Friss Ujság, 1950. július (55. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-30 / 175. szám
Vhindeilufő ittság Népvándorláskori sírt tártak fel Szirmabesenyön A Szirmabesenyő község határában lévő homokbányánál kavicslapátolás közben Tövis István, ifj. Germuska Pál és Domonkos János kavicstermelők észrevették, hogy a homokból kardhegy áll ki. Felhívták rá Blitzer Sámuel munkavezető figyelmét, aki a lelet környékén a munkát azonnal beszüntette és értesítette a Borsod Miskolci Múzeum vezetőségét. A múzeumból rögtön kiszállt Megai Géza régész, aki szakszerűen feltárta a lelőhelyet. Megállapították, hogy VI— VII. századbeli sírról van szó. A csontvázból már csak az erősebb csontok voltak meg, mellettük két kard feküdt, egyik 55, a másik 75 centiméter hosszú, kovácsolt vasból készült, egyenes pengéjű kétélű kard. A kisebbik kardnak fahüvelye van, amelyet úgy mentettek meg, hogy azonnal gipszbe helyezték. Találtak még a csontváz mellett ezüst csatokat, egy borostyángyöngyöt és egy teljesen ép vizes korsót, simított díszítésekkel. Megai Géza kijelentette, hogy a leletnek nagy értéke van, mert a múzeumnak ebből a korból való sírlelete még nem volt. A községben régebben lócsontvázas temetkezési, helyre bukkantak, akkor azonban az ott talált tárgyakat kapzsiságból széthordták és azok elkallódtak. Ma már a dolgozók tudatában vannak a tudomány fontos szerepének és most a dolgozók ébersége nagyértékű leletet mentett meg a múzeum és a tudomány számára. KÓRHÁZ A FALUSAM A Szovjetunió számtalan, a leghaladottabb vívmányokkal felszerelt gyógyintézetei között is nevezetes a harkovi terület Olsani falujában levő kórház, amely sebészeti, szülészeti, elektrotherápiai és belgyógyászati osztályokat foglal magában. Van röntgenkészüléke, klinikai laboratóriuma, operációs terme és iszapgyógyászata. Ez évi fenntartására az állam egymillió 900 ezer rubelt irányzott elő. A kórházban 9 orvos és 17 segédorvos működik. A kórház egyik sebésze 36 éve dolgozik a faluban, a másik két sebész szintén régóta munkálkodik Okaniban. Az orvosok havonta egyszer-kétszer tudományos konferenciára gyűlnek össze. A kórház 10 kolhoz és egy szovhoz betegeit gondozza. A tej tápereje Arra, hogy a tej fogyasztása milyen egészséges, az emberek már akkor rájöttek, amikor még fogalmuk sem volt arról, hogy tulajdonképpen mit is tartalmaz. Később megállapították, hogy rendkívül könnyen emészthető fehérje, zsír és cukor nem benne, a vitaminok felfedezése után pedig megtalálták benne azokat a vitaminokat, amelyek az emberi egészség legfontosabb védőanyagait jelentik. Felforraláskor a vitaminok egy része elpusztul, a fehérjék emészthetősége csökken és a tej íze megváltozik, ezzel szemben a nyerstej, ha nem kezelték elég tisztán és esetleg a tehén sem volt teljesen egészséges, kórokozó baktériumokat rejthet magában. Ezért alkalmazzák az úgynevezett pasztörizálást, ami abból áll, hogy 30 percig 60 fokra hevítik, majd hirtelen lehűtik a tejet. A hevítés megöli a káros csirákat, de — minthogy nem érte el a forrpontot — megkíméli a vitaminok legnagyobb részét és a tej ízét sem változtatja meg. Az egészséges állatból tiszta kézzel, tiszta edénybe fejt tej azonban nyers állapotában a legértékesebb tápszert szolgáltatja. A legmesszebbre haladt ezen a téren a Szovjetunió, ahol a legtöbb kolhozban ma már fejőgépeket alkalmaznak és ezzel biztosítják a tej tisztaságát és érintetlenül megőrzik táperejét. A hallgatás tornyai Indiában ma is van még egy tízimádó szekta, amelynek tagjai sajátságos módon temetik el halottaikat. Nem ássák a földbe, de nem is égetik el, mert hitük szerint az imádott tüzet nem szabad holttestekkel bemocskolni. Temet kezesi helyeik a 7—8 méter magasságú „hallgatás tornyai“. Ezeknek nincs fedelük, átmérőjük 15—25 méter és nyitott gödrök