Független Magyarország, 1904. szeptember (3. évfolyam, 883-911. szám)

1904-09-09 / 891. szám

Budapest, 1904, III. évfolyam, 891. sz- Péntek, szeptember 9. FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG Főszerkesztő: Dr. LENGYEL ZOLTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., KIRÁLY­ UTCZA 72.­­ SZÁM. Felelős szerkesztő LÓRÁNT DEZSŐ ------------------- TELEFON­SZÁM: -----------------586. Főmunkatárs: BEDŐHÁZY JÁNOS - ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 28.— kor. 1 Negyed évre 7.— kos Fél évre . . 14.— . fi Egy hónapra 2.40 „ Kérjük, azokat a tisztelt vidéki előfizetőinket, kiknek előfizetése augusztus vá­gén lejárt, hogy előfizetésüket az illető postahivatalnál szívesked­jenek minél előbb megújítani, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne legyen. Berzeviczy rendel­ete, Budapest, szeptember 8. Berzeviczy Albert közoktatásügyi mi­niszter érdemes és nagy jelentőségű rendeletet intézett a tanfelügyelőkhöz és a tanfelügyelőségi kirendeltségekhez. Min­den ellenzéki álláspontnak fentartásával —­ aminek egyébiránt sincs itt helye — örömmel üdvözöljük ezt a rendeletet, mert nemes a célja, hazafias az inten­ciója és becsületes az utolsó szaváig. Tulajdonképen utasításokkal van meg­tömve az egész rendelet. Az utasítások arról szólnak, hogy a tanítás és általá­ban a magyar nemzeti kultúra élhar­cosai miképen fáradozzanak, hogy az iskola ,a nemzeti célok munkálása köz­ben folyton figyelemmel legyen a gya­korlati élet követelményeire és az ifjú­ságot a megélhetés nehéz viszonyaira lehetőleg előkészítse.» Berzeviczy rendeletét hazafias szellem lengi át. Figyelmükbe ajánlja a népisko­lai tanítás intézőinek a magyar nyelv tanításának nagyfontosságú kérdését. Évenként kétszer kér kimutatást azokról a tanítókról, akik magyarul nem tudnak és így természetesen nem is tanítanak kellő sikerrel, de meg akarja jutalmazni azokat a tanítókat, akik kiváló buzgal­mat fejtenek ki a magyar nyelv tanítása, az ifjúsági egyesületek szervezése és ve­zetése, továbbá az ifjúsági könyvtárak létesítése körül. Elrendeli továbbá a hazafias ünnepek tartását, mert amint nagyon helyesen megjegyzi: «a tanuló ifjúság hazafias szellemű nevelésére nagy befolyással vannak az iskolai hazafias ünnepélyek.» A miniszter rendeletéből nem igen lehet kiemelnünk az ő népiskolai politi­kájának minden főbb intézkedéseit se. Bölcsen hangsúlyozza a miniszter, hogy a tanítónak a kötelességtudás minta­képének kell lennie, hogy egyik legfon­tosabb feladata nemcsak az iskola falain belül, hanem kint az életben, a nép kö­rében is állandó nevelői munkásságot gyakorolni. Igaza van a miniszternek. De viszont nem szabad szem elől tévesztenie, hogy Magyarországnak még igen sok helyen nyomorúságban sínylődnek a tanítók. Ha pedig a nyomor folytonosan kopogtat ajtón, akkor a tanító működésének az iskolára sincs áldásos hatása, de kü­lönösen nincs az iskola falain kívül. Azt mondja a miniszter, hogy a nép nevelésében legfontosabb szerepe ott van a tanítónak, ahol az anyagi vagy erkölcsi züllés, az elégedetlenség a nép között felütötte a fejét. Igen ám, de ha a tanító anyagi züllésben van, ha ő is elégület­­lenkedik, békétlenkedik, hogy álljon elő akkor megnyugtató jó tanácsokkal ? Gondoskodni kell tehát arról, hogy a tanítóknak becsületes megélhetésük le­gyen. Ez az első szükséges kellék ahhoz, hogy vezetője, irányítója legyen népének. A miniszter megfenyegeti a rendetlen iskolákat, a hanyag tanítókat s ugyan­csak energikus hangon követeli a pontos­ságot minden vonalon. Ennek a rendeletnek okvetlenül meg lesz a jótékony hatása , eredménye is lesz. A tanfelügyelők nem csak elvétve kukkantanak majd be az iskolába, hanem minden esztendőben legalább kétszer meglátogatnak minden felügyeletük alatt álló iskolát. Szükséges volt ezt a ren­deletet kibocsájtani. Mindenképen elis­merés illeti érte a kultuszminisztert. Készséggel ismerjük ezt el annyival is inkább, mert amikor a magyar kultúra előrehaladásáról van szó, el kell hall­gatni a politikai jelszavakkal­ is megkísérlették, hogy egy-két más kérdésben megbízottainktól kedvezményeket tudjanak ki­csikarni. Mindannak dacára ezek a nehézségek nem állnak a szerződés véglegesítésének útjá­ban, mert a formális megállapodás még csak néhány