Friss Ujság, 1951. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-01 / 26. szám

GYERnitÁtíiv’X iLvutái táji! ■d Megy­ei Népköztársaság ország­gyűlése' elhatározta, hogy a béke védelmében a törvény szigorával sújt le a háborús propaganda terjesztőire és mindazokra, akik a népek békét jö­­vészét vettetik. (A béke védelmé­ről szóló törvényből.) * Egyszerű, zökm­ados iskolaterem. A kispesti rózsatén általános iskola ■IJI/b osztályának tanterme. Itt tarta­nak békes gyillés a XIX. kerület VI-os körzetinek l. kei. A gyírlés tárgya a béketörvény ismertetése, ámbár nem­igen van Itt szükség az ismertetésre. — Elolvastuk mi a törvényt tízszer is — mondta — Ul­ri Istvánná, az Él­­munkás telep aktja, aki kisgyerme­kével jött el a gyűlésre. — A mi tű­rvén-ünk ez — szólal meg Nórai Linosné —, amely gyerme­keink életét, jövőjét védi, amit meg­alkottunk, hogy n-t uszíthasson többé büntetett ül ’ be'­ő el lenség. Am’kor Füs­si Fmi­ tanár, a béke­­ázvűlés előadója fe'n'.vasea a törvény szakaszait az érpes­zöl helyeslés ol­­vasható le. A kérdős asszonyok és a b­rázdaaarcú férfink előreha­tolnak helyükön. Aztán fe'á". Virágh Sándor lakatos és ezt mondta: — Lakótársak, kispesti dolgozók! A mi körzetünkben élünk és élni fogunk a békevédemi törvénnyel a béke, a nén eltérőéivel szemben. Unger Péternének három gyermeke van, most ő áll fel beszélni. — A béketörvényt is a Pártnak kö­szönhettük, ő vezeti békeharcunkat. Fogadjuk meg hogy a pártkongres­szus napjáig minden vasárnap végig­jár­uk körzetünk lakóit és felvilágo­­sí­tó munkával martunk rá a Párt sze­repére a békeharcban. Egyszerre zúg­ód az ütemet kiáltás: Éljen Rákosi! Éljen a Párt! Mert mindkettő, Rákosi és a Párt, ugyanazt jelenti: a békét. Külföldi Hírek .A párisi katonai bíróság felmentette a tizenkét sz.-brieuci békeharcost. Az ítélet kimondását a közönség és a fel­m­en­ettek a Marseillaise éneklésével fogadták. * A Bolgár Népköztársaság Állami Tervhivatala közzétette jelentését a bolgár népgazdaság 1950. évi fejlődé­séről, amelyből kiderül, hogy az ipari termelés, beleértve a háziipart is, 1950- ben az előző évhez viszonyítva 23,8 százalékkal emelkedett. * Tiltakozó közleményt adott ki a Béke Hívei Svájci Bizottságának titkársága a svájci szövetségi tanács ha­trozata ellen, “ amely megtiltja, hogy a Béke Világtanács ülésszakát Génfben tartsák meg. * A Szovjetunió gépkocsi- és traktor­ipari munkásai szak­szervezetének V. kongresszusán Ivan Blinov, a szakszer­vezet központi bizottságának elnöke be­számolt arról, hogy a legutóbbi két év alatt egész sor új gép gyártását vezet­ték be, köztük a Z1M könnyű­gépkocsik, a ZISZ 115 mintájú társasgépkocsik, továbbá tehergépkocsik, billenőautók és Inesel-traktorok gyártását. Meggyorsult a levélforgalom A főváros levélforgalmának meggyors­sítására a 17 gépkocsi-gyűjtőjáraton kívül az elmúlt hónapokban három új gyorsgyűjtő­ járatot állítottak forga­lomba. Ezek naponta négyszer bejárják a legfontosabb fővárosi útvonalakat és összegyűjtik a levélszekrények anyagát. A levelek gyűjtésének gyorsítására a elmúlt félév során 12 új levélszekrényt szereltek fel a fővárosban és 120 le­­vélszekrényt áthelyeztek sűrűbben la­kott helyekre. A közlekedési rendet nem faztjik­be özv. Hol­ós Gyuláné a József­ körút és Rákóczi­ út teresztezésének Leszáll a 6-osról, a villamossíneken akart ke­resztülhaladni és ahogy a 6-os mögül vigyázatlanul kilépett, a 66-os villamos elgázolta. FRISS ÚJSÁG 1951 február 1., csütörtök AZ ELNÖKI TANÁCS TÖRVÉNYEREJŰ RENDELETE A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa