Friss Ujság, 1950. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-01 / 203. szám

Ma: Rádióműsor V' " ^Budapesti-POLITIK­A* - 2­001 Apróhirdetéseit ára szavanként: hétköznap —------50 fillér vasárnap —------1 forint Posta takarékpénztári csekkszámla: 61.015 Ára 40 fillér Szeptember 1, péntek Szerkeszt­őséé é,s kiadni—**pl. BUDAPEST. VI.. NAGYMEZfi-UTCA 3 Telefon: 225-065* 225—064 A kommunizmust építő szovjet nép újabb óriási jelentőségű mun­kába kezd. A Szovjetunió minisz­tertanácsa rendeletet hozott a­ sztá­lingrádi vízierőmű építéséről, va­lamint a Kaspi-tenger-menti vidé­kek öntözéséről és vízellátásáról. A nagyszabású tervek keretében Sztálingrádnál olyan hatalmas víz­művet építenek, amely évenként átlagosan mintegy 10 milliárd kilo­wattóra elektromos energiát ter­mel majd, ugyanannyit, mint az a kujbisevi erőmű, amelynek felépí­tését nemrégiben határozták el. A rendkívüli jelentőségű miniszter­­tanácsi határozat ezeket mondja: Nagy népgazdasági jelentőséget tu­lajdonítva azoknak az intézkedéseknek, amelyek biztosítják: a Kaspi-tenger kör­nyéke éghajlati viszonyainak megjavítá­sát, amely egyik legkomolyabb forrása a volgamenti aszálynak; a Kaspi-tenger­menti síkság északi része puszta és fél­puszta vidékeinek meghódítását az állat­­tenyésztés és a földművelés széleskörű fejlesztésére; a volgántúli terület déli vidékeinek öntözését a belterjes és ál­landó földművelés fejlesztésére; a Száromn­­alföld, a Fekete Földek és a Nogai sztyeppe vízzel való ellátását és öntözését az állattenyésztés széleskörű fejleszté­sére ipari jelentőségű erdők és az aszály­tól védő erdők telepítésére; a Volga­­menti terület központjának és a Központi Feketeföld övezet területeinek elektromos energiával való pótlólagos ellátását, és a Volga alsó folyású hajózási viszonyainak megjavítását, a Szovjetunió miniszter­­tanácsa elhatározta: 1. Vízierőmű építését a Volgán Sztá­lingrád kerületében, nem kevesebb, mint egymillió hétszázezer kilowatt teljesít­­ménnyel, mely évenként átlagosan körül­belül tízmilliárd kilowattóra elektromos energiát termel. A vízierőmű építését 1951-ben meg kell kezdeni és teljes ka­pacitással 1956-ban üzembehelyezni. 2. A sztálingrádi vízierőmű elektromos energiáját a következőképpen osszák el: a) Moszkvának négymilliárd kilowattóra évenkint; b) a Központi Feketeföld Öve­zet területeinek egymilliárdkétszázmillió kilowattóra évenkint; c) a sztálingrádi, szaratovi és asztraháni területeknek két­­milliárdnyolcszázmillió kilowattóra éven­kint; d) a Volgán túl és a Kaspi-tenger környékének öntözésére és a földek víz­zel való ellátására kétmilliárd kilowattóra évenként. 3. Az alábbi építkezéseket kell elvé­gezni: a­ sztálingrádi szabadesésű fő­öntözőcsatornát és vízellátó-rendszert építsenek a Kaspi-tenger­ menti alföld északi részének a Volga és az Ural kö­zött fekvő körül­belül hatmillió hektár ki­terjedésű területének a sztálingrádi víz­tárolóból történő öntözésére; b) öntöző­­rendszert építsenek ki a sztálingrádi vízierőműtelep elektromos energiájának felhasználása alapján egymillióötszázezer hektár föld öntözésére a Volga- és az Ural-folyók között, a sztálingrádi víz­ellátó csatornától északra és ugyancsak a volga—ahtubini árterületen a Káspi­­lenger-menti kerületek vízzel való ellá­tására; c) csatornákat és vízellátó rend­szereket létesítsenek a Szárpin-alföld, a Fekete Földek és a Nogai sztyeppe kö­rülbelül ötmillióötszázezer hektár kiter­jedésű földjeinek vízzel való ellátására és öntözésére; d) homokmegkötő erdőt telepítsenek a vízzel ellátott területeken (a Kaspi-tenger melléke és a Szárpin­­alföld, a Fekete Földek és a Nogai sztyeppe) és öntözőrendszert a jobb föl­dek öntözésére a legeltetés megszervezé­sére és az állattenyésztés nagy méretek­ben való fejlesztésére. 