Friss Ujság, 1950. július (55. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-08 / 156. szám
0 A művészeti főiskolákon fizetendő tandíjak A népművelési miniszter rendelete értelmében a Képzőművészeti, az Iparművészeti, Zeneművészeti, valamint a Színház- és Filmművészeti főiskolákon a tandíj egységesen évi 800 forint. Ebben az összegben a beiratási díjak és mellékdíjak bentfoglaltatnak. A munkások vagy dolgozó parasztok gyermekeit tanulmányuk első évében teljes tandíjmentességben kell részesíteni, tanulmányuk második évétől kezdve tandíjkedvezményben részesülhetnek, amelynek mértékét a rendelet megállapítja. Az Állami Zenekonzervatóriumokon a tandíj egységesen évi 200 forint. A tandíjon felül beiratási vagy más mellékdíjakat beszedni nem szabad. Képzőművészeti kiállítás nyílik meg az Alkotmány ünnepén Augusztus 20-án, Alkotmányunk ünnepén nagyszabású képzőművészeti kiállítás nyílik meg a Műcsarnokban. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége rendezi a kiállítást, amelyen mintegy 500 művész vesz részt. A kiállítók között igen sok fiatal munkás- és dolgozóparaszt-származású művész is lesz.____________ Szabotáló kulákokat ítéltek el Szabó Ferenc vámosmikolai kulák, akinek 48 hold földje, öt hold szőlője, háza, cséplőgépe, több lábasjószága van, szándékosan elmulasztotta cséplőgépének rendbehozatalát. A Pestvidéki Törvényszék Tanácsa kétévi és hathónapi fegyházra, hatévi hivatalvesztésre, politikai jogvesztésre, hathónapi kitiltásra, ezer forint pénzbüntetésre, cséplőgépjének és motorjának, valamint öt hold földjének elkobzására ítélte. Kuslán István alsónemesapáti 57 holdas kulák nem javította ki két cséplőgépét. Kéthónapi börtönre ítélte a bíróság- Frida egy szép vadrózsát talált ma s azt e szavakkal tűzte a II .orváth gomblyukába: — Ilyen lesz a mi Piroskánk hatvan nap múlva- Horváth meghajtotta magát, ez a figyelem kedvesen lepte meg, a kisasszony keze után nyúlt és megcsókolta. Általában ő is, mások is sokra becsülték Goethe egykori ideáljának leányát, mert éppen akkoriban dühöngött javában Európaszerte a Goethe-kultusz. No, de ki is tombolhatta magát a kultusz, kivált a gouvernanteokon, mert alig volt egy a kontinensen,2 aki ne állott volna fülmenő ágon valami összeköttetésben a halhatatlan költővel. Különben is fránya gyerek lehetett ő excellenciája.3 4 5 Volt vagy húsz szerelmi viszonya és azonfelül ráfogtak még vagy ezret. — Ad vocem,4 5 hatvan nap — mondá élénken az öreg úr. — Jó, hogy említi. Megszámoljuk a fáinkat. A fa megint több volt hárommal, mint amennyit Piroska kivágott az utolsó megolvasás óta. Horváth úr fölpattant ingerülten.— Eh, ez mégis borzasztó! Itt valaki garázdálkodik az erdőmben. Nézzék, megint kivágott három fát és ide rakta a többi közé. Ki lehet az és mit alkarhat? Egy kürt lógott a nyakán, zöld zsinóron, belefújt. Az éles hang keresztül metszette a sűrű lombozatot és bejárta az egész erdőt. A madarak elnémultak egy percre, mintha találgatnák. ..mi lehet ez és az erdő oly hallgatag, oly sík, ha a madarak nem csipognak, hogy szinte ijesztő. Kis vártásra visszafelelt egy másik kürt, az erdőkerülő, aki jelentette ezzel, hogy hallotta és jön Egy negyedóra múlva ott állt puskával, csíkos tarisznyával, gubában egy drabális* termetű ember MIKSZÁTH KÁLMÁN: 33 a bajsza egész az álla