Függetlenség, 1905. augusztus (18. évfolyam, 47-50. szám)

1905-08-06 / 47. szám

FÜGGETLENSÉG 47-ik szám seket, vagy ne egyesítsék; szélesítsék ki a koaliciót a szabadelvűpárt felszí­vásával, vagy ne szélesítsék ki; legyen miniszterelnök akár Péter, akár Pál, vagy ne legyen, — ez bennünket hi­degen hagy. Fődolog, hogy a kibon­takozás uj milliókat vigyen az alkot­mány sáncaiba s a nép széles rétege­inek adjon jogot és kenyeret. Csak a korszellem jegyében történő uj alakulás felel meg a választásokon és azóta meg­nyilatkozott igazi nemzeti akaratnak. A város zárszámadása. Kecskemét, aug. 6. A pénzügyi bizottság letárgyalta a múlt hó végén Kecskemét th. város 1904. évi zárszámadását. E tárgyalás­ból kifolyólag a pénzügyi jelentést terjesztette a városi tanács, illetve a th. biz. közgyűlés elé: A városházi és javadalmi pénz tárai által kezelt háztartási és összes külön rendeltetésű alapokról, a ház­tartási számvevőség által elkészített, s 12340/1905. sz. a. bemutatott 1904. évi zárszámadást a házi pénztárnak 1904. évről vezetett és 15333/1905. sz. jelentés szerint számvevőileg meg- viszgált pénztári számadását, a va­gyonleltárral és egyébb kapcsolatos iratokkal együtt a f. julius hó 12., 14. és 15-ik napjain tárgyalás alá vevén, erről a következőkben van sze­rencsénk a jelentésünket előterjeszteni. Első sorban is tisztelettel jelent­jük, hogy a pénztári számadás adatai a zárszámadás adataival teljesen egye­zők, s a háztartási számvevőség jelen­tésében az egyes alapok bevételi és kiadási tételei és a pénztári egyenleg helyes összegekben soroltatnak fel. A vagyonleltár számszerűleg ki­tünteti a cselekvő vagyon értékét, a szenvedő állapot összegét és a cselekvő tiszta vágyom. — Nem, nem. A férfi elmosolyodott. — Valami baj történt? kérdezte hal­kan. Az asszony zokogásba tört ki. A férfi rémülten esittitotta. Végre elfogytak az asszony könnyei. Csanád komolyan szólott: — Nem zaklatlak, hogy mondd el, mi történt. Tudom, hogy ha valami ko­moly baj volna, elsősorban hozzám fordul* nál. Beszéljünk hát másról. Mikor nem unszolta érte. akkor az asszony elmondott mindent. Reszketve, borzongva, a sírással küzdve, szaggatottan és felindulva beszélt: — Tegnapelőtt estefelé kinn voltam az erkélyen. Egy fiatalember ment erre az utcán és felnézett. Tovább haladt, az­után megállott és visszanézett. Én nem néztem rá, de azért láttam. Magas, szőke ember volt, fiatal. Nézett egy ideig, azután elment. Tegnap délelőtt újra láttam. Erre járt és felnézett az erkélyre. Én nem mentem ki, de láttam. Estefelé azt hittem, eljösz. Kimentem az erkélyre. Piros ruha­Az anyagok és termesztmények kimutatása, részletesen elszámolja az 1903. évről maradt készleteket, az 1904. évi eredményt és az ezen év végével megmaradt anyag és termeszt- ményt készleteket, melyek ugyanúgy részletezve, az anyagleltárba bevéve vannak. A tenyész és igás állatok kimu­tatása azok számát, értékét tünteti fel és az érték egy összegben a vagyon­leltárba is felvéve van. Végre a cselekvő és szenvedő vagyonállapotról szóló kimutatás ösz- szegezve magában foglalja a vagyon­leltár tételeit és tartalmazza az ide­vonatkozó adatokat is. A beterjesztett 1904. évi pénz­tári számadásra nézve, tekintettel arra, hogy a számvevői jelentés szerint a számadás helyesnek és hiánytalannak találtatott, s a pénztári maradvány a háztartási alapnál 29 korona 56 fillér­rel, a kórház alapnál 1667 korona 89 fillérrel és az elhagyott gyermekek segély alapjánál 4118 korona 81 fil­lérrel a következő év bevételei közé felvétetett: a bizottság a számadók részére a felmentvényt megadhatónak véleményt megadhatónak véleményezi és az 1904. évi zárszámadásra vonat­kozó iratokat a törvényhatósági bi­zottsági közgyűléshez beterjeszteni javasolja. A pénzügyi bizottság általános­ságban a háztartási alapra nézve be­terjesztett