Független Magyarország, 1904. január (3. évfolyam, 643-673. szám)
1904-01-22 / 664. szám
, Veszelovszky képviselő bünpöre. Tegnap kezdették meg Nyitrán a tót nemzetiségű képviselő, Veszelovszky Ferenc bünpörének a tárgyalását. Veszelovszkyt, ki annak idején a programmbeszédében azzal vádolta a kormányt, hogy elnyomja a tótokat s a tót nyelvet, dr. Chudovszky Géza, nyitrai kir. ügyész a magyar nemzet ellen való izgatás címén ültette a vádlottak padjára. A megvádolt képviselő, a tárgyalás mai második napján is határozottan tagadta, hogy izgatott a magyar nemzet ellen. A mai tárgyaláson az első tanú, Matolai Vilmos igazgató-tanító nagyon terhelően vallott Weszelovszky ellen. Azt állítja, hogy a vádlott programbeszédében azt mondta: — Ide ajánlottak engem előkelő katholikus, evangélikus papok, itt léptem föl. A mi jó öreg császárunk elrendelte a tiszta választásokat. Követelni fogom a polgári házasság eltörlését, az elkobzott tót iskolák visszaadását. Mi már ezer év előtt voltunk itt, de a magyarok elnyomtak. Nincs más jogunk, mint az adófizetés. Most van alkalom ezeknek megdöntésére. A tanú föntartja a vizsgálatkor mondott minden, szavát. Azt állítja, hogy Weszelovszky beszéde után egész forradalmi kedv volt a kerületben. A nép azt kiáltotta: «Éljen a tót nemzet és pusztuljanak a magyarok !» Matolait fölszólították, hogy távozzék, mert különben leütik. Tót izgató nótákat énekeltek és a magyarokra köveket dobáltak. Az iskolát bepiszkították és a gyermekek magyar könyveit széttépték. Matolait állítása szerint ez annyira bántotta, hogy sírt. A következő tanú, kit Matolai megesketése után kihallgatnak, Zsilinszky Ciprián tanító, ki szintén terhelően vall. Az ügyész még tíz tanút idéztetett be, így a tanúk száma harminckettő. A tárgyalás nagyon lassan halad és ítéletre csak jövő szerdán vagy csütörtökön kerül a sor. A tárgyalás során Mázok elnök jelentette, hogy a «Krestyán» nevű tót újság egy példányát neki postán megküldték s ott képletesen volt kifejezve a magyar sovinizmus lebunkózása és a bírák felakasztása. Az elnök kijelentette ünneplésen, hogy őt az ilyesmik meg nem félemlítik. Délután még négy terhelő tanút hallgattak ki. Siegner Bernát tanú Sándorfon hallotta a programmbeszédet, az inkriminált kifejezéseket megerősíti. A védő ellenzése dacára a tanút megeskették. A tárgyalást holnap folytatják. Művészházasság. Most hat esztendeje, hogy Beck Vilmos, az Operaház baritonistája feleségül vette Kertész Ellát, aki abban az időben a Nemzeti Színház tagja volt. Kertész Ella férjhezmenetelekor búcsút mondott a színpadnak, s a művészházasság az első években zavartalanul boldog volt. Kertész Ellát azonban visszavonzotta a színpad, s emiatt heves családi jelenetek támadtak a házaspár között. Beck Vilmos ugyanis hevesen tiltakozott ellene, hogy felesége ismét visszatérjen a művészethez, amely édessége mellett is sok keserű csalódást kínál. Időközben történt, hogy a Vígszínház vendégszereplésre hívta meg Kertész Ellát. A férj tiltakozott ellene, de eredménytelenül. A fiatal, bájos asszonyka bizony föllépett, sikert aratott, s mihamar szerződést is kötött a Vígszínházzal. Ettől kezdve a házasfelek útja kettévált. Kertész Ella elhagyta a férjét, aki erre hűtlen elhagyás címén megindította a válópert. A budapesti törvényszék el is