Független Magyarország, 1904. október (3. évfolyam, 913-942. szám)

1904-10-04 / 915. szám

10 FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 1904 Október 4. ■■■ ' ■' ——­ ■' 1 ■■»•­ — A Figaro és Magyarország. Az már sokszor meccsett, hogy Magyarországot nem ismerték el ott, ahol kellett volna. Most először jutunk ahhoz a tisztességhez, hogy ott is megemlékeznek, ahol nem érdemtettük meg. A párisi «Figaro» a spanyol király utazásáról számol be és megírja, hogy Alfonz király a jövő tavaszszal Párist keresi fel s innen Bécsbe utazik a­­ magyar király meglátogatására. Nagyon hízelgő volna reánk nézve, ha el­­hitethetnők önmagunkkal, hogy Ferencz­ Jó­zsefet a kül­öldön csak mint «magyar ki­rályt» ismerik s minden politikai vágyódá­sunk netovábbja volna, ha a király Bécsben is magyar király volna. Sajnos azonban ezt csak a «Figaro» hiszi — nekünk még illúzió­nak is sok. Ha azonban a franciák olyan nagy ajándékozó kedvükben vannak, hát kije­lentjük, hogy elfogadnék ajándékba Bécset, de­­ Lueger és társai nélkül. A franciák egyéb­iránt ép oly járatosak a magyar közjogban, akárcsak a geográfiában. A félhivatalos Magyar Távirati Iroda késő éjjel a következő hírrel szolgál: Paris, október 3. A «Figaro» szerinte jó forrásból arról értesül, hogy a spanyol király még akkor is csak tavaszszal jön Párisba, hogy ha a Marokkóra vonatkozó francia­spanyol egyezményt rövid idő múlva alá is írják és csak ezután tesz látogatást a bécsi udvarnál. A jól informált félhivatalos természetesen már nem helyezi el a magyar királyt Bécsbe. — Október hatodika. Az aradi gyásznap év­fordulóját, október 6-ikát, kegyelettel ünnepli meg a fővárosi tanuló ifjúság. A székesfőváros közép­iskolái nagy részében gyászünnepeket rendeznek, amire a fővárosi tanács hazafias készséggel meg­adta az engedelmet. Az ünnepeket megelőzőleg a templomokban rekviemet mondanak a nemzet vér­tanúinak lelki üdvéért. A Ferencvárosi Független Polgárok Köre október 6-án, este 8 órakor saját helyiségében az aradi vértanúk, valamint Batthyány, Csányi stb. kivégez­tetésének emlékére gyászünnepet rendez, melyre több függetlenségi képviselőt is meghívtak. A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesü­lete október 6-án, este 9 órakor az aradi vértanuk emlékére gyászünnepélyt rendez. — Az ünnepi beszédet Szatmári Mór, országgyűlési képviselő tartja. — Az olympiai bajnokok a kultuszminisz­ternek. A st.-louisi kiállítás alkalmából tartott olympiai versenyekről visszatérő győztes magyar ifjak a következő táviratot intézték Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszterhez: Fogadja Nagyméltóságod a hazai földön tett első lépésünknél az Amerikában járt athleták hódoló üdvözletét. Dönczy Lajos, Balmay Zoltán, Kiss Géza, Mező Béla, Múzsa Gyula. — Tanítónőjelöltek az aradi vértanúemlék­nél. Mint minden évben, úgy ez idén is nagyobb kirándulást rendezett tanítványaival Katonáné Thu­­ránszky Anna, a budapesti állami tanítónőképezde igazgatónője. A kiránduláson az igazgatónőn és növendékein felül még néhány tanár és tanárnő is részt vett. Erdély nevezetesebb vidékeivel