Friss Ujság, 1950. május (55. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-03 / 101. szám

Ap ^.j^fvocn ara szavanként: hétköznap----------50 fillér vasárnap----------1 forint Postatakarékpénztár! csekkszámla: 61.015 Ihivás aláírásairól ARA 40 FILLÉR Szerkesztőség­i és kiadók,vétel: BUDAPEST, VL. NAGYMEZŐ­ UTCA 3 Telefon: 225-065* 225-064 A magyar nép millióinak harcos májusi seregszemléje a béke megvédése mellett A Friss Újság munkatársainak tudósításai Budapest és a vidék káprázatos, büszke ünnepnapjáról Piros zászlóerdők robogása, vidám és lelkes indulók zengése, milliónyi láb földet rengető dobbanása tette felejthetetlenné hatodik szabad májusunk ünnepét. A főváros széles útjain és a gépállomásokon, vidéki városokban és a tavaszi lombba borult falvakban eggyé forrott az­ egész magyar nép az ünnep lelkesedé­sében. Az élenhaladó munkásosztály, a dolgozó parasztság és­ a néphez hű értel­miség még sohasem volt ennyire ■ egy akaraton, mint 1950 május 1 -én. Megvéd­jék a békét! — ezt kiáltotta messzehangzóan millió és millió magyar ajka. Lel­kesen éltették a Pártot és mindnyájunk bölcs vezérét, Rákosi Mátyást— és egy­úttal azt kiáltották: Éljenek és vezessenek azok, akik győzelemre viszik békénk harcos hadseregét! Ujjongva ünnepelték a Szovjetuniót és tíz egész világ málga­zéinak nagy vezérét, Sztálint és egyúttal azt harsogták: Éljenek és járjanak sere­geink élén azok, akiknek legyőzhetetlen ereje félelmetes fenyegetés minden há­borús uszító, minden imperialista elnyomó számára. Köszöntötték a testvéri népi demokráciákat, a nyugati tőkés országok dolgozóit, és a gyarmati elnyomás ellen kü­zd­ó népeket — és egyúttal azt üzenték: Veletek vagyunk, veletek harcolunk egységesen a Szovjetunió vezette diadalmas békefrontban. Az üdvözlésre, az éljen­zésre, a lelkesedésre válasz érkezett a világ minden tájáról. Budapesten 600 ezren, országszerte a vidéki dolgozók százezrei vonultak fel, hogy a szabadság és a munka ünnepén kinyilvánítsák megtörhetetlen, harcos békeakaratukat. A magyar dolgozó nép összeforrt lelkesedésben, harci elszántságban, a földkerek­ség békéért küzdő százmillióival. Ennek a harcos, lelkes ünnepnek lendülete meg­sokszorozta a magyar nép erejét és most, az ünnep után minden magyar dolgozó megsokszorozódott erővel folytatja szocializmust építő munkáját, megsokszorozó­dott erővel áll helyt a békéért folyó hatalmas, győzedelmes harcban. Zenés ébresztőre ébred a főváros népe Az ünnepi díszbe öltözött Budapest korán ébredt május 1-én. Alig szürkült az ég, feldíszített járművek százai szál­lították a dolgozókat a találkozási he­lyekre. A villamosok, az autóbuszok, a taxik, a teherautók zsúfoltan közleked­tek. Virágfüzérek, jelszavak, vörös- és nemzeti színű zászlók lobogtak. A reg­geli nap fényében tündöklő főváros soha sem volt ilyen szép. Méltó volt a nagy naphoz, a felszabadult ország boldog ünnepéhez. Reggel hat órakor zenekarok járták a főváros utcáit. Az üzemek előtt, a hivatalok előtt, a munkahelyek környé­kén felsorakoztak a dolgozók. Kibontot­ták a zászlókat, kézire vették a jelsza­vas és a dolgozók vezetőinek arcképé­vel díszített táblákat. Éljen Sztálin! Éljen Rákosi! A Hősök terén, a díszemelvényen egymás után foglalták el helyeiket a minisztertanács tagjai, az Elnöki Ta­nács számos tagja, a termelésben élen­járó sztahanovisták, Kossuth-díjasok, a politikai és társadalmi