Friss Ujság, 1950. augusztus (55. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-01 / 176. szám

A KÍNA­I FEL­SZA­BA­DÍT NÉPHADSEREG NAPJA Ma van 23 éve, hogy Kínában meg­született a Felszabadító Néphadsereg. 1927 augusztus 1-én Kiangszi tartomány fővárosában, Nangcsangban 30.000 for­radalmár katona véres harcot kezdett az áruló Kuomintang-reakció ellen. Ezek a forradalmi harcosok képezték azt a ma­got, amelyből szakadatlan küzdelemben kialakult Mao-Ce-Tung, Csu-Teh és Csu-En-Lai vezetésével az a forradalmi had­sereg, amely oly sok év diadalmas csa­táiban védte és végül felszabadította Kína népét az idegen imperialistáktól tá­mogatott Kuomintang kegyetlen elnyo­mása alól. . . 1928-tól kezdve hat éven át főleg Kiangszi és Hunan tartományok­ voltak a forradalmi hadsereg hadműveleteinek színterei. Ez volt az az időszak, amely­ben , miként ezt Sztálin megállapí­totta „ a hadseregben szervezett fel­fegyverkezett nép vitte előre a kínai forradalmat. A Felszabadító Néphad­sereg győzelmei nyomán a felkelő pa­rasztság forradalmi tanácsai mindenütt földreformot hajtottak végre és a Fel­szabadító Néphadsereg szuronyai tíz­szeres túlerő ellen védték őket. Csang- Kaj-Sek-et, a külső és belső reakció véreskezű bérencét az imperialisták pénzzel és hadianyaggal támogatták. Idegen kiképző tisztek gyakorolták be zsoldos katonáit, de túlereje ellenére is vereséget vereségre szenvedett. Hat sikertelen, veszteségteljes hadjá­rat után 1934-től kezdve Csang-Kaj­­sek a zárlat fegyverét alkalmazta a felszabadított területek ellen. A forra­dalmi hadsereg főrésze azonban a foj­togató gyűrűből kitörve, megkezdte a hadtörténetemben páratlan teljesítmé­nyű ,,nagy menetelését“. Kiangszi tar­tományból kiindulva, hegyeken és útta­­lan területeken át, nagy kerülővel 10­ 000 kilométert menetelt, amíg foly­tonos utóvédharcok között elérkezett Észak-Senszibe, ahol a Jenan vidékén, amelyet a forradalmi hadsereg más ré­szei már felszabadítottak, folytatta a fel­szabadító háborút. A Jangce-folyótól délre csak az úgynevezett 4. hadtest maradt vissza. Mi tette képessé ezt a forradalmi se­reget a nagy teljesítményekre? Az, hogy a Párt szervezte meg, hogy a­ Párt írd­­nyílása alatt állt. A hadseregben állan­dóan magas színvonalú oktatás, erős po­litikai munka folyt. A katonákat a győzelem tudományával, a marxizmus­­leninizmnus fegyverével vértezték fel. Ez a hadsereg sohasem szakadt el a néptől, amely a maga részéről mindig híven segítette a nehéz harcokban és folyamatosan új harcosokkal töltötte ki sorait. Ezért állhatott a népháború élére a Felszabadító Néphadsereg ak­kor, amikor a japán fasiszták nyíltan is fegyverrel támadtak a kínai népre és így volt képes megverni a japánokat is. Miután a Szovjetunió 191­5 augusztu­sában szétzúzta, a japán haderőt, Csang- Kai-Sek és amerikai imperialista gaz­dái rögtön a Felszabadító Néphadsere­get akarták megsemmisíteni. 