örvényerejű rendele­­t fogadott el a Munka Törvénykönyvérő­l. A Munka Törvénykönyve kifejezi azokat az alap­vető változásokat, amelyek hazánkban a politikai és gazdasági átalakulás nyo­mán a munkaviszony j­­egében bekö­vetkeztek. A Munka Törvénykönyvének alapelvei közvetlenül az Alkotmányra épülnek. A törvényerejű rendelet hatálya kiter­­jed valamennyi munkál­tatóra és munka­v­állalóra. A Munka Törvénykönyvének rendeletei közül legjelentősebb az üzemi kollektív szerződés rendszerének bevezetése. Az­parági kollektív szerződések rendszerét ezzel az in­ézkedéssel a törvény meg­­szüntette. Az iparági kollektív szerző­désben foglalt jogok és kötelezettségek egy részét maga a Munka Törvény­­könyve tartalmazza, más részét állami határozatok szabályozzák. Az üzemi kollektív szerződésben a dolgozók a vállalat igazgatójával együtt meghatározzák a munkafegyelem biz­­tosítása, a munkaverseny és a Sztaha­nov-mozgalom kiszélesítése, a dolgozók munkafelvételeinek javítása, a vállalat jóléti és munkásvédelmi feladatainak megvalósítása, valamint a dolgozók szakképzettségének emelése érdek­ében szükséges in­tzkedéseket. Az üzemi kollektív szerződés megkötésében a dol­gozók közvetlenül részt vesznek javasla­­taikkal, észrevételeikkel hozzájárulnak jogaik s kötelezettségeik kialakításához, üzemi tervfeladataik megvalósításához. A Munka Törvénykönyve lerögzíti hogy a munkaidő napi 8 óra, de ugyan­akkor kimondja, hogy az egészségre ur­­almas munkakörökben ennél rövidebb munkai­dő is megállapítható. A Munka Törvénykönyve a dolgozók érdekében meghatározza azokat a körül­ményeket, amikor a munkaviszony fel­­mondással megszüntethető. A munkaerő­­hullámzás lecsökkentése, a munkafegye­­lem megszilárdítása végett ugyanakkor a Munka Törvénykönyve körülhatárolja azokat a körülményeket is, amikor a­ dolgozó felmondhat. Ezekben az esetek­ben természetesen a dolgozó nem te­kintendő önkényes kilépőnek és az ön­kényes kilépéssel járó hátrányok nem sújtják. A Munka Törvénykönyve újonnan szabályozza a fizetett szabadságok kér­dését. Eddig mindenkinek egyforma nagyságú fizetett szabadság járt, akár nehéz és egészségtelen munkát végző munkásról vett szó, akár könnyebb és egészségesebb munkát végzőről. A Munka Törvénykönyve mindenki részére biztosít évi 12 munkanap alapszabadsá­got és pótszabadságot állapít meg a bá­nyászok, kohászati dolgozók, a munká­jukat egészségre ártalmas körülmények között végzők, a fiatalkorúak, a tudo­mányos oktató- és nevelőmunk­át végzők, vezetőállásúak, valamint azok részére, akik ugyanannál a vállalatnál hosszabb időn át dolgoznak. Előírja a Törvénykönyv, hogy a vál­lalat köteles a dolgozók kulturális, jóléti, egészségügyi és sportcélú intézményei­nek létesítéséhez és fenntartásához hoz­zájárulni. Részlees szabályokat tartalmaz a Munka Törvénykönyve a dolgozók egész­ségének és testi épségének védelme ér­dekében, a munkavédelem intézmén­yi megszervezésére, a biztonságos munka­­körülmények megteremtésére és az ál­landó egészségügyi gondozásra. Ki­mondja, hogy a munkájukat egészségre káros körülmények között végző dolgo­zókat meghatározott időközökben orvosi vizsgálata kell küldeni. Biztosítja a Munka Törvénykönyve a munkásvédelmi rendelkezések megszervezésénél és ellen­őrzésénél a dolgozók közvetlen részvéte­lét. A munkásvédelem és üzem egész­ségügyi ellenőrzését a Munka Törvény­könyve az egészségügyi m­iniszterre és a Szakszervezetek Országos Tanácsára bízza. A Munka Törvénykönyve messzemenő intézkedések segítségével bizotíja, hogy a nők minél nagyobb