Független Magyarország, 1905. október (4. évfolyam, 1272-1302. szám)
1905-10-08 / 1279. szám
18. FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 1905. október 8. 1 • nők táplálására. Mert ma, fájdalom, nem mi fogyasztjuk el a fehér lisztet — korpással él a munkás és a szegény nép. Kenyere a népnek fekete, mint az anyaföld, véres verejtékével nevelt búzájának szine-javát, a fehér lisztet, csak sátoros ünnepen ismeri a földmivelő és a munkás. Hiszen nem is kell itt új ipart teremteni, csak a meglevőt istápoljuk és rögtön kivitelre szorulunk. Hát a marhatenyésztésünk tönkre megy-e? Uram, ments meg a lóhústól, mert nem igazság az e földön, hogy arra szorulnánk, ha annyi négylábú marhánk és ugyanannyi lábú disznónk lenne e szegény hazában, amennyi tényleg kell. Legyen csak annyi, amit ma megtudnánk enni. Zsírjában fullad a magyar, ezt mondják rólunk. Csak szappannal moshatnék le azt a zsírt testünkről. És elmegyünk a szatócshoz piszkos voltunkban : Schicht-szappant nyomnak a markunkba, a híres szegedi, a Flóra, Hutter és egyéb hazai szappanok pedig kereshetnek Bagamojóban szerecseneket, hogy azokat fehérre mossák. Nincsen annyi hazafiság bennünk, hogy a jobb hazai szappannal mosnak fehérre szennyesünket, Aussigból látnak el bennünket kulcsos szappannal, hogy elmondhassák évi zárlatuknál az osztrák gyárosok: legpiszkosabb a magyar, mert az a mi legjobb kundsaftunk. Ezalatt a magyar pipereszappan Japánország gésáit mossa tisztára — oda eljut, de a haza földjéről száműzve marad. Gyolcsot, milyen jót, hireset, tartósat szőtt Szepes megye. Ma csak ama bizonyos legöregebb emberek emlékeznek arra, hogy unokáik, ha belenőttek, még öregapa ingét viselték, amely igazi cipszer leinvandból varródott. Hónleányok térjetek vissza az öreg anyó, vagy a szépapa viselteséhez, hozassatok szepesi (cipszer) vásznat vagy egyéb házait, meglássátok, szivetek dobbanása hamar ér csemetéitek fogékony lelkéhez. Könnyelmű, léha fölfogásunk majmolja a nagyvilágit. Van-e férfi, van-e nő, aki másmilyen szövettel takarná testét, mint angol vagy francia szövettel ? Jóllehet magyar birkáról nyírták a gyapjút az angol vagy francia szövethez. Láttam zsolnai női posztót és brünnit egymás mellett, a zsolnai szebb és méterenkint 1 forinttal olcsóbb volt. Az előkelő vevőkkel megáldott kdereskedő elárulta a titkot: csak akkor adhattál a magyar szöveten, ha angolnak mondja. Én ismerem jól a finom zsolnai szövetet, messziről feltűnik szememnek és ha kérdezem viselőjét, büszkén mondja: csak angol szövetet vásárolok. Boldog a Zlitében, noha mégsem angol a lelkem ruhaszövete. Becsületes Sipos bátyámuram nemes Kassa városában francia gépekkel gyártja a sok téli alsót (trikót) és téli keztyűt, de ha katonáék nem tartanák benne a lelket, éhen halhatna a magyar kereskedőktől. Talán nincsen is kereskedő, aki Sipos bátyám hírét hallotta volna, pedig gépészmérnök fia kék mimkásblúzban sürög-forog a temérdek gép körül. Kéztyűgyárunk van Pécsett és Temesváron, a kereskedő jól ad túl rajtuk, ha angolnak mondja a jó magyar portékát. Budapesti kertyűseink meg élet-halál harcot vívnak egy fönti házmesterével, aki privát, óráiban Bécsből hozott kézlyukkel árasztja el a magyar főurakat. Gyújtsunk gyertyát; ha csöpög, ha sárga, ha bűzös az égése, szívesen eltűrjük, mert nekünk jobb a brünni, liesingi, stockeraui és egyéb holmi a magyarnál. A budapesti Flóra kénytelen lefoglalni híres árujával a külföldi finvásabb piacot, mert itthon éhen halhatna. D© nem folytatom a példákat, mert köteteket kellene írnom, ha mindent felsorolnék. Hátha még a számadatokat leírnám, akkor igazán megdöbbenti, meztelenségében állana, élénk léhaságunk ára, melylyel napról-napra hatalmasabbá tesszük gazdaságilag azokat, akik a politikai fejlődésünkben tűzzel-vassal, abszolutizmussal, ■ exekutorral és kényszeribonynyal ijesztenék — ha le nem mondunk a priort az élethez való istenadta jogunkról. A törvénynyel a kezünben, amint Apponyi azt tegnap mondotta az egyetemi ifjúság zászlóavatásánál, igenis politikai jogainknak igazát — talán, elérhetjük, ámde gazdasági függetlenségünket és anyagi jólétünket nem passzív rezisztenciával, hanem