Friss Ujság, 1951. március (56. évfolyam, 50-59. szám)

1951-03-01 / 50. szám

« 1964-ig 80—85 milliárdot ruházunk be Ezután Gerő Ernő bejelentette, hogy az ötéves terv folyamán mintegy 80— 85 milliárd forintot tudunk és kell beruháznunk népgazdaságunkba. Tehát mintegy 65—70 százalékkal emeljük meg az eredetileg előirányzott összeget Részletezve a beruházásokat, elmondotta, hogy mintegy 40 milliárd forintot juttatunk a gyáriparnak szemben az eredetileg előirányzott 21,3 milliárddal. Ebből 37—38 milliárd forint a nehézipar beruházásaira esik. Ez az eredeti beruházási összeg kétszerese. A könnyűiparra jutó beruházásokat 13— 14 százalékkal emeljük. Ezután arról beszélt, hogy ez a 80— 18 milliárd forint összegű beruházás nemcsak reális, hanem óvatos előirányzat. De ez nem jelenti azt, hogy könynyen vegyük a feladatot. Nemcsak nagyobb erőfeszítést és nagyobb fegyelmet kérünk népünktől — mondotta — hanem bizonyos áldozatokat is jövőnk szilárd megalapozása érdekében. Munkásosztályunktól, dolgozó parasztságunktól, népünktől azt kérjük, hogy addig is, amíg hatalmas beruházásaink révén iparunk és mezőgazdaságunk nagy tömegben fogja ontani a legkülönfélébb fogyasztási javakat akarókor,kodjék a magánéletben. Hiszen ez az áldozat az ötéves terv további éveiben sokszorosan megtérül. Ez az áldozat össze sem hasonlítható azokkal a hatalmas áldozatokkal, amelyeket a Szovjetunió munkásosztálya, a szovjet nép a szocialista népgazdaság megteremtéséért, a fasiszta barbárok szétzúzásáért Európa és nemcsak Európa népeinek felszabadításáért a világ összes dolgozóiért, tehát érettünk is hozott. Ismertette, hoggy az ötéves tervtörvényben a mezőgazdaság beruházása 8 milliárd forinttal szerepelt. Ezt most 11 milliárdra emelik. Erre azért van szükség, hogy felszámolhassuk mezőgazdaságunk elmaradottságát, hogy elláthassuk új, korszerű génekkel, mint például nagy teljesítőképességű, lánctalpas szántótraktorokkal, universal-traktorokkal, kombájnokkal, tehergépkocsikkal, különféle ültető-, vető-, szedő- és rakodógépekkel, továbbá különféle műtrágyával, épületekkel, egyszóval mindennel, amit a korszerű, magas jövedelmezőségi, sok árut termelő nagyüzemi mezőgazdaság létrehozása megkövetel. Elmondotta, hogy az új utak építése, a posta- és közlekedési hálózat fejlesztése, a falusi kultúrotthonok, könyvtárak létesítése, a mezőgazdasági szakiskolák és különféle tanfolyamok számának növelése, községek rendezése, a falvak villamosítása, az egészségügyi hálózat kiterjesztése, állategészségügyünk gyökeres megjavítása is arányosan emelkedik a megemelt tervnek megfelelően. Még több lakást építünk közlekedésünk fejlesztésére, szemben az eredetileg előirányzott 7,5 milliárd forinttal. 10 milliárd forintot fordítunk. Lakásépítésre, község- és városfejlesztésre, különféle kulturális létesítményekre 10 milliárd forintot fordítunk az előirányzott 7,4 milliárddal szemben. A megemelt beruházási összegből az építőipar beruházásaira 3 milliárd forintot fordítunk. Jelentősen gépesítjük az építkezéseket. Rámutatott Gerő Ernő: ahhoz, hogy felemelt ötévé® tervünket meg tudjuk valósítani, különötsen gondot kell fordítanunk iparunk, közlekedésünk, egész termelőgépezetünk műszaki fejlesztésére. A továbbiakban arról beszélt: szükségessé vált, hogy átdolgozott ötéves tervünkben iparunk termelésének emelkedését jóval erőteljesebben fokozzuk, mint ezt az ötéves tervről szóló törvény megállapítja. Az ötéves tervről szóló törvény az ipari termelésnek 86,4 százalékos emelkedését írja elő 1954-re 1949-hez viszonyítva. A számítások azt mutatják, hogy 1954-re az 1949. évi szintet körülbelül 200 százalékkal tudjuk emelni. A nehézipar termelését pedig mintegy 280—290 százalékkal javasoljuk megemelni a tervtörvényben megállapított 104,3 százalék helyett — mondotta Gerő Ernő. — A könnyűipar termelésének növekedését