hegyéig csüngött le. — Istók, mi dolog az? — förmedt rá a földesúr —, valaki kivágja a növendék nyírfáikat, mikor a leányom nincs itt és oda cipeli a rakásra. Istók a fejét rázta: — Az az egy már nem lehet, mert meghallanám a fejsze hangját. — Már pedig ez így van. Istók, csak nem akarsz ebben megcáfolni, ami egészen bizonyos? Istók keresztet vetett magára: — Akkor azt csak az ördög teheti, tekintetes uram — felelte babonás ámulattal—, valami nesztelen pokolbeli szerszámmal— Az ördög? Miféle ostoba beszéd, ez, Istók. Minek volna az ördöginek a fa? — Hát kérem a lássan, csak kell, hogy vegye valahonnan a fűteni valót a katlanok alá— Szamár vagy, Istók — nevetett rajta Horváth —, hiszen nem viszi el a fát. Aztán az ördögnek nem is kell, hiszen ott van a kőszén a föld alatt. — No, az már igaz — hebegte Istók megnyugodva —, hanem azért mégis csak varázslat lesz a dolog, mert a paraszt hazavinné, ha kivágná A parasztot, én is ismerem, a tekintetes úr is ösmeri, tudjuk róla, hogy hazavinné, de a gonosz szellemeket se én nem ismerem, még talán a tekintetes úr sem, hát nem tudjuk a szokásaikat-A köznép a század elején teljesen a Papok befolyása alatt állt s be volt gubancolva lelke, erkölcse a babonában, mint az Ábrahám báránya az iszalagok közt. Éppen tavaly nagypénteken történt a helységben, hogy egy vándorló órást (mert akkor még vándor órások jártak megigazítani egész környékek óráit), két legény agyonvert a kapós úton öt forintért, amit nála találtak Az órás táskájában a műszerek közt volt egy darab szalonna is, amiből az egyik gyilkos legény falatozni kezdett, mire borzadva kiáltott rá a másik gyilkos: „Mit csinálsz, az isten szerelméért, hiszen ma péntek van?‘‘ Mire az undorral dobta el véres kezével a kárhozatos ételneműt. — Mindegy — folytatta a földesúr —, akárki vágja is a fákat, Istók, de azt az egyet megmondom, hogy mától kezdve itt rejtőzz el, ne törődj az erdő többi részével és ha valakit megcsípsz, kötözd meg hozd hozzám. Mert ha csak egy fa dől el még itt tudtod nélkül, annak igen siralmas vége lesz rád nézve. Megértettél-e jól? — Igen, megértettem, tekintetes uramleteket akarta megijeszteni, de a kis Piroska sápadt el erre a narancsra. Istók csak a felét vakarta és golyót, puskaport kért az urától, mert mi tagadás benne, ő eddig a puskát csak dísznek hordozta a vállán, földi teremtmények ellen elég volt a két izmos karja, de most ki tudja, miféle csodákkal és szörnyekkel leszen dolga és a golyó mégis csak golyó. — Az az egy már nem lehet, mert meghallanám a fejsze hangját. FRISS ÚJSÁG 1950 július 8. számbat. Pecka Mátyás irsai középparasztnak nagy gond esett le a válláról Nem töri magát tovább — szerződést köt a gépállomással Egyetlen nagy lendület most a határ. Albertitől Irsáig, onnan tovább, végig az egész megyén és az országon, ahol még talponálló gabona van. Egy lendület, egy akarat: minél előbb befejezni a munkát és biztosítani jövőévi kenyerünket. Utolsó aratási nap van Albertin, a gépállomás már készen áll, hogy megkezdje a cséplést. Kévékkel megrakott szekerek imbolyognak a dűlőutakon, növekednek az osztagok, pengenek a kaszák, kipirult arcés asszonyok és fiatalok segítenek a nagy munkában. Még egy nap! A gépállomás udvarán egymásután zúgnak fel a dobok. Két-három óráig járatják a cséplőket, hogy kipróbálják. Így