1946 június 19 óta folyt a harc a legmodernebb amerikai fegyverekkel felszerelt, reakciós Kuomintang-csapa­­tok ellen. Évekig tartó küzdelemben a néphadsereg 1949 végére Kína száraz­földjét túlnyomórészt felszabadította és most készül a még ellenséges kézben lévő Tibet és Tajvan (Formosa) fel­szabadítására. Négy év alatt a Kuomintang több mint 8 millió katonát vesztett­ A Fel­szabadító Néphadsereg 8 és félmillió négyzetkilométer nagyságú területet szabadított fel, 482 és fél millió lakó­val, ezek egy része a felszabadult 2031 városban lakik. A népi Felszabadító Néphadsereg vesztesége másfélmillió katona volt. Négy év alatt a Felsza­badító Néphadsereg a Kuomintangtól 54.430 tüzérségi löveget, 319.958 gép­fegyvert, 3 millió 161­ 912 puskát és pisztolyt, 29.462 aknavetőt, 228 láng­­szórót, 189 repülőgépet, 200 haditenge­részeti egységet, 622 tankot, 389 páncé­los gépkocsit, 1019 mozdonyt, 22.012 motoros járművet és sok más hadi­anyagot zsákmányolt, 190 ellenséges repülőgépet lőtt le, 156 ellenséges tan­kot pusztított el és 9 ellenséges hadi­tengerészeti egységet semmisített meg. A kínai Felszabadító Néphadsereg Le­nin és Sztálin tanításán nevelődve, sok­száz csatában megedződve, erős oszlopa annak a legyőzhetetlen béketábornak, amelyet a nagy Szovjetunió vezet. A Felszabadító Néphadsereg tagjai védik a határokat az imperialisták ellen és a Szovjetunió támogatásával Mao-Ce- Tung vezetése alatt álló Kommunista Párt útmutatásával a népnek segítve, Újjáépítik hazájukat. A Néphadsereg születésnapján a kínai nép ünnepli a nagy Sztálint, a legyőzhe­tetlen Szovjet Hadsereget, ünnepli a sa­ját véréből, húsából származó Felsza­badító Néphadsereget, a Pártot, vezető­jét, Mao-Ce-Tungot. (A 20 A diadalmas felszabadító harcok befejezése után a békés termelőmunka esz­közeivel országépítő új csatába indulnak a Felszabadító Néphadsereg tagjai. Kína népe készül Kína valamennyi városában folynak az előkészületek az augusztus 1-i Fel­­szabadító Néphadsereg Napjára. A ha­­ítalmas ország minden részében ünnep­ségeket, gyűléseket rendeznek ezen a napon. A gyárak dolgozói fokozzák termelésünket a Hadsereg napjának az ünnepségekre megünneplésére. Nancsangban, a fel­szabadító néphadsereg szülőhelyén ha­talmas seregszemlére készülnek. Nagy kiállítást rendeznek abból a hadizsák­­mányból, amelyet a forradalmi háború­­kban szereztek. FRIaa ÚJSÁG 1950 augusztus 1. kedd KÉMTEVÉKENYSÉGEN ÉRTÉK A SZÓFIAI JUGOSZLÁV KATONAI ATTASÉT Erélyes bolgár jegyzék Jugoszláviához A bolgár külügyminisztérium jegyző, két juttatott el Jugoszlávia szófiai nagy­­követségéhez. Ebben a legerélyesebben tiltakozik Kosta Ugritz őrnagynak, a jugoszláv katonai attasénak kémtevé­kenysége ellen. Kosta Ugritz megszegte azokat a szabályokat, amelyek a diplomáciai testület tagjai­nak a Bolgár Népköztársaság hatá­rain belüli közlekedését rendezik. A jugoszláv őrnagy július 29-én, anél­kül, hogy erre engedélye lett volna, tudatosan és előre megfontolt módon, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy értesü­léseket gyűjtsön, megközelítette a Máig Bucsino falu környékén lévő katonai nyári tábort. Az őrség felfedezte a tilos övezetbe behajtó diplomatát, megállí­totta autóját és kétségen kívül meg­­állapította, hogy a kocsiban polgári ru­hába öltözve Ugritz őrnagy tartózko­dott. A bolgár külügyminisztérium jegy­zéke hangsúlyozza, hogy a fennálló sza­­bályok e durva megsértése, melyet az attasé amerikai kollégáinak módján és szemtelenségével követett el, nem egyedüli. Alig néhány napja, hogy Ugritz őrnagy engedély nélkül, szintén nyilvánvalóan értesülések céljából meglátogatta a Fekete-tenger partvidékének határöveze­­tét. A bolgár jegyzék befejezésül figyel­mezteti Jugoszlávia szófiai nagykövet­ségét, hogy a katonai attasé részéről történő újabb hasonló sérelmes cselek­mény esetén a bolgár kormány kényte­len lesz a legerélyesebb intézkedéseket megtenni. HÉT