Független Magyarország, 1903. június (2. évfolyam, 434-461. szám)

1903-06-11 / 443. szám

14 fÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 1903. junius n. óráig megtekinthető. Ugyanekkor a polg. leányiskola III. és IV. oszt. növendékek ipartanfolyami kézi­munkáit is bemutatják az érdeklődőknek. — Magyar czimbalom művész sikere. Rácz Elek kétségkívül a legelső magyar czimbalom-mű­­vész. Remek játékával csaknem egész Európában szerzett már dicsőséget a magyar művészetnek. Já­tékát a legelőkelőbb európai udvaroknál meg­csodálták,­­ így Oroszországban és Törökor­szágban, ahol alig győzték dicsérni a kitűnő művész játékát, amely kápráztató technikájával és fényes muzsikalitásával mindenkit magéval ragad. — ’ A török szultán órákig hallgatta Rácz Elek játékát és a magyar főherczegek közül is többen magukhoz kérették a művészt és gyönyör­ködtek játékában. Rácz Elek fivére, Rácz Gyula, a kitűnő czigányprimás zenekarának oszlopa, naponta játszik a Teréz-körút sarkán lévő Király-kávéházban, ahol minden este lelkesen ünnepük párját ritkító játékáért. Különösen Bánk­ bán ragyogó előadásáért tapsolják meg, de a régi kurucz-nótákat sem játszó nálánál jobban senki sem. Felhívjuk Rácz Elek­­művészetére a magyar zenekedvelő közönség fi­gyelmét. — Megőrült huszárkapitány. Ily czím alatt megírtuk, hogy Miklós Aladár huszárkapitány a gráczi színházban hirtelen megőrült. Mint most értesülünk, a kitűnő űrlovas betegsége nem olyan súlyos természetű, mint azt az első távirat jelen­tette. Miklós csak röviddel ezelőtt keletkezett ideg­bajban szenved, mely ellen Grácz mellett egy ideg­­gyógyító-intézetben keres orvoslást. A lapunkban említett színházi eset a kapitánynak egy izgatottabb idegességi állapotában történt. Azóta már­is tetemes javulás állott be állapotában, és biztosan remél­hető, hogy egészsége egy-két hónap alatt teljesen helyreáll. — Halálozások. Gábor Ferencz nyug.­községi jegyző, a temesmegyei jegyzői kar egyik közkedvelt tagja Temesváron elhunyt. Lunczer Bernát temesvári városi jövedéki tiszt­viselő hosszas szenvedés után tegnap jobblétre szenderült. — Soknevű tolvaj. A luczerni rendőrség letar­tóztatta Szomolai József budapesti születésű 33 éves rovott múltú építési rajzolót, volt pénzügynököt és urasági inast, aki Kustruff Gusztáv, Oroszi József, Bezerédi József, Széll Kálmán, Czeri Zsigmond, Czerni Zsigmond, Stovalovszki Ferencz, Spielmann Lajos, Spielmann Henrik, Boda József, Sirek Ala­jos, Schuler Miksa, dr. Hoffmann nevek alatt egész Európában különböző agyafúrt szélhámosságokat követett el. A soknevű iparlovag megfordult Buda­­­­pesten, Bécsben, Temesváron, Krakkóban, Varsóban, Smolenben, Velenczében, Genuában, Nápolyban, Florenczben, Turinban, Milanóban, Ázsiában, Mo­nacóban, Newtoneben és Gomesben, mindenütt szél­hámoskod­va. — Tömeges öngyilkosság a fővárosban. A lipótmezei őrültek házában egy beteg, Grünwald Henrik 35 éves székesfehérvári pinczér a közös kór­terem ablakfóliájára felakasztotta magát. Kiss József ápoló látta meg az ablakon függő embert és tüstént megszabadította, de már akkor késő volt. A szegény beteg néhány pillanat múlva mieghalt.