élet kiválóságai, a külföldi diplomáciai testületek tagjai, Kiszeljov, a Szovjetúnió magyarországi nagykövetének vezetésével. Nyolc óra előtt néhány perccel érkezett . Rákosi Mátyás, a magyar nép szeretett vezére. A Sztálin-úton feltűnnek az első cso­portok tömegei, a térre ér az énekszó, a harsogó éljen. Tűzvörös lengő zász­lók alatt érkezik a Dózsa György­ út bejáratához a menet éle. Nyolc óra. Megszólalnak a harsonák, kezdetét veszi a nagy seregszemle, a főváros dolgozóinak felvonulása, hogy kifejezzék harcos elszántságukat a szo­cializmus építésében, a béke megvédé­sében. A menet élén Lenin, Sztálin, Rákosi óriási arcképét hozzák. A Sztálin-úton jobbról a III. kerület dol­gozói, középen a IX. kerület és balol­dalt a VII. kerület dolgozói haladnak sűrű sorokban. A Dózsa György­ útról a XIV. kerület fordul be elsőnek a Hő­sök terére. Az élen mindenütt a kerü­letek legjobb dolgozói, sztahanovistái, élmunkásai. Az első sorokban viszik, a m­unkaversenyben nyert zászlókat, a Párttól, a Szakszervezettől kapott ki­tüntetéseket. Óriási táblák emelkednek ki a tömegből. Rajta jelszavak: „Meg­­védjük a békét!" és ezt harsogja a térre ért sokezer főnyi tömeg. Egy má­sik jelszó: „Éljen május 1, a nemzet­közi proletariátus seregszemléje!" Zeng a kiáltás: Sztálin! Rákosi: Megvédjük a békét! Rákosi Mátyás a díszemelvényen fel­áll, messze kihajol a korlát fölé, integet a boldogan éljenző dolgozóknak. A díszemelvényről Népköztársaságunk vezetői nézik a felvonulást, Rákosi Mátyás üdvözli a dolgozókat A rádóckölkedi „Dózsa György“ termelőszövetkezeti csoport tagjai május 1-én körülállják a békeívet aláíró Rába János mintagazdát, a csoport elnökét. T­ él­en a szovjet-magyar barátság ! Ezrek haldanak át a téren. Most ér­kezik a díszemelvény elé a Korona­­kenyérgyár menete. Piros zászló a dolgozók kezében. A külföldi testvér­pártok vezetőinek és az üzem legjobb dolgozóinak arcképét hozzák. Egy nagy tábla beárnyékolja a menetet. Rajta a felírás: „Éljen a szovjet-magyar barát­ság!" A honvédelmi minisztérium, dol­gozói Rákosi Mátyást, a Pártot és Farkas Mihály honvédelmi minisztert él­tetik. A minisztériumban dolgozó asz­­szonyok orgonacsokrokat hoznak. Ma­gasra nyújtják a csokrokat. Mintha or­gonaerdő haladna át a hatalmas téren. Átvonult a téren az Ásványolajipari NV, a Tejért, az Óbudai Fehérítő és a Hungária-gyár menete. A menetet dí­szítő jelszavas táblák bizonyítják, a dolgozók tisztában vannak azzal, hogy a béke megvédésének legbizto­sabb eszköze a termelékenység eme­lése, a szocializmus építésének lanka­datlan üteme. Ezt mutatja az egyik felirat: „Mi úgy védjük a békét, hogy 200-as brigádban dolgozunk.” És azt is elmondják a jelmondatos táblák, hogy a magyar nép tántoríthatatlanul áll felszabadítónk, a hatalmas Szovjet­unió mellett: „Éljen a béketábor fő­­ereje, a dicső Szovjetunió és annak nagy vezére, Sztálin elvtársi" A felvonulók közül sokan­ volt munkatársai a díszemelvényen ülő mi­nisztereknek, politikai vezetőknek. Az élelmezési dolgozók közül többen együtt dolgoztak Marosán György könnyűipari miniszterrel. Egy percre megállnak az emelvény előtt és fel­kiáltanak: „Szervusz, Gyurka!" A dol­gozó nép ünnepli a soraiból kikerült vezetőket. A Vágóhíd dolgozói villogó­ bárdok­kal, hófehér munkaruhában vonulnak. Egy tábla azt hirdeti, hogy „Munkán­kat 220 százalékra teljesítjük a béké­ért folytatott harcban.

Next