4. A sztálingrádi vízierőmű építésének elvégzésére „Sztálingrád-gidrosztroj“ né­ven építő szervezetet kell létrehozni. A Sztálingrád-hidrosztroj vezetője F. G. Loginov elvtárs és az építkezés főmér­nöke S. A. Medvegyev elvtárs lesz. 5. Minden, a sztálingrádi vízierőmű és a sztálingrádi főcsatorna, valamint a Szárpin-alföldnek a Fekete Földeknek és a Nogaj sztyeppének a Volga- és a Terek­­folyókbón történő öntözésére szolgáló fő­csatornák építésével kapcsolatos tervező és kutató munka elvégzését a Gidro­­projekt (S. Ja. Zsuk elvtárs) végzi. A sztálingrádi vízierőmű tervezésénél gon­doskodni kell a vasúti fővonal számára az áthidalásról a Volga-folyón át. 6. A villamoserőművek minisztériuma dolgozzon ki tervet az energetikai rend­szereknek fejlesztésére, amelyek a sztá­­lingrádi vízierőműtől fogják kapni a villamosenergiát. 7. A Szovjetunió mezőgazdasági mi­nisztériumát meg kell bízni, végezzen kutatásokat, állítson össze tervet és hajtsa végre az építő munkálatokat: a) a volgántúli egymillióötszázezer hek­tár föld öntözésére vonatkozólag; b) a Káspi-tenger-menti alföldnek a Volga- és az Ural-folyók közti északi részén körül­belül összesen hatmillió hektár földnek vízzel való ellátására és öntözésére a sztálingrádi víztárolóból; c) a Szarpin­­alföld, a Fekete Földek és a Nogaj sztyeppének, összesen körülbelül ötmillió, ötszázezer hektár területnek, a Volga- és a Terek-folyókból történő vízellátásával és öntözésével kapcsolatos tervek kidol­gozása során figyelemmel kell lenni a villamosenergia bevezetésére a földműve­lésbe (villamos szántás stb.), elsősorban az újonnan öntözött földeken. 8. A Kaspi-tenger-menti alföld északi részében, továbbá a Volga­ és az Ural­­folyó között a sztálingrádi vízelárasztó csatornától északra, valamint a Szárpin­ alföldön a Fekete Földeken és a Nogaj sztyeppén létesítendő erdőültetéssel a kö­vetkező szerveket kell megbízni: az ál­lami alap földjein a Szovjetunió erdő­­gazdasági minisztériumát, a kolhoz-föl­deken a Szovjetunió mezőgazdasági mi­nisztériumát és a szovhozok földjein a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumát. 9. A Szovjetunió szovhozügyi minisz­tériumát meg kell bízni nagyszabású állattenyésztő szovhozok létesítésével a Kaspi-tenger környéki alföld északi, a Szárpin-alföld, a Fekete Földek és a Nogaj sztyeppe vízzel ellátott és öntözött területein. 10. Meg kell bízni a Szovjetunió erdő­­gazdasági minisztériumát, szovhezügyi és mezőgazdasági minisztériumát, hogy a Szovjet Tudományos Akadémiával és a Leninről elnevezett Országos Mezőgazda­­sági Akadémiával együttesen terveket dolgozzanak ki erdőültetvények létesíté­sére és erdőgazdasági intézkedések meg­tételére annak érdekében, hogy megkös­sék a homokot a Kaspi-tenger körüli al­föld területén, a Volga és az Ural kö­zötti földeken, valamint a Szárpin-alföld, a Fekete Földek és a Nogai sztyeppe területén. Meg kell bízni a Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő mező­­védő erdőövezeti főigazgatóságot, az erdőültetési és erdőgazdasági intézkedé­sek általános vezetésével és az erre vo­natkozó tervek összeállításának össze­hangolásával. 11. Meg kell bízni a Szovjetunió szov­­jetügyi minisztériumát és mezőgazda­­sági minisztériumát, dolgozzon ki intéz­kedéseket az állattenyésztés fejlesz­tésére és legelők létesítésére a Kaspi­­tenger melletti alföld északi részének, a Szárpin-alföld, a Fekete Földek és a No­gai sztyeppe vízzel ellátott és öntözött területein. Hatalmas vízierőmű épül Sztálingrádnál Gondoskodnak a Kaspi-tengermenti vidékek öntözéséről A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSÁNAK RENDELETE Szeptember 1 Húsz évvel ezelőtt, 1930 szeptem­ber elsején munkások vére festette pirosra a pesti utcát. Magyarország a kapitalizmus válságában vergődött. Munkanélküliek tízezrei reménytele­nül várták a bizonytalan holnapot, aggódva gondoltak arra, hogy vár­jon hoz-e munkát, kenyeret. A Horthy-rendszer uralkodó osztá­lyai mérhetetlen pazarlásukkal csak fokozták a világválság magyar­­országi hullámverését. A hatalmas külföldi kölcsönök kamatainak terhét a dolgozók viselték. A végrehajtó és az árverés olyan megszokott, min­dennapi jelenség volt, akár az éh­ségtől összeesett munkanélküli a Körúton. Százötvenezer állástalan ipari munkás és közel félmillió agrár­proletár nyomorgott, nézett farkas­szemet