ismerked­tek meg előbb a növendékek, visszafelé jövet pe­dig útjukba ejtették Aradot is és elzarándokoltak a vértanú-emlékhez. A növendékek meghatottan énekelték el a Himnuszt és a Szózatot, majd az egyik képezdei tanár és az aradi polgári iskola igazgatója szép, lelkes beszédet mondott, azután a növendékek buzgón imádkoztak a mártírok lelki üdvéért. — Egy cég ünnepe. Schwartz Lajos és Társa, ismert fővárosi szövet- és jaguardszövő gyári cég, tegnap ünnepelte fennállása huszonötödik évforduló­ját. Ebből az alkalomból a cég tulajdonosai nagy­arányú ünneplés részesei voltak. A jubileumi ünne­pet a szászötven főre rugó üzleti és gyári személy­zet rendezte. A jubiláló főnöknek memorandumot nyújtottak át, majd leleplezték életnagyságú művész­­kéz festette képét. A szónokok kiemelték, hogy az ünnepeknek mily nagy mértékben sikerült fáradha­tatlan tevékenységével az ipar és kereskedelem terén, polgártársai tiszteletét, jóságával pedig alkal­mazottai szeretetét és ragaszkodását kivívnia. Az ünnepelt, akit a kereskedővilág megjelent tagjai, az Országos Iparegyesület, a Budapesti Kereskedők Egyesülete, a Saskőr és a pénzügyi körök legelő­kelőbb tagjai számos szerencsekívonattal halmoztak el, meghatva köszönte meg, az akarata ellenére rendezett ünneplést. A kül- és belföldről érkezett üdvözlő táviratok felolvasása után az ünnepelt villásreggelire hívta meg a vendégeit. Este nagy­arányú banker volt. — Elsülyedt hajó. Frederikslaadból (Norvégia) érkezett távirat jelenti. Azt hiszik, hogy a Sir John Lawrence nevű vitorláshajó 14 emberből álló legény­ségével elsülyedt, minthogy vasárnap reggel a hajó roncsait a víz partra vetette. Attól tartanak, hogy a szélvihar szombat este egyéb hajószerencsétlen­séget is okozott. — Külföldi tűzoltók elismerése. Az augusztus hónap folyamán fővárosunkban lezajlott nemzet­közi tűzoltó kongresszus résztvevői rendkívül meg voltak elégedve magyar kollégáik vendéglátásával. A külföldi tűzoltó testületek mindannyian köszönő iratot intéztek a kongresszus rendező bizottságához. Az angol tűzoltó szövetség pedig a magyar tűzol­tóság vezérférfiai közül Széchenyi Viktor gróf elnököt, dr. Ó­v­á­r­y Ferenc orsz. képviselő alelnö­­köt és Breuer Szilárd szövetségi titkárt tisztelet­beli tagjaiul választotta. — Az uj tizkoronások. Ha magunk­fajta szegényember a jegybankok kimutatásaiba pillant, az esze megáll a számóriások láttára. El se tudja képzelni, hogy hol van e rengeteg pénz, honnan jött és hová vándorol. De hisz ez manapság, amikor a pénz már a ritka lát­ványosságok közé tartozik, nem is csoda, annyira megszoktuk a pénztelenséget, hogy szinte megbámulunk egy-egy színes, pénznek nevezett papírdarabot. Ilyen látványossággal szolgál nemsokára az Osztrák Magyar Bank. Új , tíz koronás bankót fog az őszre for­galomba hozni, minthogy a mai tíz ko­ronás könnyen hamisítható. Az új papír­pénzen utánozhatatlan titkos jegy lesz, 8 alakjuk is el fog térni a maiaktól, hasonlóan az amerikai bankókhoz, hosszúkásak és keske­nyek lesznek, ami azzal az előnynyel jár majd, hogy nem fognak elrongyolódni, mert nem lesznek