Friss Ujság, 1950. július (55. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-09 / 157. szám
G FRISS ÚJSÁG 1950 július 9. vasárnap 1 PÉLDÁT MUTATNAK Túl van már az ötvenen idős Nagy Istvánná hétgyermekes családanya, a pusztaszikszói „Szabad Nép’” termelőcsoport tagja. Marokszedő volt világéletében. De olyan lelkesen és olyan gyorsan sohasem szedte a markot, mint az idén a csoportban. Bizony, sok fiatal mögötte maradt a versenyben. A Magyar Dolgozók Pártja nagylángi pártszervezetének titkára, Rainer József önkéntes arató rohambrigádot szervezett és segítségére sietett a község dolgozó parasztságának, hogy idejében learathassák a gabonát. Jó kommunista, aki élen jár a termelésben és példamutatóan teljesíti kötelességét. Barát Mária traktoristalány a lepsényi gépállomás dolgozója. Rajongásig szereti mesterségét, alig várja, hogy a dübörgő traktorra ülhessen. Barát Mária gépével rövidesen a tarlóra vonul, hogy gondos, jó munkával előkészítse a talajt a következő esztendő még jobb termésére. Sós János táci hatgyermekes középparaszt 10 mázsa gabonára kötött szállítási szerződést. Elsőnek aratta le termését és elsőnek hordta be a szérűre. Ha megindul a cséplés, újból az elsők között lesz, aki a géptől egyenesen a földművesszövetkezetbe szállítja minden szem felesleges gabonáját. Megtagadják a munkát a Tito-bandának a jugoszláv dolgozók A Tito-banditák, a béke ellenségei eltitkolták a jugoszláv nép előtt a stockholmi felhívás szövegét, megfosztva Jugoszlávia népét a felhívás aláírásának lehetőségétől. A Tito-árulók fasiszta mintára szervezték meg uralmukat és mindenben hűen követik ez amerikai bankbárók utasításait. Az 1950-es évre szóló jugoszláv költségvetést 30 százalékban katonai kiadásokra irányozták elő. Ezenfelül a költségvetés közel 10 százalékát más országok elleni kémkedés és szabotázs céljaira fordítják. Az amerikai dollárhiénák belgrádi lakásai Jugoszlávia természeti kincseit elrabolják, hogy az amerikai tőkések zsebét tömjék ezzel is. Egymásután építik a repülőtereket, Jugoszlávia háborús tűzfészekké vált. A jugoszláv dolgozók látják mit jelent a tőke zsoldosaivá szegődött Titobanda uralma. Harcolnak rabtartóik ellen. Még a hivatalos adatok is beismerik, hogy egyedül Szerbiában a múlt év tíz hónapja alatt, az üzemekben toborzott 628.000 munkás közül nem kevesebb, mint 430000 hagyta ott a munkát. A parasztok sem akarnak dolgozni annak a bandának, amely éhséget, nyomort hozott Jugoszlávia népére, haláltáborrá változtatva Jugoszláviát. A parasztok ebben az évben több mint 2 millió 700 ezer hektár földet hagytak parlagon. A „Táncsics Mihály44 otthon nyerte az iparostanulóiskolák országos versenyét A Munkaerőtartalékok Hivatala felszabadulásunk ünnepe alkalmából általános versenyt hirdetett az iparostanuló otthonok között. A versenyt a 13-as számú, Táncsics Mihályról elnevezett otthon lakói nyerték meg. Ifj. Drozdik József géplakatosból lett nevelő büszkén mutatja meg azt a gyönyörű brokátselyemből készített vándorzászlót, amelynek most az a 102 iparostanuló a boldog tulajdonosa, akik ebben a hónapokon át tartó nagyszabású versenyben győzedelmeskedtek. Amikor kézhez kaptuk a verseny feltételeit, azonnal hozzáláttunk a munkához — meséli el a verseny izgalmainak történetét if.J. Drozdik József. Hozzáteszi mindjárt, hogy kicsit féltek ettől a versenytől, amely többek között a tanulmányi, előmenetelt, a sporteredményeket, az Általános fegyelmet és a műhelymunkát bírálta el. — Elsősorban a tanulmányi előmenetel kilátásai voltak kedvezőtlenek — mondja. — Otthonunkban 33 görög fiú is lakik, akik április 4-én még alig valamit tudtak magyarul. De a nagy verseny megtörte a jeget. Culis Jorgas esztergályos tanuló a verseny kihirdetésének napján kijelentette, mire a verseny kiértékelésére kerül a sor, elfogadhatóan beszél magyarul. A görög ifjak, akik a magyar népi demokráciában szabadságot, munkát és boldog otthont találtak, egymásután csatlakoztak Culis Jorgas felajánlásához. És amit vállaltak, be is tartották. Hozzájárult ehhez a jó eredményhez az is — magyarázza tovább Horváth Róbert versenyfelelős, — hogy Farkas Ferenc szabó, Kiss Gerzson géplakatos és Kábai Flórián 18—20 pontos állaggal jó tanuló jelvényt, szereztek és erősen javítottak az otthon átlagán. Aztán megtudjuk, hogy a Táncsics Mihály iparostanuló otthon lakói a verseny keretében megnyerték a XIV. kerület