­­ Ma reggel négy órakor egy uriasan öltözött ember a Margithídról a Dunába ugrott és elmerült a hul­lámokban. Az öngyilkos a hídon hagyta felöltőjét, az óráját és gyűrűit. Felöltőjében több okmányt találtak. Ezek között volt egy iparigazolvány, egy a kereskedők hitelképessége felől tájékoztató ügy­nöki iroda felállítására. Az iparigazolvány Brust Miksa nevére szólott. Egy árverési hirdetmény is volt az okmányok között, amely Brust Miksa és társa ellen szólott, Nagykorona­ utcza 5. sz. a. Lehet, hogy az öngyilkos maga Brust. A rendőrség nyo­mozza az öngyilkos személyazonosságát. — Soly­­mossy Erzsébet 22 éves cseléd Király-utcza 95. sz. lakásán, Boska Berta 18 éves szobaleány Béla-utcza 6 sz. lakásán, Virág Ilona 19 éves cseléd Szövetség­­utcza 36. számú lakásán és Horváth Erzsébet 24 éves rendőri felügyelet alatt álló leány Százház­­utcza 33. számú lakásán marólúgot ivott. A mentők valamennyit a Rókus-kórházba szállították. — Ős-Budavára napról-napra kedveltebb mulató­helye lesz a főváros közönségének. Friedmann igaz­gató páratlan áldozatkészsége megtenni a maga gyümölcseit, mert a közönség el se tudja már kép­zelni a főváros éjjeli életét Ős-Budavára nélkül. A minapi fényesen sikerült rózsaünnepély után szom­baton, június 13-án, «Egy éj Versaillesben» czím alatt rendez újabb, szemkápráztató ünnepélyt Ős- Budavára. Az ezeregy éjszaka csodás világába illő fényes kivilágítás mellett fontaine lumineuse, tab­leaux vivants, gyönyörű amerikai tűzijáték, világeső és gyönyörű díszfelvonulás lesz a közönség mulat­­tatására. «Pompadour-ünnep» a neve ennek a fel­vonulásnak, amelyben a díszfogatokon s a franczia lovagok seregén kivül kétszáz ember veszt részt, Párisban újonnan készített stilszerű kosztümben. A nagyszabású ünnepély iránt már olyan nagy az érdeklődés, hogy a pénztár valóságos ostrom alatt áll a jegyekért. Sztrájk az újpesti jutefon­gyárban. — Saját tudósítónktól. — ~rti Budapest, június 10. Az újpesti autógyá­r sztrájkoló munkásai újból harczra keltek az igazgatósággal. A hetek óta hú­zódó bérharcz a gyár vezetőségével e hó 7-én tör­tént írásbeli megállapodás értelmében látszólag be­fejezést nyert. A sztrájkoló­ bizottságnak ugyanis az igazgatóság a következő nyilatkozatot adta ki: A sutógyári munkások bizottsága nálunk megje­lenvén, előterjesztéseikre a következő kötelező ígé­reteket tettük : 1. Amennyiben az iparfelfigyelő úr a délelőtti és délutáni (egyenkénti félórai szünetekhez nem ra­gaszkodik , munkaidő a régi marad, ellenben ha az említett szünetek betartását követelné , a munkaidő a szünetek irányában meghosszabbíttatik. 2. Munkásválasztmány választása, melynek feladata lesz a munkások panaszainak megvizsgálása és az igazgatóság közbenjöttével való elintézése, valamint a munkások javára kezelt alapok ellenőrzése. . 3. Hogy a sztrájkból kifolyólag senki el nem bocsátható. 4. A bérkönyvek megvizsgálása és amennyiben kiderülne, hogy téves számítás folytán keresetükben megrövidíttettek, a szenvedett kár megtérítése, mi­után a legutóbbi két év alatt bérleszállítás nem for­dult elő. Ezt a megállapodást a gyárigazgatóság megbízá­sából, az újpesti gyár két igazgatója: Frey Gusztáv és Dippermann írták alá. Június 7-én, tehát a kizsarolt munkások abban a nyugodt hitben hajtották nyugalomra fejüket, hogy most már újra felvehetik kenyérkereső munkájukat. Június 8-án