keresztbe hajtva. Mindez igen szép és dicséretre méltó, csak azt nem tudjuk meg­érteni, hogy miért is vesződik a jegybank. Kibocsát különféle sorozatokban körülbelül kilencven millió koronát tíz koronás bankje­gyekben, annélkül, hogy lenne kinek kibocsá­tani, hisz pénze jóformán senkinek sincs. Ami pedig azt illeti, hogy a bankjegyek hosszú­kásak lesznek s igy nem fognak oly hamar rongálódni, nohát ezért ugyan kár az egész emiszióért. A mi kezünkön nem fordul meg annyiszor, hogy elrongálódjék. — Földrengés. Rómából jelentik, hogy Messzi­­nában, Reggio de Galabriában és Catanzaroban ma délután 3 óra 30 perckor könnyű földlökések voltak, amelyek azonban károkat nem okoztak. — Kon­stantinápolyból jelentik, hogy Samos szigetén ismé­telten földrengések voltak. Odavaló helyi lapok híre szerint 2000-en lettek hajléktalanokká. — Léghajóüldözés automobillal. Élénk ér­deklődés kísérte tegnap azt a versenyt, mely a «Turul» léghajó és az utána iramodó automobi­lok között lefolyt. A felszállás végignézésére sokan gyűltek egybe a Tattersall tágas telepén. Az üldö­zésre vállalkozó automobilok: Born Frigyes Mer­­cedes-kocsija, Fényi Béla Peugeot-kocsija, Farkas Lajos Peugeot-gépje, Törley József Panhard-auto­­mobilja, Brüll Alfréd Mercedes-gépe, Posner Lajos Mercedes-kocsija és Sármány kapitány kis Darracq-ja voltak. Pontban tiz órakor a «Turul» nagy gyorsa­sággal szökken a magasba s az automobilok is ki­rohantak a Tattersall kapuján. Az automobilok részben a Lánchídon, részben a Margit-hi­­don keresztül vágtatnak Budára s csakha­mar a Bécs felé vezető úton voltak. A Turult vezető Král Sándor tüzérfőhadnagy, látva, hogy az automobilok nyomon követik, ledobott két homokzsákot; a gömb egyszerre 1500 méter magas­ságba jutott s csakhamar eltűnt az üldözők szemei elől. Nemsokára már csak egyedül Born báró foly­tatja az üldözést és Esztergom felé térne.Huszonkét perccel a déli óra után Guttenhof gróf birtokán, Tergenye mellett igen simán földre szállott a «Turul», melynek utasai nem láttak maguk mögött üldöző gépkocsit. A legnagyobb magasság, melyet a «Turul» ez alkalommal elért, 2400 m. volt, a legalacsonyabb hőmérséklet —26 C. A megtett út légvonalban mérve 80 km.-t tesz ki. A földreszállás után 55 perc múlva megérkezett Bőrn báró. Az első díjat, mely két modern gépkocsi-képből állót, Král főhadnagy, a másik díjat, egy teljesen felszerelt bronz léghajós kosárt Bőmn báró nyerte. A sportmanek báró Born automobilján jöttek be Budapestre, ahova délután négy órakor érkeztek. — Házasságok. Fleissig Herman, a foga­rasi takarékpénztár részvénytársaság főkönyvelője eljegyezte Benedek József földbirtokos, med­­gyesi lakos leányát, Eugéniát. Földes Imre nőtársunk a »Király arája» és a «Hadik huszárok» című színművek szerzője elje­gyezte Kaufmann Valériát, Kaufmann Imre budapesti nagykereskedő leányát. K­o­n­c­z Antal kémesi ev. ref. lelkész eljegyezte P­a­p­p Gizella kisasszonyt, P­a­p­p László mérnök leányát. Dr. Gyurkovics Mihály losonci ügyvéd eljegyezte Besztercebányán M­a­c­h­o­l­d Petronella Aiojziát, M­a­c­h­o­l­d Fülöp nyomdatulajdonos