Független Magyarország, 1905. április (4. évfolyam, 1092-1120. szám)
1905-04-18 / 1109. szám
^ 1905. április II. rffGGETLEN MAGYARORSZAG _________ „ .,91 . — Lefokozás a Himnusz miatt. Múlt év tavaszán részletesen foglalkoztunk azzal a megbotránkoztató esettel, mikép gyalázta meg Nagybecskereken egy k. u. k. tiszt a magyar Himnuszt. Tavaly május hóban történt, hogy Nagybecskereken az arnapi körmenet alkalmával D 111 Frigyes, a 29. gyalogezred főhadnagya, a Himnusz hangjaira pihenjt (ruht-ot) vezényelt a vezetése alatt kivonult csapatnak és csak a nemzeti fohász elhangoztával kiáltott katonáinak vigyázz-t (habt Acht-ot). Fehér Aladár nagybecskereki lapszerkesztő ezt az eljárást lapjában kemény kritika tárgyává tette és erősen megrótta. A főhadnagy ez újságcikk miatt elégtételt kért Fehértől, de minthogy a tárgyalások folyamán a főhadnagy megbízottai nem akarták kijelenteni azt, hogy a tiszt részéről minden demonstráló szándék távol állott, sőt olykér beszéltek, hogy igenis szándékosan történt az eset . Fehér segédei megbotránkozva kijelentették, hogy olyan embertől, aki a magyarok szent imáját meggyalázza s még dicsekszik is vele, minden elégtételt megtagadnak. Minthogy Fehér tartalékos tüzérliszt, katonai becsületügyi eljárást indítottak ellene. Időközben a becsületügyi eljárásba vonták az általa szerkesztett lap később megjelent példányait. Ezekben, a lap politikailag ellenzéki álláspontjánál fogva, a katonaságra általában vonatkozó, nem igen hízelgően megírt cikkek voltak. Fehér szerkesztőt a katonai hatóság, a napokban leérkezett határozat értelmében, tiszti rangjától megfosztotta és e határozat idevonatkozó rendelkező része ez: «A vádolt Fehér Aladár tartalékos tiszt a katonai becsületet azáltal sértette meg, hogy lapjában többször egymásután magas katonai személyekről és fontos katonai ügyekről elitélőleg és a katonatiszti állással összeférhetlen szellemben nyilatkozott; tényleges tisztnek elégtételt nem adott egy általa elkövetett sérelemre és hogy oly jegyzőkönyvet fogadott el, amely a tiszti körökben uralkodó nézetekkel össze nem egyeztethető, végre, hogy a tárgyalás folyamata alatt oly gondolatmenetről tett tanúságot, amely a katonatiszti méltóság lebecsülését involválja.» Ezért megfosztották tiszti rangjától és áthelyezték egy más ezredhez, ahová egyidejűleg az ilyenkor szokásos megkeresés ment, valószínűleg, hogy a lefokozott tisztet minél előbb be kell hívni fegyvergyakorlatra és vele 28 napon át a legnehezebb és legocsmányabb munkákat végeztetni. Mindebből tehát az a konklúzió, hogy ha egy magyar újságíró, aki — szerencsétlenségére — k. u. k. tartalékos tiszt, hivatásos kötelességét teljesíti és az osztrák ármádiáról jogos kritikát mond , a rangjára «érdemetlen». A második és fontos konklúzió pedig, hogy Magyarországon belül van egy másik állam, a k. u. k. katonai állam, amelynek akármelyik tagja kénye-kedve szerint lepiszkolhatja a magyar érzéseket és tüntetően galádkodhatik a magyar Himnusz ellen. Elönti a magyar embert a keserűség, hogy Magyarországon ennyire «parancsol» a magyar. Ami meg Fehér Aladár nagybecskereki lapszerkesztőt illeti, hát gratuláljon neki minden ismerőse azért, hogy derék magyar ember létére úgy cselekedett, ahogy cselekedett és azért, hogy nem tagja többé a k. u. k. tisztikarnak. — Elmaradó audiencia. Nyiri Sándor honvédelmi miniszter, mint félhivatalosan jelentik, csütörtöki audienciáját nem tartja meg. — Szünet az egyetemen. A budapesti tudományegyetemen és a királyi József műegyetemen ma kezdődött meg a húsvéti vakáció és tart egészen 26-ig, húsvét utáni szerdáig. A vidéki diákok legnagyobb része már a múlt hét elején elutazott" a fővárosból s ugyancsak eltávoztak a tanárok közül is igen sokan. Belvárosi polgárok a szegedi Kossuthszobornál. A belvárosi Sas-kör tagjai május 28-án, vasárnap külön vonaton Szegedre rándulnak, hogy megkoszorúzzák Kossuth Lajos emlékszobrát és megtekintsék Szeged város nevezetességeit. Ha, hohy Sándor, a Sas-kör helyettes elnöke rendezi a kirándulást, melynek résztvevőit a szegediek nagy ünnepséggel fogadják, díszebédet és esti mulatságot rendeznek tiszteletükre. A kirándulásban a Sas-körön