Friss Ujság, 1950. december (55. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-01 / 279. szám
Ma: Rádióműsor Budapest, 1950 POLITIKAI NAPILAP Apróhirdetések ára szavanként: hétköznap — — — 50 fillér vasárnap - 1 forint Postatakarék pénztári csekkszámla: 61.015 December 1. péntéfeij^ Szerkesztőség Telefon: 225-065* 225-064 Ifjak és nők a békeharcban „A háborús uszítók ne feledjék el, hogy a világ asszonyai hatalmas erőt képviselnek, mert ők képezik az emberiség nagyobbik felét és aktívan veszik ki részüket a békéért folytatott harcból” — ezt mondta Kozmogyemjanszkaja szovjet asszony, aki két hőst adott hazájának. És ha még ehhez hozzátesszük, hogy a háborús uszítók azt se feledjék el: a világ soktízmillió fiatalja is a béketábor oldalán áll, világos képet kap a magyar ifjúság, a magyar nők Tábora arról, hogy milyen óriási hadseregben menetel a békéért folyó harcban. A magyar asszonyok, a magyar nők percről percre, óráról órára bizonyságot tesznek arról, hogy minden ténykedésükkel a békéért folyó harcot támogatják. A Horthy-fasiszta rendszerben azt híresztelték, hogy „asszonynak főzőkanál mellett a helye”. Jól tudták a fasiszta országvesztők, hogy milyen erőt képviselnek az asszonyok és éppen ezért ragadtak meg minden alkalmat az aszszonyok fékentartására, kikapcsolására a politikai életből. A felszabadulás után az asszonyok sorsa is gyökeresen megváltozott. Ma a magyar nők milliói tevékenyen résztvesznek a politikai életben. Tevékeny harcosai a békéért folyó harcnak. A Magyarországon működő több mint 27.000 békebizottság tagjai között 70.000 nőt találunk. És ott találjuk — városban és falun egyaránt— a termelés első vonalaiban is az asszonyokat, a lányokat. Ezrével lehet példát felsorolni. Ernszt Antalné, a Rákosi Mátyás Művek varrógépgyárának sztahanovistája, Nagy Sándorné, a Győri Vagongyár élmunkásnője, aki már 1951-ik évi tervén dolgozik, Kiss Béláné kilencgyermekes tényői MNDSZ-asszony, aki a mezőgazdasági munkában is élenjár és a Békekölcsön-jegyzés során a legtöbb kölcsönt gyűjtötte a községben. Ezrével foglalnak helyet a dolgozó nők a helyi tanácsokban és megtalálják őket mindenütt, a legmagasabb beosztásokban is. Természetes tehát, hogy az asszonyok magukénak érzik a Népköztársaságot és a haza tántoríthatatlan szeretetére nevelik gyermekeiket. A magyar ifjúság pedig büszkén tekint édesanyjára és követi harcos útján. Ifjaink látják, érzik a nagyarányú fejlődést, amelyet a Párt vezetésének köszönhetünk. Látják az irántuk megnyilvánuló, szeretetet, gondosságot, amit Rákosi Mátyás, a magyar nép bölcs vezetője a DISZ alakuló kongresszusán így fogalmazott meg: " Mi szeretettel támogatjuk, és neveljük a szocialista munka hőseit, a sztahanovistákat, az élmunkásokat és mindazt a kezdeményezést, ami szocialista hazánk és dolgozó népünk üdvét szolgálja. Ez nagyrészt fiatalságunk felé szól. A fiatalság felé, amelynek épül a szocializmus, amely élvezni fogja holnap a ma munkájának gyümölcsét. Ifjúságunk tevékeny harcosa óriási építő munkánknak. Tajkov Sándor, a tatabányai IX-es akna ifjú sztahanovistája a Bányászkonferencián így foglalta össze a bányászifjúság érzéseit: — örömmel és lelkesedéssel tettük magunkévá Rákosi elvtárs felhívását és indítottuk meg november 7-én az új széncsatát a többtermelésért, az ötéves terv sikeréért, a szocializmus építéséért, a béke védelméért. Ma csákánnyal, de ha kell, fegyverrel is megvédjük a békét Erre a felszólalásra Dunapenteléről az épülő Dunai Vasmű ifjúmunkásai is felelnek. Felelnek azzal, hogyesőben, sárban, fagyban építik ötéves tervünk kőből, acélból, betonból felnövő nagyszerű alkotását. Ipari munkásifjaink mellé felsorakozik a mezőgazdaság harcos ifjúsága is. Sebecsek Dezső, az Örkényi gépállomás ifjú traktorosának jó