Független Magyarország, 1904. február (3. évfolyam, 674-702. szám)

1904-02-21 / 694. szám

1904. februar 71, FÜGGETLEN BEA "TAP ^ "7 népszínművet, melynek szerzői Géczy István, a «figimesi vadvirág» szerzője és Hegedűs Gyula, a Víg­színház kiváló művésze.—*Kis császár.» A Népszínház legközelebbi operett újdonságának, Stoll Károly és Pásztor Árpád regényes daljátékának, a «Kis csá­szárnak próbái már úgy alakulnak, hogy a be­mutató előadást március legelső napjai valamelyikén meg lehet tartani. Az újdonság történelmi háttere megkívánta, hogy a zeneszerző a francia forradalom dalainak anyagát is felhasználja s igy a «Kis csá­szár» zenetörténeti szempontból is érdekes lesz. A partitúrában a forradalom dalai közül szerepelnek: A földön egy dicső csak a rep, 1798-ból való dal. (Énekli Raskó Géza és a kar) Girondesia induló. (Énekli Romlási Emma és a kar) ; gavotte 1780-ból (Énekli Hegyi Aranka, Szirmai és a kar). Ezenkívül az eredeti énekszámok egész sorozata a «Kis csá­szár» bemutatóját zenei eseménynyé avatják s nagy­szabású kettősök, magánszámok és finálék foglal­koztatják az énekeseket és zenekart. — Hegyi Aranka a Házban. A jövő hét ifjúsági előadása gyanánt szinre kerül a Népszínházban csütörtökön délután Follinus Aurél rég nem adott népszínműve,­­ a «Náni», amelynek címszerepét ezúttal Hegyi Aranka fogja eljátszani. (*) Hírek a Magyar Színházróll »A hajdúk , hadnagyá«-nak eddigi tizenöt előadása példátlan si­kert jelent a Magyar Színháznak. A közönség esté­­ről-estére zsúfolásig megtöltötte a színházat, s az első perctől kezdve lelkesedéssel és meleg tetszés­­sel fogadta a darab hatásos históriai jelenéseit, a kacagtató tréfákat, a dallamos zenét és a színes kiállítást. A hajdúk hadnagya most már harmadik hete teljesen betölti a Magyar Színház műsorát, a héten is minden este színre kerül, s március else­jén megszakítás nélkül éri meg a 25-ik előadás jubileumát. A főszerepeket minden este Ráthonyi, Sziklai, tj. Szabó, Tollagi, Tomcsányi Rusi, Szent­­györgyi Lenke játsszák, Jadwiga grófnő szerepét pedig Keleti Juliska vette át. A hét három délutáni előadását «A drótostót» és a «Sherty» foglalja el. Lehár operettje csütörtökön ifjúsági előadásul kerül színre ezúttal 143-adszor, s így előrelátható, hogy legközelebb — és­pedig a bemutatótól számított egy éven belül — megéri a 150-dik előadást is, ami példátlanul áll a magyar színpadokon. A «Sherry» a két vasárnap délutánján kerül színre, mérsékelt helyárakkal. (*) A debreceni színház. A debreceni színházi bizottság hosszas vita után kimondta, hogy a szín­házat kat évre, 10.000 korona segítséggel pályázat útján kiadja. Egyúttal erős támadást intézett a si­lány és erkölcstelén darabok ellen s elhatározta, hogy a Nemzeti Színházon és Operán kívül minden színháztól vett darabot csak előzetes engedelemmel tűzhet ki az igazgató. Tudomány és irodalom. * Báró Eötvös József és a francia irodalom. Ezzel a címmel jelent meg Berkovics Miklós­nak nagy szorgalomról és tudásról tanúskodó tanul­mánya. A szerző tulajdonképen a fejlődő, forrongó Eötvösben szemléli, a francia irodalom hatását. Mint egy nagy eszmei láncolatnak egyik legértéke­sebb szemét, a Karthausit