kívül álló belvárosi polgárok és hölgyek is részt vehetnek. — Kossuth Lajos hintója. Érdekes Kossuthereklyék létezéséről adnak hirt Belgrádból. Ezek az ereklyék egy hintó, amelyen Kossuthné gyermekeivel Szerbiába menekült s egy faragott bot, melnek fogantyúja Kossuth fejét ábrázolja. Tudvalevő, hogy a szabadságharc leveretése után Kossuth és családja is külföldre menekültek. Kossuth Orsovánál, felesége két gyermekével Zimonynál lépték át a Dunát. A szerb külügyminiszter, Garasanin Illés, Kossuthné mellé Toma Kovacsevicset adta kísérőül, hogy a menekülőket a török határig baj ne érje. A szerb országutak rossz karban lévén, a Magyarországból hozott nehéz, csukott hintót az elébe fogott négy ló csak Paracsinig tudta húzni, ahol már a meredekebb hegyi út kezdődik. Kossuthné gyermekeivel Paracsinban két napig időzött Tatár Bogdán vojvoda házában, ahonnan a nehéz hintó hátrahagyásával egy könnyebb kocsin utazott Szófiába, hogy ott urával találkozzék. Ez a történelmi nevezetességű ottmaradt hintó még ma is Paracsinban van s bár belseje erősen meg van viselve, külsőleg még egészen jó karban van. A kocsi mindkét ajtaján szépen kidolgozott, egészen jól látható festett címer van, melyből a kocsi eredeti tulajdonosa megállapítható volna. Tojásdad alakú körben áll egy pajzs, amely közepén erős vonallal függőlegesen két egyenlő részre van osztva. Bal felében egy kiterjesztett szárnyú fél sas, jobb fele vízszintes mezőkre van elosztva. A legfelsőben három csillag háromszög alakban, a középső részben víz vagy mező látszik, a legalsóban pedig ülő oroszlán látható. Fölötte ötágú korona, alatta pedig egy kereszt bizánci stílusban. A tojásdad alap vörös, a pajzs alapszíne a baloldalon sárga vagy arany, a sas fekete, a háromcsillagos felső mező kék, a csillagok sárgák, vagy arany, a folyó vagy mező világoskék, fehér vízszintes vonalakkal, az oroszlán mezeje fehér, maga az oroszlán vörös. A kereszt alapszíne vörös, a benne levő másik kereszt sárga vagy arany. A millennium alkalmával, tudomásunk szerint, már meg akarta valaki venni a hintót dr. Bogdanovics ügyvédtől, a jelenlegi tulajdonostól, csakhogy akkor oly magas árt kívánt érte, hogy a vétel elmaradt. Nem kevésbbé érdekes a Kossuth fejét ábrázoló faragott bot is. Ezt a botot Kossuthné ajándékozta a vojvodának, mint urának egyik becses emléktárgyát, azon megjegyzéssel, hogy e botból csupán három darab van jóbarátaival. Ez a bot szintén dr. Bogdanovics birtokában van. Másik történelmi nevezetessége e botnak, hogy állítólag Deák Ferenc faragványa. — A nagyváradi általános sztrájk. Nagyváradi tudósítónk jelenti, hogy a tegnapi napnak nevezetes szerepe volt a nagyváradi általános sztrájk lefolyásában. Budapestről két munkásvezér utazott le ugyanis a sztrájkólók közé. Csizmadia Sándor és Garbai Sándor. Közbenjárásuk azonban nem sok eredménynyel járt, sőt a helyzet még veszedelmesebb lett. Garbai Sándor délelőtt tartott gyújtó hatású beszédet, Csizmadia, aki délután érkezett meg, békésebb búrokat pengetett, a munkások azonban egyhangúlag elhatározták, hogy a sztrájkot tovább folytatják. A munkások egyébként egy memorandumban foglalták össze követeléseiket. Minden szakmabeli munkás külön fejtette ki kívánságait, s a nyilatkozatot az ipartestülethez terjesztették. A feltételek között van az is, hogy ha záros határidőn belül a követeléseket nem teljesítenék, úgy holnap valamennyi szakmunkás sztrájkba lép. Tegnap késő délután Csizmadia és Garbai, valamint a sztrájkbizottság tagjai Gerő Ármin főkapitánynyal tárgyaltak a béke feltételeiről. Megállapodás azonban nem jött létre, de — amint a munkások között elterjedt hírek erősen tartják magukat — erős remény van a kibontakozásra. — Egy orosz báró szerelmi drámája. Egy moszkvai szállodában — mint onnan jelentik — izgató szerelmi dráma játszódott le az elmúlt napokban. A dráma hőse,akii szerelméért életét 1 41-o hozta, báró Wlessiewski valószínűleg megmérgezte magát. A vizsgálat még nem tudott teljes világosságot deríteni a titokzatos esetre, eddig mindössze az előzmények ismeretesek, amelyek ott kezdődnek, hogy a báró halálosan szerelmes volt a császári színház egyik művésznőjébe, Wechter