munkáját a Magyar Népköztársaság kormánya a Munkaérdemrend ezüstfokozatával jutalmazta. Az első sorokban küzd a békéért Vita Anna, a grábóci DISZ-szervezet titkára is, amikor jó népnevelő munkával 46 dolgozó parasztot győzött meg a szocialista mezőgazdaság előnyéről, akik beléptek a termelőszövetkezeti csoportba. A feladat óriási: a béke megvédése, a szocializmus felépítése. De a feladat minden áldozatot megérdemel. Tudják ezt a magyar nők, a magyar fiatalok és ezért követik a Párt harcba hívó szavát, ezért érnek el újabb és újabb sikereket a munka, a felvilágosítás terén. Hatalmas lelkesedéssel fogadta el Országgyűlés a varsói kongresszus békehatározatát Az 1951. évi költségvetés 29 milliárd 623 millió bevételt, 29 milliárd 516 millió kiadást és 107 millió felesleget irányoz elő Hosszabb szünet után csütörtökön ült össze az Országgyűlés. Az ülésen megjelent Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és a diplomáciai testület több tagja. Az ülés kezdete előtt néhány perccel az Országgyűlés tagjainak fergeteges tapsvihara közben foglalt helyet Rákosi Mátyás. Részt vett az ülésen Rónai Sándor, az Elnöki Tanács elnöke, Dobi István, a miniszter, tanács elnöke és a kormány tagjai Drahos Lajos, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést, majd több elnöki bejelentés után napirend előtt Andics Erzsébet Kossuth-díjas egyetemi tanár szólalt fel. Javaslat a békevédelmi törvény kidolgozására Beszéde elején elmondotta, hogy a november 16 és 22 között Varsóban lezajlott Béke Hívei II. Világkongreszszusa nagyjelentőségű határozatokat hozott a népek békéért folyó harcának további megerősítése érdekében. Olyan nemzetközi helyzetben ült össze a kongresszus, amikor a világ egy része már lángokban áll és az amerikai imperialisták agressziójukat ki akarják terjeszteni Kínára is. Elmondotta Andics Erzsébet, hogy a Békevilágkongresszusnak sikerült a nemzetközi békemozgalomnak legsürgősebb tennivalóit úgy meghatározni, hogy teljesen világosak és egyértelműek, elfogadhatóak a jószándékú emberek legszélesebb rétegei számára, a legkülönbözőbb politikai irányzatot képviselők számára, ha azok őszintén akarják a békét. Sikerült elérni, hogy a kidolgozott javaslatok valóban alkatomása is arra, hogy egy újabb háború megakadályozásának hatékony eszközei legyenek. — A varsói kongresszus felhívta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, ne hagyja magát az imperialisták eszközévé lealacsonyítani — mondotta többek között__A Békevilágkongresszus felhívása felszólítja az ENSZ-t és a különböző országok parlamentjeit egy javaslat elfogadására, amely követeli, hogy Koreában azonnal szüntessék meg a hadműveleteket, vonják ki a külföldi csapatokat és a koreai nép képviselőinek bevonásával oldják meg békésen a koreai konfliktust. A kongresszus követelte a Tajvan és Vietnam elleni katonai akciók beszüntetését, tiltakozott Németország és Japán újrafelfegyverzése ellen, követelte Németország egyesítését Elmondotta Andics Erzsébet, hogy a Békevilágkongresszusról felszólították valamennyi ország parlamentjét, dolgozzon ki békevédelmi törvényt, amelynek alapján az új háború bármilyen formában való propagálását büntetni fogják. A benyújtott javaslatok között különösen fontos helyet foglal el Fagyejev, a hírneves szovjet író által benyújtott javaslat a fegyverkezés csökkentésére. Andics Erzsébet ezután a magyar delegáció tevékenységét ismertette. Befejezésül ezeket mondotta: — Kérem a magyar nép itt összegyűlt képviselőit, a magyar országgyűlést, tegye magáévá a varsói Békevilág, kongresszus határozatait, mert azok felölelik azokat a sürgős tennivalókat, amelyek megvalósításával elkerülhetjük egy újabb háború egyre fenyegetőbb veszélyét, megőrizhetjük a népek békéjét. Javaslatot teszek