látni meg, hogy teljesen rendben vannak-e, készen a cséplésre. Még egyszer megvizsgálják a törekrázót, adobsíneket, a rostákat és a szemeket felhordó kanalakat. Megzsírozzák a csapágyakat, megolajozzák a kerekeket. De van itt más munka is. A gépállomás nemcsak a cséplésre készül. Ezzel egyidőben megindulnak a traktorok a tárcsákkal és az ekékkel. Sokat tanult dolgozó parasztságunk az élenjáró szovjet mezőgazdaságtól. Liszenko szovjet tudós mondotta, a jó termés alapfeltétele, hogy a tarlót nyomban aratás után tárcsázzuk meg. Ló helyett traktor A dolgozó parasztok egymásután jönnek megkötni a talajművelési szerződést. Tavaly és azelőtt még húzódoztak, de az idei termés már bebizonyította, hogy mit jelent a gépi munka. Fábián János irodavezető magyarázza az érdeklődőknek a szerződés feltételeit. Ferenczi Ferenc hatholdas dolgozó paraszt nyomban aláírja. Két holdra köt szerződést. Pecka Mátyás 18 holdas dolgozó paraszt kerékpáron jött átasáról. Azt szeretné tudni, lehet-e terményből fizetni a gépi munkáért? Egész évi talajmunkára szeretne szerződni. — Két lovam van, de nem érdemes tartani — mondja meggyőződéssel a hangjában. — Lovak helyett inkább disznókat hizlalok és teheneket tartok. Figyelmesen áttanulmányozza a szerződés feltételeit. Felderül az arca, amikor megtudja, hogy aki terményben köt szerződést a gépállomással és nyolc napon belül ezt be is szállítja, az 10 százalékos kedvezményben részesül. — De lehet jövőre is fizetni — világosítja fel Fábián János. Egyévi kamatmentes hitelt nyújt a nép állama a dolgozó parasztoknak. Készpénzfizetésnél pedig 5 százalékos kedvezményt. Ferenczi Ferenc hatholdas alberti dolgozó paraszt aláírja a talajművelési szerződést. A gép jobban bírja Pecka Mátyás számolgat magában. Az asszonnyal már beszéltek erről otthon. Antikor megszólal, derűs lesz a hangja és mosolyog, mint akinek nagy gond esett le a válláról. Egész nap dolgozom, hajszolom a lovakat is. Ha elvégzem a behordást, nyomban nekiállok a tarlónak. Nincs ennek így értelme. Úgy beszéltük meg otthon, hogy a gabona behordásánál is szerződést kötünk. Vontatóval gyorsabban megy. Mert sietni kell ám. Megnézi az ekéket, a tárcsákat. Még nem írja alá a szerződést. Gondolkozik. Újból megtárgyalják, majd otthon az asszonnyal . A gép jobban is bírja — mondja aztán elmenőben. — Tökéletesebb munkát végez... Holnap majd visszajövök és megkötjük .. Figyeli a dob zúgását. Egészséges hangja van. Jól rendbehozták ezek a fiatal traktoristák. Maholnap már meg lehet velük kezdeni a munkát. Vidáman pattan fel a kerékpárra. A határ felé karikázik, ahol a nagy csata győzelmes befejezéséhez közeledik. VIIHajók ha fel se járnak... Piroska a nagy örömből váratlanul fordult be a legnagyobb szorongatásba. Jaj istenem, a szegény Rüttlert megfogják. Talán meg is lövi ez a rettenetes bajuszú ember, az az Istók. Szűz Mária, szent anyácska, segíts rajtam, gondolj ki valamit helyettem! Érezte, hogy meg kell menteni Buttlert. De hogyan! Kire bízza titkát? Inkább meghal, mintsem valakivel közölné- Ha talán írna neki? De ki vinné el a levelet? És aki vinnie, az már kitalálna mindent. Megmondaná az apjának, kikiáltaná az egész világnak. (Folytatjuk) 1 Nevelőnőkön. 2 Földrészen f őkegyelmessége 4 Ad vocem* ehhez a szóhoz szólván 5 Nagy, erős, hatalmas termetü