varrnak bennük, külön a férfi-, külön a női- és külön a gyermekholttestek számára. A halottkísérők imákat mondanak a bejáratnál lévő tisztemplomban, majd elhelyezik a holttestet és visszavonulnak, hogy a kilunározásra váró keselyűk leszedhessék a hullákról a húst. Ez körülbelül egy óra alatt meg is történik, a csontokat aztán az erős tropikus nap melege kiszárítja. Minderről a kutatók repülőgépről készített felvételek révén szereztek tudomást, mert a hallgatás tornyainak küszöbét idegenek nem léphetik át. A tűzimádók temetkezési módszere ellen az angol imperialisták semmit sem tesznek, sőt támogatják ostoba babonáikat és megdöbbentő vallásos szokásaikat, mert az angol elnyomók érdeke az, hogy az elnyomott indiai nép mennél nagyobb szellemi sötétségben és elmaradottságban éljen. Mennyi burgonya terem a kolhozban ? A kárpátukrajnai Velikije Luki-ban nemrég alakult meg a termelőszövetkezet. Erről számol be hosszabb cikkben Jurij Rubis, a Szocialista Munka Hőse. Megírja, hogy a kolhozparasztok most jóval bővebb terméseket érnek el, mint azelőtt. A kolhoz azonban nem „pihen határain”. 1947 márciusa óta a Párt és a kormány segítségével sikerült hatalmas mértékben fejleszteni a földművelést és az állattenyésztést. Érdekes például, hogy a termelőszövetkezet 1947-ben 132 mázsa, 1949-ben pedig 244 mázsa burgonyát termelt hektáronként. Ugyanilyen növekedés tapasztalható valamennyi termelési ágban. A kolhozparasztok boldog jólétben élnek. Legutóbb a kolhozt meglátogató csehszlovák és magyar delegáció elismeréssel nyilatkozott eredményeikről. „MINDEN HASZNOS ISMERETEK ATYJA" Mihail Lomonoszov tudós volt és költő. Tudósa a földnek, az ásványtannak, a fizikának, az elektromosságnak és a csillagoknak — és költője annak a rendkívül gazdag, erőteljes és kifejező orosz nyelvnek, amelynek szépségei a legnagyobb klasszikusok műveiben tárulnak fel. 1711-ben született a Fehér-tenger partvidékén, egy orosz faluban, paraszt szülőktől és 19 éves koráig apjának segített, aki gályáján kereskedelmi szállításokat bonyolított le. A fiatal Mihail sokat olvasott és mert olvasmányai felkeltették benne a tudományszomjat, húszéves korában Moszkvába utazott és beiratkozott a szláv-görög-latin akadémiára. Itt azonban megdöbbenve tapasztalta, hogy a felső osztályokban olyan ,,szellemtudományokkal’ foglalkoznak, amelyek merőben ellenkeznek mind a józan ésszel, mind a tudománynyal. Az Akadémián ,,az ördüggyel kötött szerződéseket" tanulmányozzák, beszélnek a varázslókról, akik láthatatlanná tudják tenni magukat és ilyenféle kérdéseket adnak fel: ,,Hol teremthették meg az angyalokat?1’, „Mozgásba tudják-e hozni magukat és más testeket?1’, „Milyen nagy az a hely, amelyet az angyalok elfoglalnak?" Lomonoszov szinte menekülésszerűen hagyta el Moszkvát és Kievbe, majd Pétervárra ment, innen pedig külföldre került, Marburgba, ahol megismerkedett egyes haladó tudósok tanításaival. Amikor néhány év múlva visszatért Oroszországba, örömmel látta, hogy a haladás szele már az otthoni tudományt is meglendítette. Az uralkodó, I. Péter határozottan pártját fogta a haladó szellemű tudománynak és szembekerült az egyházi iskolákkal, amelyek fellegvárai voltak a tudományelenes hagyományoknak. Jellemző, hogy ebben az időben Péter cár egyik munkatársa, Bruce tábornok, aki egyben tudós és csillagász is volt, lefordította és kiadta Huygens „A világszemlélet könyve" című művét. Ez a munkás Kopernikusz vakmerőnek hangzó állításait fogadta el, amelyek szerint a Föld forog a Nap körül és ném a Nap a Föld körül. A kéziratot maga Péter cár nézte át és hagyta jóvá, de amikor egy időre elutazott, Avramov, a pétervári nyomda igazgatója, mindent elkövetett, hogy ez az „elátkozott’ tan ne jusson nyilvánosságra, mert, mint mondotta: „csak szörnyűködő lélekkel lehet