Független Magyarország, 1903. október (2. évfolyam, 553-583. szám)
1903-10-01 / 553. szám
Végül feljegyezzük, hogy már a képviselőház folyosóján élénken vitatták a bekövetkezhető eseményeket és a szabadelvűpártiak sorában is azt vitatták, hogy most csak Wekere Sándor vagy Széll Kálmán következhetik. A tegnapi tipről, Andrássy grófról, ma már megfeledkeztek. A kormány váratlan szeczesszióját pedig arra magyarázták, hogy Héderváry már megkapta fölmetését s még az ügyek ideiglenes vezetésére sem vállalkozik többé. A függetlenségi pártban. A függetlenségi és 48-as pártban a mai est izgatott hangulattal köszöntött be. A pártkörbe is eljutott a változatosnál változatosabb sok híresztelés a helyzet jövő alakulásáról, kivált pedig arról, mely úgy látszik, minden pártban legerősebben tartotta magát, hogy a király kézirattal fogja elnapolni a Házat. A párt ezt lehetetlennek tartja s pár percz múlva senki sem hitt már benne. A szombati képviselőházi ülésen a függetlenségi párt kizárólag a hároméves katonák bentartásának ügyével akar foglalkozni, ha ugyan addig még újabb tüzes csóva nem üt közénk a szenvedélyek még nagyobb felgyújtására, ebben a meglepetésekkel teli politikai szezonban. Maga a mai ülés különben igen rövid volt. Kossuth Ferencz elnök esti 6 órakor megnyitotta az ülést, melynek jegyzői tisztjét Nessi Pál vitte. Az elnök, épen most értesült arról, hogy az Ugránpárt és a néppárt, a képviselőháznak szombatra való összehívását kérte és Apponyi a Ház összehívását már el is rendelte. Minthogy 1, szóló amai értekezletet azért hívta össze, hogy a Ház összehívásának szükségességét megbeszéljék, ez a megbeszélés immár tárgytalan. Azonban, minthogy a jelen zilált viszonyok közt tanácsosnak látja, hogy a párt minél gyakrabban összejöjjön, holnap délelőtt 11 órára újabb értekezletre hívja össze pártját. Egyúttal bejelenti, hogy legutóbb a bihari kerülettől jött igen lelkes üdvözlő irat, melyben a pártot arra kérik, hogy a nemzeti jogokból soha ne engedjen. Ez a felirat Rigó Ferencz párttaghoz érkezett s így hangzik: Nagyságos Rigó Ferencz országgyűlési képviselő úrnak, Budapest. Nagyságos képviselő úr! Jól tudjuk mi azt, s meg vagyunk róla győződve, hogy Nagyságod a magyar nemzet jogaiért és függetlenségéért a 48-as Kossuth párt táborában rendíthetetlen igazelvűséggel, buzgalommal és kitartással küzd és küzdött, de azt tudjuk, hogy ez óriási küzdelem bátor harczosai csak abból merítenek a további küzdelemre erőt és kitartást, ha a kerület polgárai méltányolják és helyeslik az érdekekben és a haza érdekében folytatott ellenállást. Nagyságos Uram! Mi a bihari választókerület alulírott polgárai az egész választókerület nevében, szívvel-lélekkel helyeseljük és méltányoljuk Nagyságodnak és a 48-as független Kossuth-pártnak a király rossz tanácsadói, a magyar nemzet ellenségei ellen folytatott küzdelmét és kérjük az Istent, hogy Nagyságodat nekünk s a haza jogainak s szabadságának védelmére továbbra is tartsa meg, mert mi is azt mondjuk a párttal: «Soha, soha, soha a nemzet jogaiból egy jottát sem, sem a granicsárnak, sem semmiféle gyászmagyarnak ne engedjenek. Üdvözöljük a 48-as független Kossuth-pártot! Bihar, 1903 szeptember 29-én. Elnök: Szacsvay Sándor. Alelnökök: Marjay Ferencz, Sárközi Lajos. Jegyző: Borbély Lajos, Juhos Lajos, Szőke Sándor, Szabó Lajos, K. Szabó István, Takács György, Takács János, Marjay Albert, TakátsImre, Németh János, Molnár Imre, Szőlősi József, Méhes Mihály, Méhes Károly, Aka István, Hegyi Sándor, Hegedűs Imre, Méhes István, Mákocsi Imre, Rigó