az eredetileg megállapított 72,9 százalék helyett mintegy 150 százalékkal javasoljuk előirányozni. Rámutatott Gerő Ernő arra, hogy a könnyűipar területén még különösen nagyok a kiaknázatlan tartalékok. Áttérve a mezőgazdaságnak nyújtandó segítségre, elmondotta Gerő Ernő, hogy az előirányzott 22.800 traktor helyett 26.000—28.000 traktort kap a mezőgazdaság. Az öntözött területet nem 118.000, hanem 823.000 kát. holddal növeljük és így az öntözött területünk mintegy 370.000 holdra növekszik. Míg 1939-ben egy kát. hold szántóterületre mindössze 6 kilogramm műtrágya jutott és 1949-ben 12 kilogramm, addig 1954 ben minden kát, hold szántóterületre 73 kiló műtrágya fog jutni. Országunk nemzeti jövedelméről szólva elmondotta, hogy lényegesen gyorsabban fog fejlődni, mint ezt az ötéves tervről szóló törvény megállapítja. 1954-re nemzeti jövedelmünket mintegy 120—140 százalékkal magasabbra tervezzük az 1949. évinél. Az ipar részesedése a nemzeti jövedelemből az 1949. évi 51 százalékról 64—65 százalékra emelkedik. A tőkés szektor részesedése pedig az 1949. évi 20 százalékról egy-két százalékra zsugorodik össze. Legalább másfélszeresére emelkedik életszínvonalunk . Országunk nemzeti jövedelmének ilyen szerkezeti megváltozása egyrészt azt tükrözi, hogy ipari fejlődésünk jelentékeny mértékben meggyorsul, másrészt, pedig azt mutatja, hogy az ötéves terv végére hazánkban lényegileg megszűnik az embernek ember által való kizsákmányolása, a népgazdaság minden területén — mondotta Gerő Ernő, majd elmondotta hogy felemelt ötéves tervünk eredményeként népünk életszínvonala sokkal nagyobb mértékben fog emelkedni, mint ezt eredeti ötéves tervünk megállapítja. Eszerint 1950— 54 évekre 35 százalékkal kell emelkedni az életszínvonalunknak. V. módosított ötéves tervünkben mintegy 50—55 százalékkal javasolja a Párt az életszínvonal emelését. Ez azt jelenti, hogy az ötéves tervidőszak alatt népünk életszínvonala legalább a másfélszeresére emelkedik. Ez elsősorban abban jut kifejezésre, hogy lényegesen megnövekszik az egy főre jutó legkülönfélébb közszükségleti cikkek fogyasztása, úgy 1949-hez, mint 1950-hez képest. Például az egy főre jutó átlagos fogyasztás 1954-re tejben 45 százalékkal, cukorban 30—35 százalékkal, zsírban 25 százalékkal, jvőben 50—60 százalékkal lesz magasabb. Az egy főre jutó könyvfogyasztás ugyanezen idő alatt a kétszeresére emelkedik. Áttérve a szociális biztosítás és a népegészségügy ismertetésére elmondotta, hogy a biztosításba bevontak száma az 1949. évi 3,3 millió főről az ötéves tervidőszak végére, 1954-re 6,7 millióra emelkedik. Országunk lakosságának mintegy 70 százaléka fogja élvezni a szociális biztosítás előnyeit. Különösen nagy jelentőségű az emelkedés a falusi lakosságnál. A rendelőhálózat fejlesztése terén 1954-re 1949- hez képest mintegy 90—95 százalékos emelkedést irányozunk elő. 350—360 új falusi orvosi szakrendelőintézetet építünk. Négyszázmillió forint új beruházással az üzemi mosdók, zuhanyozók, öltözők és egyéb üzemi egészségügyi létesítmények teljesítőképességét az 1949. évinek a kétszeresére emeljük. A bölcsődei férőhelyek száma 1954-ben kereken az ötszöröse lesz annak, ami volt 1949-ben. Új tervünk hatalmas lépést Az új ötéves terv eredményeként megváltozik nagyiparunk szerkezete. Az ötéves terv végére a termelőeszközöket előállító iparágak részesedése az egész ipar termelési értékében körülbelül 70 százalékra emelkedik, a fogyasztási cikkeket előállító iparé pedig, annak ellenére, hogy termelése abszolút értékben mintegy 150 százalékkal nő, az egész ipar termelési értékében 30 százalékra csökken. De kifejezésre jut nagyiparunk szerkezetének megváltozása abban is, hogy a gépipar termelése 1954-ben, az ötéves terv utolsó évében az egész ipar termelési értékének körülbelül egyharmadát fogja szolgáltatni, szemben a hároméves terv