családostól az éhhalál rémé­vel. Száz­, és százezer éhbérért dol­gozó munkás, paraszt és értelmiségi tengődött, nyomorgott. Az elégedet­lenséget, az éhezést ígéretekkel és rendeletekkel megzabolázni többé nem lehetett. Szeged, Hatvan, Miskolc­­ dol­gozói, Csongrád és Csanád éhező parasztsága tiltakozását csendőr­­száronyok fojtották el. A fővárosban, országunk dobogó szívében is cse­lekvésre érett meg a helyzet. A mun­kások elkeseredése elmosással fenye­gette a társadalmi gátakat. Forra­dalmi volt a hangulat. A Szociál­demokrata Párt jobboldali áruló ve­zetői már nem tudták a tömegeket szólamokkal félrevezetni. Engedniük­­kellett a nyomásnak. 1930 szeptem­ber elsején békés tüntetésre hívták fel a dolgozókat. Persze, a besúgásban kivonült jobboldali árulók siettek biz­tosítani a rendőrséget, hogy a tünte­tés csupán békés séta lesz. A Kommunisták Magyarországi Pártja nagyon is jól ismerte a meg­alkuvó szocdem vezetőket, de a mun­kásosztály érdekében mégis akció­egységet ajánlott. A Peyer-bandának azonban már régen megvolt az akció­egysége­­ a Horthy-rendőrséggel. Besúgó hagyományaikhoz hívek ma­radtak és mikor­ látták, hogy a békés sétából forradalmi megmozdulás bon­takozik ki, meg akarták állítani az áradatot. Elkéstek. Mint hatalmas folyam hömpölygött a tömeg a peremvárosokból Buda­pestre. A kommunisták — a detektívek­­kel és a szociáldemokrata besúgókkal mit sem törődve — irányítva és példát mutatva buzdították harcra a dolgo­zókat. A rendőrség a legbrutálisabb eszközökkel szállt szembe a munkát, kenyeret követelő tömeggel. Sortüzek dördültek és a munkások vére ön­tötte az Andrássy-utat. Horthyék erőszakszervezeteinek fogdái, bör­tönei megteltek a véres rendszer ellen küzdő dolgozókkal. A tüntetést vérbefojtották. De a dolgozók lelkébe kitörölhetetlenül vé­sődött be a kommunisták bátor, áldo­zatos fellépése és a jobboldali szo­ciáldemokraták aljas árulása. Két évtized telt el azóta. A törté­nelem bebizonyította a kommunisták állásfoglalásának helyességét és az események hosszú láncolata mutatja a jobboldali szociáldemokraták árulá­sának útját, mely nyíltan az impe­rialista háborús uszítók sorába veze­tett. Egy cseppet sem meglepő, hogy Peyer Károly Horthyék rendőrségé­nek vezetőivel, a népnyúzó katona- és csendőrtisztekkel közösen nyalja az amerikai kannibálok, a koreai gyilkosok talpát. A jobboldali­­ szo­ciáldemokraták útja egyenesen vezet Trumanig. És egyenesen viszi tovább is — az árulók pusztulásába. A világ dolgozói kiismerték már a jobboldali szociáldemokratákat, az imperialisták ügynökeit, a fasiszta rendőrségek fizetett besúgóit és meg­akadályozzák, hogy az aljas provo­kátorok újabb világégést robbantsa­nak ki. Húsz év múlt el a véres szeptem­­ber 1 óta. A Horthy-rendszert a Szovjet Hadsereg hősi harca el­söpörte. A Párt vezetésével új ország épült a régi helyén és a romok el­tüntetésével együtt a múlt politikai szemetének eltakarítása is megkez­dődött. Ma már nincs szavuk a jobb­oldali szociáldemokratáknak, elkövet­nek ellenséges cselekedeteket, de nem gátolhatják országunk, népünk fejlődését. A Városligetbe vezető út a magyar nép nagy barátjának, a szeretett Sztálinnak nevét viseli. Ahol mun­kásvér folyt, most tarka virágok szegélyezik az utat és színes csokrai a felszabadított dolgozók megemlé­kezését tolmácsolják a Pártnak és azon tagjainak, akik életüket adták népünk felemelkedéséért Megkezdte tanácskozásait a berlini szakszervezeti kongresszus A Szalad Hamér Szakszervezeti Szö­vetség berlini kongresszusának ünnepi megnyitásán hatalmas lelkesedés köze­pette beválasztották a díszelnökségbe Sztálin generalisszimusszal az élen a nemzetközi munkásmozgalom vezetőit, közöttük Rákosi Mátyást. A megnyitó­­ülésen Grotewohl miniszterelnök üdvö­zülte a kongresszus vendégeit és részt­vevőit. Rámutatott, hogy közös erővel kell elszánt küzdelmet folytatni a há­borús gyújtogatók ellen. Az amerikai imperialisták a német népre akarják szabadítani láncos kutyáikat, mindenek­­előtt a jobboldali szociáldemokrata Sch­umachert, aki néhány nappal ez-

Next