napnak a kérdése. Mindezzel szemben a félhivatalos Bud. Tud. a következőket jelenti: Állítólag jól értesült lapok nap nap mellett újabb meg újabb részleteket közölnek ama tárgyalások eredményéről, amelyeket az Olasz­országgal való kereskedelmi szerződés megkö­tése céljából a magyar és osztrák küldöttek olasz kollégáikkal folytatnak és az érdekelt körök már­is hajlandók ily körülmények alap­ján a létrejövendő szerződés ellen, amelyet még nem is ismerhetnek, állást foglalni. Minthogy a felelős tényezők a tárgyalások befejezése előtt ezek eredményéről nem nyi­latkozhatnak, jó lesz különösen az érdekelt köröknek a szerződés megkötését bevárniuk, mielőtt róla véleményt alkotnak, mert külön­ben nem lehetetlen, hogy véleményük a szer­ződés közzététele után alaposan meg fog változni. Budapest, szeptember 8. Minisztertanács. Ma délelőtt 10 órakor volt a parlamenti szünet óta az első miniszter­­tanács, amelyen a kabinet valamennyi tagja részt vett. A 4 óra hosszat tartó tanácskozá­son folyó ügyeket intéztek el, míg az 1905. évi költségvetés megállapítását egy későbbi, e hó vége felé tartandó minisztertanácsnak tar­tották fenn. A minisztertanács ezúttal a bel­ügyminisztériumban volt, mert a miniszter­elnöki palotában különféle tatarozási munkák folynak. Tisza István gróf ma Budapestről elutazott Gesztre; hazatérőben kerülő utón édes­anyjánál és a Podmaniczky-családnál Szabolcs vármegyében látogatást tesz. Az olasz kereskedelmi szerződés. A N. Fr. Pr. értesülés­e szerint Ausztria és Magyar­­ország kormányai megegyeztek a feleletre nézve, melyet a horvámkérdésben olasz részről tett ajánlatra adniok kell. Mindkét kormány közölte határozatát a külügyminisztériummal, mely azokat a római nagykövetséghez tette át, amely a két kormány válaszát az olasz kormánynyal közölte. Ezek szerint tehát a horvám kérdése végleg megoldottnak tekinthető és semmi to­vábbi nehézséget nem gördít a szerződés megkötésének útjába, bár egyes részletkérdé­sek még ezután is tisztázásra szorulnak. Az olasz megbízottak látván, hogy a borvám­kérdés ügye Ausztria-Magyarországra nézve az­­ kedvező formában jutott megoldásra, még azt Lapunk mai száma 8 oldal, A nemzetközi szövetkezeti kongresszus. — Saját tudósítónktól. — Budapest, szeptember 8. A szövetkezetek hatodik nemzetközi kongresszusa a mai tanácskozással véget ért. Erre az utolsó ülésre is szép számmal jelent meg közönség a Köztelek tanácskozó termében, mely nagy érdeklő­déssel hallgatta végig Wolff Henrynek, a Nemzet­közi Szövetkezeti Szövetség elnökének érdekes elő­adását a­ szövetkezeti hitel centralizálásáról és a központi bankról. A tetszéssel fogadott előadás kapcsán egy határozati javaslatot nyújtott be, hogy a kevésbbé fejlett államokban a szövetkezeteket állandóan kisérjék figyelemmel s ezek állapotáról tegyenek jelentést, hogy így a fejlettebb országok a kevésbbé fejletteket a szövetkezeti ügy terén támo­gassák. A javaslatot kisebb, de érdekes vita után elfogadták. A tanácskozás utolsó pontját Duca M.-nek, a romániai «Creditul Agricol» ügyvezetőjének előadása képezte a szövetkezeti mozgalom lassú fejlődéséről Keleten. A sikerült előadást szintén tetszéssel fo­gadták s a kifejlett vita kapcsán beterjesztett hatá­rozati javaslatokat elfogadták. A kongresszus tárgy­­sorozata ezzel kimerült. Gróf Mailáth József záró­beszéde fejezte be a rendkívül tanulságos és érde­kes tanácskozást. Wolff elnök köszönő szavai és gróf Károlyi Sándor rövid búcsúbeszéde után a tanácskozás véget ért. A tanácskozás utolsó napjáról tudósítónk a kö­vetkező részletes tudósításban számol be: A mai ülést gróf Károlyi Sándor nyitotta meg, majd Wolff elnök tudatja a kongresszussal, hogy az osztrák cs. kir. kereskedelmi miniszter üdvözli a kongresszust s kéri a tárgyalások eredményei­nek vele való közlését. Jersey­ Cityből gróf Apponyi Albert és György Endre üdvözölték a kon­gresszust. Landserossi lovag, a déltiroli szövetke­zetek vezére Bécsből telefonon kíván szerencsét a kongresszus tanácskozásaihoz. Radzivill herceg kimenti az elmaradását. Ugyanezt jelenti Scheinpfug Lebizsi, az orosz szervezet megteremtője. Üdvözlő táviratot küld a szerb mezőgazdasági szövetkezetek vezetősége, a békeliga nemzetközi központja, dr. Brenekoff, a jamboli (Bulgária) szövetkezet elnöke,

Next