utolsó évével, amikor a gépipar termelése az egész ipari termelés értékének kereken egyötöde volt. Ezek az adatok kézzelfoghatóan mutatják, milyen hatalmas lépést teszünk előre új ötéves tervünkkel országunk iparosítása útján. A továbbiakban ismertette, hogy a mezőgazdasági termelés értékének 1954-re legalább 50—55 százalékkal kell meghaladnia az 1949. évi mezőgazdasági termelés értékét, szemben az eredetileg megalapított 42 százalékos növekedéssel. Mindent el kell követnünk — hangsúlyozta —, hogy az állattenyésztés termelési értékének növekedése túlhaladja a növénytermelését. Rámutatott arra, hogy míg 1938-ban az ipar és a mezőgazdaság termelési értékének aránya körülbelül 53 : 47 volt az ipar javára. 1954-ben ez az arány az ipar felé tolódik el és körülbelül 80 : 20 lesz. Olcsóbban kell termelnünk Ezután arról beszélt, hogy az ötéves terv alatt a munka termelékenységének a tervtörvény szerint 50 százalékos emelkedést kell elérnie. Az első évben 20 százalékos emelkedést értünk el, vagyis megvalósítottuk az öt évre szóló tervfeladat 40 százalékát. Rámutatott arra: egy sor körülmény lehetővé teszi, hogy a termelékenység növekedését 00-100 százalékban irányozzuk elő. Az önköltségcsökkentés téréit ■ 1, 9%~ jelent iparosodásunk útján éves tervben is 25 százalékos önköltségcsökkentés szerepel. Az ötéves terv utolsó évére el kell érnünk, hogy ipari termékeinket körülbelül egynegyeddel olcsóbban állítsuk elő, mint amennyibe ugyanezen termékek 1949-ben kerültek. Elmondotta, hogy az ötéves tervről szóló törvény szerint öt év alatt 480 000 új munkást és alkalmazottat kell munkába állítani. A múlt évben munkába állítottuk ennek a számnak csaknem felét. A számítások azt mutatják, hogy az ötéves tervidőszakban ténylegesen körülbelül 600—650.000 új munkásra és alkalmazottra lesz szükség. A módosított ötéves tervet érzékeltetve elmondotta, hogy például rlyersvastermelésünknek az 1949. évi 398.000 tonnáról 1954-ben mintegy 1.300.000 tonnára kell növekednie, acéltermelésünknek pedig 860.000 tonnáról közel 2.200.000 tonnára. Magyarországon a háború előtti utolsó békeévben, 1938- ban mindössze 648.000 tonna acélt termeltek. Vagyis 1938-ban az ország minden lakosára az évi termelésből átlagosan 70 kilogramm acél jutott, 1954- ben pedig 236 kiló acél jut majd. Hazánk a vas, ácsi és gépek országa lesz . Ezeken a számokon lemérhetjük azt a hatalmas fejlődést, melyet országunk számára új, felemelt ötéves tervünk jelent — mondotta Gerő Ernő. — Az új ötéves terv eredményeként hazánk a vas és az acél országává, ipari országgá, a gépek országává válik. Nehéziparunk termelési értékének 1954-ben el kell érnie az 55—60 milliárd forintot, vagryis kereken kétszer akkora értéket, mint amekkorát eredeti ötéves tervünk erre az évre előirányoz. _ A módosított terv szerint 1954-re 27,5 millió tonna szén termelését irányozzuk elő. Az eredeti ötéves terv szerint 1954-re 4.2 milliárd kilowattórát kell termelni. Az új ötéves terv szerint 6—6.5 milliárd kilowattón» termelési szükeoffű«. FRISS ÚJSÁG 1951 márcina 1 esti tört 2500 kultúrotthon, 220.000 új lakás Kulturális felemelkedésünk ütemének meggyorsulásáról beszélt ezután. Elmondotta, hogy módosított ötéves tervünk értelmében egyetemek, főiskolák, ipari és mezőgazdasági technikumok, középiskolák és ipari taulóintézmények építésére és fejlesztésére az ötéves tervidőszak alatt. 