a munkások jelentkeztek is a munka felvételére, legnagyobb meglepetésükre azonban a gyár irodájában azzal fogadták őket, hogy a tegnap kiadott nyilatkozatot arra illetéktelen emberek írták alá, ennélfogva a gyár igazgatósága nem érzi köte­lezve magát arra, hogy az ígéreteket betartsa. Nem is fogadták vissza a munkásokat és így a szerencsétlen emberek kénytelenek voltak visszatérni a sztrájktanyára és egyelőre nincs is kilátás arra, hogy az ügy békés megoldást nyerjen. A sztrájk különben is kapóra jött az igazgató­ságnak, lévén elhatározott szándéka, hogy az újpesti gyár üzemét különben is beszünteti. Ez a gyár ugyanis csak expozitúráját képezi egy bécsi gyár­vállalatnak. Az első osztrák jute-fonó és szövőgyár­­nak, amelynek Bécsben, Simmeringen és Florisdorf­­ban vannak gyártelepei. A vállalat kartell-tagját képezi az osztrák-magyar jutógyárak kartelljének, amely legutóbb elhatározta, hogy a túlhalmozott áruanyag miatt, a kebelében lévő gyáraknál a munkát 25 százalékkal leszállítja. Az osztrák jutófon­gyárnak 4 gyára van és mint­hogy a vezetőségben csakis osztrák emberek van­nak, elhatározták, hogy a 25 százalékos redukc­iót a magyar gyár üzemének beszüntetésével viszik keresztül. Erre a magyariszonyon kívül más prakti­kus oka is van a vezetőségnek. Az újpesti gyár ugyanis a magyar kormánytól 163.000 korona szub­­venc­iót kap, Ausztriában azonban a gyárak nem részesülnek államsegélyben. Legczélszerűbb volt tehát a magyar gyár üzemét beszüntetni, lévén a magyar kormány elég könnyelmű ahhoz, hogy egy ilyen megcsontosodott osztrák vállalatnak — még szünetelő munka esetén is — kiadja a szubvenc­iót, azt az óriási összeget, amelyből az újpesti gyár munka nélkül és kényelmesen fedezni tudja a gyárba befektetett tőke kamatját és hivatalnokainak fize­tését. Ilyen körülmények között a bérharczban álló munkások hiába várnak a vezetőség előzékenységére. Örülnek neki, hogy a bérharci köpenye alatt az üzemet beszüntethették. De ebben a gyárban a magyarok egyébként sem találkoznak különös jóindu­lattal. Ott minden bécsi parancsszóra történik és várjon mire számíthatnak ott a mgyar munkások, ahol a Bécsben székelő főigazgató, Weissenstein Manó úr így nyilatkozott a munkások védelmére kelt magyar lapokról: «Ich pfeifig auf die ungarische Presser» A fejleményeket kíváncsian várjuk. Ma délután több képviselő és hírlapíró járt künn a sztrájk­tanyán. Beszéltek a munkásokkal és meggyőződtek róla, hogy a bérviszonyok a gyárba­n tarthatatlanok voltak. Úgy tudjuk, az eset interpellác­ió tárgyát is fogja képezni. Reméljük, hogy a kereskedelmi mi­­nisztertől méltó és megnyugtató választ fogunk kapni. Az ilyen magyarfaló, embertelen vállalatot­ büntetni kell. Első­sorban a szubvenczió megvoná­­­sával. Színház és művészet. (*) Az Erzsébet-emlékszobor. Az Erzsé­bet királyné emlékszobrára beérkezett pálya­művek fölött ítélkező jury ülései most folynak a legnagyobb titokban, a városligeti Műcsar­nok termeiben. A jury tagjai, igen helyesen, a legszigorúbb titoktartást fogadták, nehogy a tárgyalások menetét a közvélemény vagy a sajtó befolyásolhassa. Nagy feltűnést keltett tehát egy estilapnak az a híre, hogy a jury már majdnem befejezte munkáját, és hogy a jury tagjainak az a nézete, hogy a