Olgába. A művésznő a Krim-szállodában lakott s a báró ott látogatta meg.Utolsó megjelenése alkalmával Wechter kisasszony elutasítota a szerelmes báró vallomását aki erre valósággal dühöngeni kezdett. A bútorokat széttördelte, revolvert rántott, majd meg valami maró folyadékot akart a megrémült színésznő arcába önteni. A színésznő kimenekült valahogy a szobából a dühöngő ember elöl és egyenesen a rendőrségre futott védelmet keresni. Mire azonban a rendőrség emberei a szállóba érkeztek, a bárót nem lelték sehol. Másnap aztán ott találták meg haldokolva a lépcsőházban. A színésznőt letartóztatták, de kihallgatása után ismét szabadon bocsátották. — Roosevelt Alice menyasszony. Ha hinni lehet a híradásnak, az amerikai elnök büszke, akaratos leánya állítólag eljegyezte magát és pedig nem is egy herceggel vagy egy angol lorddal, hanem egy egyszerű szenátorral, aki azonban idővel még elnökjelölt is lehet. A boldog vőlegényt Beveridge-nek hívják és egy ízben már nős volt; első neje 1900-ban halt meg. Beveridge a szó legsajátosabb értelmében «salf-made man». Tizenkét éves korában szülőfalujában az ebét tolta, tizennégy éves korában napszámra járt egy vasútépítkezéshez, tizenöt éves korában meg fuvaros lett. Később népiskolát látogatott, majd a jogra iratkozott be és egy nagyobb ügyvédi irodában kapott alkalmazást. Később aztán önállósította magát. Beveridge egyike a legismertebb népszónokoknak, akik a választási harcban az amerikai nép előtt szónokolni szoktak. — A párbaj ellen. Az Országos Párbajellenes Szövetség igazgatótanácsa tegnap este Rakovszky István számszéki elnök elnöklésével látogatott ülést tartott, amelyen a párbajellenes mozgalmat érintő több érdekes kérdés került tárgyalás alá. Mindenekelőtt jelentette az elnök, hogy a becsületügyi szabályzatot, amelyet a minap tartott rendkívüli közgyűlés elfogadott, füzetalakban kinyomatták s meg fogják küldeni a társasköröknek és kaszinóknak avégett, hogy a becsületbirósági alaplajstom összeállításához jelöljenek oly férfiakat, akik hajlandók a becsületbirósági tiszt elvállalására. Mihelyt a jelölések beérkeznek, a szövetség nyomban megalakítja a becsületbíróságot, hogy komoly és fontos hivatását megkezdhesse. E propozíciók elfogadása után a főtitkár bemutatta a Bourbon Alfonz hercegnek átadandó díszoklevelet, amely remek bőrkötésben egy Mátyás korabeli Korvina mintájára készült. Bemuttatta egyúttal a főtitkár a hadügyminiszternek a szövetséghez küldött következő átiratát: «Hivatkozással az Országos Párbajellenes Szövetség március hó 24-én kelt átiratára, tisztelettel értesítem az elnökséget, hogy a nem tényleges szolgálatban levő tiszteknek, hadapródoknak és ezekkel hasonállásunknak az Országos Párbajellenes Szövetségbe való belépést megengedem. Erre vonatkozó engedelmemet egyidejűleg rendeletileg közzéteszem. Pitreseh lovag s. k. Az igazgatótanács a hadügyminiszter átiratát örömmel vette tudomásul. — A megüresedett pénztárosi állásra az igazgatótanács Koller József főszámtanácsost, az állami számvevőszék irodaigazgatóját választotta meg. Az ülés több folyó ügy elintézésével ért véget.• Nagy nyomor a Balkánon. Szerbiában, mint Belgrádból jelentik, már hónapok óta igen nagy az ínség. Vannak egyes falvak, ahol nincs már szarvasmarha, sem baromfi, a lakosság csakis aszalt szilvával táplálkozik. Több helyről jön az éhhalál híte. Még szomorúbb a helyzet Macedóniában, ahol a vidék még sokkalta szegényebb, mint Szerbiában. Sok kárt tettek egyes felkelő csapatok is, melyek felgyújtották a gabonacsűröket és kifosztották a gazdákat. Az éhinség nagy arányokat ölt és így a szegény lakosság siet elhagyni szülőföldjét, hogy éhségtől el ne pusztuljon. Naponta érkeznek azért már néhány hónap óta egész kivándorló csapatok, melyek főképen Amerikába menek, hogy ott új hazára találjanak, azonban sokan vannak, akiket a németországi agráriusok ügynökeikkel mint földmunkásokat fogadnak meg. A héten mintegy száz tagból álló macedón csapat érkezett Zimonyba, ahonnan Ung megyébe mennek, hogy mint földmunkások keressenek kenyeret. A török hatóság szigorú intézkedéseket tenni ígér, hogy ezta nagymérvű kivándorlást meggátolják, de a tömé