a legerősebb aktivitással tudjuk csak előbbre vinni. Ez a mi életben maradásunknak egyetlen fundamentuma. Ott olvastam egyik király utcai kirakatban a, Kossuth apánk védőegyletének mintájára, a fővárosban szervezett Magyar Védőegyesületnek védőtábláján: «Gazdag népnek van politikai súlya, koldus nemzetnek könyörgés a szava». Igaza van. Tegyük gazdaggá, vagyonossá népünket és nincsen ördögfiókája Belzebubnak, aki fényes ígéretével eltántoríthatná a nemzet fiait. Szervezkedjünk, lázasan, sietve, hogy mire eljö a megpróbáltatásnak nehéz órája, telt éléskamaránkra támaszkodva, a felséges nyomort pipálva, gondtalanul elszenvedhessük. Iparosainkat, gyárosainkat, kis- és nagykereskedőinket gyűjtsük egybe, osszuk be őket szakszervezetekbe, úgy miként a nemzeti ügynek hitelen sáfárjai, a nemzetköziek már régen szervezkedtek. Találja meg az iparos, a kereskedő és a fogyasztó a védekezésnek közös fegyverét abban, hogy csak a hazai iparnak jóravaló termékét keresse a kereskedő és fogyasztó egyaránt. Közéig a karácsony szent ünnepe. Milliókat rak zsebre a vásár alkalmával az osztrák iparos Magyarországból. Ezt kaparítja el a magyar ipar és a magyar kereskedő a maga számára. Honi cikkek csarnokait teremtsük meg. Állítsunk fel egy hazai iparoknak központi tudósító irodáját, amely a kereskedőnek, iparosnak és a fogyasztónak egyaránt szolgál valódi, honi termékek címével. Tartsunk vándorvásárokat, amelyeken csak hazai ipartermékeket árusíthassanak az eladók. A hetivásárokon a rendezett tanácsú városok a magyar ipari termékeknek olcsó (díjtalan) és messziről felismerhető jelzéssel ellátott árusító helyet, kizárólagos használati joggal biztosítsanak. A hamisítatlanul honi származású iparcikkeket közös jelzéssel (a magyar védőegyesületével) tegyük felismerhetővé a hazafias közönség előtt. A kereskedelemnek legfőbb faktorait a hazai áruügynököknek tiszteletreméltó osztályát szervezzük a hazai iparágak versenyképes cikkeinek forszírozott propagálására. Legyen megadva nekik is az alkalom felszabadulni az osztrák zsoldos szolgálat alól, leljék meg fárasztó munkájuknak gyümölcsét a haza földjén és ne legyenek kénytelenek a száraz kenyérért osztrák tőkések millióit szaporítani, jobb érzelmeik ellenére. Keressük fel az iskolák csarnokait, oktassuk ki fiainkat arra, miképen támogassák a hazai ipart, hogyan kell a kilátásba helyezett nyomortól megóvni otthonunkat, miképen állíthatjuk fel az önálló vámterületet hajlékunk küszöbén. Az a temérdek pénz, amit a tanuló-ifjúság filléreiből harácsol évente az osztrák ipar, milliókra rúg. A tornaverseny elég példa arra, hogy olcsó és díszes tanulóruhát, főkép a tornatanárok lelkes buzgalmával hazai szövetből lehet meghonosítani. Minden gyermek, fiú, leány, apró és nagy megannyi felkent apostola lehet közgazdasági jólétünknek. Az egyetemi ifjúság elnöke a zászlóavatáson lelkesen kiáltott fel, ha Kossuth Ferenc azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni. Kossuth Ferenc üzenje meg hát a nemzet ifjúságának: itt az idő, most vagy soha. Gazdasági jólétünk van kockán, minden erejükkel segítsenek a hazai iparon és millió munkás áldást könyörög nemes munkájokért a magyarok Istenétől. Kossuth apánk fiának öröksége a gazdasági Védegylet. Folytassa a nemzet apjának munkáját és nem lesz okunk császári nyomorban sinylemink. A tanítók, lelkészek, jegyzők és orvosok egy-egy faluban már csodákat művelhetnének. A klubok és társaságok felolvasások kapcsán mutassák be a vamisitatlan honi iparcikkeket és azok forrásait. A le v a ic iónak ezidőszerint, politikai léren alig lesz dolga egyéb a passzív ellenállásnál. Irak, képviselő urak, szívleljék meg soraimat, szervezzék a nemzetet a gazdasági válság leküzdésére. Amit a jó anyaföld ad és amit a nyomortól reszkető munkás kéz megteremt, ezt becsültessék meg a nemzettel. És ha sikerül önöknek ezen a téren a nemzetet egyesíteni, jöhet az abszolutizmus, jöhet kényszerzubbony, meg darabont, gúnyos mosolylyal fogjuk elszenvedni a legkegyelmesebb fenyegetést. Minden honatya vegye ki részét a mentő munkálatból, aki távol marad, nem a mi vérünk. Hiszem, hogy nem halt ki a hazafias öntudat a