vizsgálja és a Starthausi témájának nemezisét világítja meg. Műve bizonyára megbízható tájékozásul szolgál azoknak, kiket az összehasoníltó irodalomtörténet hasonló természetű problémái érdekelnek. * Vészkiáltások. Dr. Király Péter deb­receni volt képviselő fölkéri mindazokat, akik már­cius közepén megjelenendő «Vészkiáltások» című művére előfizetni szándékoznak, március 4-ig küld­jék be hozzá (Debrecen, Piac­ utca 46. sz.) az elő­fizetési díjat. A gyűjtőívek beküldését március 2-ig kéri. A könyv ára fűzve 2 korona, diszkötés­­ben 4 korona. FŐVÁROS. )( Gyógyszertárak államosítása. Borsod vár­megye törvényhatósága a tanácshoz átiratot inté­zett, amelyben fölhívja, hogy a képviselőházhoz küldött felterjesztésének megfelelően, lépjen akcióba a gyógyszertárak államosítása érdekében. )( A nürnbergi kiállítás: Nürnbergben az idén iskolaegészségügyi kiállítást rendeznek. A tanács, amely megkedvelte a kiállításokat s szívesen küldi az embereket a külföldi vidéki városok kiállítására, a nürnbergi kiá­lltásra is négyezer koronát szava­zott meg. A pénzügyi bizottság tegnap megtagadta a költséget, de a tanács nem enged, s ma elhatá­­rozta, hogy ragaszkodik a kiállításon való részvé­telhez, mert különben nem tudja, hogy mit csinál­jon a város pénzével )( Az omnibusz-társaság válsága. A Buda­pesti társaskocsi-vállalatot nemrég az a kellemetlen meglepetés érte, hogy hivatalos átiratot kapott az állami hidak felügyelőségétől, amely tudatta a tár­sasággal, hogy felsőbb rendeletre a Lánchídon az omnibusz közlekedést végleg be akarja szüntetni. Az egyik vonalat, a János-kórházhoz vezetőt, egő­ideig még megtűri, de okvetlen beszünteti a Krisz­­tiáa-téri és a Rudas-fürdői vonalakat. Ez a rendel­kezés feltűnést keltett a városházán is, ahol az omnibusz-társaság igazgatói személyesen tettek jelentést az átiratban foglalt rendeletről és bejelentették írásban, hogy az esetben, ha a miniszter a tiltó rendelkezését fentartja, a tár­saság rögtön beszünteti az üzemet és likvidál. El­mondották, hogy a társaságnak a Lánchídon át visz a legforgalmasabb vonala, melyet ha elzárnak előle, azt semmiféle új útiránynyal, új viszonylatokkal , pótolni nem lehet. Értesülésünk szerint a Lánchidat kímélni akarják és azért kell az omnibusz közleke­dést ott beszüntetni. A polgármester megígérte, hogy a társaságinak a fedezet visszavonására vonatkozó kérelmét támogatni fogja. )( A piaristán telke. Hosszú évek sora óta húzódik a piaristák telkének az ügye. Többrendbeli tervek és javaslatok merültek föl a telek rendezé­sére nézve, azonban e­z­ik sem vált be. Legutóbb az a javas­at került e döntésre, hogy a piaristák telkét vonják ki a váci­ utca vonalába, a templom részére pedig tartsák f az egykor régi városháza telkének egy részét. A t­ó­ utca pedig az újonnan felépülő rendház udvarán,, árkádok alatt men­­ keresztül a Dunaparton. A tanács ma délelőn hosszasan foglalkozott ezzel az ügygyel s abban állapodott meg, hogy Kun Gyula tanácsos, mint a magánépítési ügyosztály vezetője, kezdjen tárgyalást a piaristákkal arra nézve, vájjon nem lennének-e hajlandók átvenni a mostani telkükért a Királyi Pál­ utcában levő régi zálogházi épület telkét, amelyet ki lehet egészíteni több más telekkel is. Ha erre nézve az egyezség megtörténnék, akkor a piaristák mostani telke átmenne a fővárosra, amely így sza­bad kezet nyerne a környékek régóta függőben levő rendezésére.