Lajos Mezey Adolf, Méhes Lajos, Jakab István, Megyeri János, Bodnár István, Hegedűs Mihály, Albert Mihály, Mákoczi Lajos, Borsos Mihály, Csiszár Lajos, Szilágyi István Végül a párt kültagul beválasztotta dr. Rózsa Ernő kolozsvári ügyvédet s ezzel az értekezlet véget ért. A szabadelvű pártban. A «Pol. Ért.» jelenti. A szabadelvű pártkörben ma semmi föltünőbb dolog nem történt s a kilenczes bizottság üléséről is csak annyi szivárgott ki, hogy a bizottság tagjai közt még erős nézeteltérések vannak ; mindazonáltal remélhető, hogy a bizottság tagjai meg fognak állapodni egy olyan katonai programmban, mely a hadsereg kérdésében a törvényhozás mindkét faktorát ki fogja elégíteni. A miniszterek közül fent voltak a körben: Lukács Darányi, Wassies. A miniszterek egyike Khuen nyilatkozatához és lemondásához azt a megjegyzést tette, hogy Khuen dilemma előtt állott: vagy fölfelé mond sokat, vagy lefelé keveset . Khuen inkább az utóbbit választotta, de nyomban le is vonta a konzekvencziákat. Khuen ezt felelőssége tudatában azért is tette, mert magát föláldozván, a királyt és a nemzetet ilyformán egyéb következményektől megkímélhette. Az apa méltó fia, Heves vármegye példája diadalmasan hódít a vármegyei törvényhatóságokban. A «nem adózunk» hazafias jelszava végigharsog az országon s azok az autonóm testületek, amelyekben még nincs egészen osztrák vasra verve a magyar lelkiismeret, sorban emelik föl tiltó szavukat az ex-lexes kormányzat támogatása, adófillérekkel hizlalása ellen. Ma Heves után Szilágy vármegye, a nagy Wesselényi Miklós híres törvényhatósága sorakozott. Eltiltotta minden közegének még az önkéntesen befizetett adók elfogadását is, tiltakozott az osztrák miniszterelnök merénylete, az öreg katonák bentartása, a chlopy-i ukáz és az ujonczok kiállítása ellen. A közgyűlést pedig maga a főispán, báró Wesselényi Miklós oly hazafias szellemű beszéddel nyitotta meg, mely országszerte nagy örömet kelteni van hivatva s mely ezt a Wesselényit méltó fiává avatta a nagy Wesselényi Miklósnak. Magyarország főispánjai tanulhatnak e beszédből, mint kell gondolkozni és érezni minden magyar főispánnak, mikor többé nem pártprogrammak beszélnek, hanem maga jajdul fel és követel orvoslást a megsértett haza. Az emlékezetes közgyűlésből ezt a távirati tudósítást kaptuk Z i 1 a hról: Szilágy vármegye ma tartotta meg őszi rendes közgyűlését báró Wesselényi Miklós főispán elnöklete alatt, ki megnyitójában jellemezte Deák halhatatlan érdemeit a haza bölcse 100-ik születése napján. Közvéleményünk — úgymond — még életében a haza bölcsének nevezte őt, ki az önzetlen hazaszeretetnek ideális magaslatára emelkedett és működését a kiegyezési alaptörvényeink megalkotásával koronázta meg, melyeket maga sem tartott ugyan megváltozhatlanoknak, örök időkre alkotottaknak, hanem csak olyan bázisnak, amelyen tovább építeni lehetséges lesz majdan, amikor szabad és egységes nemzeti államiságunk lassú fejlődéséért kiegyezési törvényeinket okolják. E törvények máig sincsenek végrehajtva, amiért sem Deákot, sem a törvényeket nem hibáztathatjuk, hanem csak önmagunkat. Nemzetünkre, mely fatalisztikus önmegadással engedte feje fölött elvonulni e 36 esztendőt, most talán, bármilyen nehéz felhők tornyosuljanak, mégis jobb idők következhetnek. Hatalmnas lendülettel fölébredt nemzeti öntudatunk országszerte egyhangúlag követeli a 67-es törvényeink minden pontjának végrehajtását. A főispán megnyitóját a közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadva, egyhangúlag hozott határozattal jegyzőkönyvbe iktatta, valamint Kincs Gyulamlékbeszédét Deák Ferencz felett. Majd a tárgysorozat rendjén Both szerkesztő és társai indítványára, az állandó választmány javaslatához képest a következőket fogadták el: 1. Tiltakoznak az ellen, hogy törvényeink végrehajtása érdekében folytatott küzdelmeink idegen állam törvényhozó testületei és államférfiai által bármikor befolyásoltassanak. 