magyar sajtóból sem. Teljes hatalmára és fáradhatatlan agitálására számít a, nép, ne nyugodjanak addig, míg igazán zsirjába fullad a magyar. Mert el ne felejtsük, amig sajtpapirosokról diktálnak nekünk az önálló vámterület csak hiú ábránd marad. Az aradi vértanuk gyásznapját üljük ma, a magas egekből kényes lelki szemekkel nézik a legdicsőbbek, mint fajult el a hajdan erős magyar. Kossuth apánk lelke sem nyugodhat, ha látja milyen távol eszünk közgazdasági eszméitől, ha látja, hogy a gombostűtől a díszes mentéig mindent, de mindent az osztráktól esdünk, véreinket pedig a nyomor fenyegeti. Nemzetem térj magadba, űzd el a sátánt ajtód küszöbéről, mert különben a fényes nap is csak éjszakai sötétséggel delel fölötted. És lészen idő, mikor a történelem mesél egy népről, mely nyomorban elpusztult, mert nem volt elég lelki ereje lehajolni az anyaföldre a bőséges táplálékért. Csongor György, Svájci Nemzeti Bank: Bernből táviratozzák nekünk, hogy a svájci szövetségtanács hosszas tanácskozás után a Svájci Nemzeti Bank alapítását elhatározta. Eddig Svájcban 36 jegykibocsátási joggal felruházott bank működik, amelyek által kibocsátott jegybank forgalma 1904. évben 213 millió frankra rúgott. A kantonok mindmáig saját területükön óhajtottak egy-egy jegykibocsátó bankot és a centralizáló tervbe sehogysem akartak belenyugodni. Most, úgy látszik, hogy ez a központosítási terv a Nemzeti Bank alapításával rövidesen megvalósul. Kétségtelen, hogy a Nemzeti Bank alapításának terve azért is gyorsan valósulhat, mert a most működő jegykibocsátási bankok élcpénz-fedezete nem kielégítő. A svájci kereskedelmi szerződést Zürichből táviratozzák. A svájci kormány delegátusai jövő héten Bécsbe utaznak a kereskedelmi szerződési tárgyalás folytatása végett. A közlekedési múzeuból. A m. kir. közlekedési múzeum már csak három hétig marad nyitva. A múzeumot májustól kezdve mostanáig mintegy 38.000 ember tekintette meg s a zárlatig körülbelül 42.000 lesz a látogatók száma. Tavaly 44.000 látogatója volt a múzeumnak. November elsején bezárják a múzeumot, amely aztán májusig zárva marad. Novemberben Banovich Kajetán min.tan. utasításai szerint megkezdődnek a milánói nemzetközi kiállításra szánt tárgyak csomagolása, amely eltart februárig. A múzeum tárgyai bizonyára elismerést fognak kelteni a milánói kiállításon. Gyapjúvásár. A folyó 4. és 5-én megtartott idei második aukció-sorozat élénk képet szolgáltat a politikai helyzet káros közgazdasági következményeiről. Már a júliusi árveréseken is érezhetővé vált, hogy piacunkon az árak nem követik megfelelő arányban a külföldi emelkedő irányzatot. Az októberi sorozat lefolyása azonban kétségtelenné tette, hogy a hasonértékű külföldi anyag áraival szemben a magyar gyapjú olcsóbb. Az aukció lefolyása egyúttal szembeötlő módon ki is mutatta ezen jelenség okait. Az osztrák gyárosok igen gyér számban jelentek meg és nagyon tartózkodóan viselkedtek. A katonaposztó szállítók, kik legnagyobb fogyasztóink, posztórendelések teljes lííján, pedig alig vásároltak valamit, mely körülmény nagy hatással volt az aukciók ""folyására. A viszonyok ugyanis már évek óta úgy alakultak, hogy az őszi sorozatra már csak kereskedelmi ára és ebből is csak oly mennyiség kerül kínálatra, mely nem vonzza a külföld szélesebb köreit, így tehát csekélyszámú vevőközönség és gyenge vételkedv mellett a forgalom is szerény maradt, úgy hogy a kínált 10500 zsákból csak 4500 zsák gyapjú kelt el. Az elért árak a júliusi áralap keretében mozogtak. Báránygyapjú azonban ismét élénk keresletnek örvendett,, mert a rendes németországi vevők is résztvette a vásárlásban. Az árak helyenként túlemelkedtek a tavalyi áralapon. A gazdatisztek nyugdíjügye. A május hó-napban megtartott nyugdíjügyi kongresszus megbízásából a Gyakorlati Gazdatisztek Országos Egyesülete a kongresszusnak a gazdatiszti nyugdíjügyben hozott határozatát terjedelmes megokolás kíséretében a képviselőház elnökének, Jush Gyulának kérvény alakjában felterjesztette. Minthogy azonban a mostani politikai viszonyok miatt ebben az ügyben a hivatalos fejlemények megakadtak, a Gyakorlati Gazdatisztek Országos Egyesülete addig is, míg