JOBBOLDALI SZOCIÁLDEMOKRATÁT ZÁRT KI TAGJAI SORÁBÓL A VASAS SZAKSZERVEZET A Vas- és Fémipari Dolgozók Szak­­szervezetének elnöksége a következő kizárási határozatot hozta nyilvános­ságra : A szakszervezet tagjai sorából kizár­ták: K. Váradi Sándort, a Szerelőipari NV volt VB bérfelelősét, aki a norma­­rendezéssel kapcsolatos aktíva-értekez­leten a normarendezés ellen uszított. Basa Istvánt, a Lampart Zománc­­sírugyár vegyiipari műhelyének műhely­bizottsági termelési felelősét, akiről ki­derült, hogy 1939-ben a nyilaspárt tag­ja volt. Basa István hazug rágalmak­kal uszított a normarendezés ellen. , Bitzler Jánost, a Lampart Zománc­­árugyár vízóra-osztályának dolgozóját, aki a normarendezéssel kapcsolatos ak­tíva-értekezleten azt a valótlanságot állította, hogy az ő műhelyükben nem avultak el a normák, mert nem kaptak új gépeket. Hangsúlyozta, hogy ők, a „régi szocialisták“ ellenzik a norma­­rendezést­ Józsa, Irént, a Forgácsolószerszámok gyárának osztályvezetőjét, aki megha­misította társai elszámolását Józsa jobboldali szociáldemokrata. Bartók Jánost, a Salgótarjáni Vasön­töde és Tűzhelygyár dolgozóját, aki igyekezett elégedetlenséget szítani a normarendezés ellen, havonta 600—1000 forintot keresett és azt hangoztatta, hogy a népi demokrácia nem biztosítja megélhetését. Antal Bera Jánost, az Ózdi Rima Kohászati üzemek NV durvahenger­­műhelyének dolgozóját, aki a norma-­ rendezés ellen lázított, állandóan az elmúlt fasiszta rendszert dicsőítette és lépten-nyomon kifejezésre, juttatta jobb­­oldali szociáldemokrata érzelmeit. Füle Józsefet az EMÁG-gyár forgá­­csolóműhelyének esztergályosát aki ellenségesen fordult szembe élmunkás­­társaival, akik lazának tartották elavult normájukat és kérték annak felülvizs­gálását. Igyekezett elégedetlenséget kel­teni a normarendezéssel szemben. Fegyház- és börtönbüntetést kaptak a dolgozók kenyerét veszélyeztető kulákok Hajdúsámsonban Sándor Mihály 60 holdas kulak 5 mázsa tavalyi zsizsikés búzát és rozsot szállított a földmű­vesszö­­vetkezet terményraktárába és ezzel az ott tárolt 50 mázsa terményt megfertőzte. A megyei bíróság 3 évi fegyházra ítélte. Kummer Jánosné genesapáti kulák ugyancsak tavalyi zsizsiken gabonával akarta teljesíteni a beszolgáltatást. 3 évi fegyházat kapott. Hegedűs György körösladányi kulák más módját választotta a szabotázsnak. A beadott 7 mázsa búzája közé 3 zsák tavalyi zsizsikes búzát kevert és ezzel a közraktárban elhelyezett 7 vágón tiszta búzát is veszélyeztette. Egy év és hathónapi börtönre, 1000 fo­rint pénbü­ntetésre, valamint 1500 forint vagyoni elégtétel megfizetésére ítélte a bíróság. K. Vajda József siklósnagyújfalui kulák egyszer sem kapálta meg cukorrépa­vetését, nem egyelt, burgonyaföldjét teljesen el­hanyagolta, nem végzett tarlóhántást. Horváth János lothardi kulák szándéko­san későn kezdett hozzá az aratáshoz, hogy minél nagyobb legyen a szemvesz­teség. özv. Som Tamásné szabadszent­királyi kulák két év előtti zsizsikés bú­zát akart beszolgáltatni, hogy a föld­művesszövetkezet raktárában tárolt tiszta gabonát megfertőzze. A bíróság K. Vajda Józsefet másfél évi­­ börtönre, Horváth Jánost egyévi börtönre, özv. Som Tamásnét ugyan­csak egyévi börtönre ítélte. Somné, amikor ügyében eljárás in­dult, meg akarta vesztegetni a rendőr­­járőrt. Ezért külön is felelősségre von­ják. Mindhárom kulák ügyében pénz­­büntetést is kiszabott a bíróság.

Next