választotta a művészpárt, s ma Shoff Iván bíró előadásában a királyi ítélőtábla is helybenhagyta ezt az ítéletet. Mondják, hogy a művésznő, mihelyt a Kúria is elválasztja az urától, felesége esz Góth Sándornak, a Vígszínház egyik kedvelt művészének. § Elítélt magántudós címen megjelent hírünkre vonatkozólag a következő helyreigazító sorokat kaptuk: Több lapban egy sok tekintetben téves közlemény jelent meg Fazekas Dániel orvosról. Nem felel meg a valóságnak, hogy Fazekas Dánielnek a diplomája miatt gyűlt meg a baja a hatósággal, úgyszintén az sem való, hogy meg nem engedett szerekkel gyógykezeli betegeit, valamint valótlan az is, hogy gyógykezelésének áldozatai lennének. Az objektív valóság az, hogy egy fővárosi orvos, kenyérvagy egyéb irigységből, hajszát indított Fazekas Dániel ellen, egyik följelentést, illetve panaszt a másik után adta be, úgy hogy valósággal rátört Fazekas exisztenciájára. Fazekas ugyanis még a régi világból való orvos, doktori cím nélkül, orvosi címe elé pedig foglalkozásának megjelölésére ezt írta: egyetemes. Orvostársa — mert hisz mindketten egyenlően jogosítvák a gyakorlatra — rossz szemmel nézve az öreg orvos jó praxisát, folyton zaklatja följelentéseivel. Legutóbb is egy ilyen följelentés tárgyában hozott határozatot a főkapitányság. A panaszt jogosulatlan cím használata miatt tette Fazekas orvostársa s az első fórum a panaszt elutasította. Második fokon marasztaló ítéletet hoztak és eltiltották Fazekas Dániel orvost az egyetemes magángyakorló cím használatától. A második fórum határozatának lehetetlen jogi érvelése annál érdekesebb, mert orvos és orvos között a gyakorlatra vonatkozólag különbséget a törvény nem lévén, ezer és ezer orvost lehetne ilyeténképen perbefogni és elítélni. Az ügynek személyeskedő íze azonban kiérzik. Amint értesülünk, Fazekas orvos dr .Lengyel Zoltán képviselőt bízta meg, hogy a törvényes jogain esett csorbát reparálja. Lengyel képviselő már be is nyújtotta felebbezését a belügyminiszterhez. § Elítélt bírósági végrehajtó. Tavaly nagy pénzszükségben szenvedett Ladányi György, a budapesti V. kerületi járásbíróság egyik végrehajtója. Sok pénzt hajtott be a törvény nevében, de a sok pénzből, az ő buszúságára, nagyon kevés jutott a maga számára. Egyet gondolt : a Pesti Viktóriagőzmalom javára az árverésen befolyt 987 koronát, a Gencsy Elemér javára befolyt 843 koronát és az özvegy Töttösyné számára lefizetett 29 koronát szépen zsebrevágta. Azután hamis jelentésekkel számolt be fölöttes hatóságának s amikor az egyik kárvallott följelentette, megtérítette az elsikkasztott pénzt. De a fegyelmi s később a bűnvádi eljárást mégis megindították a végrehajtó ellen, akit a törvényszék vád alá helyezett. A budapesti királyi törvényszék csak gondatlan mulasztásnak minősítette a végrehajtó bűnét és fölmentő ítéletet hozott. A királyi tábla ezzel az ítélettel szemben bűnösnek mondotta ki Ladányit s egy hónapi fogházra és hivatalának elvesztésére ítélte. A királyi Kúria ma tartott főtárgyalásán Katona Béla koronaügyészhelyettes indítványára megváltoztatta a két bíróság ítéletét és hat hónapi börtönre ítélte a végrehajtót, sikkasztás és közofeirathamisitás bűnéért. FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG, 1904. január 22. NYÍLT-TÉR.