számban részt vehessenek a termelő munkában. Lerögzíti, hogy a munkabérek megálla­pításánál férfi és női dolgozó között kü­lönbséget tenni nem lehet, másrészt, hogy a nőt nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatánál fogva reá hátrányos következményekkel jár­hat. Védi a Munka Törvénykönyve a te­herben lévő dolgozó nőt, vlamint az anyáikat. Korlátozza számukra a nehéz testi munkára, az éjjeli munkára, fél­munkára való igénybevételüket. Bizto­sítja továbbá a terhes nő részére azt a kedvezményt, hogy a terhesség 6. hó­napjától kezdve egészségügyi szempont­ból megfelelő munkahelyre kérhesse át­helyezését, anélkül azonban, hogy kere­sete ezáltal csökkenne. A Munka Törvénykönyve külön feje­­zetben foglalkozik a fiatalkorúak védel­mével. A 14. életévét be nem töltött fia­talkorút munkára alkalmazni nem sza­bad, kivéve az iskolai szünetben végzett egyes könnyebb munkákat. A 16. életév betöltése előtt is csak olyan munkákra alkalmazható a fiatalkorú, amely orvosi vélemény szerint testi és szellemi fejő­désére nem ártalmas. A Munka Törvény­­könyve a fiatakorúak részére pótszabad­ságot, kedvezményes üdültetést biztos­­. A Munka Törvénykönyve messzeme­nően gondoskodik a dolgozók tovább­tanulási lehetőségéről. Ennek érdekében középiskolai, szakiskolai vagy főiskolai tanulmányaikat folytatók részére munka­idő kedvezményt és tanulmányi szabad­ságot ír elő. Az amerikaiak megkegyelmeztek 90 náci háborús főbűnösnek Handy tábornok, az Európában állo­­másozó amerikai fegyveres erők főpa­rancsnoka és John McCloy, Nyugat- Németország amerikai főbiztosa szer­dán az amerikai főbiztosság­ hivatalos lpján keresztül nyilvánossá­gra hozta, hogy az amerikai hatóságok felü­lvizsg­­­álták 102 náci háborús főbűnös ítéle­tét, és közülük kilencvennek megke­gyelmeztek. Csupán 12 esetben hagy­ták jóvá az ítéletet Az amerikai hatóságok szabadlábra helyezik a nürnbergi Krupp-per több elítéltjét is. A szabadlábra helyezett háborús bűnösök élén Hitlerék egyik főtámasza, Alfred Krupp von Bohlen át­, akit a legnagyobb német fegyver­kezési konszern vezető igazgatóival együtt 12 évi börtönre és vagyon­elkobzásra ítéltek- Krupp szabadon­­bocsátása mellett McCloyl azt is elrend­­lelte, hogy vonják vissza a bíróság­nak azt az ítélkezését, amellyel elko­bozta a fegyvergyáros vagyonát. Kruppnak tehát ismét visszaadják a fegyvergyárakat. Megint lehullt az álarc az amerikai imperialisták torz ábrázatáról. Ismét nyilvánvaló­vá vált, hogy Amerika urai a háború sötét erőit akarják a világra szabadítani. Az USA állam­férfiúi bűnös, háborús terveik végre­­hajtásában nagy szerepet szánnak Hil­ler­ cinkosainak, a volt náci fasiszták­nak. Internálják és bebörtönzik a béke harcosait, de szélesre tárják a börtö­nök ajtajait a népek igazságos ítélete, a­lapján bezárt vérszomjas, gyilkos hiénák, a náci háborús főbűnözök előtt. Mi ennek a magyarázata? Az amerikai imperialisták Nyugat –Német­országot háborús fegyvertárrá akarják ■kiépíteni. Ehhez megbízható, engedel­mes, tömeg­gyilkolásban jártas szolgák­ra van szükségük, akik a jövőben is szívesen vállalják a népek hóhérának szerepét. Kik lennének alkalmasabbak erre a szerepre, mint, Hitler támaszai,­­kebelbarátjai. Ezért bocsátják őket szabadon az USA vezetői és adják vissza üzemeiket, vagyonukat. Hitler és gyilkos bandája helyett most már Trumanék használják fel a náci fő­bűnözőket az emberiség elleni­­jaztete­lekre. Nem kétséges azonban, hogy ez (’■'■eiben megismétlődik a történelem: Fruppére új gazdáira, a felfuvalkodott, eszeveszett amerikai