­­ )( Pályázat fővárosi hivatalnoki állásokra. A tanács, a hivatalnoki létszámhoz tartozó következő állásokra hirdet pályázatot : négy másodosztályú fogalmazó­ állásra (2000 kor. fizetés és 700 kor. lakáspénz); 3 adószámviteli számvizsgáló-állásra 2800 — 800 kor)­­ egy kertészi állásra (400 kor. és lakás); egy kerületi szülésznői állásra (300 — 200 kor.) A vonatkozó kérvényeket március hónap 20-ának déli 12 órájáig kell benyújtani a tanács­hoz, a Központi városházán levő segédhivatalnál. Azok a pályázók, akik eddigelé nem voltak a fővá­ros szolgálatában, kötelesek csatolni a képzettségü­ket, előéletüket, egészségi állapotukat és eddigi alkalmaztatásukat igazoló okiratukat. EGYLETEK. ** A Magyar Vasúti és Hajózási Klub dísz­termében (VI. Andrássy­ ut 61. sz. I. em.) 1904.. évi február hó 26-án és folytató­d? február 27-én, m­n­­denkor este 7 órtál kezdődőleg dr. Bródy Béla, kit tanácsos, a Földrajzi Társaság elnök­e és budapesti tankerü­lti főigazgató tart előadást .A Quinero vi­déke fes Dalmácia» címen. Az előadások során szá­mos és érdekes vetített képet mutatnak be a hall­gatóságnak.­ A február­ 27-iki eladás után a klub helyiségei alatt levő Schuster-féle vendéglő éttermé­ben a vacsora és azután családias jellegű tánc lesz. '* Felolvasás. A Magyar Tanítók Otthonában (Vill., József-körút 8.) február 25-én 5 és fél­ óra­kor Hegedűs Leona főv. tanárnő felolvasást tart a következő címmel: «Nők a népnevelési egyesületek érdekében.» Vendégeket szívesen látnak. MULATSÁGOK. Kereskedelmi bál. Fényes sikerrel folyt le ma este a kereskedelmi bál. Hűen a régi tradícióhoz, ez évben is találkozó helye volt a kereskedővilág előkelőségének. A Ro­yal báltermét zsúfolásig megtöltötte az a tengersok szép asszon­y és leány, akiknek a kereskedelmi bál mindig egyik legkedvesebb mulatsága volt. Kevéssel 10 óra előtt érkezett meg a bál véd­nöke, Hieronymi Károly két leányával, kit gróf Serényi Béla államtitkár díszelnökkel és maróthi Fürst László elnökkel az élén az elnökség tagjai fogadtak és miután a hölgybizottság tagjait be­mutatták, ezekkel együtt a rendezőség sorfalai között a terembe vonultak és nyomban kezdetét vette a tánc. A lady patronessek közül jelen voltak Sándor Pálné, maróthi Fürst Lászlóné, Kramer Leóné, Wodianer Hugoné és Arthurné, Humor Ferencné, Wodianer Nándorné, Elek Pálné, dr. Geiger Hu­­góné, Batik Béláné, Auer Róbertné, Sem­ler Sán­­dorné, Palotay Ödönné, Brázay Zoltánné. A jelenlevő előkelőségek közül sikerült feljegyezni a következőket: Láng Lajos, Sándor Pál, Ludvigh Gyula, Elek Pál, Bíró Tamás, Pallay Lajos, Szterényi József, Gonda Béla, Molnár Ákos, Bartha Ödön, stb. %* A Damjanich.