táncversenyét 26 különféle szervezet közül s pingpongban és röplabdában is kitűnő eredményeket értek el. — Természetesen mindez nem lett volna elég a verseny megnyeréséhez — folytatja a felvilágosítást ifj. Drozdik József. — A verseny kezdetének napján Hollósi Miklós igazgató külön megbeszélést tartott a ratjok vezetőivel. Balogh József, Molnár Gyula, Göndör Miklós, Terner László, Erős Rudolf és Bognár István rajvezetők rajaikkal együtt külön versenybe kezdtek fegyelem, tisztaság, műhelymunka, tanulmányi eredmény terén. A rajok közötti verseny nagyban elősegítette, hogy az otthon kihívó eredményt tudott elérni. Minden egyes iparostanuló átérezte ennek a versenynek a jelentőségét. S most, hogy miénk a vándorzászló, minden igyekezetünkkel azon leszünk: sikerüljön hosszú éveken át megtartani. * Az otthonból 12 parasztszármazású iparostanulót vett fel tisztjei sorába a Néphadsereg, 9-en szakérettségit tesznek és utána egyetemre kerülnek, 6-an pedig — többségükben vasasok — minisztériumi tisztviselők lettek. Megtudjuk még, hogy ezeken kívül 4 marostanulót kitűnő munkájának jutalmaként egyesztendős tanulmányútra a Szovjetunióba küldtek. SZÁZ ÉVE SZÜLETETT VÁZOV, A BOLGÁROK NAGY ÍRÓJA A nevét mindmáig alig ismerték a magagyar dolgozók. Ő is azoknak az íróknak a sorát gyarapította, akiket a múlt reakciós , magyar irodalompolitikája eltagadott, eltemetett, mert műveikben a szabadság szeretete, az elnyomók gyűlölete, a nép igazsága izzott. A dicsőséges Szovjet Hadsereg győzelme, a nép felszabadulása, az úri világ megsemmisülése felszabadította a múltban elnyomott, elhallgatott halhatatlan klasszikus írók életművét. Az igazi Puskin, az igazi Petőfi, az igazi Botev, az igazi Eminescu, az igazi Miczkievicz költészete minden szabad nép zászlajaként lobog és mutatja a múltból a jövőbe vezető utat.. így szabadult fel Iván Vázovnak, a bolgár nép halhatatlan klasszikusának életműve is. A magyar dolgozók is megismerhették végre ezt a nagy írót „Iga alatt” című regényéből, amely magyar nyelven a Szikra kiadásában jelent meg. Vázov száz esztendővel ezelőtt, 1850 július 9-én született. Mint a nép írója jelent meg a bolgár irodalomban. Költeményeiben, regényeiben a polgári demokratikus forradalom időszakát ábrázolja. Ez a bolgár újjászületés korszaka , volt, amikor a bolgár nép felszabadult az évszázados török iga alól. De a bolgár nép nyakára, a török iga széttörése után új elnyomók, saját kizsákmányoló uraik ültek. Vazov egész sor alkotásban leplezte le a nép előtt az elnyomók aljasságát, az üzérkedést, az önkényeskedést, az erkölcsök rothadását. Megrázó erővel festette le a nép, a bolgár parasztok nyomorát. ugyanakkor megmutatta a dolgozó nép életét, lelkesedett munkájukért s különösen a bolgár parasztságot ábrázolta magasrendü művészettel és mély emberi meggyőződéssel. Minden írásából mélységes hazaszeretet áradt. Hazaszeretetéből fakadt lelkesedése a bolgár nép hősei, a bolgár újjászületés harcosai iránt. Vazov műveinek eszmei tartalma ma is elevenen él, ma is lelkesít, amikor elértük az „igazság fénylő hajnalát”, amelyet ő is látott a távol jövőből felragyogni. De műveiből még egy nagy példamutatást meríthetünk. Vázov nem csak a hazai tőkéseket gyűlölte és leplezte le, hanem megmutata a nyugati, angol imperializmus igazi arcát is. Amikor az angolok megrohanták a hárommilliós kis búr köztársaságot, Vazov mélységes felháborodással tiltakozott műveiben ez ellen a gyalázatos rablóháború ellen. Ugyanakkor hirdette, hogy a népeket felszabadító háborúk igazságosak és jogosak. A nagy bolgár író mélységesen hitt az igazságos háborúk győzelmében, az emberiség békés, szabad korszakának beköszöntében. Bulgária népe vasárnap ünnepli nagy írója Iván Vázov születésének évfordulóját. Vele együtt ünnepel az egész haladó világ s vele együtt ünnepel a baráti magyar nép, amely a maga művészének tekinti a múlt minden haladó, a néppel harcoló, a szabad jövőt hirdető íróját. Bulgária népe és a baráti magyar nép egyként azzal ünnepel a legméltóbban, hogy valóra váltja a nagy író jövőbelátó szavait s bátran harcol az imperialisták ellen, az emberiséget „vérbe, könnybe, halálba” hajszoló gyalázatos háborús uszítók ellen a dicsőséges Szovjetúnió oldalán a békefront győzelméért. Mind a tettét Balatonra , egyik aggod cipelte magét a sok ennivalóval, a másik: kényelmesen utalott, ment Tudja, hogy oka