2. Miután a chlopyi hadparancs az 1790 —91. évi X. és XII. törvényczikkekkel ellentétben áll, feliratot intéznek az országgyűléshez, hogy alkotmányunk sértetlen fentartását megfelelő módon biztosítsa. 3. A hatósága alá tartozó rendezett tanácsú városok és községek elöljáróságainak nem engedi meg, hogy meg nem szavazott adót a szabad felajánlás érve alatt vagy bármely más czimen is elfogadhasson. 4. Megtiltja összes járási tisztviselőinek, hogy az országgyűléstől meg nem ajánlott útonczok kiállításában közreműködjenek és intézkedjenek. 5. A harmadévet kiszolgált katonák bentartása ügyében feliratot intés a képviseeházhoz a törvénytelen hadügyminiszteri rendelet megszüntetése végett. A pontokat a románnyelvű bizottsági tagok is egyhangúlag elfogadták. Ad akta . Bravó, hunyadi alispán, Mara László ! Úgy kell elbánni a tolakodó osztrák szoldateszka alkotmányellenes kísérletezéseivel, ahogy elbánt ma Hunyad vármegye alispánja, Mara László a szászvárosi «Ergänzungs-Bezirks-Commando» irkafirkájával. Eldobatta az akta, a lomtárba, mint arczátlan törvénytelen csábítgató felhívását egy k.u k. hatóságnak. A szászvárosi cs. és kir. 64-ik gyalogezred hadkiegészítő-parancsnoksága ugyanis átiratban megkereste Hunyad vármegye alispánját, hogy hivatalból utasítsa a vármegye főszolgabiráit, hogy intézzenek felhívást a hadkötelezettség alatt álló ifjúsághoz és ilyen uton szólítsák fel a hadköteleseket, hogy önként jelentkezzenek bevonulásra. Mara László, Hunyad vármegye alispánja azonban a hadkiegészítő-parancsnokság átiratát azzal az indokolással tétette irattárba, hogy a kívánság teljesítése törvénybe ütköző lévén, mint ilyen, figyelmen kívül hagyandó. A granicsár bukása és Bécs. Az osztrák sajtó legnagyobb része vezető helyen foglalkozik gróf Khuen-Héderváry bukásával. A Neue Freie Presse a többek közt így ír: Szédületes gyorsasággal jött, de nem lepett meg senkit gróf Shuen-Héderváry lemondása. Magyarországon ma már a szabadelvű párt sem osztja a korona alkotmányos álláspontját, s szemmel láthatólag keskenyebb lesz napról-napra az a választófal, amely a liberális pártot a függetlenségi tábortól elkülöníti. A két politikai pártcsoport nyiván össze fog olvadni a nemzeti hadsereg viharos követelésében. A szabadelvű párt tehát elhagyta azt az alapot, amelyen eddig győzelmeit aratta. Reménytelen versenyzése a függetlenségi párttal a nemzeti követelésekért egyértelmű rá nézve a dicstelen bukással. — A válság elérkezett ahhoz a ponthoz, amelyen minden felfordul s gróf Khuen-Héderváry még ideiglenesen sem vezetheti tovább az ügyeket. Már pedig költségvetés nincs, utonezek nincsenek, törvényhozás, kormány nincs, a közigazgatás menete szünetel: ez a képe a magyarországi alkotmányos viszonyoknak. Aki ilyen körülmények közt nem veszti el az eszét, annak nincs mit elvesztenie. Kliuen gróf tegnapi leszavaztatása hosszú idők műve: jól előre volt az kicsinálva — valóságos parlamenti összeesküvés történt. Erre vall az is, hogy a függetlenségi pártnak egy jelentéktelen tagja, akinek a látköre nem terjed tovább az orránál, így szólt tegnap egy bizalmas barátjához: .A.. EffGflETLEff MAGYARORSzXff 1903. október 1T "