-asztaltársaság- a legközelebb rendezendő Damjanich-emlékünnep költségeinek fe­dezésére fényes sikerű hangversenyt rendezett ma este a ferencvárosi Polgári Körben. A hangverseny fénypontja ifj. Beisenh­ibner Antal hegedűjátéka volt, ki Kubelik szerenádját adta elő nagy virtuozi­tással Reisenleitner Nelli művészi zongorakísérete mellett. Közreműködtek még Jasskó János, ki nagy vervével szavalta Rudnyánszky Gy. Gyává-ját, to­vábbá Bilevitz Matild, Bálint János és a társaság dalkara. Hangverseny után tánc volt,­­ Hangverseny és táncestély. A kereskedő világ nagy érdeklődéssel tekint a Bérczi D. Sándor cég alkalmazottainak március hó 5-én az Erzsébet­városi demokrata­ kör helyiségeiben rendezendő hang­versenynyel egybekötött táncmulatsága elé. A hang­verseny számai: 1. Chopin, Cismoll-Pollouaise, Wagner, Liszt, Tannhäuser „Dal az esti csillaghoz“ előadja Cseh Viktor; 2. Humoros felolvasás, tartja Bérczi Antal György; 3. Operett-részletek az «Aranyvirágból» és «Katinka grófnő»-ből, énekli Krasznay Aranka, Rákosi Szidi tehetséges fia­tal növendéke ; 4. «Judás», költemény Váradi An­taltól, szavalja F­or­g­á­c­s Antal; 5. Kupiék, elő­adja Cseh Iván, a Király Színház tagja; 6. Tánc kettős, snjtik Krasznay Aranka és V­é­c­s­e­y Emil. A számokat Vágó Oszkár úr kíséri zon­gorán. VIDÉK. (—) Bíróválasztás Tapolcán. Glaser Sándor tapolcai városbiró, akinek a város fölvirágoztatása érdekében nagy érdemei vannak, állásáról leköszönt. Az új városbiró választása holnap lesz. Glaser nem is jelölteti magát. (—) Tisztujítás Zomborban. Zombor város teg­nap tartotta Latinovits Pál főispán elnöklete alatt tisztújító közgyűlését, amelyen polgármesterré Hankó Imrét, eddigi polgármestert, helyettes po­gármesterré dr. Alföldy Árpádot, főjegyzővé Gyunsity Györgyöt, tanácsnokokká Dekker Pált, Lang Gyu­át, Latinovits Szaniszkót és Veszennovics Mifrádot választották meg.­ ­ 19 TÖRVÉNYSZÉK. Protekciós kinevezés! — Az igazságügy köréből. — Lapunknak e hó 17-iki 690-ik számában fenti cim alatt közölt cikkünk az orszáog min­den részében visszhangot keltett a bírói kar tagjai közt. Már eddig is több biró és ügyész keresett fel levelével s Írásaikban felhívják lapunkat, hogy a most­­ dívó szégyenletes protekciós rendszert szellőztessük. Ezúttal közre­adjuk egy vidéki albíró levelét, hadd lássa a közönség, hogy milyen igazságos elbán­sban részesülnek a protekcióval nem bírók ! Állandó rovatot nyitunk az igazságszolgál­tatás ezen elnyomott, mostoha gyermekei érdekeinek, akiket elruháztak ugyan az igaz­ság kétélű pallósával, de kereszt az, amely nehezen súlyosodik elgyötört vállukra azért, hogy nem szerezték meg az előléptetéshez szükséges kvalifikációt megadó , befolyásos atyafiságot. A levél némi kihagyások után így szól: Nagyságos szerkesztő úr! Fogadja hálás köszönetemet, a lapja mai szá­mában a protekció körül megjelent cikkecske közzététele miatt. Nagy hálára kötelezte ezzel az amúgy is hányatott és hánytorgatott életű albírói kart. De engedje meg nagyságod, hogy e kérdés rendkívüli fontosságára azzal mutatok rá, hogy azt folyton felszínen kellene tartani, s lapban, parlamentben lehetőség szerint előhozni, hogy így a köztudatba menjen egyrészt a bírói kine­vezések körül elkövetett visszaélés, másrészt a közönség és talán az illetők észrevegyék, hogy albirák is vannak a világon s megismerje azok igazi helyzetét. A bírói állás fontosságáról, a birák kellő javadal­mazása, szolgálati viszonyairól, az elégedetlen bírói

Next