1,7 milliárd forintot ruházunk be. Négy új műegyetem mellett új nagy mezőgazdasági egyetemet is építünk Gödöllőn. Tudományos kutatásra öt év alatt összesen 1,7 milliárd forintot fordítunk. Az ötéves tervidőszak végére hazánkban kereken 2500 kultúrotthon fog működni, vagyis körülbelül ötszöröse annak, amivel 1950-ben rendelkeztünk. Ebből 1800 kultúrotthon jut falura. Hatalmas útépítési programunkat ismertetve, elmondotta, hogy új tervünk szerint a tervidőszak alatt 2600 kilométer hosszúságú új úthálózatot építünk. Gazdasági vasúinkat az új, ötéves terv szerint országosan egységes hálózattá építjük ki és szervesen összekapcsoljuk a nagy vasúti hálózattal. Mindez lehetővé teszi, hogy a falusi lakosság az év bármely időszakában könynyen eljuthasson a városokba és meg fogja könnyíteni a város és a falu közötti áruforgalmat is. Az ötéves tervről szóló törvényünk 180.000 új lakás építését írja elő, melyből 90.000 a városokra és 90.000 a falvakra jut. Új, módosított ötéves tervünkben 220.000 új lakás építését javasoljuk azzal, hogy a város és a falu között az arány változatlanul maradjon — folytatta beszédét Gerő Ernő. Ezután néhány kiragadott adattal mutatta meg, hogy mit kap a felemelt tervidőszak alatt az ország. Salgótarján 800 új lakást, egy új, négyszázágyas kórházat, két általános iskolát és egy kultúrházat kap. Gödöllő, a már említett új mezőgazdasági egyetemen kívül 200 új lakást, egy új gimnáziumot, egy új kultúrházat, új orvosrendelőt, új strandfürdőt és sportuszodát kap. Szigetszentmiklóson 1900 új lakás, 500 szentélyes munkásszálló, három új általános iskola, egy új mentőállomás, két új csecsemőotthon, négy új óvoda, egy új kultúrház, egy új szülőotthon, egy új strandfürdő, egy új népfürdő, négy új sportpálya és új gyógyszertár épül. Várpalota kap a többi között 1430 új lakást, egy új szülőotthont, egy napközis óvodát, egy új bölcsődét, egy új mentőállomást, egy új iskolát, egy új kultúrházat. Tatabánya kap 1630 új lakást, egy új szakorvosi rendelőintézetet, három új óvodát, négy új bölcsödét, egy új kultúrházat, egy új szakiskolát, két új általános iskolát, egy új sportpályát, egy új népfürdőt, gyógyszertárat stb. Elmondotta Gerő Ernő, hogy a felsorolásból szándékosan kihagyta Budapestet, melyről eddig sem feledkeztünk meg, a hatalmas ütemben fejlődő Miskolcot és nem szólt a nagyobb városokról és új szocialista városainkról sem. Így például Dunapenteléről, amelyet, mint ismeretes, már teljes gőzzel építünk. A béke építésének terve . Az elmondottak, azt hiszem, kézzelfoghatóan mutatják, hogy új, módosított ötéves tervünk hazánkat gazdagabbá és erősebbé, népünket jómódúbbá és műveltebbé, országunkat fejlett ipari országgá és ugyanakkor a virágzó mezőgazdaság országává alakítja át. De az elmondottak azt is mutatják, hogy új, módosított ötéves tervünk, még fokozottabb mértékben, mint eddig ötéves tervünk volt, a béke építésének a terve a békefront magyarországi szakasza megszilárdításának a terve — hangsúlyozta Gerő Ernő, majd arról beszélt, hogy ezekért a magasztos célokért érdemes megfeszített erővel dolgozni, küzdeni és áldozni is. . A továbbiakban ismertette az ötéves terv második évének feladatait, amelyeket már a felemelt új ötéves terv szempontjai határoztak meg. Rámutatott, hogy a második tervév feladatainak teljesítése sokkal nagyobb erőfeszítést, magasabb fokú szervezettséget, az összes rendelkezésünkre álló eszközök céltudatosabb, tervszerűbb felhasználásit követeli meg, mint amit az elmúlt évben teljesítettünk. Megköveteli a szocialista munkaverseny, az újító, a Sztahanovmozgalom további kifejlesztését. Megköveteli, hogy a mi nagy Pártunk, Pártunk szervezetei az eddiginél is határozottabban forduljanak a termelés felé s az 1951-re kitűzött népgazdasági terv teljesítésének és túlteljesítésének motorjai legyenek — mondotta Gerő Ernő. Majd amiről beszélt, ha nekigyűrkőzünk a munkának, ha minden kommunista az élen fog járni a termelésben, ha pártszervezeteink, pártbizottságaink a termelés kérdéseit továbbra is munkájuk központjába állítják és még szorosabban összeforrnak a pártonkívüli dolgozókmilliós tömegeivel a városban, iparterületeken és a falvakban, ha nem száll fejükbe a dicsőség, akkor az 1950. évinél jóval nehezebb 1951. évi tervünket is nemcsak teljesítjük, de jól teljesítjük.