imperialistákra, a­­románokra vavan olyan sors vár, mint amilyen Ilidért érte. És Trurmnék vesztével felelni fognak irtózatos bű­neikért a háborús főbűnösök. Krupp von Bohlen és Idrigi is. Sí 1946 FEBRUÁR 1 /IV esztendővel ezelőtt, 1916 feb­­ruár elsején kiáltották ki a Magyar Köztársaságot. Öt eszten­deje annak, hogy örökre lezártuk­­, királyság rosszévá él­t és népel­­lenes évszázadait Magyarorszá­gon-Nem egészen egy esztendővel országunk felszabaduldi után ke­rült sor a, nagy fordulatra. A fel­szabadulás és a köztársaság ki­kiáltása között eltelt néhány hó­nap megmutatta, hogy a magyar társadalom minden becsületes, dol­gozó embere kívánta a köztársasá­got, hogy a régi rend hívei meg­próbálkoztak minden nyílt és bur­kolt eszközzel a királyság meg­mentéséért. A Nagy Ferencek, a Peyer Károlyok­, a Pfeiffer Zol­­tánok, a­ jobboldali kisgazdák, a jobboldali, szociáldemokraták, a mindszentisták, az egykori ezer­­holdasok, az ipar­fejedelmek és a bányabárók ügynökei közös fron­tot alkottak a köztársaság ellen. Népünk a kommunisták vezetésé­vel mégis keresztülvitte akaratát és megvalósította a köztársaságot. 1916 február 1-e jelentős nap volt országunk történelmében. A felfelé vezető út egyik legnehezebb állomásán jutottunk túl akkor, ,,A köztársaság megalkotása csak az első lépés- A munka neheze még beltünk van. A munka neheze, az, hogy a fiatal Magyar Köztár­saság formáját valóban demokra­tikus, valóban népi tartalommal töltsük meg'' — mondotta akkor N­ákosi Mátyás, népünk bölcs ve­zére, m és az első lépést a fejlődés útján követte a többi is. A Párt vezetésével megteremtené saját hazáját a dolgozó magyar nép és 1919 augusztus 20-án hatalmas lelke­sedés mellett törvénybe iktatta a Magyar Nép K­öt Tár­saság Alkotmá­nyát, további fejlődésünk alap­ját. Valóban népi és valóban demo­kratikus országunk azóta, sem állt meg a fejlődés útján. A Szovjet­unió nagy példája nyomán, Pár­tunk irányításával megteremtet­tük a tervgazdálkodást, győzel­mesen befejeztük hároméves ter­vünket és sikeresen harcolunk öt­éves tervünk teljesítéséért, a szo­cializmus építéséért. Az állam­­hatalmat, amely egykor a Habs­burgok, Horthy-fasiszták, a herce­gek, grófok, bárók, földesurak, gyárosok, bankárok kezében volt, ma a nép gyakorolja a tan­ácso­kon keresztül- A népi demokrati­kus rendszer, a Magyar Népköz­társaság olyan bástyává erősö­dött, amelyre ezután is szilárdan támaszkodhatunk boldog, békés, szocialista jövendőnk építésében. STEFAN HEYMAN MEGKOSZORÚZTA A SZABADSÁG­ EMLÍTŐSÉT Stefan Heyman rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Német De­mokratikus Köztársaság budapesti diplomáciai missziójának új vezetője, szerdán délelőtt megkoszorúzta a gel­lérthegyi Szabadság-emlékművet. A kül­ügyminiszter képviseletében Sík Endre követ,,­­valamint a külügyminisztérium több vezető tisztviselője, a honvédelmi miniszter képviseletében Székely Béla vezérőrnagy volt jelen. Az ünnepélyes koszorúzáson megjelent J. D. Kiszel­­jov, a Szovjetunió magyarországi nagy­követe. MSZT-szervezetek a pártkongresszusért A Magyar Pamutipar hüvelyválogtó üzemrészében húsztagú MSZ­T brigádot szerveztek a pártkongresszus tisztele­tére. A MSZT somogyavjvci titkársá­ga vállalta 25 új alapszerv létrehozá­sát. Az MSZT jászapáti járási szerve­­z­ete orosz nyelvtanfolyamokat indít a járás minden községében. Györgyösön az MVÉT-szerepet kultúrgárdája nagy sikerrel adta elő a ,,Mélyszántás“­t. Az előadás után több dolgozó paraszt felajánlotta, hogy az időszerű mezőgaz­dasági munkákat időben is jól elvégzi.

Next