Friss Ujság, 1950. június (55. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-01 / 125. szám

A jó könyv, az éltető, tiszta szellem, ma már, szabad hazánkban a tudásra és szépre szomjas tömegeket okosítja, az üzemek és földek megváltozott életű népének műveltségét erősíti. Amilyen jóleső látni a folyókon átívelő új és újjáépített hídjaink sokszáz acéltestét, romjaiból, ko­­romvertségéből kiemelt gyárain­kon az ezernyi, ötágú vörös csil­lagot és a rónák aranykincsű búzatengerét, s ugyanolyan jól­eső látni a könyvet népünk kezé­ben. A békeharc, a szocializ­musért vívott küzdelem napról napra szélesebb mederben folyik. Mióta Sztálin hősei kiűzték vá­rosainkból és falvainkból a vad­állati hitleri terrort és a Horthy­­világ népellenes, élősdi úrhadát . Rákosi Mátyás bölcs útmuta­tásai szerint a dolgozók élcsapa­tát, a Pártot követve, gazdasági és politikai fronton egyaránt ko­moly lépéseket tettünk előre. A munkásosztály megingathatatlan hatalmának óriási fájáról ezernyi gyümölcsöt arattunk. A könyv is — miként az erdő, a bányák, a gyár és a föld, miként a fehér kenyér — a nép, a tömegek közkincsévé vált. Mindez ereje teljes szépségében bontakozik ki az idei könyvnapokon. De a bő és jó könyvtermés egymagá­ban kevés ahhoz, hogy a kalapá­csot, kaszát markolók kezébe el­jussanak az értékes írói termé­kek. Döntő tényező, hogy a könyv olcsó-e vagy drága. A tőkés vi­lágban drágán árulták a­ silány, népbutító fércműveket. De még a könyvkiadók államosítása előtt megjelent könyvek ára is szinte elérhetetlenül magas volt a dol­gozók számára. A tőkés könyv­szatócsok selejtes nyugati szeme­tekért 80—100 forintos árakat szabtak meg. Míg ők üzleteltek a kultúrával, addig a könyv nem juthatott el a dolgozók széles tö­megeihez. Ma? A Párt vezette dolgozók harca, a munkaverseny a termelés arcvonalán komoly eredményeket hozott: a könyv ol­csó! Nézzük: százezer példányban jelenik meg Rákosi Mátyás be­szédeinek és cikkeinek gyűjte­ménye. A gyönyörű fehér papírra nyomtatott ötszázoldalas kötet ára fűzve 15 forint, dúsan ara­nyozott vörös vászonkötésben 25 forint. Lenin—Sztálin : „Az ifjú­ságról” című műve, amely min­den dolgozó felnőtt becses olvas­mánya és minden magyar fiatal számára nélkülözhetetlen, 8 fo­rint, Sztálin Kínáról című műve 5­ 50 forint, Illés Béla regénye 7 forint. Az „öt év” című, sok kép­pel díszített, nagyalakú album 13 forint. Petőfi prózai írásait 8.50- ért, Móricz Zsigmond regényét 6 forintért, Mikszáth Kálmán könyvét 8 forintért, Arany János költeményeit 8.50 forintért vásá­rolhatjuk. „... Hogy élni tudjon valaki hazája javára a szabadság jogaival, nemcsak jogok, nem­csak gazdasági lehetőségek kelle­nek, hanem kultúra és műveltség is” — mondotta Rákosi Mátyás. Népünk jól agyába véste ezeket a szavakat és él a művelődés le­hetőségével. A könyvnapokon százezrek járulnak majd a könyv­sátrakhoz, hogy gyarapítsák tu­dásukat és erejüket a haza és a béke javára. Jó tanulással készülnek a DISz-kongresszusra az Agráregyetem diákjai Népi demokráciánk erősödésével egyre több és több munkás- és pan­­asztszármazású fiatal foglal he­lyet az iskolák padsoraiban. Eb­ben az iskolai évben nagy érdek­­lődés nyilvánul meg a­ dolgozó szi­dók gyermekei között a tovább­tanulás iránt. Ezrek és ezrek je­lentkeztek már­ eddig is a Vili. általános osztályt elvégezve, kü­lönböző gimnáziumokba. A jövő iskolai évben az egyetemeken is megsokszorozódik a munkás- és paraszt származású hallgatók szá­ma. Fényképünk az Agráregye­­­rven készült,­ ahol túlnyomórészt már­ most is munkás- és­­paraszt­származású ifjak tanulnak. Behaj­tóan tanulmányozzák a növények életét, hogy az iskola elvégzése után minél nagyobb segítséget nyújthassanak mezőgazdaság­­ink­nak. Az if­jak a Párt vezette Dol­gozó­ Ifjúság Szövetsége alakuló kongresszusára többe és jobb tanul­,­mányi munkát ajánlottak fel. A német ifjúság testvéri barátságot akar minden néppel és harcot hirdet az imperialisták ellen Az angolszászok szolgálatában álló nyugatnémet rendőrség vérebekkel támadja és letartóztatja az Ifjúsági Találkozóról­­ visszatérő békeharcosokat A Szabad Német Ifjúság történelmi jelentőségű berlini találkozója véget­ért. A hatalmas béketüntetés az impe­rialisták minden uszító hírverése el­lenére példás rendben, a legnagyobb lelkesedés jegyében, minden zavaró esemény nélkül folyt le. A világ demokratikus sajtója nagy elismeréssel nyilatkozik a berlini Ifjú­sági Találkozóról. Az Izvesztija tudó­sítója kiemeli, hogy a német demokra­tikus ifjúság felvonult, hogy határozott „nem”-et kiáltson a háborús gyújtoga­­tóknak. A lengyel lapok megállapítják, a találkozó nagyszabásúi tüntetés volt a béke mellett és hatalmas csapást mért a háborús uszítók imperialista bandá­jára. Az Humanité című francia lap megállapítja: a berlini tüntetések azt jelentik, hogy a német ifjúság nem akar ágyútöltelék lenni a Szovjetunió Nagyszabású záróünnepségek fejez­ték be az Ifjúsági Találkozót­. Az ün­nepi szónokok egybehangzóan meg­állapították: a német ifjúság bebizo­nyította, hogy célja a béke és a haladó népekkel való barátság megvalósítása, és a szabad népek elleni háborúban. Az amerikai imperialisták sajtója nem titkolja, hogy a tüntetés mély be­nyomást gyakorolt az Egyesült Álla­mokban. Az egyik nagy amerikai lap óva int attól, hogy a béketüntetés jelentőségét lekicsinyeljék. A Szovjetúnió a német nép legjobb barátja A béke ifjú harcosainak május 27-én Berlinben tartott kongresszusa­ kiált­ványt intézett az egész német ifjúság­hoz. A kiáltvány hangsúlyozza, hogy a német ifjúság a tartós békét, hazája egységét akarja és testvéri barátságot akar a világ valamennyi népévé­l, együtt akar küzdeni velük az emberi­ség boldog jövőjéért. A német ifjúság világosan felismeri, ki az ellenség és az ellenség ellen ví­vott harc útjára lép. Leleplezi az im­perialista nyugati hatalmak és német cinkosaik becstelen politikáját és el­tökélten tiltakozik a nyugatnémet la­kosság gyarmati leigázása ellen. A kiáltvány megállapítja, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban a német■ ifjúság igazi hazára lelt. Majd bensőséges szavakban emlékezik meg a felszabadító Szovjetúnióról, a német nép legjobb barátjáról, amely a fel­szabadítás, és a nagylelkű segítség tet­teivel bizonyította be ezt a barátsá­got Ezután felhívja a német ifjakat és leányokat, hogy támogassák a Hatalmas csapás a háborús uszítókra

Next