békevédelmi törvény kidolgozására, amelynek értelmébl Károly pénzügyminiszter lépett ezután az emelvényre. Benyújtotta az lább. évi költségvetést és elmondotta a költségvetésről szóló beszédét. Bevezetőül elmondotta, hogy a jövőévi költségvetés tárgyalása a fokozódó békeharc időszakában kerül sorra. Ismertette eddig eredményeinket, majd hangsúlyozta: nemcsak, hogy felszámoltuk a munkanélküliséget, hanem a jól megszervezett szakmnnkásutánpótlás ma már ötéves tervünk megvalósításának egyik központi kérdésévé vált. Foglalkozott ,a szénellátás kérdésével, szerszámgyártásunk helyzetével, mezőgazdaságunk fejlődésével. A továbbiakban arról beszélt, hogy az 1950-es költségvetés végrehajtása az előirányzatnál mintegy 20 százalékkal nagyobb, előreláthatólag huszonnégymilliárd forintos keretben történik. A bevételek várható összege a huszomnégymilliárdot is meghaladja és így már most bejelenthetem, hogy az 1950-es év költségvetése a megnövekedett kiadásokellenére nemcsak egyensúlyban lesz, hanem előreláthatóan százmillió forintot meghaladó felesleggel zárul — jelentette be Olt Károly. Ezután arról beszélt, hogy az ez évi költségvetésben előirányzott hétezerkettőszázötven fulaó forint beruházással szemben a beruházások tényleges öszszege előreláthatóan megközelíti a kilencmilliárd forintot. Bankjegyforgalmunk kedvezően alakult és pénzünk értéke az 1950. évben is tovább szilárdult. Eredményeinket összehasonlította az imperialista országok gazdasági helyzetével, ahol a dolgozók elnyomorodásáben népi demokratikus országunkban a háborús propaganda bármilyen fajtája büntetendő cselekménnyé válik. A hatalmas lelkesedéssel fogadott felszólalás után Drahos Lajos, az országgyűlés elnöke határozatilag kimondotta, hogy a Béke Hívei II. Világkongresszusának a béke biztosításáról szóló határozatát az országgyűlés elfogadta. Ezután Szabó Piroska, az Elnöki Tanács titkára beszámolt az Elnöki Tanács működéséről. Bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az Országgyűlés május 12-én berekesztett és november 30-án megnyitott ülésszaka közötti időben tizenhat ülést tartott és huszonkilenc törvényerejű rendeletet alkotott. A rendeletek közül kiemelkedik november 7-nek, a nogy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának állami ünneppé nyilvánításáról szóló rendelet. Az Elnöki Tanács titkárának beszámolóját az Országgyűlés tudomásul vette, hatalmas arányokat ölt, ahol a dolgozók életszínvonala katasztrofálisan süllyed, így folytatta beszédét: — Az 1951. évi, az állami feladatok teljes egészét magába foglaló költségvetés 29 milliárd 623 millió forint betételt, 29 milliárd 516 millió forint kiadást irányoz elő és így az 1951. évi költségvetésünk 107 millió forint felesleget mutat ki. Az 1951. évi költségvetést ismertetve elmondotta, hogy a tanácsokon és a tanácsok mellett működő állandó bizottságokon keresztül a helyi pénzügyek intézése közel kerül a dolgozó néphez, lehetővé téve a dolgozók széles tömeget alkotóerejének felhasználását, az alulról jövő tapasztalatok, javaslatok és ellenőrzés érvényesítését. — Az 1951. évi költségvetésünk kiadási előirányzata — folytatta beszédét — 29 milliárd 516 millió forint, kereken 9,5 milliárd forinttal több, mint a folyó évi előirányzat. Az 1951. évi költségvetésben a beruházások előirányzata 61 százalékkal magasabb, mint az 1950. évben: 11 milliárd 700 millió forint. Az ipar és mezőgazdaság fejlesztése elmondotta, hogy 1951 január 1-től a forgalmi adót egy százalékra leszállítják és ezzel mintegy 1,3 miliárddal emelkedik a beruházási előirányzat, tehát 13 miliárdnak felel meg, így 1951-ben csaknem 80 százalékkal többet fordítunk népgazdaságunk fejlődését, népünk szociális és kulturális jó Tizenhárom milliárd népgazdaságunk fejlesztésére