olvasni az eszét vesztett szerző „istentelen könyvét”’. Péter megszervezte a Tudományos Akadémiát. Ennek falai között ádáz harcot vívott a haladó szellem az egyház tanaival és a maradisággal. Az Akadémiának évek múlva tagja, később titkára lett Lomonoszov, aki előzőleg hosszabb időt töltött el a bányaművelés és az ásványtan tanulmányozásával. Itt folytatta kutató munkásságát és megalapozta azt a materialista tudományt, amely halomra döntötte a régiek babonás elképzeléseit. Érdeklődése úgyszólván a tudomány minden ágára kiterjedt, a színesüveggyártástól kezdve a történelmen, a hőelméleten és a légkör elektromosságán keresztül a világegyetem mozgásáig és fejlődéséig. Természetbölcseleti alapigazságokkal, kísérleti intézet szervezésével, tudományos propagandával ő lakta 19 Oroszországban a valódi természettudomány alapjait és egyben gazdagította az egész világ tudományát. Küzdelme hősiégvolt. Mert hiszen egy pillanatra sem szüneteltek azok a támadások, áskálódások és gúnyolódások, amelyeket egyrészt az egyház, másrészt akadémikus társai és egyéb „tudósok" indítottak ellene. Ennek az áskálódásnak következménye az volt, hogy II. Katalin cárnő nyugdíjba küldte. Tudományos munkásságával egyidejűen azonban Lomonoszov egy másik területen is halhatatlanná tette nevét: a költészet területén, ahol az orosz irodalmi nyelvet rendkívüli stílusérzékkel a népnyelvvel gazdagította. A „magasabb körök" ezen megbotránkoztat, ami azonban Lomonoszovot nem zavarta abban, hogy tovább írja mély gondolatokkal teli, fenséges természeti tájakhoz hasonló verseit, amelyekből lépten-nyomon kiütközik a tudós és a kutató. Fogoly, a nagy orosz író, bár Lomonoszov egyes költeményeit súlyosan kifogásolta, azt írta róla, hogy „a természetbúvár vált benne költővé’, Lomonoszov a verseiben is vitatkozott és sokszor kigúnyolta az elavult hagyományokat. Egyik versében egy szakács veszi védelmébe Kopernikusz tanait és gúnyolódik a régi felfogásról, amely azt képzeli, hogy az óriási Nap kering, a kis Föld körül: „Kopernikusz tanát bebizonyíthatom. Bár nem válék soha a lángoló napon, Ki forró tűzhelyét forgatta vén, ki látott A szakácsok között oly balgatag szakácsot?*’ Puskin az „Utazás Moszkvából Pétervárra" című cikkében találóan jellemzi Lomonoszovot, így ír róla: „Lomonoszov nagy ember volt. I. Péter és II. Katalin között ő a felvilágosodás egyetlen eredeti megmunkálója. Ő teremtette meg az első egyetemet. Jobban mondva, ő volt a mi első egyetemünk." Mindez szóról szóra igaz. Holott Puskin még nem tudhatta, hogy a továbbfejlődő utókor milyen mértékben fogja igazolni, mint ahogy igazolta K. Lomonoszovot, akit egyik bírálója az „orosz irodalom megalapítójának’ és „minden hasznos ismeretek atyjának* nevezett. Mihail Lomonoszov KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: Ötéves Tervgazdaságunk egyik legfontosabb területe. 9. Tojásdadalakú. 10. Gőzképződmény. 11. Aki köt (ékezethibával). 12. Petőfi Sándor verse. 13. Cigánynak mondják, amikor a nótát húzza. 16. Ásítozik mellette állandóan. 19. Lószerszám. 20. Mi ketten. 21. A vízszintes 1. minisztere. Függőleges: 1. Néprajzi Országos Központ. 2. Ilyen eszköz a kanál is. 3. Megfejtését „Kereszt rejtvény” felírással adja át személyesen . Friss Újságnak (Budapest, VI., Nagymező utca 3.), vagy postán küldje be. A beküldési határidő egy hét. A jutalomnyertesek neveit minden kedden közöljük. A jutalmazottak értékes ajándékait postán küldjük. Paripa (ékezethibával). 4. Eleven. 5. Rokon, a nap a párja. 6. Ablak előtt van- 7. Menyasszony. 8. Fogoly. 13. A. T. Z. 14. Félig morcos. 15- Kiváló szovjet író, a 12 szék c. szatirikus regény egyik társszerzője. 16. Szarvas. 17. A Dózsa futballcsapat elődje. 18- Nyíregyházi Evezős Club. Beküldendő a vízszintes 1. és 21. számú sorok helyes megfejtése.