zárszámadás eredményét tárgyalás alá vevén, arra nézve java- vasolja, hogy miután a kórház alap zárszámadása szerint mutatkozó 4350 korona 19 fillér fölösség az országos betegápolá-i törvényről szóló szabály- rendelet 28. §-a p.) pont utolsó bekez­dése értelmében a kórház fentartója javára esik, ezen fölösség a háztar­tási alap tőkepénzei javára irassék át. E/.en felül a bizottság alaki szem­volt rajtam és a hajamat lefelé fésültem, ahogy neked tetszik. Leültem az erkélyen. Akkor ismét erre jött az a fiatalember. Felnézett rám. Én nem fordultam feléje. Jó ideig nézett. Azután megindult az utea túlsó oldala felé. Útközben visszanézett. Ekkor arra fordultam, de nem azért, hogy ránézzek, hanem éppen csak arra fordul­tam. Ment előre, de mikor látta, hogy arra nézek, egészen visszafordult. Az utca közepén ment, felém fordította a fejét... A sarkon akkor fordult be a villamos. .. A kocsi csengetett . . . nem hallotta .. . rám nézett . . . Újra zokogni kezdett. Zokogva, síró, gyerekes panaszszal tördelte: — Rám nézett . . . nem hallotta a csengetést , . . elgázolta, ott a szemem láttára gázolta el a kocsi. Ott a szemem láttára, hiába sikoltottam az utolsó má­sodpercben. Eltakarta a szemét és az irtózattói reszketett. — Mennyi vér . . . Istenem, milyen rettenetes volt. Csanád megzavarodott. Meg volt in­pontból a háztartási alap zárszámadá­sára nézve kifogást nem tesz és a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. A részletes tárgyalás eredménye kép pedig a pénzügyi bizottság a kö­vetkezőket terjeszti elő: 1. Javasoljuk, hogy miután az Erzsébet-árvaliáz alap és időközben törvény által létesített elhagyott gyer­mekek segély alapjának célja ugyanaz s igy az Erzsébet-árvaház alap az el­hagyott gyermekek segély alapjára fordítható, mivel az utóbb érintett alap olvasztassék be az elhagyott gyermekek segély alapjába. 2. Javasoljuk továbbá, hogy a Herceg-féle alapítvány alapitó okleve­lének megvizsgálása rendeltessék el és az ezen alapítvány jövedelmének mi­kénti felhasználására nézve jelentés kivántassék be. 3. Javasoljuk hogy a Szentkirályi­féle Bugac után fizetendő adó jövőre a gazdaság számadási kivonatánál számoltassák el. Szükségesnek látjuk továbbá azt is, hogy ezen gazdaság házi kezelésé­ről vezetett számadás megvizsgáltassák, a föld megbecsültessék s a számadás ennek alapján részletesen vezettessék és állíttassák be a zárszámadásba, hogy ezen birtok jövedelmezősége könnyen és minden kétséget kizáróan áttekinthető legyen s ezen gazdaság üzeméről világos képet nyújtson. Minthogy a város lakosságának rendkívüli nagy közgazdasági érdeke fűződik ahhoz, hogy az elhanyagolt ál''pótban lévő ló, marha és birka tenyésztés fellendüljön s ez bugaci gazdaság házi kezelésével és a városi ménes és gulya fentartásával érhető el: a bugaci gazdaság házi kezelésé­nek — a fenti részletes számadás ve­zetése melletti — fentartását elvileg szükségesnek látjuk, javasoljuk azon­ban, hogy ezen gazdaság kezelése és dúlva, nem tudott szólni, nem tudott egy vigasztaló szót mondani. — Én vagyok az oka. fakadt ki az asszony. Én vagyok az oka. Kacérkodás­nak vehette, hogy ráuéztem. Azt hihette, hogy kacérkodom vele. Én vagyok az oka. Soha többé ki nem megyek az erkélyre. Soha többé fel nem veszem azt a piros ruhát. A naiv Csanád most már némikép ■ pen bűnrészesnek érezte magát és annál inkább meg akarta vigasztalni az asz- szonyt. — De édes Vilma, te nem tehetsz róla. Te nem vagy az oka. Se te, se a piros ruhád. Az asszonyt nem lehetett megnyug­tatni. Minden vigasztaló mondatra a maga vádolásának egyre keményebb szava jött: — De igen. Én voltam a gyilkosa. Én öltem meg. En kacérkodtam vele. Szegény szerencsétlen fiatal ember. Vad indulattal kinozta magát. Mar­cangolta magát azzal a váddal, hogy 2 ik oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék