a textilt. Másutt már a villanyt is elol­tották és csend honol a hatalmas ter­mekben. A Csepeli Posztó dolgozói lel­tárt készítenek a Hároméves Terv be­fejezése után és az ötéves Terv meg­indulása előtt számbaveszik tulajdonu­kat a hatalmas gépektől a legkisebb szegig. A Csepeli Posztó valamennyi üzeme maradéktalanul teljesítette a Hároméves Tervet. A férfi&fonoda fejezte be legelő­ször, november 3-án. — Nem volt a tervnek egyetlen elő­írása sem, amelyet ne teljesítettünk vol­na túl — mondja Breier János, a fésűs­fonó „kiváló munkás" főművezetője. A szépen feldíszített faliújságra mutat: — Azért lettünk készen az elsők között, mert mindenben a Párt utasításait kö­vettük. Munkánkon meglátszik, hogy a műhely dolgozóinak 80 százaléka kom­munista. A fonodát sorra követte az előkészítő, a szövődé, a festődé. Az előkészítőben Horváth Ferencné, a műhely legjobb munkása szeretettel tisztogatja, törölgeti gépét. — legközelebb már az ötévesre dol­gozunk — simogatja meg a csillogó­testű csévelőt A kikészítő fejezte be utoljára a ter­vet. Dolgozóinak azonban nem kell szégyenkezniük: ez a gyártás folyama­tából ered. Hogy milyen derekasan dol­goztak, arról a december 12-ét meg­előző napok tanúskodnak. A heti 900 véges átlagteljesítményt ekkor 1257-re emelték. Vagács Istvánná, a kikészítő­műhely osztályvezető-helyettese ellent­mondást nem tűrő hangon jelenti ki: „Ezzel a lendülettel kezdjük az ötévest!"­ ­? Az Ötéves Tervet is ilyen pontosan hajtjuk végre. Még egy nap! A műhelyek levegője feszültséggel van tele. A munkások sze­me a várakozás lázában ég. Ez a han­gulat huszonnégy órával az ötéves Terv beindítása előtt a Bamert Bányagép­gyár Nemzeti Vállalatnál! A gyár műhelyeiben, a gépeken, mun­kapadokon ki van függesztve a részle­teire felbontott terv. Minden dolgozó tudja, hogy mit várnak tőle, mennyit kell elvégeznie. Az udvaron hatalmas daruszer­vezet vasváza­ áll. Opálszínű lezerecskék hul­lanak sziporkázva szerteszét Szabó La­jos hegesztő keze alól. — Ezzel a lendülettel kezdjük el! — mondja. Nem teszi hozzá, hogy az öt­éves tervet. Mi másról lenne szó? Hisz egész nap erről beszél Czumpf Győző művelettervezővel, aki azelőtt autogén­vágó volt és most lejött a hegesztők­höz segíteni. Jakab László sztahanovista ifjúmunkás esztergályos éppen futókerekeket esz­tergá­lyoz. Gyorsan dolgozik. A gép alja már tele van apró, hullámzó for­gácsokkal.­­ A „Sztálini Műszakiban 650 szá­zalékot­ teljesítettem — mondja. — Az ötéves Tervben még fokozni fogom. De a nagy eredmény mellett annak örü­lök legjobban, hogy részben Czinege Józsefet is átképeztem esztergályossá. Már önállóan dolgozik. Nagy roppanásokkal szeleteli a kes­keny vaslemezeket a présgép a vasszer­­kezet-műhelyben. Óriási kalapácsütések­től visszhangzik az egész terem, itt dol­gozik Szolomtár Jánosné betanított gép­munkás. Azelőtt takarítónő volt. Nem­rég még 140 százalékot termelt. Azután mindig többet. A „Sztálini Műszakion elért 210 százalékos teljesítményét azóta is tartja. — Nem is tudom, hogy mit érzek — kiáltja boldogan túl a zajt. — Huszon­négy óra és elkezdjük az ötéves Tervet. A mi tervünket! .A Börtönsieeti és fi kivégzőosztag előtt is Kommunistákhoz méltóan viselkedtek” 1944 december 24-én a német fasisz­ták és a nyilas hazaárulók a sopron­kőhidai fegyház udvarán meggyilkolták a Kommunista Ifjúsági Szövetség három kiváló harcosát: Pesti Barnabást, Pataki Istvánt és Kreutz Róbertet. A Magyar Ifjúság Népi Szövetsége a Kerepesi temetőben kegyeletes ünnep­ség keretében emlékezett meg a már­tírhalált halt ifjú kommunista vezetők­ről. A MINSz-ben tömörült sokezernyi magyar fiatal fogadalmát fejezte ki­ a sírok előtt elhelyezett felirat: ,Az ifjú kommunista mártírok szellemében mun­kával, harccal, tanulással építjük a szocializmust". Hollós Ervin, a MINSz főtitkárhelyet­tese emlékezett meg az elhunyt ifjú mártírokról. —­ A börtönben és a kivégző osztag előtt is kommunistákhoz méltóan visel­kedtek — mondotta. — Hiába vallat­ták, kínozták őket, nem árulták el tár­saikat. A Párt adta az erőt az önfel­áldozó küzdelemhez. Rákosi elvtárs volt az, aki a börtönből és az emigrá­cióból is útmutatást és irányítást adott a kommunista fiataloknak. — Elvtársaink sírjánál fogadjuk meg — fejezte be beszédét —, hogy minden erővel küzdünk a szocializmus meg­teremtéséért - 80 mezőgazdasági vándortanfolyam a Hajdúságban A vándortanfolyamok iránt egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható dolgozó parasztságunk részéről. Kü­lönösért a Szovjetúnió mezőgazdasá­gáról, a nagyüzemi gazdálkodásról tartott előadások népszerűek. Hajdú megyében eddig 20 tanfolyamot ren­deztek és rövidesen még 60 tan­folyam indul. DEBRECEN-GYŰR-MISKOLC-PÉCS-SZEGED-SZOMBATHELY-DEBRECEN-GYŰR-MISKOLC-PÉCS--SZEGED ZOMBATHELY-DEBRECEN-GYŰR—MISKOLC—SZEGED-SZOMBATHELY—DEBRECEN—GYŰR—MISKOLC-tPÉCS—DEBR­even .Mw«TMT«®KP£cS-3®GE®»OMBATHELY-DEBREC­EN-GYŰR-MISKOLC-ag&S-SZ­EGED-%tfi^tEELY GYŰR DE3R -XL»«« .. „ _ PECS-^Z­­K-GM-1 SZ0MBATI«^^E3WRll^P^^»[SlmiC®Ew-».­.»^ — —■* MISKOLC-PÉCS-SZ­EGED-SZOMBATHELY-DEBREC­EH-GYŰ ^C-PÉCS^Z­EGED^SZOMBATHEL^CS MISKOLC— PEC­S—SZ­EG­ED—I­­LUMBA i n 1\L I—v Llo riivL m­otu DEBRECEN—GYŐR—MISKOLC—PÉCS—SZEGED—SZOMBATHELY-DEBi®PeN-GYŐR-MISKOLC—PÉCS—SZEGED—SZÓ GYŐR-MISKOLC-SZ­EGED-SZ­OMBATH­ELY-D­EBR­EC­EN-GYŐR-MISKOLC-PÉCS-SZ­EGED-S­Z­OMBATHEI ISW** MSIEIESIEIHJj IE11EN­ jjjujlj IJJP8ZI:III.IOTIEM 11UEI BIBI 33

Next