pályaművek ezúttal sem viszik megoldásra az emlékmű ügyét, hanem több művész fog első díjat nyerni, akiket aztán szűkebb körű pályázatra hívnak fel. A czikk ezeket a művészeket meg is nevezi: Fadrusz Já­nos, Zala György és Teles Ede személyében. A leg­illetékesebb helyen utána jártunk a dolognak s azt az értesítést kaptuk, hogy az egész czikk pusztán misztifikáczión alapszik. Sem a pályá­zatot közölt statisztika, sem pedig a jury meg­állapodásáról szóló hír nem felel meg a valóságnak, mert a jury még csak munkájának elején tart s igy a tagok egyike sem alkotha­tott még véleményt. Határozatra legfeljebb a hét végén lehet számítani. (*) Szép Galat­hea. A Magyar Színházban már megkezdődtek a június 14-iki, vasárnap délutáni előadás próbái. A karszemélyzet jutalomjátékának érdekesebb számai lesznek : Fedák Sári éneke, a vígszínházi művészek híres Ripacs-kvartettje és a Szép Galathea operette előadása. Szóger Ilonka, aki ezúttal először énekli Galatheát, ma már megjelent a próbán, s nagy kedvvel énekelte új szerepét. A vasárnapi jutalomelőadás lesz a Magyar Színház utolsó délutáni előadása ebben a szezonban. A dró­tostót, a színház pompás kassza­darabja változatlan vonzóerővel kerül színre esténként, s kedden, június 16-án éri meg ötvenedik előadását, amely nagy ün­nepségek közt fog lefolyni. (*) A kis herczeg bemutatója. Lecoque híres operettejét «A kis herczeg­-et a jövő héten premiere bérletben hozza színre a Nénpszinház. A darab első bemutatója alkalmából egymásután 36-szor került színre. A fő női szerepet, Parthenét Zilahyné Sing­­koffer Vilma fogja játszani. (*) Pályázat történelmi faliképekre. A kul­tuszminisztérium ismét nyolcz történelmi faliképre hirdet pályázatot, melyek arra lesznek hivatva, hogy színes sokszorításban, az elemi népiskolák IV—VI osztályaiban a történeti s a művészeti érzék kifej­lesztessék és a hazafius érzelmeket állandóan ébren tartsák. A minisztérium ezúttal a következő tárgyú képeket kívánja megfestetni: 1. Mátyás király könyvtárában tudósai közt. Vagy Mátyás király lakoma után hallgatja a hegedősök énekét. 2. Szigetvár védelme. 3. Bocskai és a bécsi béke megkötése. 4. Bethlen Gábor fogadja a külföld követeit. 5. Buda visszavivása. Petneházy a várfalon kitűzi a magyar lobogót. 6. Zrínyi Hona Munkács várában. 7. II. Rákóczi Ferencz a Széchenyi ország­gyűlésen. Vagy : Rákóczit a határon fogadják ruthén jobbágyai. 8. Vitám et sanguinem (Mária Terézia.) Egy-egy kép tiszteletdija 2000 korona, ami bi­zony elég szép összeg ahhoz, hogy jelesebb művé-­­szeink is foglalkozzanak a pályázattal. Egyébként a történelmi faliképek hivatása is oly magasztos, hogy művészeinknek hazafias kötelessége is, hogy a pá­lyázatot minél fényesebbé tegyék. Az eddigi pályá-­ zatokon ugyanis a nevesebb művészek sohsem vettek részt. A pályázati feltételeket a Műcsarnok titkári hivatalában lehet megtudni. VIDÉK: (—) Egy körjegyző jubileuma. A Szent-Gott­­hard járási jegyzőegylet, a szolgabírák és a szom­széd járások jegyzői, valamint nagyszámú közönség­ részvételével tegnap tartotta első közgyűlését Gyana­­falván, mely alkalommal Neubauer Máté gyanafalvi körjegyző 35 éves jubileumát ünnepelték. A ban­i kettős Széll Kálmán miniszterelnöknek üdvözlő táv­­iratot küldöttek.

Next