leányát. Z­i­l­a­h­y Tibor magy. kir. csendőrhadnagy a makói csendőrszakasz parancsnoka, e hó 10-én esküsz is örök hűséget Gyergyószentmiklóson C­s­i­ky Tilike urhölgynek, C­s­i­k­y Dénes nagybirtokos leányának. Fratricsevics József kishegyesi föld­birtokos eljegyezte Weber Aranka kisasszonyt Kölpenyről. Petrovácz Ferenc Kalocsáról eljegyezte Fratricsevics Erzsiké­­ kisasszonyt Kis­hegyesen. Reznicsek Emil cs. és kir. őrnagy a 101. számú gyalogezredben, e he­t­én kötött a losonci I kér. anyakönyvvezető előtt házasságot M­a­t­u­­­a­y Margit úrnővel. Kárpáti Károly kassa-oderbergi vasúti hiva­talnok eljegyezte Mihályit Ancsi kisasszonyt, Mihályik Pál szepesváraljai építőmester leányát. S­z­e­n­t­e Elemér, az «Anker» biztosító társa­ság hivatalnoka október 2-án vette feleségül özv. G­ö­m­ö­r­i Sándorné szül. Kardos Frida úr­­hölgyet. Dr. F­a­r­k­a­s Ignác debreceni ügyvéd eljegyezte dr. Kálmán Ignác szilágysomlói városi tiszti orvos leányát, Kornélkát. Kemény Ödön, az «Adria» gőzhajós-társaság fiumei titkára és hírlapíró kollegánk eljegyezte Márkus Ada kisasszonyt Budapestről. — Letartóztatott kereskedők. A rendőrség csalárd bukás miatt letartóztatta Fried Lipót bo­­dajki szül. 34 éves és Fried Géza bodajki szül. 28 éves ruhakereskedőket, akiknek a Tűzoltó­ utca 33. sz. a. volt Fried Leó és társa címen üzletük. Ezek ellen a kereskedelmi és váltótörvényszék meg­nyitotta a csődöt s ez alatt elkótyavetyélték áruikat s bútoraikat. A hiány 8—10.000 koronát tesz ki. Átadták őket a bíróságnak. — Másfél percent. Ez az a kvóta, a mely Humbert asszony hitelezőinek a nagy Teréz csődjének lebonyolítása után jutott. Másfél percent kevés, kevés különösen olyan­kor, amikor — mint a jelen esetben — milliók és milliók elvesztéséről van szó, amelyek a múlt század egyik legnagyobb szélhámosnéjának kezén elsikkadtak. Másfél percent egy millió után tizenötezer forintot jelent: ennyit kap hát az a csődtömegből, aki egy milliót bízott Humbert Terézre. Minthogy pedig sokan vol­tak ilyenek és sok millió kellett hozzá, hogy Humberték oly hosszú időn keresztül fejedelmi fényben és bőségben éljenek, számo­san vannak olyanok is, akik óriási összegeket veszítenek a csődeljárásnak immár megtörtént és reájuk nézve oly szomorúan végződött be­fejezte miatt. Viszont bizonyos az is, hogy a csődtömeget kitevő ingatlanok és értékek, amelyekből a milliós hitelezőknek még mindig követelésük másfél százaléka jutott, elég csi­nos summát reprezentálhatnak, akkorát, mely­­lyel egy szegényebb igényű família hosszú időn át beérhetné. A számadás vége pedig az, hogy a hitelezők részére ime, megtérült a veszett fejsze nyele, mig Humberték a másfél százalékon kí­vül a börtönben eltöltött hosszú esztendőkkel is fizetnek. A két fél körülbelül kvitt,­­ de nagy Teréz javára esik az is, hogy világszen­zációnak vált okozójává, hogy hónapokon ke­resztül beszélt róla a két hemiszféra sajtója. A milliókon kívül ez is valami és minden­esetre megér néhány esztendei börtönt; —• különösen, ha az embernek meg van az az elégtétele is, hogy alaposan sikerült becsapnia az egész világot.

Next