(E rovatban foglalakért, nem vállal felelősséget a ,r ‘ -'BZérkésztőség.) A Nicholson Gépgyár Részvénytársaság igazgatósága és felügyelő- bizottsága mély megilletődéssel jelenti, hogy a vállalat alapítója és érdemekben gazdag elnöke folyó hó 20-án rövid szenvedés után elhunyt. Nemcsak a vállalatunkat érte pótolhatatlan veszteség, de a magyar gyáripart is, melynek úttörő és fáradhatatlan munkása volt. Munkássága és sikerei nagyjelentőségűekké váltak a hazai ipar felvirágoztatásában. A megboldogult földi porai pénteken, f. hó 22-én délután 3 órakor fognak a gyászházból (VI., Lendvay utca 12.) a kerepesi-uti sirkert családi sírboltjában nyugalomra tétetni. BUDAPEST, 1904. január 20. Áldott legyen emlékezete! A Budapesti Tégla- és Mészégetőgyár Részvénytársaság igazgatósága, felügyelőbizottsága és tisztikara szomorúságtól eltelve adnak hírt Nicholson W. Fülöp urnak, társaságunk alapítása óta igazgatóságunk buzgó elnökének f. hó 20-án történt elhunytáról. Szive nemessége és jelleme tisztasága maradandó emlékként fog élni tisztelőinek lelkében. A megboldogult földi porai pénteken, f. hó 22-én délután 3 órakor fognak a gyászházból (VI., Lendvayutca 12. sz.) a kerepesi úti sírkert családi sírboltjában örök nyugalomra tétetni. Budapest, 1904. január 20. Áldás emlékére! Béke porainak! A Kaláni bánya és kohórészvénytársaság fájdalomtól telt szívvel adja tudtul, szeretve tisztelt érdemdús alelnökének Nicholson W Fillup nagygyáros urnák ma délután rövid szenvedés után bekövetkezett halálát. Temetése e hó 22-én pénteken délután 3 órakor lesz a gyászházból VI. Lendvay utca 12. Budapest, 1904. január 20. NYILATKOZAT. Több napilapban megjelent azon közlemény, mintha jogtalan uton jutottam volna erkölcsi bizonyítványhoz, téves információn alapszik. A tényállás az, hogy én dr. Kisfalvi jogi képviselőm útján adattam be egy háromsoros kérvényt, melyhez csatolva, egy a főkapitányság által részemre kiállított erkölcsi bizonyítványt, egy kávéházi iparengedély elnyeréséne alkalmas erkölcsi bizonyítványt kértem. Tíz éve Budapesten lakom és miután soha büntetve nem vol rám, a kért erkölcsi bizonyítvány részemre ügyvédem kezeihez kiadatott. Jogtalan megszerzésről tehát szólni nem lehet, mert az lett volna jogtalanság, ha mint büntetlen előéletű polgár, nem kaptam volna erkölcsi bizonyítványt. Tisztelettel Grosshändler Samu, a «Korzó»-kávéház tulajdonosa. Osztrák iparosok és a közös vámterület. Az osztrák közvélemény hangulata a gazdasági kérdésekben rendkívül váltakozó. Még csak nemrég is minden alkalmat felhasz náltak arra, hogy a «Los von Ungarn» jelszavát hangoztassák s hirdették ezt nemcsak osztrák politikusok, hanem a mezőgazdasági termékek értékesítésére alakult egyesület is. Mikor azután az osztrák közvélemény már belevalta magát abba a téves hitbe, hogy a közös vámterület előnyeit csak Magyarország élvezi, s mindjobban követelte a gazdasági különválást, akikor mindig akadtak illetékes tényezők — elsősorban Körber miniszterelnök — akik kijelentették, hogy Ausztria közvéleményének még gondolatban sem szabad foglalkoznia a gazdasági különválással, mert ez az osztrák iparnak kiszámíthatatlan károkat okozna. Amikor szint kell vallani, így van ez mindig. Most is, mint nekünk Prágából írják, az ott megtartott iparos-nagygyűlésen az osztrák textiliparosok egész nyíltan kijelentették:"